Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
Az Arany János Múzeum régészeti tevékenysége 18S5-Sien Ásatásokról, leletmentésekről Év végén, új év elején mérleget készítettünk a nagykőrösi Arany János Múzeum régészeti tevékenységéről. Általában minden múzeumi szakmai munka négy részből: gyűjtésből, konzerválásból, restaurálásból és nyilvántartásból, illetve feldolgozásból áll. Mivel a régészetnek leginkábo a gyűjtőmunkája (ásatás, leletmentés) áll az érdeklődés homlokterében, elsőnek ezt részletezem. ; Véletlenek Közismert tény, hogy milyen nagy szerepe van a régészet tudományában a véletlennek. Egyrészt esetleges a föld mélyében rejtőző emlékeknek az odakerülése, másrészt véletlenszerű ezeknek századokon át való megmaradása és felszínre bukkanása. Idei ásatásunk tárgya is véletlenül látott napvilágot Nagykőrös—Száraz dűlőben, még 1984 novemberében. Erdősítést megelőző mélyszántáskor talált leletekről tett bejelentést Erdei Károly erdészeti főágazatvezető. Először rövid próbaásatással vizsgáltuk: mit lehet és egyáltalán érdemes-e még kutatni a szántás után. A kérdésre egyértelmű igen volt a válasz, ezért az idén majdnem 4 hónapig tartó leletmentő ásatással folytattuk a munkát a lajosmizsei határ közelében. Őskori, szarmata, avar és X-XII. századi objektumok és tárgyak kerültek újra napfényre az ásó nyomán. Az eddigi vizsgálódások szerint az avar kori és a X-XII. századi temetkezések a legjelentősebbek. Ez a megállapítás egyaránt érvényes a leletekre (aranyozott bronz és ezüst övveretek, hajfonat- díszek, gyöngyök, fegyverek, munkaeszközök stb.) és a különböző jelenségekre (sírrablás, egv-egy ékszer, fegyver viseletének módja), temetkezési szokásokra (koporsó, halotti kerevet), nagyobb összefüggésekre (a temető „benépesítésének” rendje, különböző korszakokból származó temetőrészek kapcsolata). A modern régészettudomány ugyanis nem elsősorban arra törekszik, hogy minél több és szebb lelet kerüljön a múzeumi raktárakba, hanem arra, hogy a régmúlt korok emlékeit eredeti helyzetükben és állapotukban kutassa, megállapíthassa azok egymáshoz fűződő kapcsolatait. Csak így lehet hozzávetőlegesen rekonstruálni a mindenkori ember hétköznapi életét, szokásait, társadalmi kapcsolatait, azaz történelmét. A Nagykőrös—Száraz dűlői avarokról az eddigi kutatások szerint megállapítható, hogy a VII. század második felében, harmadik harmadában éltek, a korabeli társadalomban jelentős helyet töltöttek be és leszármazottaik talán megérték Árpád magyarjainak IX. század végi honfoglalását. Eddig mintegy ezerkétszáz négyzetmétert kutattunk át. Ilyen nagy terület tüzetes vizsgálatát 4 hónapi munkával nem lehetett volna elvégezni gépi segítség nélkül. Ennek megszervezésében támogatott az MSZMP Nagykőrös Városi Bizottsága és az Arany János Mgtsz vezetősége. Bejelentések Sok esetben nem ásatások, hanem különböző mezőgazda- sági munkák, építkezések, csatornázások hoznak felszínre értékes leleteket. Ezekben az esetekben válhat a múlt iránt érdeklődő kötelesség- tudó ember a régész segítőtársává úgy, hogy az útjába akadt, vélhetően régi tárgyakról értesíti a területileg illetékes múzeumot. A nagykőrösi Arany János Múzeum gyűjtő- területe Nagykőrös és — ez évtől — a volt dabasi járás. 1985-ben Nagykőrösről a következő, leletek kerültek gyűjteményünkbe: őskori edénytöredékek Homolytájá- ról, a Szurdok és Pocok dűlőből, Alsójárásból; szép szarmata sírleletek (gyöngyök, ruhakapcsoló tűk, ezüs- tözött bronz tükör, stb.) Gó- gányból; Árpád-kori pénzek a Száraz dűlőből és Csikvár- ból; középkori templom körüli temetkezések a református templom közeléből, őskori és XV-XVI. századi kerámia a városközpont különböző részeiről. Akik ajándékozták vagy felhívták figyelmünket rájuk: Bujdosó Dénes, Erdei Károly, Fabók István, Ferkó Gyula, Kovács László, Kovács Tibor, dr. Kulin Sándor, Molnár' Elekné, Pap István, ifj. Pap István, Rács István, Soós Attila, Szabó Géza, Szabó Márk, Szerafin István, Szé- csény Balázs, Szényei Zsigmondi Sz. Tóth László, Van- csa Mihály. (Zárójelben persze: azokról is lehetne „feketelistát” összeállítani, akik fittyet hányva a bejelentési kötelezettségnek, anyagi hasznot remélve kufárkodnak történeti emlékeinkkel...) Bár csak ez évtől munka- területünk a dabasi járás, már három bejelentés érkezett onnét. Faragó István ta- társzentgyörgyi bronzkori településre, Győrfi Imréné az alsónémedi katolikus templom melletti régi temető nyomaira, Czagány László több Inárcs környéki középkori lelőhelyre hívta föl a figyelmünket. Remélhetőleg 1986- ban megsokszorozódik erről a vidékről is az Arany János Múzeumba érkező bejelentések száma. Terepbejárások Külső régészeti munkáknak az utóbbi évtizedekben általánossá vált fajtája a topográfiai terepbejárás. Nem lehet minden lelőhelyen ásatást végezni, de tudni róluk szinte elengedhetetlenül szükséges a tudomány számára. Ezért a régészeti topográfia célja egy- egy település, megye, vagy akár egész ország valamennyi lelőhelyének felgyűjtése. Ezt a roppant idő- és munkaigényes feladatot 1973-ban kezdték meg a Pest megyei szakemberek, együttműködve az MTA Régészeti Intézetének munkatársaival. Erőfeszítéseik első gyümölcse, a Dunántúlra eső megyerész feldolgozása, Magyarország régészeti topográfiája 7. köteteként a közeljövőben megjelenik. Nagykőrös és környéke minden zegét-zugát bejárta már egyszer dr. Balanyi Béla, a múzeum tudományos munkatársa 1949 és 1981 között. Űjabb nagyarányú tereprendezések és az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági művelés miatt szükséges ennek a munkának részbeni megismétlése, amit évek óta folyamatosan végzünk. 1987-től tervezzük a volt dabasi járásban megkezdeni a topográfiai terepbejárásokat. Minden bizonnyal e vidék régészeti szakirodaimának számtalan „fehér foll”-ját sikerül majd felszámolni ezzel. Restaurálások Ásatáson gyakorta kérdezik a látogatók: Mit csinál a régész, ha éppen nem ás? A szokásos válasz: részletes dokumentációt készít az ásatásról, nyilvántartásba veszi és restauráltatja a leleteket, végül tudományos vagy ismeretterjesztő tanulmányban feldolgozza azokat. Ez így elmondva rendkívül egyszerű, végigcsinálni azonban csak ritkán sikerül zökkenőmentesen. A nagykőrösi múzeumban — akárcsak Magyarországon másutt is — gondot okoz a raktározás. Az Arany János Múzeumnak nincs régészeti raktára, ezért a dobozolt leleteket legtöbbször oda tesz- szük, ahol éppen hely van. Ilyen körülmények között nem lehet normális raktári rendet kialakítani, s sokszor órákat kell eltölteni egy-egy lelet megkeresésével. Ugyanakkor feltétlenül eredményként könyvelhetjük el, hogy 1986-tól restaurátora lesz a múzeumunknak. Mivel a régészeti gyűjtemény mintegy 90 százaléka restaurálatlan, óriási lemaradást kell pótolni ezen a téren. E mostoha körülmények ellenére is szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy tudományos feldolgozások, publikációk készítése terén az ország első múzeumai közé tartozunk. Évkönyveinket, monográfiáinkat — köztük az 1984- ben megjelent régészeti kötetet is — Leningrádtól Washingtonig ismerik a szakemberek. Nemzetközi vándor- kiállítások révén pedig az Arany János Múzeum régészeti gyűjteményének legszebb darabjait — az 1981- ben lelt avar aranykard jelenleg Nürnbsrgben van kiállítva — közelebbről is megismerheti a külföld. Reméljük, hogy ezekhez ha. sonlókat rejt még magában a föld gyűjtőterületünkön, és azt is, hogy ezek ásónk útjába akadnak. Simon László Szilveszteri őrjárat Kevesebb konfetti keit el Szilveszter estéjére fehér hótakaró borította be a várost. Sokan a vendéglátóhelyeken, s sokan otthon, a családban, a televízió és a rádió műsora mellett köszöntötték az 1986-os esztendőt. Az idén kevesebb papírtrombita és konfetti kelt el, mint más években. De a mulatságokon és a házaknál is kevesebb pezsgőt bontottak, volt azonban vidám táncolás, éjfélkor malacsorsolás és a Himnusz elhangzása után boldog új esztendőt kívántak egymásnak a szilveszterezők. A hagyományos óévtoúcsúz- tató és újévköszöntő mulatság a legjobban sikerült a KIOSZ-ban, a Kinizsi sportotthonban és a Tormási bisztróban, amelyeknek törzsközönségük van. Horváth Dezső vendéglős, a KlOSZ-mulatsá- gokat 24 éve csinálja. Harsányt József régi, népszerű vezetője a Kinizsi sportegyesület vendéglátó helyének. Szőke László közmegelégedésre vezeti a Tormási bisztrót. A felújított Központi Étterem Szívós Gábor vezetése óta megfiatalodott, s ünnepies, gyer- tyás asztalokkal és választékos ételekkel várták a szil- veszterezőket. A Kalamáris vendéglő Kiss Lászlóné vezetővel, tulajdonképpen most mutatkozott be a nagyközönségnek. Szolid, diszkós szilveszterest volt a Kőrisfa cukrászdában is, amelyet Kovács Gyuláné vezető a finom süteményekkel kezd újra látogatottá tenni, de most szilveszterezni inkább a nagyobb helyekre mentek többen. Bár elég messze van, s a hó is esett, mégis sokan kimentek a Cifra csárda szilveszteri cigánymuzsikás mulatságára, ahol két külföldre került körösi család is szilveszterezett. Elismeréssel szóltak Nagykőrös fejlődéséről. Tetszik nekik az új autóbuszállomás, amely, mint mondják: idegenforgalmi látványosság. A szilveszteri mulatságokon újítás volt, hogy több helyen egyszemélyes zenekar muzsikált. K. L. NAGYKOROS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1986. JANUÁR 4„ SZOMBAT Vállalati tanács a konzervgyárban A kezdet nein is olyan egyszeri Az elmúlt esztendő — 19S5 — valószínű, hogy több találó jelzőt fog kiérdemelni. Az máris bizonyos, hogy vállalati szakembereknek, gazdasági vezetőknek az új irányítási rendszer bevezetésének éveként marad emlékezetes. így lesz ez a konzervgyárban is. Az MSZMP Központi Bizottságának 1934-es áprilisi ülése, majd az Elnöki Tanács törvénymódosítása után ugyanis megváltozott az addigi irányítási gyakorlat. Többek között trösztök szűntek meg. a vezetőket pályázattal választják meg meghatározott időre. A Nagykőrösi Konzervgyárban meg vállalati tanács alakult, amiről annak idején beszámoltunk. Legutóbb a Magyar Szocialista Munkáspárt nagykőrösi végrehajtó bizottsága foglalkozott e kérdéssel, beszámolót hallgatva meg az új rendszer első tapasztalatairól. Tervezhetnek A bevezetés nem volt any- nyira egyszerű, mint azt esetleg a kívülálló gondolná. Nem hangulati vagy hasonló gondok. hanem a szükséges jogszabályok késleltetett megjelenése okozott bizonyos nehézségeket, amik a végén persze megoldódtak. A konzervgyárban 37 tagú vállalati tanács alakult, amelyből a választott küldöttek 19. a vállalatvezetői képviseletek 12, az igazgató által delegáltaké 5 embert jelentettek. Az igazgató személye adja a hiányzó, 37. tagot. A statisztikák említést tesznek a nemek szerinti megoszlásról is, a gyengébb nemnél háromszor több férfit jelölve. A párttagok száma 26. Sokat mondó adat az is. hogy felsőfokú végzettséggel tizennégyen rendelkeznek, s bizonyára az sem érdektelen adat, hogy fizikai, illetve közvetlen termelésirányító huszonhárom ember. A vállalati tanács szervezeti és működési szabályzat alapján fejti k; tevékenységét. Többek között például tervezhetnek, beleszólhatnak a jelentős fejlesztéssel, beruházással járó ügyekbe, a tevékenységi kör megváltoztatásába, sőt, még a vállalati pénzek kihelyezésébe is. Sokan nem látják világosan, hogy ebben a rendszerben hol a helye a minisztériumnak, mint a vállalat Tízdekánként adagolva Korszerű töltőberendezések segítségével csomagolják a vajat a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi üzemében. Naponta nem kevesebb, mint 4 tonna friss termék kerül ki az üzemből a kereskedelmi hálózatba. Fehérné Hatvani Anikó (képünkön) szedi le a gépből kikerülő 10 dekás vajcsomagokat. iüncsovszti János felvétető alapítójának. Nos, a felettes szerv törvényességi felügyeletet lát el, s például ellenőrzi a szabályzatokat, a határozatokat. Ebből az is következik, hogy az új vállalatirányítási rendszer egyszerre hivatott erősíteni a kollektív vezetést, de ugyanakkor érvényre juttatja a kollektív felelősséget, erősíti az egyszemélyi felelős vezetés elvét és gyakorlatát is. Továbbképzés A tanács megalakulása óta tartott üléseiről minden alkalommal tudósítottunk. így most csak a témákat idézzük fel. Előbb a vállalati terveket tárgyalták, majd az ez évi várható eredményeket boncolgatták. Az ülések felelősségteljes légkörben, jó hangulatban zajlottak le. s a nehézségek mellett megfelelő hangsúlyt kaptak az ezek megszüntetésére, könnyítésére szolgáló, a dolgozóktól származó indítványok is. Legutóbb úgy foglaltak állást. hogy az 1986-ra készített terv a megelőző évihez legyen hasonló. A szinttartást a termelés kilencszázalékos növekedésének kell kísérnie, a takarékos költséggazdálkodás megvalósítása mellett. A minőségre természetesen nagyobb súlyt kell helyezni a jövőben. A vállalati tanács tagjaira — a vázlatos ismertetésből is kitűnik — sok-sok feladat hárul. így jogos igényt fogalmaztak meg, mikor a saját továbbképzésüket kérték. Ez hamarosan teljesülni fog. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a vállalati tanács tevékenységével eddig jól szolgálta a gyári önállóság erősödését. Fokozottan érvényesül a közös gondolkodás a célok megfogalmazásában éppúgy, mint a megvalósitás- ban. Érvényesíteni A határozat feladatokat is megfogalmazott. Így a gyári pártbizottság irányító munkájának a központi és helyi döntések érvényesítésére kell mutatni. s fontos az is. hogy kezdeményező szerepet töltsön be a vállalati tanács vezetése és tagsága alkalmassá tétele érdekében. B. O. i Sporthírek mb Jó versenyen vetélkedtek Székesfehérvárott rendezték a Magyar Honvédelmi Szövet ség VI. országos serdülő lég- fegyveres bajnokságát. A kétnapos viadalon négy kategóriában 490 induló volt. A körösi fiatalok mind újoncok voltak, de lelkesen vetélkedtek a jó versenyen, amely sok tanulságot és élményt is adott számukra. A kluboknál az MHSZ Nk. Konzervgyári LK., a szakköröknél a Nk. Kossuth iskola sportolói képviselték Nagykőröst. Klubtagoknál. Zárt irányzó •kú légpuska, serdülő leány (53 értékelt) 25. Bocskai Katalin 40/321 (ifjúsági bronzszint); serdülő fiú (67): 54. Farkas Csaba 40/296, 57. Molnár Béla 40/286; leány-fiú vegyes csapatban (41): 30. MHSZ Nk. Konzerv LK (Bocskai, Farkas, Molnár) 120/901. Légpisz- tolyos, serdülő leány (45): 44. Farkas Zsuzsa 40/111; serdülő fiú: 69. Muha János 40/195,74. Sebők István 40/139; csapatban (41): 38. MHSZ Nk. Konzerv LK (Farkas, Muha, Sebők) 120/445. Szakkörösöknél. Nyílt irány- zékú légpuska, leány (52): 30 Kaszap Erika 20/145, 46. Módra Eszter 20/111; fiú (69): 56 Karsai Zsolt 20/123; csapatban (41): 34. Nk. Kossuth isk. (Kaszap, Módra, Karsai) 60/ 378. Légpisztoly. Leány (46): 21. Németh Borbála 20/119; fiú (74): 34. Tóth István 20/ 134, 35. Árki Csaba 20/132. Csapatban (41): 15. Nk. Kossuth isk. (Németh, Tóth, Árki) 60/385. Tizenkét fős összetett csapatversenyben (41): 34. MHSZ Nk. Konzerv LK — Nk. Kossuth isk. TEKE Tekézőink négy nap leforgása alatt három alkalommal, öt mérkőzésen küzdöttek a csapatbajnoki pontokért. Az NB III-asok a temetőhegyi tekecsarnokban, a többiek pedig vidéken, ellenfeleik otthonában. Az NB Ill-ban: Nk. Mészáros Tsz SK—Kiskunhalasi AC MEDOSZ 6:2 (2252-2155 fa). Nk.: Nagy 363, Szabó T. 338, Lóczy 390 (1), Kovács 403 (1), Farkas J. 378 (1), Szabó B. 380 (1). A helyiek folytatták jó őszi hazai szereplésüket is, ezúttal is tartották a két pontot. A megyei bajnokságban: Kecskeméti Mezőgép—Nk. Mészáros Tsz SK B 5:1 (1351:1286 fa); a felújított és tükörsima MÁV-pályán az ellenfél jobb volt; egyéni pontszerző: Szabó B. (351). Szan- ki Olajbányász B—Nk. Mészáros Tsz SK B 4:2 (1444:1436 fa); csupán 8 összfa döntött az ottaniak javára; egyéni pontszerző: Farkas J. (364) és Gállos (346). Nk. Mészáros Tsz SK ifi—Kecskeméti Mezőgép ifi 4:0 (709:612); új csapat ellen biztos győzelem; e. psz.: Szabó T. (355) és Nagy (350). Szanki Olajbányász ifi —Nk. Mészáros Tsz SK ifi 3:1 (697:679); másfél évig veretlenek voltak a tsz-beli fiúk; e. psz.: Nagy (360). SZOMBATI SPORTMŰSOR Labdarúgás. Petőfi iskolai tornacsarnok, 13 óra: Kocsér —Iparcikk kereskedők, 14: Információtechnika—Toldi, 15: Mészáros^ Tsz—Tangazdaság, 16: Nyársapát—Konzervgyár, 17: Pedagógusok—Kőröstetét- len, körzeti kispályás öregfiúk teremkupa-mérkőzés. Tekézés. Cegléd: összevont körzeti felnőtt és ifjúsági egyéni bajnokság. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
