Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

Tanácsadás Az életvezetésről A hiányzó képességek kiala­kításához, a gyengébbek erő­sítéséhez, a kiemelkedők egy­oldalúságainak kiegyenlítésé­hez adnak életvezetési javas­latokat .azon a tanácsadáson, amelyet a városi művelődési központban tartanak február 4-én és 18-án, április 1-jén, 15-én, 29-én, május 13-án, 27-én, valamint június 10-én. A tanácsadást elsősorban a művelődési ház gyermekcso­portjaiban részt vevők szülei­nek és pedagógusainak ajánl­ják, de bárki mást is szívesen fogadnak, akinek hasonló problémái vannak. A fölösle­ges várakozás elkerülése vé­gett kérik az érdekelteket, hogy szándékukat telefonon vagy személyesen jelezzék Ka- puszta Katalin népművelőnél, a művelődési házban. A ta­nácsadást Ranschburg Agnes pszichológus vezeti. A díj 40 forint. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A Népszínház vendégjátéka: A négy süveg, mesejáték, 14.30 és 16.30 órakor. Pénteki tikkasztó, 18 órakor. Gödöllői művészek csopor­tos kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Moiret Ödön: Emlékplakett megtekinthető az előtérben. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÄM 1986. JANUÄR 31., PÉNTEK Megyei pályázat A többség állandó munkahelyen Pályázatot hirdetett a me­gyei tanács cigánykoordiná­ciós bizottsága, más megyei szervezetek és intézmények, a népfront, a KISZ, az SZMT, a Pedagógiai Intézet, a GYIVI, a TIT, a megye cigány lakos­ságával közvetlenül, vagy köz­vetve foglalkozó szervek és in­tézmények szakemberei szá­mára. A pályázat célja a ci­gányság társadalmi beillesz­kedésének elősegítésében el­ért eredmények, tapasztalatok összegyűjtése, leírása, jeldol­gozása, következtetések levo­nása. A pályázat főbb pontjai: fog­lalkoztatás, települési viszo­nyok, lakáskörülmények, egész­ségügy, szociálpolitika, kultu­rális helyzet, oktatás, művelő­dés, beilleszkedés. Tanulságos adatok Segítsünk a madarakon Oszlopokra fászektartó Alaposan rácáfoltak az elő­zetes elképzelésekre: jóval többen érkeztek a művelődési központba a madarak barátai, mint várták a rendezők. Nem­csak Gödöllőről, hanem a kör­nyező községekből is megjelen­tek az érdeklődők. Nem vélet­lenül mondotta Jáky Kálmán, a Magyar Madártani Egyesü­let gödöllői helyi csoportjának elnöke, hogy szép számmal jöttek bár, de ez éppen nem baj. Elöljáróban arról beszélt, hogy idén nyáron a tagoknak az egyesület táborozást szervez a Kis- és Nagybörzsönybe, a Hortobágyra, Békés megyébe és máshová. Levélben lehet erre jelentkezni (de ajánlatos már ezekben a napokban, mert csak korlátozott számban tud­nak helyet biztosítani). Sátor­ban laknak majd és kondér- , ban főznek a túra résztvevői. A madarakról elmondotta a helyi csoport vezetője, hogy már az első havas napokon megjelentek a fényőpintyek. Beszélt a hazaköltöző mada­rakról. arról, miképpen lehet elősegíteni felkészülésüket. Most. a jelenlegi hideg időben a hazánkban honos madarakat kell táplálkozásukban segíte­ni. A cinkék, meggyvágók, fe­keterigók a kertek, parkok kedves albérlői. A meggyvágó különösen a napraforgófejek felbontásának mestere, de az olajos magvak az összes madár számára jó táplálékul szolgál­nak. Diaképes előadásban mutat­ta be a tavasszal hazatérő tol- • lasokat. Kedves madarunk a vörösbegy, amely alacsonyra rakja fészkét, emiatt könnyen martalékává válhat a kóbor macskáknak. Márciusban már megjelennek a barázdabille­getők, jönnek a fecskék. A parti fecske fészkelőhelye leg­inkább a homokfalak oldalába mélyül. Régebben a domonyi bányában is sok parti fecske élt, sajnos ma már csak itt- ott találni belőlük. Számtalan színes dia segítsé­gével ismertette kertjeink, er- deink, de még vizeink mada­rait is. Elmondása szerint el­szaporodtak a szőlők veszedel­mes kártevői, a seregélyek, amelyek azonban nem védet­tek, a vetési varjakhoz ha­sonlóan. Kérte az előadó, hogy aki gólyafészekre bukkan valahol — közvetlenül a villanyveze­tékre építve — azt jelentse. Az Elektromos Művek megmenté­sük érdekében az oszlopok fölé megfelelő fészektartókat helyez el, ezzel segíti a hosszú csőrű-lábú békavadászok éle­tét. Sok szót kapott még a sár garigó óvatosságáért és szép hangjáért, a kakukk fészek foglaló szokásaiért, a búbos- banka kedvességéért, a fácán­kakas színpompás tollazatáért. Jó volt látni az összejövetelen az érdeklődőik között a nagy­számú fiatalt. Ez sem közöm­bös, miután valószínűleg meg­szívlelték a madarak védelmé­ről szóló szavakat. Jáky Kálmán útjairól min­denkor sok tapasztalattal tért haza, ezeket szeretné itthon is érvényesíteni. Ezután röpla­pokat osztott szét a közönség tagjai között, amelyek a mes­terséges fészekodúk, etetők készítését és a madarak eteté­sét ismertetik. Az ilyen és ehhez hasonló kifejezetten baráti hangulatú találkozóknak minden esélyük megvan arra, hogy a közeljö­vőben még többen ülnek be meghallgatni az előadásokat. Csiba József ^''SUgYELET Nem kell mondani, nagy munka vár a szakemberekre. Mi is éppen azért csak bizo­nyos témakörökkel tudunk foglalkozni írásunkban. Talán kezdjük néhány lényeges adat­tal, a viszonyíthatóság érdeké­ben, Gödöllőre és térségére szűkítve a kört. Gödöllő városban 1430 állan­dóra bejelentkezett cigány származású állampolgár él, a vonzáskörzetben 4706 (ez a legnagyobb arány a megye kör­zeteinek sorában). Ha az élet- körülményeik javításának, a társadalmi egyenrangúsodás- nak légfontosabb előfeltételét nézzük, a foglalkoztatottságot, tanulságos adatokkal szolgál­hatunk. Ugyanis Pest megye összla­kossága valamivel több mint 950 ezer, ebből a cigány szár­mazású lakosság létszáma 25 ezer 800 volt az elmúlt évi fel­mérések szerint. A 25 ezernél is több cigány lakos közül a munkaképes nők és férfiak száma 14 500 volt tavaly. Közülük állandó mun­kaviszonyt 7300 tartott fenn, rendszeres időszaki munkát végeztek ezerhatszázan. Nos, az adatok ismeretében biztos, hogy olvasóink jobban megértik, milyen jelentősége van azoknak az intézkedések­nek, amelyeket a Gödöllői Vá­rosi Tanács tett a cigány la­kosság társadalmi felemelke­déséért. próbálkoztunk, kezdve azzal, hogy a nőknek bedolgozó’ há­lózatot szerveztünk, de végül is nem vezetett eredményre mert a dolgozni nem akarás miatt elsorvadt. Viszont ter­vezzük, hogy a közeljövőben szociális foglalkoztatót hozunk létre, ahol az egészségkároso­dott cigány lakosok is némi jövedelemhez jutnak. Hasznosnak lenni Zömmel nők Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön. Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon. Nagytarcsán, Pé- celen. Szadán, Veresegyhá­zon, Vácegresen február 1-jén, szombaton reggel 8 órától február 3-án, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Pénzes János, Saada, Mátyás király utca 5/a. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön. Ikladon. Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón. Versegen, Zsám- bokon február 1-jén, szomba­ton reggel 8 órától február 3- án, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Varró Imre, Túra, Ságvári Endre utca 68. Telefon: 70. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. Az NDK-ban Csereüdiilés A Gödöllői Városgazdál­kodási Vállalat szakszerveze­ti bizottsága három éve tart­ja a csereüdültetési kapcsola­tot a drezdai köztisztasági vállalattal. A gödöllőiek Ba- latonszabadibán bérelt üdü­lőjükben adnak helyet a né­met testvérvállalat dolgozói­nak, míg őket Drezda mellet­ti kempingjükben lakókocsik­ban látják vendégül az NDK-s köztis ztaságaik. — Hadd kezdjem azz/al, hogy tavaly októberben a városi ta­nács végrehajtó bizottsága tár­gyalta a cigány lakosság hely­zetét, tehát az akkor elhang­zottakból is idézni fogok — bocsátotta előre dr. Horváth Ilona vb-titkár. — »Legfrissebb felkérésünk szerint a vonzáskörzetben élő 4706 cigány lakosnak 70 szá­zaléka munkaképes korú, s e hányadnak a fele tapasztala­taink szerint állandó munka- viszonnyal rendelkezik, ök azok, akik a magyar anya­nyelvű lakosság többségéhez hasonló körülmények között élnek! Ebben az eredményben nyilván része van a városi ta­nács munkaerő-közvetítésének is, mert rendszeresen a na­gyobb üzemekbe irányítjuk a munka nélküli cigány embe­reket. A munkahelyi kollektí­vába való beilleszkedés, mint sok példa bizonyítja, jó ha­tással van ennek az etnikum­nak az életkörülményeire, ön­igényességére, munkamoráljá­ra. — Elmondhatom, hogy a Gödöllőn dolgozó cigányságról nagyon kedvező vélemény ala­kult ki, mert jól beilleszked­tek a munkahelyi kollektívák­ba, húsz százalékuk törzsgár- dataggá vált. De továbbra is gond, hogy a munkaképesek hét százaléka (zömmel nők) egyáltalán nem dolgozik, kö­zülük kerül ki a besurranó tolvajok és orgazdák többsé­ge. — Milyen intézkedéseket tett a tanács a város cigány lakosságának még nagyobb arányú foglalkoztatására? — Különböző megoldásokkal — Tény azonban, hogy so­kakat egészségügyi állapotuk miatt nem lehet munkába ál­lítani, s akinek munkaképes­ség-csökkenése elérte a 67 szá­zalékot, azt az illetékes szer­vek leszázalékolják. Az ilyen egészségkárosodott, leszázalé­kolt emberek számára rend­szeres szociális segélyt folyó­sítunk, amelynek átlagos ösz- szege tavaly 2200 forint volt, s 68 városi lakosból 38 eset­ben cigány lakos kapta meg, az elmúlt évben. — Azt is tudni kell, hogy még mindig erős a cigány la­kosság körében a hagyomá­nyos megélhetési forma von­zása. Sokan magánkereskedő­ként, faárukészítőként, fuva­rozóként, mutatványosként, teknővájóként, vásározó ke­reskedőként keresik kenyerü­ket. Közülük nem, kevesen il­legálisan folytatják tevékeny­ségüket, s bizonya szabálysér­tési ügyekből tudható, ho|y sok kosárfonó engedély nélkül árusítja termékeit a főváros aluljáróiban. Ezeknek az em­bereknek az életmódját meg változtatni, rendszeres és legá­lis munkára szoktatni őket nem lehet egyik napról a má sikra. A kiemelkedéshez kel! a mind több jó példa, azoké, akik ebből az etnikumból ha­gyományos életformájukból el­vágynak, hasznos tagjai akarnak lenni a társadalom nak. Aszódi László Antal Számítógép vezérli Ezredmillirnéternyi pontossággal készítik a kivágó szerszá­mok bélyegeit a huzal szikraforgácsoló gépen a Ganz Áram- mérőgyárban. A számítógép vezérelte Charmilles majdnem valamennyi forgácsoíógép helyettesítésére képes. Képünkön: Mezei Sándor szerszámkészítő technikus a lamellák kivágá­sára szolgáló szerszám megmunkálása közben. (Hancsovszki János felvétele) A természetes szokatlan? Annyiszor mondjuk, hall­juk, közömbösek az emberek. Más dolgával nem törődnek, csak a sajátjukkal vannak el­foglalva. Ezért is érezzük úgy, ha ellenkezőjét tapasztal­juk, azt meg kell köszönni, így volt ezzel egyik olvasónk is. aki kötelességének tartot­ta hálóját kifejezni a vele történtek miatt. Még az ünnepek előtt fel­borult személyautójával a csú­szós úton. A koési totálkáros lett. A hátsó ülésen gyermeke és édesanyja foglalt helyet. Édesanyja fejsérülést szenve­dett a baleset következtében. Olvasónk számára is meglepő volt a segítőkészség, autósok,' gyalogosok álltak meg mellet­tük, kötözték a sebesült fejét, szedték öissze a szétszóródott holmikat. A károsultat azóta nem az autója állapota érdek­li, csak az bántja, zavarában,, idegességében nem tudja kik­nek tartozik hálával, hogyan köszönje meg a segítséget. Míg e sorokat írom, azon tűnődöm, miért hívta fel há­romszor is a szerkesztőséget a gépkocsi vezetője? Talán szokatlanul cselekedtek az útitársak? Ennyire természet- ellenes már ez a viselkedés? Egy azonban biztos, ő ezentúl mindig meg fog állni a bajba­jutottak mellett. Labdarúgás Nyolcán már hazajöttek A KIOSZ Dózsa György úti székházában tartotta idei első összejövetelét a Gödöllői SC labdarúgóinak baráti köre. Matuz Sándor, az egyesület ügyvezető elnöke elmondta, hogy tavaly elhatározták, megpróbálják visszahozni a helyi játékosokat. Ez nagyobb részben sikerült, ősszel már nyolcán idehaza játszottak. Beszélt az ügyvezető elnök a sporttagozatos iskoláról, mely sok segítséget adhat a jövőben az utánpótlás kérdé­sének megoldására. Arról is szólt, hogy az anyagi felté­telek megteremtése nélkül csak álom az eredmények el­érése. Növelni kell a bevé­teleket, és annak módját ku­A tökéletes feleség Barátom kopogtatás nél­kül nyitotta rám az ajtót. Ha nem szólt volna, akkor is látom, valami sérelem érte. Szemei villogtak, ke­ze remegett, arca vörös volt, mintha egészben le­nyelt volna egy cseresz­nyepaprikát. — Nem lehet kibírni! Évekig tűrtem, de most már elég! — mondta dühösen. — Nekem otthon nem szabad a padlóra lép­ni, úgy kell egyik szőnyeg­ről a másikra ugrálnom, mint a békának. Nem néz­hetek ki az ablakon, mert a leheletem meglátszik az üvegen. Az ünnepi ebédhez kínált feketekávé fogyasz­tása közben — ahelyett, hogy vidám, érdekes té­mák megbeszélésével űz­nénk ki fejünkből a hét­köznapi, szürke, kellemet­len eseményeket — nejem szózuhatagát kell hallgat­nom arról, hogy mennyit dolgozott, mennyit mérge­lődött a hét végi bevásár­lás és az ebéd elkészítése közben. Minden felvarran- dó gombért, kimosandó zokniért, vagy egy várat­lan vendég megkínálásáért megjátssza a mártírt. Kez­dem gyűlölni az otthono­mat — aminek felépítésére ráment több mint a fél életem — s az lesz a vége, hogy egy szál ingben, ga­tyában elmenekülök. El, in­kább a putriba — fogadko­zik István. — Nincs ször­nyűbb átok, mint a mo- solytalan, rideg otthon, s benne a sárkány, a pedáns- feleség. Nagy sóhajtól, aztán elhangzik a kérdés. — Mondd, milyen a jó fe­leség? Váratlanul ér a válasz­adás kényszere, mert ezen én még soha nem gondol­kodtam. Azt hiszem, a jó feleséget észre sem lehet venni. El együtt a férjé­vel, megosztva vele a ház­tartás gondjait, örömeit, a gyereknevelés nem könnyű teendőit. Azt gondolom, ez az asszonyt, házastársi jó­ság csak úgy jön. Már akinek. Akinek viszont nem jön, annak hiába magyarázzák. Mégis milyen legyen? Koránkelő, friss, takarékos, csinos, de hű­séges, kedves, család- és gyerekszerető, de minde- nekfelett legyen vidám, zengő, dalos szavú, apró hibákat elnéző, botlásokat megbocsátó. — Ez igaz, minden sza­vad találó — mondja ba­rátom, miközben kijelenti: — Megyek, elmondom az asszonynak. Mosolygok magamban. Még megérem, hogy a fe­lesége mellemnek szegezi a kérdést: milyen a tökéletes férj? Akkor mit fogok vá­laszolni?! F. M. tatni, hogyan tovább. A ta­vasz folyamán elkezdődik a székház építése az Erzsébet parki pályán. Máris vannak önkéntes munkafelajánlók. Van olyan tagja a baráti kör­nek, aki teljes egészében vállalja az alapozási munkát. Sok szép elképzelés született, de ezek csakis a baráti kör segítségével oldhatók meg. Az ügyvezető elnök ismer­tetője után hozzászólások következtek. Kolozs Béla a baráti kör anyagi helyzetéről, a tagsági díj fizetéséről adott számot. Felajánlotta, hogy az értekezletek megtartásához rendelkezésükre bocsátják a KlOSZ-székházat. Vörös János a kör féléves tevékenységéről szólt. A kar- tali példa nyomán született az elhatározás, hogy Gödöllőn is hasonlót kell szervezni. A közvélemény figyeli tevékeny­ségüket, a labdarúgók eredmé­nyeit, melyekkel a város jó hírnevét öregbíthetik. Szólott a jó propagandamunka szük­ségességéről. Hetyei László többek között javasoltá, időnként az edző és a baráti kör beszéljék meg a feladatokat, a nevelést, mely közös cél kell legyen. Szabó József régi gödöllői lakos, most, idős fejjel tett felajánlást, szívesen vállalja a szervezést és a tagdíjbeszedést. Parádi Lajos a tagdíjak pon­tos fizetéséről beszélt. Végül Matuz Sándor javas­latot tett a baráti kör vezető­ségének megválasztására. Cs. J. Mozi Inkák kincse. Színes bolgár —NSZK—perui kalandíilm. Csak 4 órakor! Elefántember. Angol film. 6 és 8 órakor. Megnyílt Gödöllő, Klapka utcá­ban, a 30-as főút mellett a tüzelő- és építőanyag-kereskedés. ahol mindennemű tüzelő- és építőanyag kapható. Fürdőszobai berendezé­sek, csempék, padlólapok, ipar- művészeti csempék és más bur­kolólapok nagy választékban, va­lamint üvegtégla és síküveg mé­retre vágva kapható. Házhoz szállítást behordással vállalunk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents