Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 24. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 24. SZÄM 1986. JANUÁR 29.. SZERDA Ülésezett a városi pártbizottság Jó év a növénytermesztőknél Kijelölték az idei gazdaságpolitikai feladatokat A városi pártbizottság. Her- czenik Gyula titkár elnökleté­vel ülést tartott. Bucsai Lajos titkár előterjesztésében meg­tárgyalták és elfogadták az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, vala­mint az idei teendőkről ké­szült jelentést. Pekliné Joó Katalin titkár előterjesztésé­ben elfogadták a múlt évi munkatervi feladatok végre­hajtásáról adott tájékoztatót, és az idei programra vonat­kozó javaslatot. Az ülésen megjelent Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság tagja, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnöke. Rubel, dollár Az alábbiakban az írásbei' jelentés, valamint Bucsai Já­nos szóbeli kiegészítője alap­ján, összefoglaljuk a pártbi­zottság határozatának fonto­sabb pontjait. A hatodik öt­éves terv utolsó esztendejében a körzet gazdasági növekedé­se lelassult. Vállalataink és szövetkezeteink csak részben teljesítették 1985. évi felada­taikat. Az állami vállalatok nyeresége jelentősen csökkent, az ipari és mezőgazdasági szövetkezeteké növekedett. A szigorodó gazdasági szabályo­zók, a növekvő mértékű elvo­nás, némelykor a vezetés gyengesége következtében to­vább fokozódott a gazdálkodó egységek differenciálódása. A vállalatok, szövetkezetek ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodással igyekeztek megőrizni stabilitásukat, ez azonban, külső tényezők és belső szerkezeti okok miatt, nem mindig sikerült. A kör­zet ipari termelése csaknem a tervezett szinten alakult, értéke meghaladta a 6,6 mil­liárd forintot. A rubel- és dollárelszámolású export ösz- szesítve a tervezett szinten alakult. Egy-két vállalat csök­kenő dollárelszámolású kivi­telét növekvő rubelelszámolá­súval helyettesítette. A szö­vetkezetek mindkét tekintet­ben növelték exportjukat. A gazdálkodó egységek nye­resége szintén a tervezett szinten alakult. Az állami vállalatoknál romlott a jöve­delmezőség, a szövetkezetek­ben nőtt a nyereség. Egyetlen iparvállalat, a KKMV lett veszteséges, amelyet, mint is­meretes, felszámolnak. A ke­resetszínvonal a szövetkezeti iparban 14, az államiban 7 százalékkal emelkedett, az utóbbiak esetében azonban ez nem mindig járt együtt a ha­tékonyabb munkával. A mezőgazdasági üzemek termelési értéke visszaesett, nem éri el a négymilliárd fo­rintot. Kedvezően befolyásol­ta az eredményeket, hogy a költségek a bevételeknél na­gyobb mértékben csökkentek. Felgyorsult az ágazatban az elvándorlás. Átlagosan várha­tóan 15 százalékkal lesz ki­sebb a létszám, mint volt a megelőző évben. A növény- termesztők jó évet zártak. Búzából 5,3, kukoricából 6,6 tonnát takarítottak be hektá­ronként. A korábbinál kisebb területen termesztettek zöld­séget. A terméshozamok, az uborka kivételével, kedvezően alakultak. Csökkent a termelés az ál­lattenyésztésben. A fajlagos tejtermelés meghaladja az előző évit, megközelíti a 5300 litert. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése is csök­kent, főleg a sertéstartás esett vissza. A város agrárintézményei sikeresen oldották meg tudo­mányos feladataikat. Javult az intézmények együttműkö­dése, ennek is köszönhető, hogy Gödöllőn lesz biotech­nológiai kutatási és oktatási központ. Gödöllőn és a községekben hétszáz út lakás épült tavaly. Ebből 102 tanácsi. Meghatá­rozó részt képvisel a családi ház. Jelentősen javult a köz­műellátottság. Fejlődött a la­kosság kereskedelmi ellátott­sága. A szolgáltatás területén nem következett be lényeges javulás, Kedvezően változ­tak az oktatás feltételei. Az egészségügyi hálózat a domo- nyi körzeti rendelővel, az aszódi tüdőgondozó új épüle­tével bővült. Ezek után röviden az idei gazdaságpolitikai feladatokról. Az ipari termelés növekedé­se 3—4 százalékos legyen. Fel kell gyorsítani a műszaki fej­lesztést, javítani a piackuta­tást, növelni a gazdaságos exportot. A mezőgazdasági ágazatban ebben az évben is a legfontosabb követelmény a gazdaságok stabilitásának megőrzése. Az alaptevékeny­ségben 2 százalékos növeke­dés elérése volna célszerű. A gödöllői agrárintézmé­nyek, belső szervezetük kor­szerűsítésével, szellemi, tech­nikai kapacitásuk jobb ki­használásával fokozzák ered­ményességüket. A településfejlesztésben ar­ra kell törekedni, hogy a forrásokat a legszükségesebb feladatok megoldására hasz­nálják fel. A kereskedelem fejlesztésében az alapellátás javítását, az egyenetlenségek csökkentését lehet célul kitűz­ni. A pártszervek és -szerveze­tek munkájának előterében a gazdaságpolitikai célok legye­nek. Fordítsanak fokozott fi­gyelmet a tervfeladatok meg­oldásának segítésére, a fo­lyamatos ellenőrzésre, az akadályok elhárítására. hozzászólások Az ülésen számos hozzá­szóló fejtette ki véleményét. Tőmondatokban ezekből is idézünk. Gál Géza, a GAVIT igazgatója az idén kezdődő meliorációs programról szólva elmondta, hogy hatásaképpen több mint kétezer hektárral nő körzetünkben a termőte­rület. Kovács László, a kartali tsz elnöke az elvonások ked­vezőtlen hatásáról szólt, va­lamint arról a feszültségről, amit a jó szakemberek el­vándorlása okoz. Puskás Atti­la, a tangazdaság igazgatója országos adatokat ismertetett, ezekkel összefüggésben he­lyezte el a terület mezőgazda- sági üzemeit. Heltai Miklós Gábor, a vá­rosi gimnázum igazgatója el­mondta, egyszer lépték túl ezer forinttal a béralapot, s máris következett a' vizsgálat. A KKMV-re célozva kérdezte, vajon a kellő időben megej­tett ellenőrzés nem vehette volna elejét az összeomlás­nak? Dr. Felmérai István, a kerepestarcsai kórház bőr­gyógyásza kiemelte, az orvosi rehabilitáció nagyon fontos, de legalább ilyen jelentőségű a szociális rehabilitáció. Java­solta, a vállalatok nagyobb energiát fordítsanak úgyneve­zett védett munkahelyek lé­tesítésére. Furulyás János, a vácszentlászlói tsz elnöke szintén a meliorációról be­szélt. Hangsúlyozta az állami támogatás jelentőségét. Szabó István, az árammérő- gyár igazgatója egy korábbi kérdésre válaszolva elmondta, hogy az év végi munkaszünet nem okoz termeléskiesést, hi­szen azt korábban ledolgoz­zák, kedvező hatással van viszont a szállításokra. Siska András, a gépgyár igazgatója kiemelte, hogy a munkaidőt legalább nyolcvan százalék­ban ki kéne használni. Hoz­zátette: a vállalatok nem a jó munkában versengenek, ha­nem abban, ki fizet több bért. Magyaróvári Pál, gödöllői Áfész-elnök kifejtette, a ke­reskedelemnek gondoskodnia kell olcsó árukról, de nem feledkezhet meg azokról sem, akiknek az átlagosnál több költenivalójuk van. Megszavazták Papp István gödöllői ta­nácselnök elégedetten újsá­golta, hogy a körzetben min­denütt megszavazták a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást, s azt is, hogy most már biztos, a kastély állagmegóvására eb­ben a tervciklusban 178 mil­lió forintot fordíthatnak. Jám­bor Miklós azt fejtegette, hogy ma már kevés az, amit évekkel ezelőtt mondtunk, ugyanazt kell tennünk, csak egy kicsit jobban. Napjaink­ban a változásokhoz való al­kalmazkodás döntő jelentősé­gű. K. P. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Kamarazenei stúdió, 9.30 órakor. A hét gödöllői műtárgya: Moiret Ödön, Emlókpiakett, megtekinthető az előtérben. Iterepestarcsa, kiállítóte­rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10-től 18 óráig. Erdőkertes Haladnak a vízvezetékkel Versenytárgyaláson dől el Azok tudják legjobban, mekkora kincí a jó ivóvíz, akiknek nincs. A rossz víz­nyeröképesség miatt Erdő­kertesen is sok kút nitráttal fertőzött. A csecsemők egy­éves korukig nem fogyaszt­hatják. palackos vizet kell ne­kik hozatni. Másfél éve a két szomszé­dos községgel, Szadával és Veresegyházzal összefogva vízi közmütársulatot alapított a falu. Ebben részt vesznek a tanácstagok és a társadal­mi szervezetek képviselői. A húszezer forintos befizetési költség ellenére megértette a lakosság, mindannyiuk szá­mára létszükséglet az egészsé­ges ivóvíz. Az OTP kilenc évre megelőlegezte ezt az összeget. A kivitelezést a Du­na menti Regionális Vízmű Vállalatra bízták. A munká­latok jelenlegi állásáról Fufe- renda Pál tanácselnökkel és dr. Mihály László vb-titkárral beszélgettünk. Az 1984. október 12-én megkezdett csőfektetés a várt ütemben halad. A csaknem ötven kilométeres úthálózat mellett húsz kilométeren már végeztek. A kétszázötvenmil­lió forintos beruházást 1983- ra tervezik befejezni. A jelek szerint az eddig elkészült sza­kaszon ez év második felében lehet rákötni a házakat a rendszerre. A családi házak és üdülők ellátása három nyomászóná­ban történik majd. A Géza- hegyen felépített két, ezer köbméteres víztározó az elő­zetes számítások szerint az igényeket kielégíti, sőt bizo­nyos fejlesztésre is lehetősé­get ad. A vízmű üzemelése után .komoly problémát jelenthet a szennyvíz elhelyezése. A mostani szikkasztásos mód­szer nem lesz megfelelő, új tároló építésére csak a me­gye és a többi község össze­fogásával számíthatnak. Az eddigi vizsgálatok alapján a Somogy Megyei Településtisz­tasági és Kertészeti Vállalat által gyártott lépcsőkazettás szennyvíztároló lenne a leg­ideálisabb. Többszörös szűrés után így a vizet bevezethet­nék a mesterséges tóba. Nemcsak a vízellátás terü­letén fejlődik a falu. Szapo­rodnak a családi házak, üdü­lőtelkek. Tavaly a fenyő- és akácerdő melletti szép kör­nyezetben harmincöt, egyen­ként 700—900 négyzetméteres telket parcelláztak. Ezért kis- társulások formájában gáz­vezeték-építés is folyik. A gázt a Budapest—Dunakeszi— Fót—Örbottyán vonalon kap­Télen sincs szünet A téli hónapokban sem szünetel a munka a gödöllői Kossuth Lajos utcában, ahol a Pest Megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói lakó­házakat emelnek. Az elmúlt hetekben az időjárás is ked­vezett nekik, s így nemcsak a belső szakipari szereléseket végezhették, hanem a szabad­ban is dolgozhattak, amint azt képeink is tanúsítják. Al­só felvételünkön a Szécsi-fé- le kubikosbrigád tagjai lát­hatók, akik a garázsokhoz ve- | zetö bejáratokat betonozzák, január közepén is úgy, hogy nem szükséges fagyálló adalé­kot keverni a masszába. Jobb oldali felvételünkön a 7-es számú épület látható, amely­ben a téliesített hehjiségekben folyik a szakipari munka. ü ..... 'W t o $ ümH Sp**^ * f ' Aríli (Hancsovszki János felvételei.) ják. Mivel csak egy fogadó- rendszert kell építeni, keve­sebbe kerül. Három szakaszon tervezik a kivitelezést, az első két kilométer készen van, következő három kilométer elkészítésére versenytárgya­lást írnak ki. A lakosságtól társadalmi munkát egyik közműves társulat sem kért, hiszen korszerű gépekkel ás­sák, temetik az árkokat. B. E. Ma és holnap Groteszk ballada Groteszk ballada címmel készült Schwajda György Mari című műve alapján a Dél­utáni Csoport előadása, ame­lyet január 29-én és 30-án, szerdán és csütörtökön mutat- / nak be a városi művelődési központban, este 7 órai kez­dettel. Szereplők: Belecz Zol­tán, Czompa Judit, Csáky Pé­ter, Bankó Ferenc, Kalocsai Ottó, Kecskeméti Győző, Kö­römi Gábor, Mészáros Bea, Tolnay Tamas, Tóth Éva, Tö­rök Adél, Venczel Csaba, Faust Imola. Rendezte Kaposi László. Az új Tritonnál Emelkedhet a jövedelem Műszaki fejlesztéssel Triton Számítástechnikai és Távközlési Kisszövetkezet né­ven január elseje óta él to­vább a régi háziipari szövet­kezet eme önállósodott egy­sége. Hogy mi tette szüksé­gessé a régi Triton három ön­álló kisszövetkezetre való vá­lását, s melyek azok a lehe­tőségek, amelyek a jövendő terveit biztonságosabbá, ke­csegtetőbbé tehetik, a kérdé­sekre a választ Hódosi Já­nostól, az új Triton elnöké­től kaptuk meg. — A Triton mint kisszövet­kezet folytatja eddigi tevé­kenységét, s közben nagyot lé­pünk előre a műszaki fejlesz­tés terén. A korábbi időszak­ból már ismert Datacoop Kis­szövetkezettel közösen gyárt­juk termékeinket, illetve fej­lesztjük. Újfajta bérmunka is belép idén a termelésbe. Folytatjuk a Tedi 40 típusú telefonautomata, s az elektro­mos írógépekhez használatos karbonkazetták alkatrészei­nek gyártását, hatszázezer da­rabos sorozatban, más part­nerekkel együttműködve. Idén kezdjük el gyártani a telex­komputerünket. / — További fejlesztési ter­veinkben szerepel a konferen­ciatelefon és a főnök-titkári telefon nullszériájának az in­dítása. Személyi és jövedelmi vál­tozásokról is beszélgettünk, s megtudtuk az elnöktől, hogy a jelenlegi hetvenfős létszá­mot hetvenötre emeli a kis­szövetkezet. Ha pedig tervei­ket teljesíteni tudják — ami természetesen függ az anyag­rendelések beérkezésétől is —, akkor a dolgozók idén átlago­san harmincszázalékos jöve­delememelkedésre számíthat­nak! A. L. A. Régi erdészek Helytörténeti előadás Régi erdész barátom mesél­te, hogy a/nyugdíjas erdészek kéthetenként, kedden tartják1 kilubösszejövetelüket a Petőfi Sándor Művelődési Központ­ban, Gödöllőn. A legutóbbi kedd délután útra keltem, úti­társam is akadt. Kurucz Ist­vántól vadászmúltja felől ér­deklődtem. Negyvennégy éven át foglalkozott vadgazdálko­dással és vadászattal. Szám­talan nagy vadászaton vett részt, két film — A kőszívű ember fiai és Mit csinál fel­séged 3—5-ig — forgatásánál szerepet is kapott. Örökös él­mény marad számára a fil­mesekkel való együttlét. A művelődési központban Kerekné dr. Vida Paula foga­dott bennünket, ő az erdész­klub vezetője. Gyors egymás­utánban érkeztek az érdeklő­dők, akik egykoron a legkü­lönbözőbb beosztásokban dol­goztak. Megérkezett Kocsárdi Károly volt termelési osz­tályvezető. Negyvenhárom évig szolgált a gödöllői erdé­szetnél, csakis a gödöllőinél. ezt külön hangsúlyozta. Az erdészmunka mellett módját találta, hogy régészkedjen, ku­tasson a természetben. Abban az . időben az erdei vágások­nál a tüsköt is kitermelték. Volt olyan, aminek kiemelé­séhez tíz méter átmérőjű gödröt kellett ásni. Amikor nyugdíjba ment, felkérték, ír­ja meg a gödöllői dombvidék erdészeti és vadászati múltjá­nak történetét. A monográfia megírásához sok segítséget, írásos és fotó­dokumentumot kapott. Né­hány év alatt elkészült a mú, melyből három, egymást kö­vető klubnapon kap ízelítőt a tagság. Egy példányt a hely történeti gyűjteménynek ajándékozott. A találkozón Kerényi Béla üdvözölte a megjelenteket, külön Puskás Andrásáét, aki e naptól lett tagja a klubnak. Ezután Kocsárdi Károly vette át a szót, aki elöljáróban el­mondotta, hogy életének hagy részét a gödöllői dombvidéken élte. Ha nem volt szolgálat­ban, akkor is járta a termé­szetet. Volt alkalma megis­merni a gödöllői erdészet 38 településre kiterjedő erdeit. Ismertette a dombvidék geo­lógiai felépítését, az időjárási és a csapadékviszonyokat. A dombvidék földrajza és törté­nelme igen gazdag, ezért is nagy érdeklődés kísérte az előadást. A; másfél órás előadás után baráti beszélgetés kezdődött. Volt. aki az elhangzottakhoz szólt, volt, aki kérdést tett fel. Az alkalmat megragadva kérdezték ' Vári Józseftől, az erdészeti központ műszaki építési ellenőrétől, milyen lesz az új épület, mikor adják át. • Igen impozáns lesz, külsejé­ben beleillik a városképbe. Belső elrendezésében is min­den igényt kielégít majd. A fásítási hónappal kapcso­latos kérdésre elmondták, idén is megtartják, sőt az or­szágos fásítási hónap megnyi­tója Gödöllőn lesz, március derekán. Ez alkalommal az M3-as gödöllői lehajtójánál egy több hektárnyi területet fásítanak. Csiba József Tanulóknak Tánctanfolpm Rövidesen tánciskola kez­dődik Gödöllőn általános is­kolásoknak, szakmunkástanu­lóknak és szakközepeseknek. A népfrontbizottság szervezésé­ben, az úttörőelnökség támo­gatásával indítandó tanfolyam két hónapig tart. hatvan gye­rek részvételével. Amennyi­ben többen jelentkeznek, újabb csoportot indítanak. Foglalkozás hetente egy al­kalommal, jelentkezni feb­ruár 10-ig lehet. A részvételi díj 300 forint Az általános iskolások felső tagozatosainak az Erkel iskola tornatermé­be!) tartják az illemszabályok­ra is oktató tánciskolát. Az ipari tanulók és szakközépis­kolások saját otthonukban, a szakmunkásképzőben sajátít­hatják el az élet eme nélkü- lözhetétlen tudományát. Az oktatók hivatásos tánctaná­rok. Jelentkezni az intézet KISZ-titkáránál, és az úttö­rőcsapat vezetőjénél lehet. Mozi A bég csapdájában. Színes, magyarul beszélő szovjet ka­landfilm. 4 és 6 órakor! Bűvös vászon. Színes olasz film. Csak 3 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents