Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-22 / 18. szám

1986. JANUAR 22., SZERDA 3 sJŰHttv A KKMV-DOSSZIÉ II. A TESTÜLET FELELŐSSÉGÉVEL nincs készen. Hiányzik a külső lépcső, a csa­torna. Ugyanitt a Kossuth Lajos utcában fel­épült a'lakótelep P—7 és P—8 hatvan-hat­van lakása, de a külső közművel legfeljebb ha félig elkészültek. Tehát 120 otthon itt is lakhatatlan. Az Agrártudományi Egyetem fácánsori lakásainál ugyanez ismétlődik; 28 család telepszerűen emelt társasháza áll üre­sen. Itt a magasépítést a termelőszövetkezet vállalta, a KKMV csak a mélyépítésért fe­lel, de a másik 26 lakásnál az utóbbiak vál­lalták mind a magas-, mind a .mélyépíté­sért a felelősséget. Dunakeszin, a Tábor utcai magánlakásokhoz kellene megépíteni a közműveket, hiába ké­szítette elő gondosan a tanács, a terepet a majdani lakások számára — ha adós a vál­lalat a közművel. Valamennyi felsorolt és fel nem sorolt munka egy ideig még befejezetlenül inger- li a lakókat. Gödöllői Fácánsor, belemetetlen közműárok A lépcső is hiányzik Gödöllőn Budaörsön befejezetlenül áll az északnyu­gati lakótelep K 30—1—2—3 épületeinek kül­ső közműépítése. Egyenként 120 lakásos épü­letek közműve akadályozza a lakóit beköltö­zését új otthonukba. Van, ahol egy-két je­lentéktelenebb munka gátolja meg, hogy a jövendő boldog lakók valóban boldogok le­gyenek. S ha el is készülne minden, a beru­házó Pest Megyei Tanács kinél érvényesítse garanciális követeléseit? A Nádasdűlő lakótelepén további 208 la­kás alapozása elkészült... és nincs tovább. Hasonló a sorsa a budaörs—törökbálinti szennyvíztisztító telepnek is. A szerződésben foglalt kötelezettségeket kinél kérje számon a tanács? Az új városban épülő gázvezeték­re is hiába várnak. A Lenin út családi há­zairól és a Mező Imre úti lakótelepi gondok­ról van szó. Gödöllőn a párt- és a tanácsháza befeje­zésével adósok a kivitelezők. Lemaradtak a külső járulékos munkákkal, ami kész — az KERÜLJÖN MIÉL KEVESEBBE AZ ÁLLAMNAK MEGVÁLASZOLATLAN KÉRDÉSEK A KKMV-t (Közép-magyar­országi Közmű- és Magasépí­tő Vállalat), mint már hason­ló című cikkünkben megírtuk, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium — a cég alapítója és felügyeleti szerve — felszámolja. Ezzel a ren­delkezéssel mindenki egyetért. Egyetlen gazdaságtalanul mű­ködő vállalat csődjét se ci­pelje teherként a hátán a kö­zösség. Az a vállalat, amely csaknem 300 millió forint veszteséget termelt ki a ma­ga és az állam kárára, s ál­lóeszközei, összvagyona is kép­telen fedezni ezt az összeget — életképtelen. Csakhogy, bármilyen helyesek az elvek, szerencsére nincs még gya­korlatunk a végrehajtásban. Akfk 'rtí'éÉí oiffolW' aöiifSfm, 1 számítottak arra,' milyen kö­vetkezménysorral jár a fel­számolás. Mi történik például azok­kal, akiknek egy-két év van hátra nyugdíjba vonulásukig? Mi lesz a törzsgárdatagság- gal ? Mi történik a helyben lakó építőkkel? Folytatva azonban a gon­dolatsort, az el nem készült munkák okozta problémák­kal, fel kell tenni az el nem odázható kérdést: mi lesz a sorsuk az építkezéseknek? Ki lehet mondani: perelje be a beruházó a KKMV-t. Bírósá­gi úton szerezzen érvényt jo­gainak. De ha igazságot is tesz a bíróság, ki fizeti meg a megítélt kárt? Az az ál­lam, amely már így is káro­sodott? Egyik zsebből a má­sikba vándoroljon a nemléte­ző pénz? S egyáltalán, hány hónap múlik majd hosszú hó­napok után, amíg a jogos ita­lét megszületik?! Ez járható, de sikerrel egy­általán nem kecsegtető út. Ke­vés itt a jog tudása, a beru­házó igazságba vetett hite — a leghatásosabb módszert kell keresni, hogy ne gyarapodjon a kár összege. S a lakosság miatt: elvégre több száz jö­vendő lakástulajdonos vár e pillanatban hiába. Vegye át más vállalat a fél­behagyott munkát? Elképzel­hető. De a gyakorlat már sok­szor bizonyította, ez a megol­dás milyen veszélyeket rejt. Az utódvállalat hibáit is előd­jére foghatja. Azért nem vál­lal garanciát, ami közreműkö­dése előtt épült be a művek­be. S ha nem vállal garan­ciát, elölről kezdi az építést? Marad az, amit az ÉVM mi­niszterhelyettese javasolt? Fe­jezze be a beruházásokat a 'féiszámoiáfidó "KKMV még együtt ' levő gárdája? Az EPBER vállalja a szerződé­sek teljesítését. S ismét tolak­szik az újabb kérdés: ha ed­dig veszteséggel dolgoztak, mi a biztosítéka, hogy a meg­bolydult közösség most több­re képes? Az a vállalat, amely eddig is rosszul vizsgázott, e pillanatban miért változna meg? 1971-től annyi a terme­lési értékük, amennyi most a veszteség! Jelenleg is egyben van még a majdnem három­száz improduktív dolgozó — ezután ki tartja el őket, ha folytatódna a munka? Milyen érdekeltség hajtaná a meg­szűnés hónapjaiban az irányí­tásért felelős vezetőket és a beosztottakat? Kivált most. amikor saját jövőjükért való aggódás tölti be éjjelüket- nappalukat? Még nem tudni, melyik megoldást választja a megyei tanács vagy a helyi tanács valamelyike. Nekik kell dön­teni, azzal a tudattal: bár­melyik döntésük kockázatos. szükséges rendezni. Van ugyan olyan nézet, mely szerint a felszámolás hosszú — legalább két esztendőre húzódik el —, addig dolgozzanak a megkez­dett munkákon. Tőkés államban mindez egyszerű. Ha csődbe jut egy vállalat, szélnek ereszti mun­kásait valamennyi végkielé­gítéssel. Egy tőkés vállalat, de nem egy szocialista ország kö­zösségi tulajdonú vállalata! m az jzvm, merve az auaia megbízott szerv kötelessége gondoskodni az emberekről. Természetesen nem arról, hogy ugyanott ugyanannyi jö­vedelemért folytathatják a munkát. De arról igenis gon­doskodnak, hogy senki ne ma­radjon kenyér nélkül. Ha pe­dig valaki nem fogadja el a felajánlott lehetőséget, meg­van a jóga, hogy maga ke­resse boldogulása útját. HA KELL, NAPONTA Az MSZMP Gödöllő Városi Bizottsága, amely 1983 óta je­lezte a felügyeleti szerveknek a bajokat — természetesen nem a mára feltárt teljes va­lóságot, hanem a jelenségek sorát, amelynek mindegyike arra engedett következtetni, >p rn ir.a-'.rlA'íi í\.. jí * hogy-.szükség lenpe.beavatko-* zásra —, imponálóan ma nem azt hajtogatja: „lám, mi már akkor megmondtuk... ”, ha­nem e nehéz pillanatokban is SÜRGŐS A DÖNTÉS Hasonlóképpen aggódik min­denki a KKMV 1200 dolgozó­jának sorsáért. Együtt marad­nak-e, átveszi-e őket és a vállalat eszközeit valamelyik cég? Az ma már bizonyos, hogy van igény rájuk. Csak hát az sem közömbös, milyen messzire esik majd lakóhe­lyüktől új munkahelyük. Ma már annyi bizonyos, hogy jog­utód nélkül számolják fel a KKMV-t. Üj vállalat csak ak­kor alakulhat, ha megfelelő hitelt tudnak szerezni induló tőkéhez. Vagy az lenne a leg­megnyugtatóbb, amit Petrovai László, az ÉVM miniszterhe­lyettese mondott, valamely vállalat leányvállalataként, vagy kihelyezett vállalata­ként folytatni — pontosabban elölről kezdeni, amit a KKMV vállalt. Sürgős a döntés az anyagi terhek további emelkedése, a bedolgozók létbizonytalansága miatt is. A ma felvetődő kér­dések sorára szintén választ kell adni: ki fizeti a munká­sokat szállító autóbusz költsé­geit? Kit terhel a ma még változatlanul nagy improduk­tív létszám? Ki fedezi a he­lyiségek fűtését? A felszámo­ló bizottságtól mindenki gyors és határozott intézkedéseket vár. E pillanatban azonban még minden bizonytalan. Az 1200 dolgozó sorsát is e hetekben A Nádasdűlő utcában Fotő: Barcza — Hancsovszki ■ :-:e 'Äii Sáv felajánlja a segítséget a mi­nisztériumnak. Óriási jelentő­sége van annak, hogy akár a gödöllői, akár a megyei párt- bizottság illetékesei, ha kell, hetente, ha szükséges, napon­ta tartsák a szoros kapcsolat, tot, betartva természetesen a hatásköröket. » .■** * .A városi pártbizottság és > más társadalmi szervek köz­reműködnek az 1200 dolgozó elhelyezésében, anélkül, hogy átvállalnák a hivatalos szer­vek dolgát, felelősségét. A tes­tület mielőbb állást foglal a volt igazgató felmentésének ügyében. Abban, hogy akinek vezetése alatt a vállalat ilyen szomorú sorsra jutott, kijár-e a korkedvezményes nyugdíj vagy sem. Ez alatt azt is érteni kell, hogy miközben fel kell gyorsí­tani a felszámolás folyama­tát, sürgetően rendezni kell az 1200 dolgozó sorsát, párhu­zamosan szükséges azt is vizs­gálni, kik, milyen mértékben felelősek a kialakult helyze­tért: büntetőjogilag, fegyelmi­leg, politikailag. Természete­sen nem közömbös a vizsgá­lódás sorrendje sem: lentről fölfelé vagy fordítva kezdik elemezni, kinek milyen része van az állam, a társadalom súlyos megkárosításában. Mert nem igaz az, hogy itt, a vállalatnál nem volt az el­múlt időben egyszer-kétszer vizsgálat. De miféle ellenőrzés az, ami nemhogy nem tárja fel, de még gyanúsnak sem találja: egyetlen esztendő alatt nyereségből hogyan termelő­dött ki ekkora veszteség?! S most, amit a Pénzügyminiszté­rium Pest Megyei Ellenőrzési Igazgatósága megállapított, miszerint az is elképzelhető, hogy a korábbi két esztendő­ben a mérleg nem felelt meg a valóságos helyzetnek — az 1983—84-es mérleget módosí­tani kell. Ez kit és milyen mértékben terhel felelősség­gel? ........... - ------~------­Csu pa kérdőjel es , csupa felkiáltójel. EgyszÁ'ré 1 kell visszatekinteni ■ teljes részle­tességgel a múltba, és ugyan­akkor teljes gőzzel kellene építeni a jövőt. Nos, nem a KKMV jövőjéről, hanem a félbehagyott munkák befeje­zéséről fontos gondoskodni; minden egyes, hónapokig üre­sen álló lakás vagy járhatat­lan út-, közműépítés millió fo­rintokat lop ki valamennyiünk zsebéből. Akkor. amikor minden forintot meg kell be­csülnünk ahhoz, hogy megfe­leljünk a párt, kormány ál­tal meghirdetett programnak. Politikai kérdés az életszín­vonal emelése. De az életszín­vonal nemcsak külgazdasági helyzeten, nemzetközi piacle­hetőségeken múlik, hanem belső körülményeinken is: milyen takarékosan bánunk az anyaggal, eszközzel, em­berrel? Beszélhetünk napestig teendőinkről, dolgozhat a vál­lalatok jó része kiválóan, ha mások, másutt elfecsérlik kin­cseinket. Vagy ráérnek a cse- . fekvéssel,, hivatkozván arra.:.a KKMV gazdasági mutatói jók voltak, nem látszott szüksé­gesnek a behatóbb ellenőrzés. ELNEZES NÉLKÜL Ismét felvetődik a sokszor megfogalmazott gondolat: az ellenőrzés elemi kötelesség, nem nélkülözhető a gyakor­latban. Nem keverendő össze a bizalmatlanság fogalmával. Az ellenőrzés a gazdálkodás fontos eszköze. Késő bánat, mondhatnánk, de a tanulsá­gait itt és másutt is le kell vonni. Itt úgy, hogy tétová­zás nélkül menteni a menthe­tőt, más területen pedig meg­előzendő a bajokat, éljenek a Budaörsi csendélet Veszély a be nem fejezett közműnél felügyeleti jogkörrel a jogosul­tak. Szigorúan és elnézés nél­kül. Kádár János mondotta a minap, a Taurus-gyári gyűlé­sen: nincs önmagában önálló­ság és demokrácia. Az önál­lóság a felelősség megnöveke­désével együtt értendő, s a demokráciát csupán eszköz­nek tekinthetjük céljaink el­érésében. Mindezek az ’újságíró gon­dolatai is, de ez esetben en­nél sokkal fontosabb, hogy az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának végrehajtó bizott­sága is választ keresett leg­utóbbi ülésén a felvetett és még sok más súlyos kérdésre. Hitkán emlegetjük e testületi üléseket, ahol mindenkor a kö­zösséget érintő, fontos dol­gokról tanácskoznak. Ez eset­ben azonban tudatni kell, mi­lyen nagy szerepe van a fo­lyamatok értékelésében, a teendők megsürgetésében, az emberek sorsának intézésében, a tanulságok levonásában, a távlatok felvázolásában. Abban, hogy a párttestület és az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium állás­pontja között lényeges kérdé­sekben nincs eltérés. Ahogy Petrovai László miniszterhe­lyettes fejezte ki: valameny- nyl kérdésben egyet tudott ér­teni a testület álláspontjával. Szerepe van a testületnek ab­ban, hogy ma sok gond már világosabb, mint akár egy héttel előtte: okok. okozatok összefüggése jobban feltárult. , Érdemes feljegyezni azt az állásfoglalást is: mielőbb áll­janak ki az illetékesek a szé­les munkáskollektíva elé. avassák be a vállalat ügyébe. Tudniuk kell, hogy a vállalat súlyos helyzetében milyen döntések születnek. Ezeket a döntéseket értük is hozzák. Csak a beavatott emberektől várhat a minisztérium is se­gítséget, hiszen az 1200 ember nélkül egyetlen probléma sem oldható meg. Sági Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents