Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 20. szám
Murphy Az egyik gödöllői könyvtáros lelkendezve mondta, ad nekem egy olyan könyvet, hogy no. Jól van, mondtam, hozza csak, úgyis -van otthon hatszáz olvasation kötet. Hazavittem, kivettem a táskámból, finom mozdulattal a polcra csúsztattam, s akkor vettem észre, álldogál már ott egy megszólalásig hasonló. Meg volt véve, csak elfeledkeztem róla. A könyvtárosét visszavittem, a sajátomba belelapoztam, de máig sem olvastam végig. Ettől eltekintve egyik pasz- szusára hivatkoztam valamelyik cikkemben. Ezért most ki is húzhatnám magam. Sok orgánumot megelőztem. Azóta egyre-más- ra idéznek Murphy törvénykönyvéből, választják mottóul egy-egy cikkelyét. Nem hisszük, hogy mi indítottuk el a folyamatot, csupán hamar túlestünk rajta. K. P. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Archív filmklub: Menj nyugatra, amerikai film, készült 1925-ben, 17 és 19 órakor. Fegyveres szervek nyugdíjasklubja: beszélgetés a 20. század művészetéről Remsey Ivánnal. Gödöllői művészek csoportos ' kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Sidló Ferenc: Ébredés, megtekinthető az előtérben. Kerepcstarcsa, kiállítótcrem. Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Szövetkezeti élet Nyilvános Az idén hetedik évfolyamát kezdi meg a Túrái Galgavi- déke Áfész háromhavonként megjelenő Tájékoztatója, amely a szövetkezet mintegy ezer dolgozójának rendszeresen hírt visz az üzem életéről. Az általában 25—30 oldalon megjelenő időszakos kiadványt lelkes szerkesztőbizottság szerkeszti, akik munkatársaiknak tudhatják a szövetkezet vezetőit és tagjait egyaránt. Kákái Zoltán párttitkár elmondta, hogy a szövetkezet dolgozóinak és tagjainak új- 'ságja az elmúlt évek alatt tartalmát: és külső formáját tekintve egyaránt sokat fejlődött, s ma már rendszeresen közöl fényképeket, különböző grafikákat is. Nagy előnye a kiadványnak, hogy abban rendszeresen írnak a szövetkezet párt- és gazdasági vezetői. A társadalmi munkában dolgozó szerkesztőbizottsági tagok ott vannak a különböző szövetkezeti rendezvényeken, tanúi a szövetkezeti élet eseményeinek, ezért aránylag frissen, de elsősorban hitelesen tudják tájékoztatni az olvasókat arról, ami a szövetkezeti munkában fontos. Nagyon sikeres volt a szövetkezeti alapító tagokat bemutató cikksorozat, de nem kevesebb elismerést keltettek azok az írások, amelyekben a szövetkezet által anyagilag is segített hagyományőrző, öntevékeny művészeti csoportok tevékenységét ismertették. Megfelelő végzettségű és gyakorlott munkatársakat, utókalkulátort, hidraulikarendszerekhez értő lakatost, üzemmérnököt, (üzemtechnikust) felveszünk Gödöllőről saját autóbuszjáratunk van. Jelentkezni lehet: a Pest Megyei Fémipari Vállalat fémöntő gyáregységében, Veresegyház, Fő u. 160. > A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1986. JANUÁR 24., PÉNTEK Különválás után Az asszonyok bíznak a jövőben <> Amikor nemrég Pécelen jártunk, látszólag ugyan- ^ olyan nap volt, mint a többi: hol esett, hol meg olvadt ^ az, ami már lehullott az utakra, a földekre, a háztetőkre, ^ a kertek csupasz fáira. A korábbi Triton telepén alig í volt mozgás. Egy kis teherautóról éppen lepakolták, 2 nagy dobozokat vitt a raktárba két fiatalember. Az élet 'f, más jeleit nem lehetett észlelni. Az épületek is szoká- ^ sósán csendesek voltak, az ablakok csak a neonfényt <í engedték ki az udvarra, a bangókat, a neszeket nem. Látszólag semmi sem utalt arra, hogy az egykori Triton Háziipari Szövetkezet életében történeti jelentőségű változás következet be tavaly decemberben. Ugyanis három önálló kisszövetkezet alakult a korábbi egységből: a Triton Számítástechnikai és Távközlési Kisszövetkezet, a Rekord Játék-, Nyomda- és Elektrotechnikai Kisszövetkezet, és az Aranyolló Kisszövetkezet. Nyoma sincs Az első épületbe benyitva, az eleven munka zaja ütötte meg fülünket. A hangok, a gépzörejek a folyosó egyik s másik oldaláról, az elektronikai és a játékrészlegből jötték. Ekkor váratlanul nyilt az ajtó, s néhány munkásasszony erőpróba A Tájékoztató évről évre visszatérő akciója az a rejtvénysorozat — 1985-ben a Galga mentével ismerkedhettek a résztvevők —, amelynek befejezéseként nyilvános erőpróbát rendez a szerkesztőség. Az eddigi munkát értékelték, s az 1986-os esztendő feladatait beszélték meg a héten összejövetelen a szerkesztőség tagjai. Központi kérdésnek tartják, hogy a Tájékoztató segítse a munkahelyi demokratizmus további erősítését. No, megállj csak. Színes szovjet mesefilmsorozat. Csak 4 órakor. Végre vasárnap! Színes, Erancia bűnügyi film. 6 és 8 órakor. lépett ki a játékrészlegből, hangos nevetgélés közepette. Az első, ami ilyenkor az ember eszébe juthat — személyes tapasztalatait összegezve —, hogy nyoma sincs annak a feszültségnek, amit december tizenkettedikén, a Triton Háziipari Szövetkezet utolsó — a szétválásról döntői — közgyűlését követően lehetett érezni, üzemrészből üzemrészbe járva. Szinte ünneprontásnak tűnt az egyetlen kérdés, amit mindenkinek föltettünk, hogy sikeresnek tartják-e életüket. A kérdésben persze benne rejlett a hogyan továbbra adandó válaszok lehetősége, azaz, felhívás a megválaszolásra. Elsőnek a háromgyermekes Szűcs Jánosné vállalta, nem kis szabódás után, hogy beszjl életéről. — Itt, a Rekordnál, a kisszövetkezeti formától mi is magasabb jövedelmet várunk, ígérte is a vezetőség, de any- nyival többet is dolgozunk, amennyivel többet remélünk munkánkért. Természetesen bízom a jövőben, mert semmi nem akadályozza a munkát, a termelést. Éppen építkezünk. Férjem könnyűgépkezelő, szintén Pécelen dolgozik, a szennyvíztisztító telepen. Párját- rit- kítóan jó a kollektíva a játékrészlegben, persze ehhez azt iá tudni kell, hogy régen együtt dolgozunk már, én magam 8 éve keresem itt a kenyerem. A szomszédban lakunk, így hát van időm ellátni, iskolába küldeni a gyerekeket. Nagyjából elégedett Berkes Mihályné hűszévi munkaviszonya tapasztalatairól szólt. — Mi ketten, Évikével együtt lettünk szakmunkások, itt szereztük meg a bizonyítványt a Tritonnál, s eddig magasabb is volt á bérünk a többiekénél. Sikeresnek tar.- tom én is az élesemet, elképzeléseim nagyjából beváltak. Van egy száz négyzetméter alapterületű - családi házunk, négy felnőtt fiunk, s az egyiknek már saját otthona, öt unokával is büszkélkedhetek. A férjem sofőr, én tavaly szereztem meg a jogosítványt, most már csak az kell, hogy nyerjünk a betétkönyvvel — fejezi be nevetve, majd még hozzáteszi, hogy csoportnormában dolgoznak, nagyon megbíznak egymásban, s bár megszűnt a korábbi szocialista brigád, egy hasonló kisszövetkezet kollektívájával szívesen versenyre kelnének! Czubák Cyörgyné tizennégy éve dolgozik a szövetkeztnél, ő is helybeli, mint valameny- nyi kolléganője. Felnőtt és négyéves lányuk, tízéves fiuk van, férje ányagbeszerző. A nagylány kereskedőnek tanult, tavaly fejezte be iskoláit. — Nagyjából elégedett vagyok az életemmel, amit akartam, elértem, mert van lakásunk, szépek, egészségesek a gyerekek. Sohat várnak — Én 79 óta dolgozom itt különböző beosztásokban, most anyagraktáros és munkakiadó vagyok. Az egyik lányom tizenkét, a másik kilencéves, férjem asztalos a helyi vegyesipari szövetkezetnél. Nehezen értük el, amit akartunk, de sikerült. Saját erőből építkeztünk. Örülök, hogy nem öregségünkre értük el azt, amit elterveztünk, hiszen a gyerekek is még fiatalok! — mondta Kiss Jánosné. Végezetül mégis feltettünk egy második kérdést, a munkahelyhez való hűség tárgyában. Érdekes, hogy ez az oly nagyon egységesnek mutatkozó kollektíva e témában már nem vallott azonos nézeteket. Egyikük szerint nem érdemes egy helyen megöregedni, másikuk szerint csak addig szabad maradni, amíg az ember megtalálja számítását. Ha e két dolog együtt van, akkor érdemes hűségesnek lenni a munkahelyhez. Márpedig a Rekordnál mindkettő együtt van, vagy még inkább lesz, hiszen a kisszövetkezeti működési formától sokat vár-, nak az asszonyok. Aszódi László Antal Kapadohány dózniból HA LEÍROM ezt a szót, hogy lakodalom, az , olvasó képzeletében bizonyára vidám zene, hangos éneklés, táncoló párok sokasága jelenik meg, ahol legalább három-négyszáz vendég köszönti a fehér ruhás menyasszonyt és a csokornyakkendős vőlegényt. Minden lakodalomnak ez a külső képe, ám a daloló asszonyok, kurjongató férfiak, táncoló párok egyéni sorsa ebben a színes forgatagban is fellelhető, ha figyelünk. Dobronai Jánosék lakodalmában néztem a ragyogást, a csillogást, az ajándékot adók és kapók boldogságát, amikor a hurka, sült hús és a sütemények, torták garmadája alatt roskadozó asztal sarkánál megláttam Kovács Mihályt, amint ' kopott, kissé rozsdás dóznijából cigarettát sodort magának. Az ügyesen megformált dohányrudat meggyújtotta, és kavargó füstön át elégedetten tekintett a vendégseregre. Hirtelen nem is tudtam eldönteni, mikor láttam cigarettát csavaró férfit. Juci néni trafikjában még lehetett ehhez való kelléket kapni, s egv vagy két cigarettát vásárolni, ő mindenkit szíves örömmel kiszolgált, de ma csak dobozzal adnak és vesztnek. Mondják, olyan szivarka is kapható, amiből hetven, sót kilencven forintba kerül húsz darab. De az olcsónak tűnő Sopianae is tizenkét forint. Kovács Mihály tiltakozik. — Nem, nem az ár miatt sodrom, hanem megszokásból, ragaszkodásból. Mert ma könnyebb megvenni egy doboz Munkást, mint cigaretta- papírhoz jutni. Nálunk nem gyártják. Jugoszláv turistáktól vásárolom. Sokan keressük, így aztán állandóan emelkedik az ára. Dohányt árulnak a trafikok kisebbik részében. ehhez könnyebb hozzájutni. Kovács Mihály elém tgszi a dózniját, s biztat, próbáljam meg. Kísérletezem, de eredménytelenül. — Szomorú, ünneptelen évek. fények és Csillagok nélküli idők jártak, amikor rá- kaptam a dohánvra. Először kukorica bajuszából tekertük újságpapírba, a hegy alatti legelőn, ahol társaimmal együtt teheneket legeltettünk. Akkor valóban nem jutott másra. Nem volt miből költeni, de cigarettafüst nélkül a szegény ember gyereke még szegényebb volt. Olyan rangot adott ez nekünk, suttyó legénykéknek, akár a vasárnap esti séta a falu főutcáján, hangos nótázás közepette — emlékezik Kovács Mihály, miközben újabb cigarettát csavar. Jobb keze hüvelyk- és mutatóujja között fogja a finom, hártyavékony papírt, bal kezével dohányt szippant bele. s egyetlen sodrással kész a formás szivarka. Megnyálaz- za. s rágyújt. — A magamfajta szegény legénynek kötelező penzum volt, hogy megtanuljon kapálni. kaszálni, földet művelni, szántani, vetni, aratni. S mellé jött természetesen az állattartás minden teendője. Enélkül az akkori falu embere — főleg a napszámos — nem létezhetett. A felsoroltak mind olyan munkák voltak, melyek egész embert kívántak hajnalhasadtától a csillagok keltéig. Megállni, Szakmunkásképző Névadójukra emlékeztek A számítógép körül egész nap nagy volt a nyüzsgés A gödöllői Madách Imre Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola diákjai és oktatói nagy drámaköltőnk születésének évfordulóján nagyszabású rendezvénysorozattal emlékeztek meg névadójukról. A reggel nyolc órától este nyolcig tartó ünnepség résztvevőjének igencsak ügyesnek kellett lennie, ha minden programon részt akart venni. Dr. Mundruczó János igazgató megnyitó beszédében méltatta Madách Imre irodalmi munkásságát és ma is példaként tekinthető hazafiságát, majd átadta a díjakat a szakma kiváló tanulója és a szaktárgyi tanulmányi versenyek győzteseinek. Preczekján Zoltán esztergályos, Szarvas Zsolt karosszérialakatos, Kovács Mihály autószerelő, Németh László vízvezetékszerelő, Kőpor István lakatos, Páldi Zoltán villanyszerelő, Szekeres Zoltán kőműves Réti Zsolt festő-mázoló tanulók bizonyultak szakmájuk legjobb ismerőinek. Az elméleti tárgyak elsajátításában a következő tanulók remekeltek: fémipari anyagismeret: Preczekján Zoltán, vasipari szakrajz: Kupeczki Árpád, villamosipari szakrajz: Bélá- di Péter, mechanika: Németh László, elektrotechnika: Ma- karész Gábor, műszerész mérések: Palánkai József, munkavédelem: Vörösmarty Zsolt, magyar nyelv: Kavuta Margit, magyar irodalom: Fűzi Erika, történelem: Balázs József,. matematika: Babcsány Anikó, fizika: Dancsek Andrea. Az iskola szaktantermeiben az egyes szakmák eszközeiből és a tanulók által készített munkadarabjaiból kiállításölt adtak ízelítőt. Ennek különösen azok a hetedik osztályos általános iskolások örültek, akik a pályaválasztás megkönnyítése érdekében a város és a környék iskoláiból felkeresték az . intézetet. Különösen nagy sikere volt a víz- és gázszerelők kiállításának, ahol a szokványos tárgyak mellett a tanulók részvételével készített videofilm is bemutatta a gázszerelés fortélyait. A Molnár Jánosné által vezetett számítógépes szakkör helyiségébe egész nap szinte lehetetlen volt bejutni a rengeteg érdeklődőtől, hiszen nemcsak megszemlélni lehetett az ügyes masinákat, hanem játszhattak is velük. Akik a kiállításokat már megismerték, a kulturális program keretében jól szórakozhattak a szavalóversenyen, a Ki mit tud? és a Barátaink (Pozsonyról szóló) vetélkedőn. A sportot kedvelők sem maradtak program nélkül: asztalitenisz- és röplabda-villám,- torna között válogathattak, de a legnagyobb sikert a tanár- diák kosárlabda-mérkőzés aratta. Az iskolában folyó programok mellett a városi művelődési ház is bekapcsolódott a rendezvénybe. Az iskola tanulóinak levetítették a Napló gyermekeimnek című filmet, és a színjátszócsoport is jó szórakozást nyújtott. Több osztály kereste fel a helytörténeti gyűjtemény kiállításait, vagy tett ismerkedő sétát az Agrártudományi Egyetemen. A hosszú nap záróakkordjaként jó hangulatú diszkó tette emlékezetessé a Madách- napi programot. Lakatos György------------------------- • • 1HH U GYE LET Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagy tárcsán, Pécelen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen január 25-én, szombaton reggel 8 órától január 27-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Békési Béla, Pécel, szusszantani ritkán lehetett, s talán erre volt jó a cigaretta sodrása. Pár perc pihenést, megnyugvást adott. Az unoka táncol oda a nagyapához, s ismerve az öreg csavaros szokását, Corvinával kínálja, de ő eltolja a jószándékű kezet, örül, hogy mesélhet, s élvezi, hogy bennem jó hallgatóra akadt. — Mindezeknek a tetejére, amikor közeledtem a huszadik évemhez, végigsöpört földrészünkön a világháború vihara. Elsők között kaptam meg a SAS-behívót, hogy védjem a hazát. A nyomorúságot, a megaláztatásokat máig őrzöm. Bizony, szívesebben lettem volna részes- arató a Hatvani báró földjén, mint voltam Horthy katonája De hát ilyen az élet. sóhajt társam, és ismét megmutatja megkopott, rozsdás dózniját. SOKAT MESÉLT még Kovács Mihály az életéről, és szavait hallgatva szinte ereklyédé vált a dózni. szertartássá a cigaretta sodrása, amely békévé oldotta a megpróbáltatásokat. s megszüntették egy rosszkor született nemzedék tagjainak minden átéli gyötrelmét s gondját. Tercsik Mihály Szemere Pál utca 17. Telefon: 4. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfalun, Vác- szentlászlón, Versegen, Zsám- bokon január 25-én, szoma- ton reggel 8 órától január 27-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Molnár Attila, Aszód, Kossuth Lajos utca 27. Telefon: 46. Az ügyeleti napokon végzendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. Labdarúgás A Nádas Kupáért Hajrájához érkezett a Nádas Lajos emlékére meghirdetett városi kispályás labdarúgó-teremtorna. Az utolsó két játéknapon a következő párosításban lépnek pályára a csapatok. Január 25-én: ATE —Gépgyár II (reggel 8 óra), Gelka—Tangazdaság (9.15), HTÜ—Veresegyház (10.30), GSC—MÉMMI (12.30) HTÜ— ATE (13.40), GSC—Gelka (14.50), Gépgyár II—Veresegyház (16), Tangazdaság— MÉMMI (17.15). danuár 26-án: ATE—Veresegyház (reggel 8 óra), Gelka—MÉMMI (9.15), HTÜ—Gépgyár II. (10.30), GSC—Tangazdaság (11.45), kisdöntő (13.30), döntő (15), eredményhirdetés (16.15). ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
