Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

mr MF€i YF 1986. JANÜÄR 30., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI vcmop A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Népi ellenőrök vizsgálták A termelőtől a fogyasztóig Február derekán egy éve lesz annak, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság munkáját Szentendre térségében is függetlenített elnök irányítja. A tisztséget Fábián Pál tölti be. A városban és körzetében tevékenykedő NEB- lagok munkájának minősítését tartalmazó beszámoló jelentést az elmúlt hét végén tekintették át. E doku­mentumból és a szóbeli kiegészítésből megtudhattuk, hogy 1985-ben öt vizsgálatot végeztek a népi ellenőrök. Literes Hárfák Húsz százalékkal növelte a termelését 1985-ben a Pest Me­gyei Pincegazdaság szentendrei Márka-üzeme: 12,5 millió li­teres és 28 millió 0,2 literes üdítőt hoztak forgalomba. lárd fűtenivalóval a vásárló­kat? Az előbbi esetében ellen­őrző méréseket végeztek a Pa­píripari Vállalat szentendrei gyárának hídmérlegén, de a rakomány súlya pontos volt. A Tüzépeken tartott vizsgá­latok során megállapították, hogy szénből 25, fából 4 szá­zalékkal több érkezett 1985. januárja és novembere között, mint egy évvel korábban. Az értékesített szilárd tüzelő mennyisége meghaladja a be­vételezett tonnák számát, ami­nek az a magyarázata, hogy a vásárlók előre kifizették a szén és a fa árát, s utána sor­rendben kapták meg az árut. Egy gondolat még Idekí­vánkozik. Teljesen szokatlan, hogy a vásárló előre fizeti a kívánt cikket. A tüzelő eseté­ben is kivételesen került sor erre. A Budapest Környéki Tüzép Vállalat ugyanis a pénzbeli zavarai miatt enge­délyt kapott arra, hogy ily módon adhassa el a fűtőanya­got. A felsoroltakon kívül a né­pi ellenőrök szakcsoportjai is tartottak vizsgálatokat. Fog­lalkoztak a gyermekek óvodai elhelyezésének kérdésével, a saját személygépkocsik hiva­tali használatával s a már említett zöldség-gyümolci ellá­tással. Munkájukat a beszá­moló jelentés hasznosnak mi­nősítette. A NEB 1986. évi munkater­vét a tanácsülés a legutóbbi ülésén fogadta el. Védnökségi szerződések Új formák, módszerek kellenek Az 1984-ben tartott városi küldöttértekezlet óta vég­zett munkáról beszélgettünk Kurdics Erikával, a KISZ szentendrei városi bizottságának titkárával. Arról kér­deztük, hogy napjainkban milyen jelenségeket tart kü­lönösen fontosnak az ifjúsági mozgalomban. A legszembetűnőbb, hogy az utóbbi esztendőkben jelentős változás, állt be a gazdasági munka fontosságának megíté­lésében. A fiatalok döntő többsége figyeli az ország helyzetének alakulását, az üzemek, intézmények terveit, a jól mozgósítható réteghez tartoznak. Sajnos, a vezetők még nem mindenütt figyelnek kellően a KISZ-korúak szelle­mi kapacitására és vállalkozó­kedvére. Ezért nem érte el a várt hatást az Alkotó Ifjú­ság pályázat kiírása sem. A gazdasági munkaközössé­gekben sokan dolgoznak. A céljuk az életszínvonaluk meg­tartása, illetve növelése. A szabadidejüket veszi el a pluszmunka. Ezért az ifjúsági mozgalomban való aktív rész­vétel több üzemben vissza­esett. (Beton- és Vasbetonipa­ri Művek szentendrei gyára, Erdészeti Gépgyártó Vállalat.) Új kezdeményezések A társadalmi munkában a megszokott formák mellett — kommunista műszakok, játszó­terek és parkok gondozása — több új kezdeményezés hódít teret. Sok alapszervezet köt olyan szerződést a vállalatok­kal, amelyekben védnökséget vállalnak a gazdasági egység számára hasznos, de más for­mában drágán vagy körülmé­nyesen elvégezhető munka fe­lett. Példaként a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalat, a Pest Megyei Fémipari Válla­lat és a Papírgyár említhető. A szentendrei körzetben két középfokú tanintézet működik. Alapszervezeteik tagsága a térség szervezett pataijainak 35 százalékát teszi ki. Tőháj; a gimnázium és a szakmunkás­képző szerepe meghatározó. Az évek során kialakultak a mozgalmi hagyományok, mint a békenap, a politikai vitakö­rök, de rendszeresek a sajátos diákprogramok is. Mindkét in­tézményben komoly gondot okoz, hogy a tanulmányi mun­ka visszaesett. A diákok je­lentős része nem veszi komo­lyan a munkát, magas a bu­kottak aránya; a magatartá­suk sem példamutató. Heíyi felkészítők A munkaidő utáni ismeret- szerzésre egyre kevesebben vállalkoznak. Pedig gazdasági életünk változásai megköve­telik a továbbképzést, eseten­ként a második szakma meg­szerzését. Biztató viszont, hogy a pedagógus-alapszervezetek száma a körzetben az utóbbi két esztendőben ötről tizen­háromra szaporodott. Az alapszervezeti titkárok és reszortfelelősök képzésének jelenlegi formája nem jó. Egyre kevésbé lehetséges ugyanis több hétre kiszakíta­ni az embereket a munkából. Inkább arra van szükség, hogy helyi felkészítőket szer­vezzenek. A városi KISZ-bi- zqttság nem elégedett az if­júsági szervezet párttagajánló tevékenységével sem. Például az utóbbi két évben a Kék Duna Szakszövetkezetben, a Pest Megyei Pincegazdaság Márka-üzemében, s több pe- dagógus-alapszervezetben nem vettek fel fiatalokat az MSZMP-be. Távolmaradtak A demokráciára nevelés fon­tos színhelyei az ifjúsági par­lamentnek. A többségük a körzetünkben is jó hangulátú, és élénk vitaszellemű volt. Azonban élnek még a vissza­köszönő problémák is. Az üzem- és intézményvezetők érdektelenek, nem készítik elő az ülést, sőt előfordult az is, hogy az illetékesek nem is je­lentek meg a vitafórumon. Ott jobb a helyzet, ahol a gazda­ságirányító mozgalmi múlttal rendelkezik, ök működtetik a vezetői négyszögeket, e helye­ken a KISZ tárgyalópartnere a főmérnöknek, igazgatónak. Szentendre körzetében meg­közelítőleg kétezer KISZ-tag él. Az egyes alapszervezetek munkáját még mindig a tit­kár személye határozza meg. Ezért van az, hogy az e tisztségben bekövetkezett cse­re gyakran hosszú időre kihat a tagság munkájára. (Például a PEVDI, Márka, SZISZ, VGV). E gazdasági egységek­ben a KISZ-esek tevékenysé­ge a fluktuáció miatt megtor­pant vagy visszaesett. Fiatal kertbarátok A tők Kertbarátok, Kistenyész- Szentendrei Társadalmi Szövetsége átalakult Szentend­re és Vidéke Kertbarátok és Kistenyésztők Egyesületévé. A szövetség január 11-én meg­tartotta felszámoló gyűlését, amelyen dr. Tokaji Ferenc, a szövetség elnöke a követke­zőkben ismertette az egyesü­letté válás előnyeit-: az egye- sülét jogi személy, érdekvédel­mi szerv, és nagyobb gazdasági tevékenységet folytathat. A jelenlevő 45 küldött elfo­gadta az egyesület alapszabá­lyát, majd megválasztotta a vezetőséget. Az elnök Pong­rácz Ferencné, a titkár pedig Sima Antal lett. Ezek után dr. Tokaji Fe­renc ismertette az egyesület munkatervét és költségvetését, majd javasolta, hogy kössön az egyesület szerződést a vá­rosi tanáccsal a piacszabályo­zásra és az oktatócentrumra vonatkozóén. Az elsőnek az a lényege, 'hogy -öZ' egyesületnek árusítóasztala Tenne a piacon, amelyen a napi piaci árnál 10 százalékkal olcsóbban áru­sítanának. A második oktató­keret létesítését jelentené óvo­dai. általános iskolai és kö­zépiskolai tanulók részére. Természeti gyógymódok Állandóan harcolni érte 20 percen át jóga-, és ellazu- lásgyakorlatokat végzek. Tu­dom, hogy egyesek ezeket a dolgokat tudománytalannak, sőt, misztikusnak tartják. E véleményeket éppen a tudo­mány cáfolja meg. A magam példájából azt tudom monda­ni, hogy 30 éves koromig, amíg úgy éltem, mint az em­berek többsége, betegségből- betegségbe tántorogtam. Az „áttérésem’’ után két-három ember munkáját végeztem, a megerőltetést kitűnően bír­tam, s bírom ma is. Néhány év előtt mindössze egy eszten­dőn át hanyagoltam el a gya­korlataimat, s ismét beteges­kedtem. Hibámon okulva, folytattam testi-lelki egészsé­get biztosító életmódomat és gyakorlataimat, gyorsan rege­nerálódtam és azóta is kitűnő az erőnlétem, munkabírásom. Meg kellett tanuljam azt, amit szeretnék az embereknek meg­tanítani: az egészségért állan­dóan harcolni kell! Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes f f Villanófény | ^ Nemrégiben közzétettük ^ a város egyik tanácstagja- ; ^ nak levelét, amelyben pél- ff y dákkal bizonyítja, hogy az ff ff interpellációi ellenére éve- ff $ hig nem orvosolták köz- ff tó érdekű bejelentéseinek f Jókait. Véleménye szerint ff népképviseleti szerv appa- f f rátusának illetékesei nem f f, mindig fordulnak kellő fi- J tó gyelemmel körzetük gond- f ff jai felé. ^ ff A cikk élénk visszhangot ff ff váltott ki. Többen próbál- ^ ^ ták megmagyarázni, hogy '■ ^ esetenként miért telik cl f, tó hosszú idő a hibák fel- f, f tárása és azok okainak ff ^ megszüntetése között. Ezek 'f ff közül az egyik legfonto- ^ ff sabb az, hogy a városi ta- f ^ nács nem felügyeli egy- tó f értelműén a szolgáltató £ ff vállalatokat. Vegyünk egy J ^ példái: bejelentés érkezik^ ^valamelyik szakigazgatásig f szervhez, ők írásban fel-f f szólítják az illetékes vál- tó tó lalatot a hiba kijavítására. tó tó Ott aztán vagy rögtön in- tó (■ tézkednek, vagy elfelejtik tó tó a dolgot. Ha a bejelentő f f makacs ember, tovább veri tó tó a vasat, s akkor a kör- ff tó forgás ismétlődik. Ha vi- tó tó szont ráun a jelzésekre és tó ff „nyugton marad”, a hiba ff tó kijavítása is mintha el- tó f felejtődne. ff Vagyis arról van szó, ^ tó hogy a tanácsnak igen ke- ^ f vés szankció áll rendelke- f ff zésére althoz, hogy a mu- ^ ff lasztást elkövető szolgál- ff f tatókat felelősségre vonja. tó K r p A cikkben említett pél-f ódánál maradva: a Szalmáig ff utca szegélykövének víz- ^ tó vezeték-építés utáni hely- ff g reállítása is a DMRVV J tó jobb parti igazgatóságának tó ^ a feladata lett volna. Az ^ K interpelláló tanácstag pedig ff ^ levelében a tanácsi appará- ^ ^ tus illetékeseit tartotta ^ tó erélytelennek. Neki a maga^ ff szemszögéből igaza is van. t‘- ff Nem kötelessége''■^tudni;^- ff hogy az egyes ügyedben ff tó melyik vállalathoz kell J ; fordulnia. A tanácsnak pe- f ; dig hasznos volna pontosan f ■ \ kidolgozni a , felelősségre ^ I i vonás módozatait. tó tó >" k\\xxxv:xxxxxxxxxxx\xxxx'.v.:\xxxxxxxxxx< IräHifftlSlp Költöznek. Ebben az eszten­dőben átépítik a Vörös Hadse­reg út 1. szám alatt álló ál­lami ingatlant, ahová a Pest Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal szentendrei kirendeltsége költözik majd.. Felújítják. Idén felújítják a Rózsa utcai belvízelvezető csa­tornát. A munka elvégzéséhez a Honvédelmi Minisztérium biztosítja a pénzügyi fedeze­tet. A Rózsa utcai munka be­fejezése után a Lenin út és a Vasúti villasor belvízelve­zető rendszerét építik ki. Intézkedési terv. Elkészült a város új műemlékvédelmi in­tézkedési terve. A dokumen­tumot a különböző szervekkel egyeztetik, majd a végrehajtó bizottság elé kerül jóváha­gyásra. Kíváncsiak voltak például arra, hogy a zöldség és gyü­mölcs miként jut el a terme­lőtől a fogyasztóig. Az ered­mény lehangoló: a felvásárlá­si és fogyasztói ár között vál tozatlanul igen nagy a kü­lönbség. Az előbbiek bizony­talanok. A szerződések nem nyújtanak garanciát a föld­művelőknek, kertészkedőknek. Csak a Dunakeszi Konzerv­gyár által kötött szamócára vonatkozó megállapodás javí­tott valamit a termelők biz­tonságán. E vizsgálat kapcsán ismét tapasztalták, hogy az élelmi­szerellátást a körzetünkben az állami és a szövetkezeti szek­tor nem tudja ellátni. A ma­gántőke távol marad ettől az üzletágtól, mert az elérhető haszon roppant kicsi. Szíve­sen épül be viszont a vendég­látásba, ezt bizonyítja, hogy térségünkben 1985-ben 28 ét­terem, bisztró, büfé, kocsma, eszpresszó nyilt. Mi lehet a megoldás? Se­gítene, ha a gyümölcsfélesé­gek ipari feldolgozását hely­ben oldanák meg, vagy ha növekedne a szerződéses ter­meltetés súlya. A lakossági el­látást javító szakmákban te­„véljgnykedg ......inagánker.eske­“d őteiek "nagyobb támogatás járna a helyi tanácsoktól. A kereskedelmi ellátás egyenletessé tétele érdekében mindenképpen dolgozni kell, mivel Szentendre, Leányfalu és Visegrád lakosságának 57 százaléka ítéli gyengének, il­letve rossznak a boltok válasz­tékát. Mit mondanának a pi- lisszántóiak, a pilisszent- lászlórak vagy a budaikalá­sziak ? S mi a helyzet a gazdasági munkaközösségekkel? A tőke­szegények kétesnek tartják a jövőjüket. Az életrevalóak sem lakossági igényeket elégí­tenek ki, hanem állami válla­latoktól vagy szövetkezetektől próbálnak munkát szerezni. Érthető, mert ez nagyobb biztonságot jelent számukra. Azt nem lehet tőlük elvárni, hogy a gazdaságtalanabb szol­gáltatások felé forduljanak. A'gyengébbek sorsának alaku­lásába egyre erőteljesebben beleszól az élesedő konkuren­cia. Az elmúlt esztendőben tá­jékozódtak a népi ellenőrök arról is, hogy milyen módon segíti a Pilisi Állami Parker­dőgazdaság a lakosság tűzifa- ellátását. illetve hogyan szol­gálják ki a térség Tüzépei szi­Azok, akik a paraszti, népi orvoslással foglalkoznak, jól ismerik dr. Oláh Andor nyu­galmazott körzeti főorvos munkásságát. Többek között az elmúlt esztendőben jelent meg Fűben-fában az orvosság! (Békés megyei népi orvoslás) című munkája. Évtizedeket töltött el a népi gyógyászat kutatásával, immár 30 éve kapcsolatokat tart más orszá­gok kutatóival, előadóként sze­repelt nemzetközi konferen­ciákon, s ahol csak teheti, is­meretterjesztő munkát végez, megszállottan próbálja az em­bereket rávenni arra, hogy egészségesen éljenek. Szentendrei lakásában gya­korlatilag csak a könyvek ha­talmas tömege, jegyzetek, az íróasztal és az írógép talál­ható. Dr. Oláh Andor, aki a Mexikóban székelő Hagyomá­nyos Orvostudomány Akadé­miájának, a Nemzetközi Or­vostörténeti Társaságnak tag­ja, illetve az Ethnomedicina Nemzetközi Társaság vezetősé­gi tagja, a Magyar Orvostör­téneti Társaság népgyógyásza­ti szakosztályának alelnöke, német, angol és francia nyel­ven is közzéteszi kutatásainak eredményeit. — Hogyan kezdődött ez az érdekes tevékenysége? — Fiatal orvosként Szat- márban gyűjtöttem és Békés­ben dolgoztam. Ott gondoltam arra, — s példák is voltak előttem —, hogy érdekes len­ne megismernem a természeti gyógymódokat. Figyelmem kö­zéppontjába csakhamar a gyógynövények kerültek. Kö­zülük néhányat, az ezerjó fű teáját, a cickafark virágát, a lósóska teáját kipróbáltam, s kitűnő eredményeket értem el a sérülések, a gennyes se­bek és a hasmenés kezelésé­ben. Sajnos, az egyetemeken nem oktatják megfelelően a táplálkozástant, a természeti gyógymódokat, s a pszicholó­giát sem. A mai tudomány a komplikált dolgokra állítódott be, az a szemlélet uralkodik, hogy a betegségek gyógyításá­ban az egyszerű megoldások nem is' lehetnek jók. Más a helyzet külföldön, például Bulgáráábain, ahol a főváros­ban gyógynövényekkel gyó­gyító klinika működik. De a Szovjetunióban is reneszán­szát éli a természeti gyógymó­dok alkalmazása. Nálunk, a személyi kultusz idején á né­pi tapasztalatokat azzal, hogy kuruzslásnak minősítették, letörölték az orvosi módszerek palettájáról. Én úgy láttam, hogy az orvostudomány világ­szerte túlságosan a technikai eszközök felé tolódott el, ke- . mizálódott, a betegek öngyó­gyításként akár 10 féle gyógy­szert is bevesznek egy nap, különböző tünetekre. Ennek pedig káros hatásai jelentkez­nek. Meg aztán nincs is min­denre gyógyító módszerünk. Ezért gondoltam arra, hogy a. természet adományait, s az évezredes népi tapasztalato­kat ötvözöm a modern tudo­mány vívmányaival. A kínai, indiai és afrikai orvoslás e kombinációkkal 50 százalékkal jobb eredményt ér el, mint egymagában az európai orvos- tudomány. — Ügy tudom, hogy a gyó­gyító munka mellett a táplál­kozástannal is behatóan fog­lalkozik. Erre utal az, hogy megírta a Reformkonyha cí­mű könyvét, amelyben a ter­mészetes táplálkozás elméleti • alapjaival és gyakorlati meg­valósításával foglalkozik. Erre utal az is, hogy a Biogyógy­szerek című művében — amely nem más, mint s egy rendhagyó gyógynövénykönyv —, a tápláléknövényfcént szá­mon tartott fokhagyma, cékla, burgonyáié különböző betegsé­gekre gyakorolt hatásait is tárgyalja. — A gyógynövénytan és a táplálkozástan szorosán össze­függenek. Hiszen, ha tudjuk, hogy a természet milyen ehe­tő gyógyszereket kínál szá­munkra, felhasználhatjuk azo­kat egészségünk óvása érdeké­ben. A ma embere túl sok cukrot, állati zsírt, húsfehérjét fogyaszt, fehér kenyeret eszik, amelynek már csak kalóriaér­téke van, kövér, keveset mo­zog, stresszállapotban él. Az eredmény: sokan küzdenek szív- és vérkeringés: zavarok­kal, érelmeszesedéssel, embó­liákkal, trombózissal, reumá­val, köszvénnyel, cukorbajjal, hogy csak néhányat említsek. Mindennek az az oka, hogy kevés, vitaminban, ásványi anyagokban gazdag nyers gyü­mölcsöt, zöldségfélét, tejter­méket fogyasztunk. Nekem sokan azt mondják, hogy az általam kívánatosnak minősí­tett étrendet nem lehet betar­tani. Pedig csak azt szorgal­mazom, hogy például a fehér kenyeret cseréljük fel a bar­nával, az állati zsírokat nö­vényolajjal, a húst kefirrel, joghurttal, túróval, szójával. És a testi kondíciónk megőr­zése mellett vigyázzunk a lel­ki egyensúlyunkra is. — ön, tehát az anyag mel­lett az idegrendszert is edzi? — Igen. Naponta legalább egy órát sétálok az erdőben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents