Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám

EliiÉés szegfű, nyíló kála A hideg télben is pompás látványt nyújtanak a Túrái Galgamanti Magyar—Kubai Sí, Barátság Termelőszövetkezet fóliasátraiban a szebbnél szebb virágok. A kilencven- fokos termálvíz adta lehető- ségeket kihasználva hatezer négyzetméteren termesztenek szegfűt, ezerkétszázon kólát és aszparáguszt. Ezeket a növé­nyeket folyamatosan szedik és értékesítik. Jobb oldali képünkön: Bú­zás Lászlóné eladásra készíti elő a most is slágernek szá­mitó kinyílott kálókat. Az alsó képen: Maczkó Zol­tánná a szegfűket szabadítja meg a felesleges hajtásoktól. (Hancsovszki János felvételei) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1986. JANUÁR 25., SZOMBAT fel SflH ‘ *:t§Sfe ;; '&&&& Lehetetlen tárgyaink Megnyitja a Bolero A Gödöllői Galériában a Bolero Pantomim Theater er­re az alkalomra összeállított műsorával nyitják meg az idei Lehetetlen tárgyaink című ki­állítást, február 7-én, délután 5 órakor. A vásárlónak jószerivel csak bosszúságot okozó eszközök, tárgyak összegyűjtésében nagy szerepet vállalt Gödöllő és a körzet lakossága, de érkeztek lehetetlenségek az ország min­den területéről. Képeken, nyomtatványokon szintén mo­solyt fakasztó butaságokat ta­lálhatunk, ilyeneket is bemu­tatnak. A látogatók szavazhatnak orról, hogy szerintük melyik a legbosszantóbb tárgy. A kiál­lítás végén a gyártót értesí­tik a szavazás eredményéről. A bemutatón találkozhatunk egy dobozzal, amelybe a Gö­döllő visszás jelenségeiről szóló jelzéseket dobhatjuk be, s javaslatokat ezeknek a meg­szüntetéséről. A javaslatok alapján ren­deznek fórumot március 4-én, este 6 órakor. A Lehetetlen tárgyaink című kiállítás már­cius 9-ig tekinthető meg, utá­na viszik Debrecenbe, majd a fővárosba. A Gaiga-teremben Házimuzsika A gödöllői művelődési köz­pont házimuzsika sorozatának újabb estjét tartják január 28-án, kedden, este 7 órai kez­dettel a Galga-teremben. Ez­úttal madrigálokat, motettá­kat, kamarazenét hallgathat­nak a muzsika kedvelői. Az esten a körzeti pedagóguskó­rus, valamint a városi zeneis­kola tanárai működnek közre. Mozi Január 25-én és 26-án: No, megállj csak! Színes szovjet mesefilmsorozat. Csak 4 órakor! Végre vasárnap! Színes francia bűnügyi film, 6 és 8 órakor. Vöröskereszt Támogatás a rászorulóknak Az egyetemistákra mindig számíthatnak Elkészült a Magyar Vörös- kereszt városi vezetőségének az elmúlt évben végzett fel­adatokról szóló jelentése és az 1986. évi munkaterve. A múlt eredményeiről és a jövő terveiről dr. Cseri Lászlóné titkártól kaptunk tájékozta­tást. Üdítő, divatcikk Fő céljuk 1985-ben a meg­levő alapszervezetek mozgal­mi, szervezeti életének stabi­lizálása, a taglétszám megtar­tása volt. Tennivalóikat meg­határozták az MSZMP XIII. kongresszusa és a felszabadu­lás 40. évfordulója tiszteleté­re rendezett ünnepi megem­lékezések, gyűjtési akciók. Az aktivisták százezer fo­rinttal járultak hozzá a szo­ciális otthoni helyek számá­nak növeléséhez, az Ikladi Ipari Műszergyár üzemi veze­tősége negyvennégyezer forin­tot juttatott el csekkszámlán a földrengés károsultjainak megsegítésére. Folyamatos ru­hagyűjtést is szerveztek a rá­szoruló családok számára. Pécelen tanfolyamot tartot­tak a körzeti titkárok részére, ezen a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa óta eltelt időszak értékelését és a to­vábbi teendőket ismertették. Az egészségnevelés terüle­tén is volt tennivalójuk. A Ganz Árammérőgyárban és az IMI-ben egészségnevelési hetet rendeztek, ahol a film­vetítésen kívül vásárlással egybekötött üdítőital-, kozme­tikai és divatcikk-bemutatót tartottak. Említésre méltó a MÉM Műszaki Intézet könyv­napjain eladott négyezer fo­rint értékű Vöröskereszt-ki­adványok sikere is. Az alapszervezetek 224 elő­adást, 77 tanfolyamot szer­veztek. Kiemelkedő jelentősé­ge volt annak az előadásnak, melyen dr. Pethő Ede, a ke- repestarcsai Flór Ferenc Kór­ház főigazgató főorvosa az AIDS-ről beszélt az Agrártu­dományi Egyetem hallgatói­nak. Egészségnevelési tevékeny­ségük nagy tömegeket érint. A tüdőszűrések lebonyolítá­sánál már nincsenek gondok, de problémát okoz még min­dig a szem- és hallásvizsgá­lat, a rákszűrés. A családvé­delmi munkában is szaporod­nak a feladatok. Egyre nő a válások, a veszélyeztetett gye­rekek és a támogatásra szo­ruló idős emberek száma. Ezek figyelemmel kísérésére alakult meg tavaly Aszódon a családvédelmi. Gödöllőn a családsegítő szolgálat. Legfon­tosabb feladatuknak tekintik a családgondozási aktivisták felkészítését, a házi beteg­ápolásra szoruló idős embe­rek ápolóinak kiképzését. icbb kapcsolatok Az Aszódi Fiúnevelő Inté­zetben egészségnevelési mun­kabizottságot hoztak létre, a környezetvédelem hatéko- nyobbá tételére pedig a. Ha­zafias Népfronttal és a szak­maközi 'bizottsággal környe­zetvédelmi munkabizottságot. Figyelmet fordítanak a kihe­lyezett állami gondozott gye­rekekkel való törődésre is. A ganzosok és a műszergyáriak most is rendeztek nekik ka­rácsonyi ünnepséget. A környék lakóinak önzet­lenségében bízva kétezer liter vér adását vették számítás­ba. A megnehezedett szociá­lis körülmények ellenére két- ezerszázöt liter vérrel járult hozzá a környék lakossága embertársaik gyógyulásához. Figyelemre méltó, hogy a plazmaferezises véradáson már hatszáz fölött volt a megjelentek száma. Rendsze­resen tartottak elsősegély- nyújtó tanfolyamokat a kör­zet üzemei, iskolái részére. Önkéntes adomány Mind nagyobb gondot for­dítanak a véradók megbecsü­lésére, hiszen vannak közöt­tük olyanok, akikre már 10— 15 éve lehet számítani. Ebben az évben pedig a jelszó — Véradás — életmentés — is kötelezi a vöröskeresztes ak­tivistákat. Terveik között szerepel a különböző társadalmi szer­vekkel való kapcsolatuk fe­lülvizsgálata, valamint az Ag­rártudományi Egyetem két ifjúsági szervezetével az együttműködés szorosabbra fűzése. Erre szükség is van, hiszen ezekre a csoportokra mind a rendezvényeken, mind az önkéntes véradásokon mindig számítani lehet. B. E. A nap programja Január 25-én: Gödöllő, művelődési ház: Kamarazenei stúdió, 9.30- tól 17.30-ig. Dés László és az Új Dimen­zió Együttes dzsesszkoncertje, 19 órakor. Gödöllői művészek csopor­tos kiállítása, megtekinthető 10—19 óráig. ŰJABB SÉTÁNK színhelye legyen a mai Petőfi Sándor utca, ahol a város átrendező­désének lehetünk folyamatos szemtanúi. Itt valamikor a kocsis piac zajongó-nyüzsgő vi­lágában szemlélődhettünk. Igaz, úgy 50 éve volt már annak, hogy lovas kocsik áll­tak ide. Főleg gabonafélét árultak. Volt itt tisztabúza, rozs, árpa, zab zsákszámra. De a köles, felesborsó és a lencse is a kínált árukhoz tartozott. Mázsa állt az el­egyengetett talajon, mérték a kívánt mennyiséget. Csöves és morzsol! kukorica is volt a kocsik saroglyáiban, s aki na­gyobb tételben vásárolt, ház­hoz szállították a piac után. Már a hajnali órákban el­foglalták helyüket az ide járó környékbeli parasztok. Ter­mésük javát hozták és kínál­ták. Az akkori község sok la­kójának nem volt földje, vi­szont kertes házában tartott szárnyas állatokat. Egy-egy nagyobb állatvásár után rö­fögtek a malacok az ólakban. Olyanokat is ismertünk, akik­nek teheneik voltak és a pia­con szerezték be a jászolba valót. De szintúgy voltak fu­varosok. akik muraközi lo­vaiknak a kocsis piacról vitték az abraknak valót. Őrölt áru is volt, liszt többféle, sima és grízes, kü­lön a rántásnak való. Búza- és rozsliszt mellett a kukorica- liszt és -dara is igen keresett volt. Sok családban szeret­ték a kukoricagörhét és -má­iét. Nagyban árulták itt a burgonyát is. Alakul a volt község Folyamatos átrendeződés Tulajdonképpen a kocsis piac abban különbözött a zöldség- és gyümölcspiactól, hogy több áru ugyan azonos volt, de itt nem kilóztak, de- káztak, hanem nagyobb meny- nyiséget árultak, vettek egy­szerre. Általában azonban a gabonaféléket és olajos mag­vakat itt hozták forgalomba. Nagy nyúltenyésztés folyt a községben akkoriban. S nem­csak húsáért, szőréért is fog­lalkoztak vele. A csincsilla és angóra volt divatos. De át­vették más állatok bőrét is, ha azok megfelelően voltak kikészítve. Főleg kecskebőr volt sok. A piac így tudott létezni, állandósulni. Kölcsön­hatásban voltak egymással. Nagymamámmal jártam vé­gig sokszor a piacot, őt fi­gyeltem, amikor szemrevéte­lezte az árut, s hallottam, amikor kifogásolta azok mi­nőségét. Mert nem szelelték ki a gabonaféléket eléggé, mert csutkavég volt a kuko­ricában. Mert nem volt elég száraz az áru. Ha vettünk valamit, csomagolta a ponyu- sába, vette a hátára, én meg zacskót vettem a vállamra, s így vittük haza a szemes ter­ményeket. Ezen a piacon élő állatokat is árultak, természetesen ki­sebb fajtákat, de legfőképpen baromfit, ezeknek a helye a HÉV-sínek felé eső részen volt. Az Aszód felőli tájról hozták ide kerékpáron ket­recben a háziszárnyasokat. Gágogó kacsák, libák pihen­tek. Jércék, tyúkok, kakasok hallatták hangjukat, ha a ki- választottakat emelgették, hogy mily súlyban vannak Tavasszal nem egy kecske- és báránygida is mekegett, bé- getett itt. Kis tolipihés csibék és kislibák, kacsák bújtak ösz- sze a kosarakban vagy a lá­dák fenekén. De volt itt ko­sár gyékényből és fűzfavesz- szőből is. Toltak ide árut ta­ligán (tragacson), vagy árul­tak éppen gyékényről. S ap­rómagvak is kaphatók voltak galamboknak, s kalitkában tartott más madaraknak. A 40-es évek igen nagy változást hoztak. A második- világháború időszaka keretek közé szorította a gazdálkodó­kat. A beszolgáltatások nem­egyszer többet követeltek a paraszttól, mint amit megter­melt, családjának sem maradt elég. A piac helyett inkább a feketepiac lendült fel. Mindezek eszembe jutnak itt a séta során. Évek óta lá­tom és várom, hogy az elkez­dett átalakulás formát öltsön. Kezdődött az SZTK épületé­vel, melyet lassan kinőnek. A másik nagy munka a ta­nácsháza terepének előkészíté­se volt. Most, a több évi építés után, kibontakozó körvonalai azt mutatják, új megoldású, szép kivitelű városházunk lesz. Tetőtéri előreugró abla­kaiból majd messzire el lehet látni. A harmadik a rendőrség épülete volt, s annak munká­latai során felmerült némi aggodalom, hogy az épület kissé markáns, vagy inkább komor. Az épület világos szí­nével nem is ilyen feltűnő. Rácsait díszként is felfoghat­juk. Tudjuk, kötvényt bocsátot­tak ki az ugyancsak itt épülő gimnázium költségeire. . Na­gyon szükséges, hogy majd létrejöjjön az oktatásnak ez a bázisa. S az itt kijelölt te­rep igazán központi helyen lesz, jó megközelítésben. S lassan annyira átalakul ez a darabka terület, mely hordozott sok régi vonást, mely felidéz elmúlt dolgokat Megszűnik itt egy életforma, eltűnnek azok a házak, por­ták, melyeknek kertjei lesza­ladtak a Rákos még tisztán folyó vizéhez. Ahhoz a víz­hez, mely gazdagságba bori tóttá a veteménveskerteket. EBBEN AZ UTCÁBAN Pe­tőfire is emlékezünk. Áll még itt a ház (igaz, erősen átala­kítva), ahol tartózkodott a múlt század negyvenes évei­ben. Szobra is itt. őrködik az evangélikus templom előteré­ben, fák lombjainak védel­mében. A templom mögötti iskola azonban épp most tűnik el szemünk láttára. Tetőzeté! már lebontották, falait épp döntögetik és szállítják tég­láit. Alakul a volt. község, s las­san várossá fejlődik. Szántai Sándor A hét gödöllői műtárgya: Sidló Ferenc: Ébredés, megtekinthető az előtérben. Kerepestarcsa, Uiállítótcrem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Január 26-án: Gödöllő, művelődési ház: "Esterházy Péter: Spion já­ték, előadja Vállai Péter, 17 órakor. Gödöllői művészek csopor­tos kiállítása, megtekinthető 10—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Sidló Ferenc: Ébredés, meg­tekinthető az előtérben. Kerepestarcsa, kiállitóíerem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Labdarúgás Zári körben Szerdai számunkban téve­sen közöltük, hogy a GSC be­számológyűlést tart. Nem az egyesület, hanem a labdarú­gó-szakosztály baráti köre tart összejövetelt, amely zártkörű. Megnyílt Gödöllő, Klapka utcá- ban, a 30-as főút melleit, a tüzelő- és épüóanyag-kereskedés, ahol mindennemű tüzelő* és építőanyag kapható. Fürdőszobai berendezé-j >ek. csempék és más burkolólapok nagy választékban, valamint üveg- tégla és síküveg méretre vágva kaphaió. Házhoz szállítást behor- dással vállalunk. Megfelelő végzettségű és gyakorlott munkatársakat, utókalkulátort, hidraulika­rendszerekhez értő lakatost, üzemmérnököt, (üzemtechnikust) felveszünk Gödöllőről saját autóbuszjáratunk van. Jelentkezni lehet: a Pest Megyei Fémipari Vállalat fémöntő gyáregységében, Veresegyház, Fő u. 160. fi Szombati jéíívzei a Végleges Gödöllő belterületi utcáin gyaicran taiailtozuatunK egy gonateríieiten jaruaio eiu- o.rrel. Lassú tempóban ró­ja az uicaKat, nemigen fi­gyel a köruioile zajio ese­ményekre, úgy tetszik, min­dig önmagával van elfog­lalva, nincs ideje a világ­ra. Aki vaiamivel többet tud róla, az tisztában van vele, sétáin nem saját sze­mélyével foglalkozik. Alig- iianem ekkor is újításokon töri a fejét. Sok újítást ki­gondolt már. Ezeket akku­rátusán beírta egy füzetbe, néhány intézmény munka­társának megmutatta. Sok mindent kitalált az évek folyamán. A nyitható, zár­ható ajtót, ablakot, hogy csak kettőt említsünk ezen közül. Építkezők nem biz­tos, hogy erre legyintetté­nek, hiszen tudják, a jól zártiató, nyitható ajtó, ab­lak teóriája nem olyan nyilvánvaló minden gyár­tónak. Vagy ha ez az elv vezérli is őket, a gyakor­latban nehezen képesek ér­vényesíteni. Újítónk sosem elégszik meg egy-egy ötlet leírásá­val. Rendszerint gondol a gyártás körülményeire, a készítendő szerkezet anya­gára, technológiájára. Gon­dolatmenetében ez a leg­inkább figyelemre melló. Egyik ’ kitüntetett ideája például az éghetetlen anyag. Olyan házakat, tárgyakat szeretne maga körül, ame­lyek sohasem lehetnek a tűz martalékává. A másik jellegzetessége újításainak, hogy véglegességre törek­szik. Azt szeretné, hogy oldjuk meg a kérdésekét egyszer és mindenkorra. Ebben a tekintetben sok társa akad. A minap arról olvastam egyik országos napilapunkban, hogy an­nak idején, a kistelepülések iskoláinak körzetesítésével úgy gondolták az illetéke­sek, ezzel pontot tehetnek egy sokáig megoldhatatlan­nak látszó probléma végé­re. Tudjuk, az élet rácáfolt a hiedelemre. Mint ahogy a társközségi rendszer sem bizonyult végleges megol­dásnak. aminek a Galgc környékén, és egy kicsit ar­rébb is érezhetjük a jeleit. Egyébiránt minden te­kintetben véglegességre tö­rekedtek valamikor. Az el­méleti órákon a folytonos mozgást, változást hirdet­ték, a gyakorlatban az ál­landóság jegyében csele­kedtek, Pontosabban szól­va: a változást, mozgási csal- egy irányban tudták elképzelni. Azt sosem ta­gadták. hogy valami lehet nagyobb, bővülhet. Mond­juk egy vállalat, szövetke­zet, de akár falu. város is Illeszkedik ebbe a sorba a termelésnek a folytonos emelkedése. Valamennyi termelőhelynek évről évre többet kellett gyártania Olyasmi fel sem merült az így gondolkodókban, hogii valami meg is szűnhet. A mozgás, változás tehát le­het fordított irányú. Az élet, a valóság még sohasem törekedett az el­meletek szerinti mozgásra Ontörvényei szerint ala­kul. S hogy az alakulás mi­lyen alakot ölt, az attól is függ, mennyire és milyen formában állnak ennek el­lent az elméletek kiagyalói, vagy követői. Gödöllőn január elsejé­vel megszűnt egy vállalat Az élet, a valóság oldalá­ról nézve ez semmi. Olyan természetes jelenség, mint a napkelte. Pár éve bizo­nyára jó néhányon el sem tudták volna kévzelni. hoov ilyesmi lehet. lehetett. Es az élet meay tovább. Péce­len env szövetkezetből há­rom lett. Es az élet ott is TYí.pfjv tovább. Tn.l^.ix oövdii- 'ékenv^hben. mint koráb­ban. Ez a lényen. Az élet menjen minél pnrdnléke- nvel hen. Ha ennek valami­nek a, megszűnése az ára. meg kell szüntetni. A véglenes megoldásokat vedig hagyjuk a gödöllői újítóra. Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents