Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

1986. JANUAR 6., HÉTFŐ %MAíw 3 Elő a lécekkel, szánkókkal! Hóban, verőfényes napsütésben Abos István is Kore.k Péter budapesti tanulók négy éve kötöttek elő­ször talpukra sílécet. Azóta minden télen eljönnek Dobogókőre A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa A vállalatirányítás partnerei Megválasztották a testületeket és a tisztségviselőket szahangol'áőaban. Növekedjen a munkások aránya aránt rámutatott: az elmúlt öt évben a textilipar a ko­rábbiaknál magasabb színvo­nalon, nagyobb választékban, divatos termékekkel elégítette ki a lakosság igényeit. A jövőbeni követelmények­nek azonban csak akkor tud eleget tenni a textilipar — folytatta a főtitkár —, ha je­lentősen fejlesztheti állóesz­köz-állományát, s ezzel mun­kaerő-megtartó képessége is javul. A szakszervezet ezért többek közt arra is törekszik, hogy segítsen felszámolni a gazdálkodásban meglévő gyen­geségeket, amelyek jobb koor­dinációval, nagyobb körülte­kintéssel elkerülhetők vagy mérsékelhetők lennének. Je­lezték az illetékes szervek­nek, hogy lazaságok tapasz­talhatók a kooperációs és szállítási szerződések teljesíté­sében, a vállalatok együttmű­ködésében, az érdekeltség ösz­vezetési formák bevezetésének kedvezőtlen tapasztalata: nem figyeltek oda kellőképpen, hogy a fizikai munkások is megfelelő részt kapjanak a vállalatok vezetéséből, s így képviselhessék a gépeken dol­gozó munkatársaik érdékeit. A textilipari dolgozók is jo­gosan sürgetik lakásgondjaik mielőbbi megoldását — mon­dotta, s rámutatott, valame­lyest könnyít majd a helyze­Határozaf a következő évek tennivalóiról 2 Aki kényelmes reggeli C után szállt autóba, hogy g Dobogókőn sítalpon avagy ^ ródlin csúszkáljon — mint { az 1. oldalon jelentjük —, S jobban tette, ha a kocsi- 5 sor végét látva nem ara- g szolt tovább. A pálya kö- ^ zelében ugyanis egy gom- ^ bostűt is nehezen lehetett 2 volna leejteni. Motorizált túra Környezetvédők minden bi­zonnyal elborzadnak a rop-, pant mennyiségű jármű lát­tán, ám ahogy Katona Milliós­tól, a Nimród Szálloda üzlet­vezetőjétől is hallottuk, a fel­jutás ide nem éppen egyszerű. Párnáéig HÉV, onnan busz, Igaz, csúcsszezonban sűrített járat, de mégis átszállás, ami gyerekekkel, szereléssel meg kutyákkal meglehetősen ba­jos. Ezért nem csoda, hogy a téli kiruccanásra főként a mo­torizált turisták vállalkoznak. A felvonó környékén igazi nagyüzem van, de minden rendben megy. így hát a ke­zelők nyugodtan időzhetnek kicsiny faházikójukban, ahon­nan finom illatok szállnak. Dusánek Istvánt és Schön- walder Miklóst ebéd (vagy reggeli?) készítése közben ta­láljuk, a főzőn zsír serceg, benne tócsi pirul. Az egyen- anorákos fiatalemberek kész­séggel világosítanak fel: for­galom az van, pedig a hó mi­nősége nagyon gyenge. No­vemberben, akkor igen — mondja Schönwalder Miklós —, akkor vett vagy félméte­res is a fehér takaró, most viszont vékony a réteg és je­ges. Megy a beit Aki itt van, azt persze mindez nem tartja vissza, és nekik ez a jó. Most megy a bolt. Dusánek István is be­kapcsolódik a társalgásba, újabb adalékot szolgáltatva, hogy tudniillik közel vagy tá­vol van-e Dobogókő. — Pa­naszkodnak az emberek, hogy rossz az információ, nem kap­nak megfelelő tájékoztatást a hóviszonyokról. Mi házilagos megoldással úgy próbálunk se­gíteni a dolgon, hogy beszó­lunk a Nimródba, ha netán náluk érdeklődnek, hát leg­alább ők tudjanak mondani szálló alkalmazottadban is megvan ‘a jószándek, ők is igyekeznek továbbadni a té­li sport rajongói számára a jó híreket, óm sokszor órák­ba telik, míg telefonálni tud­nak valahova Pattogó tűznél A szabad levegőn, a mozgás­ban hamar megéhezik az em­ber, s egyéb szükségletei is támadnak. Enni-innivalót hoz­hat magával otthonról, ám­de. .. Van ugyan illemhely a közelben, csakhogy — rekla­mál az Abos család feje, Abos Brúnó — ott zárt ajtókra lelt. De semmi vész, mert a sí­büfé nem csupán a falatozó­kon segít. A Pilisi Parkerdő- gazdaság fából épült kis ven­dégfogadója mutatós kívülről és hangulatos belülről. Való­di kandallójában valódi fa­hasábok égnek, jólesően átme- logítve az előttük ücsörgőket. A pulthoz csak sorállás után juthat az éhező, aki mondjuk hagymás zsíroskenyérre vá­gyik. Az apróhirdetések mű­szavával élve, igényesebbek számára az-elegáns Nimród Hotel szolgálhat ebéddel, meg szállással is. Élnek is a lehe­tőséggel sokan: mint megtud­juk, telt ház van december közepe óta. A vendégek, ke­vés kivétellel hazaiak, szün­idő lévén, számosán közülük gyerekesek. A nap végeztével ők most csomagolnak, vége a szünidőnek, de havas hétvé­geken újra magyar szó tölti be a házat, amelynek vonz­erejét az úszómedence, a szau­na és a szolárium is növeli. Remek záróakkordja volt a vakációnak ez a verőfényes vasárnap, már persze azok szamára, gkik képesek voltak le'gy&’Äi V béhúltSájgcít,*!átnety téli hétvégeken a tévé elé szö­gez gyerekeket és felnőtteket. Fazekas Eszter Szigethi Teréz A bátrabbak — lesiklás után a sí­liften (a cím fölött jobbra). Pihen a szán, kikötötték (a cím fölött balra) Csak nem gyalult A KERMI a fogyasztó (vá­sárló, használó) szempontjá­ból vizsgál, de korántsem csak a fogyasztó bejelentése alap­ján. Kap jelzést a Köjáltól, a Fogyasztók Országos Tanácsá­tól, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézettől (MEI), és más olyan intézménytől, amelynek nincs hatósági jog­köre, de munkája közben egy- egy hibás, forgalomba hoza­talra alkalmatlannak látszó termékre bukkan. Ilyen volt például a bolgár villanyírógép vagy a lengyel főzőlap esete. Mindkettőnél alapvető hiba volt, hogy — rázott. Márpedig sem írni, sem főzni nem lehet olyan al­kalmatosságon, amelynél nincs megfelelő érintésvédelem. Az már ilyen esetben teljesen mindegy, hogy külföldi vagy hazai termékről van-e szó, éppúgy fennakadt a szűrőn a Ganz Műszer Művek univer­zális mérőműszere, vagy az Iparművészeti Vállalat raffia- burával árusított csillárja, mint az említett két import­cikk. Széles a vizsgált termékek skálája, és ennek megfelelően szélsőségesek a példák is a forgalomba , nem hozható áru­cikkekről. Itt volt például a taktaszadai Üj Barázda Mező- gazdasági Termelőszövetkezet f A Szakszervezetek Or- $ szagos Tanácsának köz- ^ ponti iskolájában szomba- ^ ton ült össze a Textilipari í Dolgozók Szakszervezetének '•j 26. kongresszusa, amelyen ^ mintegy 140 ezer szakszer­ei vezeti tag képviseletében e 217 küldött tárgyalta meg s az utóbbi öt évben végzett v, munka tapasztalatait és a e soron következő feladato- e kát. Részt vett a kongresz- e szuson Maróthy László mi- '/ niszterelnök-helycttes, az \ MSZMP Politikai Bizottsá- £ gának tagja; Baranyai Ti- e bor, a SZOT főtitkára és e Kapolyi László ipari mi- e niszter, valamint az ágazat ^ munkájához kapcsolódó | párt-, állami és társadalmi 5 szervezetek számos vezető- 4 je is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Martos Istvánná fő­titkár szóbeli kiegészítése egy­A beszámolót követő vitá­ban szót kért Maróthy László. Az MSZMP Központi Bizott­sága és a Minisztertanács ne­vében köszöntötte a kongresz- szUst, s tolmácsolta Kádár Já­nos személyes üdvözletét és jókívánságait. A miniszterel- nök-helvettes hozzászólásában hangsúlyozta: a kongresszus eredményes öt évről adhat számot. Maróthy László a továb­biakban a gondokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy ideje visszaállítani a fő­munkaidő becsületét, ennek magol dósa a közeli jövő fel­adata. Bizonyára segít majd a gondokon, hogy a kormány a fonók bérét a többlettermelés után járó ki­egészítéssel az év elejétől felemelte. Fontos azonban tudni, hogy ez a pénz valóban csak a többletmunkáért jár. Hasonlóan fontos feladat, hogy minden fórumon érvényt sze­rezzenek a munkahelyi de­mokráciának. Az új vállalat­melléküzemágában készített tökgyalu. Ilyen egyszerű szer­kentyűben milyen hiba lehet egyáltalán? — kérdi a laikus vásárló. Nos, olyan primití­ven állították össze, hogy nem lehetett vele tököt gyalulni. Műszaki leírást sem mellékel­tek hozzá, talán nem is ké­szült ilyen. A KERMI nem engedte a forgalomba hoza­talt. Ellenkező szélsőség a japán autórádió kazettás magnóval. Ennek mindössze annyi hibá­ja volt, hogy nem lehetett fogni rajta a magyar URH- adást. pedig erre kellett vol­na áthangolni, mielőtt a bol­tokba kerül. Nem minden ké­szülékre állt ez, csak a szál­lítmányok egy részére, azokat csak a hiba kijavítása után volt szabad átadni eladásra a bolthálózatnak. Eleinte jó volt Megesik az is, hogy valami eleinte jó, aztán egyszercsak valami történik vele: a tech­nológiai fegyelem megsértése, egy alkatrész vagy komponens kifelejtése a gyártási eljárás során — és így tovább. Nem volt panasz például a Csillag cipőkrémre, hosszú éveken át. Aztán mégis: két gyártási té­telnél olyan minőségi kifogá­sok merültek fel, hogy a KERMI kivonatta a forgalom­ból e szállítmányokat. Hason-. A vitát követően a kong­resszus határozatot hozott az elkövetkező öt év tennivalói­ról. Ez többek között leszögezi, hogy a textilipar alapvető fel­adata változatlanul a lakosság jó színvonalú ellátása és a megnövekedett exportfelada. tok teljesítése. A szakszerve­zeti testületek — a dolgozók széles körű bevonásával — se­gítsék a vállalati gazdálkodást, ló eset volt a Sylvia naptejé is: új termékként jónak talál­ták, később viszont két olyan tételre találtak, amelynek nem volt fényelnyelő képessége. Mi­vel pedig a naptejnek éppen ez kell hogy legyen a fő jó tu­lajdonsága, a minőségellenőr­ző intézet nem hagyta forga­lomban a hibás tételeket. Szimplából dupla Minden panaszt kivizsgál­nak, s ha valamilyen termék ellen sok bejelentés szól, át­fogó ellenőrzéseket végeznek. Évenként négy komplex fel­mérésre szállnak ki a KERMI munkatársai, egyszerre két budapesti kerületbe és két me­gyébe. Ilyenkor azon a terü­leten minden fontosabb kis­kereskedelmi egységben és a nagykereskedelmi vállalatok lerakataiban a teljes áruvá­lasztékot ellenőrzik. Előírja az öt éve hozott bel­kereskedelmi miniszteri ren­delkezés. hogy minden, lakos­sági forgalomba kerülő áru­cikket meg kell vizsgálni. Ezen belül is különös gonddal az élelmiszereket és a ruházati cikkeket, amelyek a KERMI engedélye nélkül nem is ke­rülhetnek kereskedelmi for­galomba. Mégis: a helyszíni ellenőrzések során a legtöbb szabálytalanságot az élelmi­szer-kereskedelemben és a vendéglátóiparban találják a ten, hogy a jövőben a bérla­kások aránya kissé növekszik. A kongresszus vasárnap vi­tával folytatta munkáját. A mintegy 30 hozzászóló közül többen hangsúlyozták: a kö­vetkező öt évben a célok el­éréséhez a feltételek megte­remtése az elsőrendű feladat, s arra számítanak, ha a kor­mány áttekinti az ágazat hely­zetét, olyan döntések születnek majd, amelyek hatékonyan se­gítik a fejlődést. A szabá­lyozók gyakori változtatása vi­szont — mondották — sokszor még a szakemberek számára is érthetetlen, áttekinthetetlen. Ez különösen megnehezíti a bizalmiak dolgát, főként azért, mert a dolgozókat egyre in­kább a dolgok miértje érdekli — s erre magyarázatot adni nagyon sokszor nem tudnak. A bérekről szólva elmond­ták: a dolgozók nem tekintik a munkabér részének a mű­szakpótlékot, enélkül pedig a jövedelmek nem állják ki semmiféle összehasonlítás pró­báját. Elsősorban ez az oka annak, hogy a főmunkaidőben elért teljesítmények elmarad­nak a vgmk-ban végzett mun­káétól. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a számos gazda­sági, anyagi gond közepette sem lehet lemondani arról, hogy a textilipar dolgozói ál­landóan gyarapítsák tudásu­kat. A vitában felszólalt Kapolyi László is Gál László, a SZOT titkára is. ezzel párhuzamosan erősítsék érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket. A kongresszus végül megvá­lasztotta a Textilipari Dolgo­zók Szakszervezetének vezető testületéit, tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke: Apró Jó­zsef, főtitkára Martos István­ná; titkárai Aigner Ferencné és Turáni József. KERMI ellenőrei. Találkoz­nak súlycsonkítással, a minő­ségi előírások megszegésével, a szavatossági idő lejárta után árusított termékekkel, az anyagnorma be nem tartásá­val. Az utóbbira gyakori pél­da: kevesebb kávét tesznek némely vendéglátóhelyeken a duplába. Igyekeznek a lehető leggyor­sabban intézkedni — már csak azért is, hogy minél ke­vesebb fogyjon el a boltok­ban a fogyasztásra alkalmat­lan termékekből. Megtörténik azonban, hogy a szokásos né­hány nap is sok lenne, azon­nal kell intézkedni. Tavaly­előtt karácsonykor ez történt azzal a fázisceruzával, amely­nek árusítását a KERMI mű­szaki igazgatója soron kívül letiltatta. A részletes vizsgá­lat teljes mértékben igazolta az intézkedést: a fázisceruza balesetek előidézője lehetett volna. Egy másik eset: a Köjál vizsgált meg egy gyermekjáté­kot és megállapította, hogy színezése könnyen oldódik, ár­talmas az egészségre. Gyorsan értesítette erről a KERMI-t, amely éppolyan sürgősen in­tézkedett, kivonatta a boltok­ból a veszedelmessé válható játékot. Hatósági utasítás S közben végzik a KERMI- ben a mindennapi munkát, az új gyártmányok és az import előminták tervszerű vizsgála­tát. Az eredmény: hatósági utasítás, amelyet pontosan és szigorúan meg kell tartani, s amelyet időről időre ellenőriz­nek az intézet, .munkatársai. S talán éppen ezért van nagy tekintélye a KERMI-nek a ke­reskedelem minden ágában. Az emberek látják: az el­lenőrök a fogyasztók, vásár­lók érdekeit védik. Vá. E. valamit. Tegyük hozzá, hogy a Told meg jobban! Hancsovsikl János felvételei A vásárlék védelmében Panasza meghallgatásra talál Ha ezt a KERMI tudná! Ki ne hallott volna ilyen vagy hasonló felkiáltást valamelyik boltban, ven­déglőben, ha ugyan nem saját maga sóhajtott fel így. Ami egyrészt azt mutatja, hogy vannak még kívánnivalók a kereskedelemben, másrészt viszont azt, hogy a nagyközönség is tudja: van egy olyan intézet, amely megvédi a vásárlókat, kiszűri a hi­bás, használhatatlan termékeket. Nem szolgál sem az ipar, sem a kereskedelem, de még a külkereskedelem dicsőségére sem, hogy évente több mint harmincezer reklamáció érkezik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez. Pe­dig — amint dr. Morvay Anna, a KERMI osztály- vezetője mondja — a csalódott vásárlók nem is minden esetben fordulnak az intézethez panaszuk­kal. A minőségjavítás szükségességét is mutatja, hogy tavaly meg a sokéves átlagnál is több volt a reklamáció: az első félévben 19 677 esetben emel­tek panaszt. A kifogásolt áruk zöme ruházati cikk, beleértve a cipőket.

Next

/
Thumbnails
Contents