Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
Vi L ÁG PR OLETARJAI, E EYES ÜLJ ETE K! xxx. Évfolyam, 21. szám Ara: 2,20 forint 19S6. JANUÁR 25., SZOMBAT MA « Hábmuslrca (3. oldal) Tegnap értéktelen, ma kinss (S. oldal) Hsnss nála elégedettebb estsber (6. oldal) Sfan hely a nap almit (12. oldsl) Zárszámadás az afeonyi Új Világ Tsz-ben A jövő a bátran kezdeményezőké Számadásra gyűltek össze tegnap az abonyi U) Világ Tsz- bcn, hogy mérleget vonjanak az elmúlt évi gazdálkodásról. A küldöttgyűlésen a szövetkezet tagjain és alkalmazottain kívül részt vett ííerla Ferenc. a ceglédi pártbizottság titkára. Polgár Mihály, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője, Kiss Pál, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese. Gyovai Pál, a TESZÖV titkárhelyettese, dr. Lakos László országgyűlési képviselő, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke. Mihály József elnökhelyettes köszönd je után Mészáros Gyula elnök ismertette a gazdálkodási eredményeket. Mint mondatta, a szövetkezet történetében mint már annyiszor, tavaly is átlagos eredmények születtek. Természetesen azt már nem tette hozzá, hogy ami Abonyban átlagos, az annyit jelent, hogy a legjobb. Hiszen az árbevételre jutó nyereségük eléri a 16 százalékot és ez nem kevés. Főként akkor nem, ha tudjuk, hogy Pest megye mezőgazda- sági nagyüzemeinek mintegy fele alig éri el a 6 százalékos jövedelmet. A sikerért Abonyban is meg kellett dolgozni és nem lesz ez másként ezután sem. Látványos változtatásokra nem lehet számítani, hiszen tavaly sem hajtottak végre jelentősebb módosítást á termelési szerkezetben, de tény, hogy a korábban kialakított keretek között is sikerült növelni a termelést. Elsősorban az édesipari tevékenység figyelemre méltó, ugyanakkor a budapesti ipari szolgáltató részlegnél is mutatkoznak a kedvező változás jelei. Lezárult egy régi korszak Sokan — és közte az elnök is — úgy fogalmaztak, hogy a kísérleti év volt az 1985-ös. KÉTELKEDŐK A vetésszerkezetüket új növénnyel, a cukorrépával bővítették, és próbálták megtartani a zöldségnövényeket is. Ez utóbbiak nem sok sikerrel jártak és ez egyben azt is jelenti. hogy lezárult egy olyan korszak, amelyben jelentős helyet foglalt el a paradicsomtermesztés is. E zöldségnö- véanyel a termelési költség növekedése miatt gondok vannak. Nem csoda, mert paradicsomból 3,5 millió forinttal kisebb árbevételt értek el a tervezettnél. A gondok már a palán tan evei ősnél ''jelentkeztek, elsősorban a hosszantartó kémény tél miatt. • Még ilyen körülmények közepette is sikerült kiültetni a palántákat május 16-ig. De az idő nem fogadta kegyeibe a zsenge hajtásokat. Esett ugyan eső, de eloszlása nagyon egyenetlen volt. A belvíz miatt 83 hektár terület esett ki a termelésből és még nagyobb volt az a termőfelület, ahol a belvíz akadályozta a növényápolási munkát. ősei búzát mintegy 600 hektáron termeltek tavaly, és (Folytatás a 3. oldalon.) Németh Károly fogadta Elutazott hazánkból Denis Healey Denis Healey, a brit Munkáspárt külügyi szóvivője az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívására január 21 és 24 között látogatást tett hazánkban. A brit politikust fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. Denis Healey megbeszéléseket folytatott Szűrös Mátyással, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. Találkozott Várkonyi Péter külügyminiszterrel és Péter Jánossal, az Országgyűlés alelnökével, az MSZMP KB tagjaival, valamint Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével, Bognár József akadémikussal, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatójával és Garat Róberitel, a Magyar Külügyi Intézet igazgatójával. A szívélyes légkörű megbeszéléseken áttekintették a nemzetközi helyzet és a világgazdaság időszerű kérdéseit, különös figyelemmel a fegyverkezési verseny korlátozásának, a nemzetközi helyzet javításának lehetőségeire. A pártnapok előtt Gazdaságpolitikánkról Dr. Faluvégi Lajos előadása Faluvégi Lajos előadását tartja az MSZMP Pest Megyei Bizottságán, mellette Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, illetve Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára. (Barcza Zsolt felvétele) Rövidesen országszerte. így Pest megyében is megkezdődnek a pártnapok. Az eseménysorozat előkészítéseként tegnap a megyei pártszékházban elméleti konferenciát rendeztek. A hallgatóság soHazaérfcezett Moszkvából az MSZBT főtitkára A barátság legyében Pénteken hazaérkezett Moszkvából a szocialista országok szovjet bará'i társasági vezetőinek találkozójáról Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. A tíz ország képviselőinek részvételével megtartott nemzetközi fórumon megtárgyalták a baráti társaságok együttműködésének tapasztalatait és 1990-ig szóló programját. A tanácskozás résztvevői felhívást fogadlak el,. amelyben támogatják Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának legutóbbi nyilatkozatában elhangzott átfogó leszerelési javaslatokat. Bíró Gyula és Filipp Jermas, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, aláírta a két társaság 1986. évi együttműködési jegyzőkönyvét. Már szállítják a gazdaságokba Vetőmagvak, növényvédő szerek A legtöbb tavaszi vetésű növény szaporítóanyagából jó ellátást ígér a nagyüzemeknek a Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat. A vállalat központjában arról tájékoztattak, hogy a mintegy félszáz növényfaj több mint 800 fajtájának magját már szállítják a gazdaságokba és a termelési rendszerekhez. A megrendeléseket csaknem kivétel nélkül kielégítik. Gondok főként amiatt adódnak, hogy az elmúlt év időjárása nem kedvezett az uborka, a bab és a káposztafélék szaporításának, ezért vetőmagjukat részben importból kell fedezni. A külföldi szállítmányok átvétele is folyamatos, az összesített adatok szerint a rendelkezésre álló készlet elegendő lesz a tervezett mintegy 2 és fél millió hektáros terület vetésére. A vetőmagvállalat ezúttal is több újdonsággal jelentkezik. A választékot a kertészeti ágazatban például három fejes káposzta, illetve négy paradicsomfajtával bővíti. Űj, a korábbiaknál ellenállóbb, jó termőképességű szaporítóanyagot ígérnek uborkából, sárgarépából és retekből, A szántóföldi.. termelés i hozamait új fajtákkal, hibridekkel javíthatják a gazdaságok. Hat új kukoricafajta, három tavaszi árpa. valamint új lucerna és többféle silócirok kerül a köztermesztésbe. A nagy területre szánt tavaszi növények szaporítóanyagából együttesen 16 ezer 400 tonnás készlettel rendelkezik a vállalat. Ennek mintegy a hetede kereskedelmi tartalék, vagyis a gazdaságok igényén felüli mennyiség. A zöldtakarmány-ellátás javítására új repcefajtát hoznak forgalomba. Lucernából, vö- rösheréból, baltacímből, fehérheréből, somkóróból és tavaszi bükkönyből teljes ellátást nyújtanak. Február végéig minden üzem megkapja a megrendelt zöldborsó vetőmagot, a készletnek mintegy 70 százalékát csávázottan adják át a gazdaságoknak. A borsónak már több mint a fele hazai minősítésű. A vállalat nagy erőfeszítést tett az uborkamag beszerzéséért. Idehaza igen kevés szaporítóanyagot tudtak fogni, ezért, hogy az ellátást biztosíthassák, külföldön soron kívüli termeltetést indíttattak be az ottani partnerekkel. A Budapesti Vegyiművek termékeinek egyharmada mezőgazdasági célokra készül, s a gazdaságokban már jól bevált szereikből egyre többet a kiskerttulajdonosok is megvásárolhatnak. Ellátásuk javítása érdekében pénteken a gyárba tanácskozásra hívták össze az árusításukkal foglalkozó Pest megyei boltok vezetőit és tájékoztatták őket kínálatukról, újdonságaikról. A vállalat vezetői elmondották, hogy a Budapesti Vegyiművekben több mint százféle növényvédő szert, illetve műtrágyát állítanak elő, részben saját fejlesztéseik alapján, részben pedig neves külföldi cégekkel együttműködve. Ezeknek csaknem egyharma- dához a kiskerttulajdonosok is hozzájuthatnak, s az idén a kínálat várhatóan további öt nagy hatású rovar-, illetve gombaölő készítménnyel bővül. Ezeknek a szereknek a többségét a gazdaságok már sikerrel kipróbálták, s a kedvező tapasztalatok alapján kezdik meg az idén kiskereskedelmi forgalmazásukat. Az újdonságok új hatóanyagokat tartalmaznak, hogy a különféle hasonló célú készítmények váltogatásával a kiskertekben is megelőzhető legyen a kártevők ellenálló képességének kialakulása a megszokott szerekkel szemben. Néhány készítményükből a korábbi egy kilogramm helyett már most is vásárolható ennél kevesebb, s tovább növelik a 10—20 dekagrammos csomagolású termékek arányát, mert a tapasztalatok szerint a házi kertek jó részében ennyi is elegendő egy-egy. szezonban, a többi csak veszendőbe menne. A kiskereskedelem jobb kiszolgálására a Budapesti Vegyiművek új értékesítési formát is bevezet, ha lesz rá igény. A jövőben a nagykereskedelmi vállalatok helyett a kiskereskedelem közvetlenül a gyárhoz is fordulhat hazai alapanyagból készített áruért, amennyiben azt a gyártást követően átveszi, mert a vállalatnál a növényvédő szereket, műtrágyákat szezonálisan állítják elő, s a készletezésre nincs lehetőségük. A boltok így olcsóbban és gyorsabban juthatnak ezekhez a szerekhez. raihan ott voltak a városi és városi jogú pártbizottságok első titkárai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, munkatársai. a tanácsok', a társadalmi és. tömegszervezetek, gazdasági egységek és intézmények képviselői, az a.gitá- ciós és propagandamunka irányítói és szervezői, a vezető propagandisták. Krasznai Lajosnak, a megyei pártbizottság első titkárának bevezető szavai után dr. Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke tartott előadást gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseiről. (A referátum ismertetésére későbbi lapszámunkban visszatérünk.) A lakosság ellátásában A szövetkezetek szerepe Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen az ipari szövetkezetek 1988—90. évi gazdasági feladatairól tárgyalt. A tanácsülés megállapította, hogy a lakossági igények kielégítésében és az export bővítésében és az export bővítésében tovább nő a szövetkezetek munkájának jelentősége. Itthon és külföldön jól értékesíthetők a kis és középsorozatban készülő kiváló minőségű termékek, s a lakosság körében nagy az igény a szövetkezetek szolgáltatásai iránt is. A számítások szerint termelésüket folyó áron számítva évente 7—9 százalékkal növelhetik. Nagyon fontos, hogy javítsák kapcsolataikat, építsék ki az anyagi érdekeltségen alapuló együttműködést a belkereskedelemmel. Létesítsenek közös mintdüzleteket, s bővítsék a saját boltok körét is, így. közvetlen és gyors tapasztalatokat szerezhetnek az igények változásairól, differenciálódásáról. , A vitában többen szót emeltek amiatt, hogy akadozik az anyagellátás, gyakran nem kielégítő az alapanyag minősége, ezért a szövetkezetek nehéz helyzetbe kerülnek. Arra is volt példa, hogy egy szövetkezetnek 15' millió forint értékű tőkés exportja hiúsult meg a kooperációs partner szállítási késedelme miatt. Fontos exportcikkek előállítását gyakran azért nem tudják vállalni, mert az alapanyag- gyártók abban érdekeltek, hogy terméküket külföldön értékesítsék, s így a szövetkezetek nem juthatnak hozzá. Az országos tanács ezután döntött arról, hogy ez év októberében összehívja az ipari szövetkezetek IX. kongresszusát. H agy úr a megszokás. Az, bizony. S ez az állítás sokféle vonatkozásban érvényes. A hetvenes évtizedben hozzászoktunk, hogy országépítő munkánk eredményeinek grafikonja töretlenül ível fölfelé. Hogy nálunk nem okoz gazdasági zavarokat a tőkés világ válsága, nem rémiszt az infláció, nem emelkednek az árak a csillagos égig, hogy csak a kezünket kell kinyújtani, vagy a szánkat kinyitni, s jogos kívánságunk máris teljesül: gyarapodik a megye, a város, a falu, az utcánk, az otthonunk. Megdolgoztunk érte, az is igaz. Arra azonban nem gondoltunk, hogy szorgalmunk, akarásunk mégsem lesz áthatolhatatlan bura, amely megved minket a külső hatásoktól. Elszámítottuk a dolgot. Mind ebben, mind abban, hogy kissé későn szántuk el magunkat a lépésváltásra, kissé későn láttuk be, hogy korábbi lendületünk — bármily dinamikusnak tűnt — nem képes átsegíteni bennünket buktatóinkon, melyeket lényegében mi iktattunk saját utunkba. Amikor mindez kiderült, kételkedve kezdtük csóválni a fejünket: lélezhetet- len, hogy ez nálunk megtörténhetett. Aztán vártunk valami csodára, ami egy ' csapásra visszajuttat bennünket megszokott harmóniánkba. Az élet azonban kizárólag csapásokat produkált, csodákat nem, kénytelenek voltunk elhatározni. magunknak kell kikecmeregnünk a bajból. De nem voltunk hozzászokva sem a bajhoz, sem a kecmergéshez. Mert álltunk mi az utóbbi négy évtizedben már rosszabbul is, ám a jóhoz gyorsabban idomul az ember, feledi a nehezebb napokat. S most — ismert körülmények következtében — ismét rosszabb korszakot élünk. Ettől függetlenül ivóvíz kell, út, villanyvezeték és csatorna meg telefon. Szükség van újabb iskolákra, óvodákra, orvosi rendelőkre, élelmiszerboltokra, miegyébre, ami életünk elengedhetetlen tartozéka. Mit teszünk? ösz- szefőgunk. Két kezünk munkája már nem elég a társadalmi hozzájárulásban, zsebünkbe nyúlunk hát, alakítva különféle társulásokat s nyögjük a részleteket évek során' át. De megvalósítjuk, amit közösen akarunk. Miközben a többség ezt teszi, s elhatározása nyomán gyarapodik a megye, a város, a falu. az utcák, az otthonunk, egy kisebbség — vagy csupán az egyes ember — kételkedik. Levelet ír például szerkesztőségünknek, kifejtve abban, hogy amit önkéntességnek nevezünk, az maga a kényszer s felelősségünket firtatja. Persze név nélkül, illetve hamis névvel. Ne lepődjön meg e kételkedők közül senki, ha most mi hivatkozunk a felelősségre százak és ezrek helyett, akik a nagyobb, az áldozatvállalásra kész táborhoz tartoznak Ácsán, Foton, Nagykovácsiban, Tápiószelén, bárhol — a megye településeinek mintegy háromnegyedén —, akik adnak, hogy kaphassanak. A kételkedők éppen úgy élvezik majd a gyarapodás előnyeit? Éppen úgy részesednek majd a jóból, mint az önzetlenek? Sajnos, igen. A lelkiismeretükhöz szólunk, amikor mi is kimondjuk: kényszer szülte ezt az adakozási kedvet. A nincs kényszere. Csakhogy ez valami egészen más, mint amit a fogadatlan prókátorok nem átallanak a demokrácia köntöse mögé bújva a fejünkre ol- 1 vasni, éppen azokat a falvakat hozva példaként, amelyekben a demokrácia írott és íratlan törvényei szerint jártak el, s az egész közösség számára nélkülözhetetlen dolgokat tűztek célul. Ott tudniillik, ahol nem így történt, nem is cd a lakosság egy vasat sem, s akkor sem adna, ha kényszeríteni próbálnák. De nem próbálják. Mert az a fajta kényszer nem létezik. L ehet, hogy ezt a kor-' szakot, amelyben a zsebünkbe kell nyúlnunk — s elég mélyen —, hamar feledjük. Emlékeznünk kellene azonban valamire. Nevezetesen arra hogy szorgalmunk, akarásunk sosem lesz áthatolhatatlan bura, ami megvéd a külső hatásoktól. Védel- ! met csak akkor találunk, ha országépitő munkánkban a jövőre is gondolva erős tartalékot képezünk: takarékossággal, szervezetten, fegyelemmel. Vitatkozva bár, de kételkedés nélkül. Már ami a fentebb említett kételkedőket illeti. Bálint Ibolya _____
