Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI xxx. Évfolyam, is. szám Ára: 1,80 ínríni 1986. JANUÄR 22., SZERDA A SZOT ülése lövő és stratégia MA: A testület felelősségével (3. © Idái) PEST MEGYEI ViLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület a magyar szakszervezetek közelgő, XXV. kongresszusának előkészületeivel foglalkozott. A tanácsülés Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának kongresszusi beszámolóját és a szóbeli kiegészítés fő gondolatait. A továbbiakban Sólyom Ferenc titkár előterjesztésében javaslatot fogadtak el a kongresz- szuson megválasztásra kerülő testületek és végrehajtó szervek létszámárd. A Szakszervezetek Országos Tanácsa- úgy döntött, hogy 1986. február 14—IG-ra összehívja a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusát. Fogékonyság az új iránt Gyorsan alkalmazkodni a körülményekhez — ez az elv határozza meg a negyedszázados jubileumát nemrégiben ünnepelt Dunai Kőolajipari Vállalat tevékenységét. Ä DKV a hazai iparvállalatok élmezőnyében foglal helyet, s ezt a pozíciójukat a jövőben is meg akarják tartani. Megkezdődött és befejezéséhez közeleg a vállalat kétezerig szóló stratégiai tervének kimunkálása, s már kialakultak a hetedik ötéves terv első éveire szóló fejlesztési feladataik. Továbbra is fontos cél a gyártás- és gyártmányfejlesztés; mindkét iránynak szolgálnia kell az értékesebb, piac| képes áruk előállítását. A I gyártásfejlesztéssel a vállalat mindenkor az élenjáró színvonalat kívánja elérni, akár az anyag- és energiafelhasználásról, akár az anyagkihozatalról legyen szó. De a hatékony gyártás mellé ma már szervesen odakapcsolódik a környezetkímélő technológiák alkalmazásának követelménye. mind az új termékek, mind a korszerűsítések bevezetésénél. Korszerűségről szólva nem tekinthetünk el a számítógépes rendszer alkalmazásútok A DKV terveiben éppen ezért* hangsúlyosan szerepel a központi irányításban, a technológiai folyamatok vezérlésében, az energiaellátás ellenőrzésében és szabályozásában a számítógép bevonása, a kom- puterizálásban rejlő nem kevés lehetőség maximális kiaknázása. Fejlesztéseik finanszírozására a saját erőn túl világbanki hitel bevonásával is számolnak. Fontos, hogy mit termelnek, és legalább annyira, hegy mennyiért. Ebből adódóan költségelemzésnek vetik alá a fő és részfolyamatokat, azok csökkentése érdekében. Fokozott figyelmet fordítanak az egyes termékek gazdaságossági vizsgálatára is, miközben nem szorulhat háttérbe az élőmunka'hatásfokának további növelése em. Erinek útját a képzettség színvonalának emelésében, a munkafolyamatok jobb szervezésében jelölték ki. Ds a technológiai munkafegyelemben rejlő tartalékok felszabadítására is programot dolgoznak ki. Az alapos munkával kidolgozott tennivalók végrehajtója a DKV egész közössége, amely ugyanúgy mint 'eddig, továbbra is számíthat a vál- lalat szociális gondoskodására. Ennek talán leglényegesebb vonása a lakásépítés támogatása; a lakásépítési alapra 118 millió forintot szánnak az elkövetkező tervidőszakra, és segítik a városfejlesztési, településfejlesztési célok megvalósítását is dolgozóik lakó- környezetében. Várkonyi Péter Lengyelországba utazik Várkonyi Péter külügyminiszter Marian Orzechowski- nak, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meghívására január 22-én hivatalos baráti látogatásra Lengyelországba utazik. A KXMV cölöpverője majányosan várja, hátha folytatódik lakótelep alapozása Budaörsön {Megvalósul a régi álom Melioráció a Galga völgyében Nem lehet eléggé ismételni, hogy a természeti erőforrások közül legjelentősebb a termő* Gazdaságvezetők továbbképzése Sűrűn cserélődik a tagság Második napjához érkezett tegnap a megye mezőgazdasági üzemei vezetőjének részére szervezett továbbképzés, amelyet Budapesten, a szövetkezetek házában rendeztek meg. Ismételten sok olyan téma szerepelt napirenden, ami gyakorlati eligazítást adott a részvevőknek. lék feletti béremelést, ellentmond az egy évvel korábban hozott határozatoknak. A gazdaságok három bérezési forma közül választhattak akkor. Az egyik a bruttó jövedelem színvonalától függött, a másik volt a hozzáadott értékrend- szer, a harmadik a nagyüzemi kereseti adóztatási rendszer. Főként ez utóbbi kereseti forma ösztönözte az embereket, tette lehetővé a nagyobb bérnövekedést. A fékek beiktatására azonban az antiinflációs politika miatt volt szükség. B. Z. Dr, Misi Sándor, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője a szövetkezeti politika időszerű kérdéseiről beszélt. A kisvállalkozások körül még mindig sok a félreértés — mondotta. — Sok üzem esetenként a- törvényesség megsértésével hozza létre azokat. A munka- erő-átengedési „akció” a szövetkezetektől a vállalatokhoz, gyakran nem legális úton szerveződik. Ezért jelenleg 19 gazdaság ellen folyik eljárás. Igazságtalan viszont, hogy csak a szövetkezeteket büntetik meg, azok fizetnek bírságot, az ipari vállalatok pedig nem. A vállalkozási szerződés helyett történő munkaerő-átcsábításban pedig a vállalatok is ludasak. Az sem kis gond, hogy a szövetkezetekben ötévenként kicserélődik a tagság. Mindez árt a szövetkezeti mozgalomnak, mert az újonnan belépők már riem kötődnek annyira az adott mező- gazdasági nagyüzemhez. Az elkövetkező időszak feladati lesz az elmaradott térségek: Borsod és Szabolcs megye felzárkóztatása, ahol mintegy harmincezerre tehető a felesleges munkaerő. A két megyében a munkaképes lakosság 42 százaléka-dolgozik a termelőszövetkezetekben. Ez hosszabb távon tarthatatlan, mert a munkafegyelmet rontja. Tehát vágy elszívják a felesleges munkaerőt, vagy új munkahelyeket hoznak létre Borsod és Szabolcs-Szatmár megyében. Dr. Szőllősi Endre, a MÉM főosztályvezeto-helyettese az érdekeltségi rendszer alakulását boncolgatta. Hangoztatta, hogy az új szabályozás, amely több száz százalékos adóval sújtja a nyólc százaföld. A föld, aínelyen megterem a lakosság élelmiszere, sőt jut belőle exportra is. A talajon azonban nemcsak termelni kell, hanem megteremteni a hatékonyabb hasznosításának feltételeit is. Mindez a meliorációval lehetséges. Ezért is határozott hosszú távú koncepciójával úgy a Mezőgazdasági és Élelmezésügy Minisztérium, hogy meg kell szüntetni az ország termőterületének 60 százalékán kialakult termelésgátló, termé kenységet csökkentő tényezőket,. Pest megyében *az elmúlt időszakban végrehajtott földjavítások során megalapozták az ültetvénytelepítéseket és a növénytermesztést is, mint tették azt például a kiskun- lacházi Petőfi Termelőszövetkezetben. Az új ötéves tervidőszak alatt a Galga vízgyűjtőjéről készített pályázatot elfogadta a MÉM. A terület kiterjedése csaknem 60 ezer hektár, amelynek 65 százaléka mezőgazdasági, 28 százaléka erdő és 7 százaléka belterület. Földrajzilag a Cserhát, a Gö- döllői-dombság, valamint a Jászság tájaihoz tartozik. TeAz Alagi Állami Tangazdaság auiógénlcchnikai főmérnökség üzemében évente több ezer liegesztőapparátot javítanak, de emellett új termékeket is készítenek, mint például az oxigén lélegeztető készülékeket cs fcdéllemez-melegítő gépeket. Ez évre 25 millió forintos árbevételt terveznek. Képünkön: Obrc- czán Jcnőné, a nyomáscsökkentő műszerek próbázása közben Barcza Zsolt felvétele rülete négy megyére terjed és 73 százaléka található Pest megyében. A Galga vízgyűjtőjének térségi meliorációs tanulmány- terve a teljes mezőgazdasági területre kiterjedő rendezést irányoz elő. Ezen belül 238 hektáron irtást, 127 hektáron földút- és árokmegszüntetést, 172 ezer köbméter vízmosta terület megkötését, valamint 60 hektár tereprendezését kell elvégezni. Csaknem 9 ezer hektárra tehető az a terület, ahol a talajpusztulás mértéke évente meghaladja a hektáronkénti 15 tonnát. Völgyfe- néki vízrendezést igényel csaknem 6 ezer hektár. Mindez nem kis feladatot ró a terv megvalósítóira. Csak az új vízelvezető árkok hossza meghaladja a 92 kilométert, a megszüntetendő, üzemképtelen, így a művelést akadályozó csatornák hossza is 39 kilométer. A beruházás a kapcsolódó feladatokkal, az erdőtelepítéssel, az öntözés gépeivel együtt mintegy 723 millió forintba kerül. Ehhez 50 százalékos állami támogatás adható. Az üzemekben a fejlesztésre rendelkezésre álló szűkös pénzügyi források miatt lehetőség van a saját erőből előteremtett pénz kamatmentes forráskiegészítésére. Feltétele, hogy az így folyósított támogatási többletet a beruházást követő öt éven belül a megyei meliorációs alapba visszafizessék. biKözéiet A Szcnlágothai János akadémikus vezette magyar küldöttség. amely részt vett az értelmiségi világkongresszuson, hétfőn a késő esti órákban hazaérkezett Varsóból. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára a szocialista országok szovjet baráti társaságai vezetőinek találkozójára kedden Moszkvába utazott. A nemzetközi fórumon a baráti társaságok együttműködésének tapasztalatait és az 1990-ig szóló munkaprogramot tárgyalják meg. A szovjet fővárosban írják alá az MSZBT és a szovjet—magyar baráti társaság 1936. évi együttműködési szerződését is. TÁRSÍTÁSOK K evesen tudják a szakemberek beavatott körén túl, hogy hazánk, az évi négyszázmillió darab feletti izzói ampa- termeléssel ennek az árucikknek az előállításából, a világ valamennyi gyártóját figyelembe véve, hat százalékkal részesedik. Minden tíz darab villany- körtéből — ahogy a konyhanyelv jelöli ezt a terméket — kilenc külföldön talál vevőre, a fénycsövek esetében pedig még magasabb ez az arány. Remek, mondhatjuk laikus eszünk következtetésére hagyatkozva, s aligha bíbelődünk azzal — mert hiszen nem a mi dolgunk, hanem az érintett szakembereké —, miféle hátteret kellett, kell társítani a termelés, a kivitel ilyen imponáló adataihoz. A háttérnek döntő eleme az a jelentős vákuumtechnikai gépgyártó szellemi, tárgyi képesség, melyet a Tungsram kiépí- tet, s amelyhez jelentős külföldi piaci kapcsolatok is kötődnek. Annak idején, amikor a Tungsram váci gyárában az exportra kerülő első gépsorok próbaüzemére került sor, meglehetősen nehéz volt elfogadtatni a dolgozókkal a feladat szükségességét, fölismertetni közös hasznát, hiszen nem láttak benne mást, mint olyan' többletteendőt, amelyet sok egyéb, saját bajuk, terhük mellett már csakis nyögve hordhatnak, oldhatnak meg. Példánk persze nem több, pusztán illusztráció arra. milyen érdekes megtestesülése lehet a kezdetekkor valaminek, ami a későbbiekben tisztességgel kamatozik a közösség javára. Hamis irányban keresnénk az üdvözülést — és ennek a hamis iránynak a veszedelmeit aligha szükséges felnagyítani, eléggé nagy az eredeti atakjában —, ha úgy vélnénk, ostorral a kézben kell serkenteni a munkahelyi közösségeket, gondolkozzanak már másként, fogadják tapsolva az újat... Bizony, nem fogadják tapsolva, mert szemléletük, magatartásuk — a kollektíván belül ugyan eltérő mértékben — a meglevőhöz. a megszokotthoz köti a biztonság, az állandóság jogalmát. S azért teszi ezt. mert az ' egyén neveltetése — azzal párhuzamosan, a különböző közösségekbe való tartozás alkalmával észlelt hatások —, a gyermekkortól kezdődően nem az ismeretlennel, a felfedezendővei, az újdonsággal köti össze a haladás, a boldogulás módozatit, hanem a már meglevővel, a kipróbálttal. Ha az új iránt bizalmatlanságot mutat az egyén, ha azt gyanúsnak tartja, akkor kézenfekvő: 1 makacsul ragaszkodik a régihez, az ismerthez. Idézünk: „Eddigi iparfejlesztési gyakorlatunk legnagyobb hibáinak egyike, hogy annak nem veit szerves része a visszafejtesz-, lés.” A citált mondat majdnem három esztendeje, 1983. február 23-án hangzott el az Ipari Minisztérium országos igazgatói értekezletén a miniszter vitaindító előadásában. A megállapítás fájdalmasan igaz, a tanácskozáson senki sem szállt vitába azzal; a gyakorlatban sem sok nyoma van a harckészségnek. A most befejeződött középtávú tervidőszakban a megye gépipari üzemeinek többségében a termelésből kivont termékek aránya — ismereteink szerint — a teljes árukibocsátáson belül egy és hét százalék között helyezkedik el, az átlag valahol két és fél, három százalék körül lehet. Kárhoztassuk a gyártókat? Sok mindenért lehet. Magatartásukhoz azonban társítsuk a felhasználói magatartást: sorozatban mutattak a gyárakban rendeléseket — például villamos motorok, mérőműszerek, híradás- és vákuum- technikai alkatrészek esetében —, amelyek feladói ragaszkodnak a régi termékhez! Ragaszkodásuk nem érzelmi hűség. Ahhoz ugyanis, hogy fogadhassák a felkínált újdonságokat, technikai és technológiai változtatások sorát kellene végrehajtaniuk, ezeknek a módosításoknak a haszna viszont — az árrendszernek nem ez az egyetlen furcsasága — másoknál csorogna a pénztárba, nem náluk, azaz nekik a mozdulatlanság a kifizetődő. M egkockáztatjuk az állítást: itt, az érdekeltség, érdektelenség bozótjában rejlik annak magyarázata is, miért nem élnek a megyei gépipari gyártók az olyannyira óhajtott, de eddig sokra nem jutott társulási lehetőségekkel, közös vállalatok alapításával. Elvben tudják persze, mennyi előnnyel járna egy-egy ilyen lépés a gyakorlat azonban a távolabbról a közvetlen holnapra helyezteti át a tekinteteket, azaz a közeg, amelyben a vállalatok tevékenykednek, nem társítja megfelelő módon a rövid és a hosszú távú érdekeket. Az összhang hiánya: a kellő eredmények hiánya. Mészáros Ottó * ... ..I ,
