Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
6 1986. JANUÁR 29., SZERDA ■ Jogi tanácsok Lekások magánforgffilomka» A LAKÁSÉPÍTÉSRŐL ÉS -VÁSÁRLÁSRÓL SZÓLÓ JOGSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁT több olvasónk úgy értelmezte, hogy 1986. január 1-t köve'ően a magánforgalomban megvásárolt lakások után is igényelhetnek szociálpolitikai kedvezményt és kedvezményes állami kölcsönt. Az értelmezés téves. At. állampolgárok a magán- forgalomban vásárolt ingatlanokhoz az alábbi kedvezményeket vehetik igénybe: bankkölcsön, munkáltatói támogatás, ifjúsági takarékbetétesek külön kölcsöne, helyi tanácsi támogatás. Bankkölcsönt legfeljebb 10 évi lejáratra lehet felvenni, s annak összege nem haladhatja meg a vételár hetvenöt százalékát. A bankkölcsön kamata 1980-ban 100 000 Ft-ig évi nyolc százalék, 100 000— 200 000 Ft között évi tíz százalék, 200 000—300 000 Ft között évi tizenkét százalék, 300 000 Ft felett évi tizenhárom százalék. A munkáltatói támogatás köre a korábbiakhoz képest az alábbiakkal bővült: lakásvásárláshoz, újjáépítéshez, cseréhez, felújításhoz, tatarozáshoz, műszaki megosztáshoz, kisebb lakások összevonásához, átalakításhoz, korszerűsítéshez, közművesítéshez. Ifjúsági takarékbetéttel rendelkezők évi háromszázalékos kamatra külön kölcsönt vehetnek igénybe, legfeljebb 20 évi lejáratra. A kölcsön összege a betét, a kamat és a prémium mértékétől függően a következő: 5 évi betételhelyezés esetén száz százalék, maximum 150 000 forint, 6 évi betételhelyezés esetén százhúsz százalék, maximum 180 000 forint, 7 évi betételhelyezés esetén száznegyven százalék, maximum 210 000 forint. Állami gondozott esetén a kölcsön a százötven százalékot elérheti, de a 210 000 Ft-t nem haladhatja meg. Helyi tanácsi támogatás. A rászorult családoknak a helyi tanácsrendeletben meghatározott feltételek szerint kamatmentes kölcsön, vagy részben, illetőleg egészben vissza nem térítendő támogatás adható lakótelek, lakás megvásárlásához, építéséhez. A VÁLLALATI GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJÁNAK TÁPPÉNZJOGOSULTSÁGA. Bedő Gyula Ke- repestarcsa, Aradi u. 5. szám alatti lakos vállalati gazdasági munkaközösség tagja. 1985. január 14 és augusztus 29-e között betegállományban volt. Olvasónk arra kíván választ kapni, hogy arra az időre jár-e számára táppénz és azt honnan kell igényelnie. A vállalati gazdasági munkaközösségek tagjai az 51/1981 (X. 27.) MT sz. rendelettel módosított 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet 263. paragrafus (l)g. pontja alapján kizárólag baleseti ellátásra jogosultak. Amennyiben olvasónk a munkaközösségben végzett tevékenysége során, illetőleg a tagsági viszonyával összefüggésben elszenvedett baleset miatt volt keresőképtelen, a baleseti szolgáltatásokat a vállalata mm Tíz nap rendeletéi Ské&-l©sasÜ€sk Előlegek, kölcsönök, trükkök A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató dotáció illeti meg a 12/1985. (XII. 28.) É'üM—pM, rendelet alapján. A Magyar Rádió és Televízió felhasználási szerződéseinek feltételeit és a szerzők díjazását a művelődési miniszter módosította. Megváltozott a szövetkezeti tagok által jegyzett részjegyeket, célrészjegyeket és egyéb vagyoni hozzájárulásokat szabályozó 33/1983. (XI. 3.) PM rendelet. A szabályozások megtalálhatók a Magyar Közlöny 53. számában. A Magyar Közlöny 54. száma tartalmazza az Alkotmány és a választási törvény kiegészítését, amely az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltéséről rendelkezik. Ugyanez a szám tartalmazza a népgazdaság hetedik ötéves tervét és az 1986. évi költségvetést is. A magánszemélyek tulajdo. A MAGYAR büntetőtörvény célja, hogy védelmet nyújtson a társadalomra veszélyes cselekményekkel szemben, és a törvények tiszteletére neveljen. A középkorban a cél az volt, hogy a bűnösöknek fizikailag fájjon a büntetés, hogy minél jobban szenvedjen. A kínok kilátásba helyezésével vélték elrettenteni az embereket a bűncselekménytől, visz- szatartani a törvényszegéstől. Ez a középkori büntetőjogi felfogás a talióelven nyugodott, amit legegyszerűbben a „szemet szemért — fogat fogért” fejez ki. Hogy e büntetési nemnek mily széles a skálája a lenyakazástól a kerék- betörésen, karóba húzáson át a megégetésig, tömlöcbe vetésig és a vízbe fullasztásig, különböző testcsonkításokig, arra talán fölösleges emlékeztetnünk. E súlyos büntetéseken kívül természetesen enyhébb ítéletek is Születtek, olyan ballépésekért, amelyek ma legfeljebb szabálysértést jelentenek. Ilyen enyhébb büntetésnek tekintették azt, amely nem okozott nagy testi fájdalmat, s célja a megtévedt ember nyilvános megszégyenítése volt. A lelkét gyötörték vele, mint a pellengérre állítással, amelyre nemes embert nem lehetett ítélni, csak városi polgárt, falusi jobbágyot, szabad nában álló üdülőre és más nem lakás céljára szolgáló épületre bevezetett adórendelet, a házadó és házértékadó rendelet módosítása a Magyar Közlöny 55. számában olvasható. Ugyanitt ismerhetik meg olvasóink az egyes kisvállalkozások működéséhez kiadott igazságügy-miniszteri irányelvet is. A Minisztertanács 1986. május 1-jével újra meghatározta a lakosság részére szolgáltatást végző üzletek nyitva tartását. A 3/1983. (XI. 12.) ME rendelet 6. számú mellékletét módosító rendelet a belkereskedelmi hálózati egységek kategóriába sorolását szabályozza. A változások a Magyar Közlöny 56. számában jelentek meg. Dr. Sinka Imre ★ (Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt.) parasztot, csavargókat, és ezekbe az osztályokba tartozó nőket. A nyilvános megszégyenítéshez azonban szükség volt valamilyen eszközre, amelyhez a megbüntetett személyt hozzá lehetett erősíteni, hogy el ne fusson onnan. Ezt az instrumentumot — eszközt, vagyis a pellengért (palus infamansi), amelyet különböző vidékeken szégyenkőnek, szégyenfának, szégyenoszlopnak, cégérnek is neveztek —, központi helyen kellett felállítani, hogy mindenki, az egész közösség — község, város — tudomást szerezzen róla és okuljon belőle. Hazánkban az első szégyenkövek a 13. században jelennek meg, egy időben azokkal a jogkönyvekkel, amelyek első városaink polgárainak kiváltságait, életviszonyaikat szabályozták. Ebben természetesen benne foglaltattak a városi bíróságnál kialakult helyi szokásjogon nyugvó büntetőjogi szabályok is. Hazánkban Sel- mec város jogkönyve a legrégibb (1270). Időrendben a szepesi szász városok, Pozsony és társadalombiztosítási kirendeltségénél igényelheti. Egyéb okból bekövetkezett kereső- képtelenség esetén betegségi ellátás a vgmk tagjának tagsági viszonya után nem jár. AJÁNDÉK VISSZAKÖVETELÉSE. Egy idős házaspár egymás közti egyenlő arányban fiának és menyének ajándékozta lakótelke felét, hogy ott önállóan építkezhessenek. A fiatalok házassága rövidesen felbomlott, és a volt meny elköltözött a családtól. A volt házastársak vagyonukat egymás között megosztották, de a fiatalasszony nem volt hajlandó az ajándékba kapott telekrészről lemondani. A jogvita eldöntéséhez a Ptk. 582. paragrafus 3. bekezdése nyújt eligazítást. A szülők abban a feltevésben ajándékozták oda az ingatlant, hogy ott a fiatalok közösen építkezni fognak. Ez a feltevés a házasság felbontásával véglegesen meghiúsult, ezért az odaajándékozott telekrészt az általános elévülési időn belül (5 év) visszakövetelhetik. Ameny- nyiben a házasság felbontására a fiuknak felróható okból került sor, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 76. számú állásfoglalása szerint az ajándék nem követelhető visz- sza. Szokatlan dolog, hogy életveszélyt okozó testi sértés cs sikkasztás is szerepeljen ugyanabban a bűnügyben, ám a közelmúltban a Pest Megyei Bíróságon erre is volt példa. Nézzük hát a történteket. Németh Csaba gazdálkodó múlt év március 18-án két testvérével együtt elment Vácra, az állat- és kirakodó- vásárra. Már éppen megalkudott egy lóra, amikor másik vásárló is megjelent a színen, és ráígért a szóban forgó összegre. Ebből egyre élesebb vita támadt az alkudozók között, majd Németh Csaba vasvillát ragadott cs azzal hátulról a másik férfi derekára ütött. A támadó két testvére is a színre lépett, de nem avatkoztak a verekedésbe. A megtámadott embernek sikerült kicsit távolabbra menekülnie, és segítséget kért egy ismerősétől. Az ismerős hívta ki a rendőröket majd a mentőket is, mivel a sérült nagyon rosszul érezte magát. A verekedés áldozatának életét végül csak gyors orvosi beavatkozással sikerült megmenteni. Mint kiderült, súlyos Buda jogkönyvei következnek. A magyar városi jog fejlődésére (amely egészen más volt, mint a nemesi jog) különösen a budai jogkönyv gyakorolt nagy befolyást. Lemásolták és alkalmazták Kassán, Debrecenben, Kolozsvárott és még sok helyen. A városi jog ki- szivárgott a szabad parasztok lakta mezővárosokba, falvakba: majd később bizonyos rendelkezései az úriszék joghatósága és illetékességi területe alá tartozó jobbágytelepüléseken is érvényesültek. A PELLENGÉR gyorsan terjedt, a 16. század második felétől már csaknem minden településen állt egy, amelyet egyúttal a büntetőhatalom jelképének is tekintettek. A 19. századig úgy hozzátartozott a városok, falvak képéhez a piactéren vagy a községháza, városháza, esetleg a malom előtt felállított szégyenoszlop, mint a templom. A szégyenkő egyszerű oszlop vagy köépítmény volt, amelyet helyenként vaskerítés övezett. Ehhez az oszlophoz láncolták hozzá, előre kiszaA csalók érvényesülésének feltétele az emberi hiszékenység és könnyelműség. Enélkül aligha élnének meg a szélhámosok, a kis- és nagystílű szerencselovagok. A következőkben két esetet adunk közre. Az egyiknél egy termelőszövetkezet, a másiknál nem kevesebb, mint harminckét magánszemély lett a károsult. Szétfagyott a motor Nézzük először Kondricska János ügyét, aki korábban már hatszor volt büntetve — az esetek többségében vagyon elleni bűncselekményekért —, és 1983 novemberében helyezkedett el a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet szállító részlegében mint gépkocsivezető. Büntetett előélete ellenére, szinte korlátlan bizalmat kapott. Olyan szerződés szerint dolgozott, hogy a szövetkezet ad részére egy tehergépkocsit, melynek üzemeltetéséről a továbbiakban ő gondoskodik, és fuvart is szerez magának. A bevétel egy része a termelőszövetkezetet illeti, ami pedig a megszabott összeg fölött van, az a munkavállalóé. Történetünk főszereplője egy billenős ZIL teherautót vett át, de mint vallomásában mondotta, nem nézte át megfelelően, és fagyálló folyadékot sem tudott akkoriban kapni. így hát, mivel hideg belső vérzést szenvedett, és a lépét el kellett távolítani. Sérülése maradandó testi fogyatékossággal és munkaképesség-csökkenéssel jár. Németh Csaba a bíróság előtt azzal védekezett; nagyon felháborodott a mondáson, hogy azé a ló, aki többet fizet, mert ő már megalkudott rá, és sajátjának tekintette az állatot. A vizsgálat során kiderült, hogy egyéb bűntett is terheli a lelkiismeretét. Az Alagi Állami Tangazdaságtól hizlalásra átvett szarvasmarhák közül kettőt máshol értékesített, és az így befolyt összegből akarta — állítása szerint — a többi jószágot felhizlalni. A Pest Megyei Bíróság Németh Csabát életveszélyt okozó testi sértésért és sikkasztásért három év hat hónap szabadságvesztésre ítélte, a közügyek gyakorlásától további három esztendőre eltiltotta, továbbá ötezer forint pénz- büntetés megfizetésére kötelezte. Az ítélet nem jogerős. bott időre az elítéltet, hogy ott közmegvetés és gúny tárgya legye. Esetleg a pellengéren csapatták meg a poroszlóval vagy súlyosabb esetben a hóhérral. Különösen a városi elöljáróság rágalmazóit, a kisebb értéket eltulajdonító tolvajokat, és a feslett életű, „ross* magaviseletű asszony- személyeket” fenyítették pellengérre állítással. Innen ered a „kipellengérez” kifejezésünk. 1786 után már csak a lopás büntetésére volt alkalmazható a pellengérre állítás, mert II. József eltörölte ezt az emberi méltóságot megalázó büntetést, sőt később eltávolíttatta a szégyenoszlopokat. Halála után azonban számos helyen visszaállították. A pellengérre állításnak voltak fokozatai. Ha hóhér működött közre a büntetés végrehajtásában, az elítélt jogvesztetté vált, elveszítette polgári becsületét, például nem lehetett tagja a céhnek. A szégyenkőre állított személyt rendszerint helyi szokás szerint „kidíszítették”. Például 1821-ben Ráckevén egy idő volt, szétfagyott a motor, nem is tudta elkezdeni a munkát. Ennek ellenére felvette a novemberre esedékes 18 500 forint benzinpénzt. A szerződés úgy szólt, hogy saját költségén kell elvégeznie a javításokat, és állítása szerint ezért volt szüksége az előlegre. Decemberben ugyancsak kifizettek részére, hasonló címen 18 500 forintot. Novemberben pedig 21 300 forint munkadíjat is kapott a menetlevelekre, melyeket élettársa — aki időközben illegálisan külföldre távozott — írt alá. A történtekhez az is hozzátartozik, hogy a csoportvezetője, bár tudomása volt arról, hogy a teherautó nem használható, mégis újabb menetleveleket adott ki a számára. EJiunt a megrendelő Ám a csalásra könnyen fény derült, mivel a fuvarok állítólagos megrendelője nem fizetett. A többszöri eredménytelen felszólítás után vették észre azt, hogy a megrendelő neve nem szerepel a kisiparosok nyilvántartásában. A termelőszövetkezet ezt követően felmondott a gépkocsi- vezetőnek és megtette ellene a feljelentést. A követelésük 105 ezer forint. A Budakörnyéki Bíróság Kondricska Jánost folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül mint többszörösen visszaesőt egy év és hat hónap szabadságvesztésre ítélte, két évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta és kártérítésre kötelezte. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1986-ra jelentős jogszabály-korszerűsítési programot irányzott elő. Célja, hogy csökkentse a gyakran még indokolatlan építési kötöttségeket, megszüntesse a túlszabályozásokat, de egyúttal szigorítsa a minőségi követelményeket, és jobban ösztönözzön a vállalkozók közötti versenyre, az építési igények kielégítésére. Kozma Tamás, a minisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI munkatársának elmondotta, hogy rövidesen megjelenik az új országos építésügyi szabályzat. Ennek a terjedelme lényegesen kisebb, m;nt a jelenleg érvényes szabályzaté, mert kihagyták az elavult, valamint a túlzott aprólékossággal részletezett előírásokat, s csak a legfontosabb követelményeket haverekedőt és részegest arra ítéltek, hogy a vasárnapi istentisztelet után a szégyenoszlop elé álljon, és kést, átszúrt kalapot, valamint a sértett véres ingét rakták mellé. A kikapós nő fejére szalmakoszorút tettek, tyúktollal ékesítették a haját, kezébe seprűt kellett fognia, amellyel aztán kiseprűzték a városból. Előfordult, hogy a megesett lány sárga ruhában, sárga gyertyával a kezében volt köteles a pellengér mellé állni. Sok helyen az elítéltet arra is kötelezték, hogy fennhangon kiáltsa szét, miért áll a szégyenfánál. Másutt táblát akasztottak a bűnös nyakába „tolvajnak menedéket adott”, „a lopott holmit megvette”, „tohőniopásban tapasztalta- tott” stb. Ilyen szégyentábla maradt fenn Székesfehérvárról, Selmecbányáról, Bélabá- nyáról. SOKSZOR A BŰNJELET is az elítélt nyakába akasztották, például egy furkósbotot, amellyel verekedett, pálinkás- bütyköst a részegesnek, lófarkat, ha lovat lopott stb. Ilyen szőgycntáblák viselői lettek aztán a ,.cégéres csirkefogók, gonosztevők”, amit elkövettek, azok pedig a „cégéres vétkek”. Dr. Csonkaréti Károly Az ítélet nem jogerős. Elsik Sándor, akinek ügyében a Szentendrei Bíróság ítélkezett, ugyancsak többszörösen visszaeső, és legutóbbi büntetésének kitöltése után röviddel folytatta a korábbi tizei meit. Az „érdemes” férfiú változatos trükkökkel pumpolta alkalmi ismerőseit, akik érdekes módon mindig bedőltek neki. Előleget vett fel soha el nem végzett kerti munkára, építkezésre, építőanyagra, tüzelőolaj-szállításra és egyebekre. Meggyőzően beszélt Másokat azzal indított meg, hogy azt állította; beteg a felesége (akitől korábban már elvált), meghalt az anyósa, megbírságolta a rendőr, a leányát elgázolta az autó, illetve kórházba kell mennie. A károsultak szerint olyan meggyőzően beszélt, hogy eszükbe sem jutott kételkedni a szavaiban. Adták a kölcsönöket, illetve olyan is volt, aki tízezer forint felvételénél vállalt kezességet az OTP-nél. A tartozást végül — mivel az adósnak nem volt állandó munkahelye — a kezes keresetéből tiltották le. A Szentendrei Bíróság Elsik Sándort három rendbeli csalás bűntettéért és harmincnégy rendbeli csalás vétségéért, mint többszörösen visz- szaesőt halmazati büntetésként három év hat hónapi fegyházban eltöltendő szabadságvesztésre ítélte. Elrendelték továbbá a büntetés letöltése utáni szigorított őrizetét. Az ítélet jogerős. Gál Judit tározzák meg. Ugyanakkor az új szabályzat az eddiginél átfogóbban szabályozza a környezeti ej lesztéssel, a lakóházak korszerűsítés.ével és a települések építészeti értékeinek megőrzésével kapcsolatos teendőket. Sokan jogosan kifogásolták, hogy a jelenlegi szabályzatban az építési tilalom érvényessége nincs határidőhöz kötve. A várhatóan ez év közepén életbe lépő új szabályzat szerint az építési tilalom meghatározott időre, legfeljebb 5 vagy 10 évre szólhat. s csak nagyon kivételes esetben haladhatja meg ezt a határidőt. Az építés minőségének javítását szolgálja az a jogszabály. amely felhatalmazza az építésügyi minőség-ellenőrző intézetet, hogy hibás építési munka vagy anyag észlelése esetén leállíthassa az építkezést és hatósági eljárást kezdeményezzen a vétkes kivitelezővel vagy anyaggyártóval szemben. A minisztérium megbízta az intézetet, hogy dolgozza ki azt a követelményrendszert. amelynek teljesítését az építmények műszaki átadásánál és átvételénél kell ellenőrizni. Ha a kivitelező ezeket az előírt technikai minimumokat nem teljesíti. a létesítményt nem szabad átvenni. Az idén már érvényesül az a miniszteri rendelet is. amely szerint az ágazat vállalatai és üzemei a szavatossági kötelezettségekben előírtnál hosszabb ideig tartoznak felelősséggel munkájukért, illetve termékükért. A jogszabály korszerűsítésével ösztönzik a vállalatokat a versenytárgyalásos rendszer kiterjesztésére. Hasznosnak ígérkezik például, ha nemcsak a beruházók versenyeztetik az építőket, hanem a kivitelezők is az anyagok, építési szerkezetek szállítóit. Az idén adják ki az építéstervezési jogosultság új szabályait is. A jogszabályok átfogó felülvizsgálatát igénylik a vállalatok új vezető testületéinek, a vállalati tanácsoknak a létrehozásával történt változások is. Az év végéig az ÉVM által kiadott valamennyi jogszabályt megvizsgálják. Ga. J. SzalvnakoszoPiiwgni, fyiiidhafllal Középkori büntetések Dr. Sinka Imre jogtanácsos ICi fisét többet? ßr Életveszély egy lóért Bit©«p|e!esiSk llf építési szabályzat
