Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-20 / 16. szám
NAGYKOROS! Vtíi A PEST MEGYEI hírlap különkiadása XXX. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1986. JANUÁR 20., HÉTFŐ Az is, aki soha rá se gyújtott Pipagyártók furcsa helyzete Lokálpatrióta érzéseinktől indíttatva gyakran dicsekszünk önmagunk, de főleg vendégeink előtt az ország egyetlen pipakészítő üzemével, ami történetesen nálunk működik, immár több évtized óta. Persze, ma már inkább csak az egyedülállóság ténye élteti ezt a nosztalgikus büszkeséget, s korántsem a világhírnév, amit méltán kiérdemeltek hajdanán a körösi’pipakészítők. Sok éve lekopott róluk, de nem rajtuk múlt, hogy a körösi pipák lassanként megfogyatkoztak a külhoni piacokon, s végül teljesen lekerültek az exportcikklistáról. Vagy két évtized óta kizárólag csak a hazai üzletek veszik a míves füstölőszerszámokat, azok is egyre kevesebbet. Néhány éves viszonylatban szinte alig észrevehető ez a csökkenés, a legutóbbi két év termelésében sem fedezhetünk fel eltérést — 1985-ben 31 ezer pipa és közel 5 ezer szipka készült a Nefag Kecskeméti úti üzemében —, de amennyiben 10—15 évre visszamenőleg rajzoljuk meg a gyártási-értékesítési görbét, feltűnik, az bizony kitartóan süllyed. Ha össztársadalmi szempontok alapján értékeljük e tényt, örülhetünk, hiszen ezzel igazolva látjuk a dohányzás bizonyos mértékű visszaszorulását. De sajnálatos, hogy most sem az egészségvédelem az események igazi mozgatója. Persze, nemegyszer tettek már kísérletet a külpiac visz- szaszerzésére, tavaly például Ausztriában mutatták be egyedi készítményeiket, ám úgy tűnik, eredménytelenül. Vajmi fura helyzet, állítólag vennék, Se mégsem kell. Pedig a magyar pipák árai a kinti mérce mellett aránylag alacsonynak számítanak. Tehát a vásárló pénztárcáját is kipipálhatjuk a gazdasági akadályozó tényezők közül. Sokat nem lehe$ találgatni, bizonyára a minőséggel lehet a gond. S valóban! A külföldi vevő ugyanis kimondottan extra minőségi, bruyeregyökérből készült árut óhajt. Ehhez viszont nem kap az üzem nyersanyagot, kénytelen az olcsóbb, s viszonylag gyatrább minőségű fával megelégedni. Azaz kapna, de nem is nagyon akar a helyzeten változtatni, mivel a legjobb minőségű gyökér vásárlása Olyan tetemes kiadásokkal járná, amit még a vásárló sem bírna el, belföldön legalábbis semmiképp. Még a jelenlegi árakat is alig- alig, hiszen a legolcsóbb egyedileg készült csibuk is majdnem 170 forint, de akad a pipák között olyan is, amiért több mint 400 forintot is elkér a trafikos. Tény, hogy i a dohányzás*' szokások változása, de főleg a belföldi pipaárak jelentős emelkedése volt az ok, amiért visszaesett a kereslet. Tudni keli, hogy nemcsak a dohányzók vették ám a pipákat, hanem az is, aki soha rá nem gyújtott. A vitrin, a polc, az íróasztal díszének is beillik a pipa. Készítik is vagy kilenc méretben, tudja ég, hányféle alakzatban, mintázattal. Hatalmas fantáziával megáldott tervező az, - aki még számottevően bővíteni képes a választékot. Az igazi nagy felfedezés persze az lenne, ha olyan honi növényt találnának a pipagyártók, ami felvenné a versenyt a jó minőségű gyökérrel. Ám ezt már elődeik is keresték. Ügy látszik, a mediterrán bruyere- cserje ezen tulajdonságain nem tesz túl egyetlen más kontinentális növény sem. Szóval, így áll jelenleg a pi- paíront, de hogy miiyen sorsot szánnak az elkövetkező évek termékeinek, azt talán még a legtájékozottabb szakember sem -merné ma még megjósolni. Az elmúlt esztendő sajnos az itteni bútorgyártóknak sem hozott sikereket. Az első félévben árviták miatt szüneteltették a kocséri Petőfi Termelőszövetkezetnek szánt heverővázak gyártását, ermatt a telep árbevétele 7 millió forinttal lett kevesebb, mint tervezték. Azóta sikerült megegyezésre jutni, de a kiesést már nem tudták kompenzálni. Nem vitás, jelentős a veszteség, mégsem ez az eset példázza a Nefag bútorgyártásának helyzetét. A gond sokkal általánosabb, de erről is beszéltünk már eleget. Megcsappant a bútorok kereslete, nem kellenek a régi termékek, szeobet, jobbat akar pénzéért a vevő. Mit tettek ennek érdekében? — így szólt utolsó kérdésünk, amit Czintos András üzemvezetőnek látogatásunk alkalmával feltettünk. — Tavaly, év elején egy új kivitelű íróasztalcsaládot és elemes szekrényt terveztettünk. Ezek prototípusai elkészültek, s februárban a kereskedelem képviselőinek is bemutatjuk. Sokat várunk ettől az eseménytől, ha sikerünk lesz, az egyben a holtpontról való elmozdulást is jelentheti. Persze, a továbbiakban ennél nagyobb lépések megtételére van szükség, mondhatnám, eddigi gyártmányainkat teljesen át kell alakítani, módosítani annak érdekében, hogy továbbra is a piacon maradhassunk. Miklay Jenő Finom párát fúj a növényekre Víztározó és fagyásgátló Az anyagiak hiánya A körösi kertészeket gyakran éri vád, miszerint nem eléggé rugalmasak. Arról van szó, hogy általában véve nehezen barátkoznak meg az új technikai, technológiai eljárásokkal, módszerekkel. Állítólag mindez azért van, mert mindenki előbb más jó vagy rossz tapasztalataiból szeretne meríteni, s esetleg csaik ennek utána szánják rá magukat az új elfogadására. Szó ami szó, megvan nálunk ez a túlzott óvatosság, ám nem ez az egyedüli ok, amiért egyes hazai vagy külhoni újítások csak lassan terjednek el. Nem vitás, részint az anyagiak hiánya, az adott körülmények is gátló tényezőként szerepeinek, de az információ hiánya is ludas a dologban. Most nem a szakirodalom olvasatlanságára gondolok, sajnos, a seűkebb környezetünkben dolgozók munkájáról is keveset tudunk. Pedig olykor elég, ha az ember szétnéz a kiskertekben, sok ötletes megoldással találkozhat. Gyakran szó sincs újdonságról, de az ujjamon meg tudnám számolni, hány kertész alkalmazza például az alábbi két módszert. Pedig nagyon hasznosak. Az egyik zártkertben egy nagyobbacska, fóliával szigetelt víztározót épített a gazda, úgynevezett kisegítő öntözés céljára. Ezt nyáron mindig megtölti kútvízzel, néhány napig áUni, melegedni hagyja. Ebben feloldja a műtrágyát vagy a vegyszereket, amiket így nagy tömegben, s egyszerre ki lehet a szórófejeken át a földre juttatni. Legnagyobb előnye állítólag, hogy a hiányzó tápanyagokat azonnal lehet pótolni, s esetenként a. permetezést is el lehet innen végezni. Igaz, a kártevők elleni védekezésben nem mindig alkalmazható ez az egyébként rendkívül gyors megoldás. Ha a szükség úgy kívánja, a biztonság éndékében a hagyományos permetezéssel célszerű gátat szabni a kór terjedésének. A primőrtermelőik egyik legnagyobb ellensége a fagy. A fűtetíen fóliaágyáso'k vetemé- nyét több napra, hétre, is visz- szavetheti a fejlődésben egy hirtelen jött hajnali lehűlés. Ennek elkerülésére egyre több helyen alkalmazzák nálunk is a vízporlasztásos fagyásgátlót. Amikor a kritikus pont alá csökken a hőmérséklet, a kér. ti szivattyút bekapcsolja az automatika. Az ágyások fölött húzódó perforált csövön át azután finom pára formájában kútvíz kerül a növényekre. A kora tavaszi, csak néhány óráig tartó fagyok esetén alkalmazható, de erre az időre tökéletes biztonságot nyújt. Fontos jellemző még, hogy a beszerelés költsége csupán töredéke annak a kárértéknek, amit egy aránylag gyenge fagy is okozni képes. Védett fáink őshonos fáink védelmében előbb a városi tanács, majd a Pest Megyei Tanács járt el. A pálfáját 'Basafát, a kincses makkfát. a régi Basafát, meg Dezső Kázmér makkfáját természeti emlékként védetté nyilvánították. A természeti ritkaságok kezelője a Nagyerdei Vadásztársaság. Kondicionálotorna Októberben kezdődött a női kondicionáló tornatanfolyam. Most időpontváltozásról kap-. tunk hírt. Újabban kedden és csütörtökön 18—19 óra közöl.-., az ifjúsági házban találkozhatnak a mozgásra vágyó nők, ahol Wágner Vanda vezetésével gyakorlatozhatnak. El tudjuk-e viselni egymást? Beszélgetés a főorvossal a személyiségzavarokról Ami régen nem fordult elő: \kedden semmit sem hoztak a baromfipiacra. A hét végén is kis piac volt. A kocsis piacon csak vágott tuskó-tűzifát árultak, mely 160 forint mázsánként áron kelt el. A háztáji szemestermény- piac is. gyenge volt. A búzát 5—5,50, áz árpátr 6, a morzsolt kukoricát 6, a kukoricadarát 7, s a napraforgómagot 12 forintért adták. A gyümölcs- és zöldségpiacon nagyobb volt a felhozatal és emelkedtek az árak. Az alma 10—12, a téli körte 28, a héjas dió 40—42, a burgonya 5—6, a kelkáposzta 16—18, a féhér káposzta 12, a karfiol 25, a zeller 30, a céklarépa 10—15, a savanyú káposzta 18, a gyökér 20—22. a sárgarépa 12, a vöröshagyma 12, a fokhagyma 80— 100, a szárazbab 80—100 forintért kelt, de az Áfész standján 60—70 forintért is adták. A zöldpaprikát az egyik kereskedő darabonként 9 forintért árulta. A baromfipiacon a tyúk párját 280—300 forintért árulták, két kakas 300—350, egy pár vágócsirke 160 forintért kelt, egy pár kacsa 200—230 forint volt, s a tyúktojás darabját 3 forintért adták. K. L. Született: Bacsó Ambrus és Akóczi Ilona: Ferenc; Kecskés Zoltán és Dobi Teréz: Zoltán; Tóth József és Kovács Ida: Ida nevű gyermeker Meghalt: Godó Ferenc (Lencsés-Világos dűlő 17.); Farsang János (Ceglédi út 11/c.); Szüle Terézia (Csillag utca 3.); Ná- nai-Szűcs Ferencné Tóth Eszter (Háromszék utca 13.); Jó- zsa Dénes (Fogarasi utca 12.); Farkas Gáspárné Burai Julianna (Arany’János utca 19.). Elnökségi ülésen hallottuk Az iskola és az egyesület A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportegyesülete sportotthoni elnökségi ülésén a sportkör és a testnevelés tagozatos Kossuth Lajos-<Ál- talános Iskola együttműködésének tapasztalatait tárgyalták meg. Soós Sándorné iskolaigazgató beszámolója alapján a következőkről tudjuk tájékoztatni az újságolvasókat. Az együttműködési szerződés megkötésére a két fél között 1980. december 20-án került sor. Azóta több alkalommal összegezték a sportkör és az iskola tapasztalatait, és megbeszélték a közös tennivalókat. Mi is jellemezte ezt az időszakot általában? A testnevelés tagozatos iskolában a szerződés elvi alapjait képező művelődési miniszteri utasítás szellemében végezték a sportmunkát.. A sportkör és az iskola a rá háruló feladatokat egyaránt alapvető fontosságú, kiemelt feladatnak tekintette és tekinti a jövőben is. A két sportkör fúziója előtti szakosodási gondokat, a tanórán kívüli testnevelés díjazását megoldották, a tornaterem- problémák csökkentek. A lehetőségek bővülésének eredményeként javult a szakosztályi foglalkoztatás színvonala: az egyesület messzemer nőén segíti az iskolát és biztosítja a tanulók minőségi fejlődésének lehetőségeit. A Kossuth-iskola díjmentesen használja ciklusonként 29 órában a sportotthon nagytermét, viszonzásul az atléták két, és a kosárlabdások egy csoportja az iskola tornatermében végzi edzéseit. A jó tanuló — jó sportoló díj odaítélésére minden évben körültekintő gondossággá] és ünnepélyes keretek között kerü] sor. Az iskola saját orvosi rendelőjében történik a tagozatos gyerekek rendszeres orvosi ellenőrzése, a terheléses és egyéb vizsgálatokat is ott végzik. Az iskola dolgozói közül Rétsági Oszkár, Kollár Éva, Takács Judit, Molnár Zsuzsa és Tóth Tibor nevelőkkel teremtett edzői viszonyt a Kinizsi. A tagozatos beiskolázást a kossuthosök minden évben az előírások szerint végzik, de szükség lenne a szülők szélesebb körű tájékoztatására. A testnevelés tagozatos tanulók a különböző szintű vetélkedőkön eredményesen szerepelnek: az egyesületi versenyeken és az úttörőolimpián számos értékes helyezést értek el. Így az atléták közül Pörge Rita területi bajnokságot nyert kislabda- dobásban, korosztálya legjobb eredményével. Az atléta Sze- menyei István, Tóth Szabolcs, Kőműves István, Bakacsi Dezső, Fekete Zoltán és Urbán Tibor, valamint a kisdobos tornász- Kurgyis Ottó és Papp András megyei bajnokságot nyert. Asztaliteniszben Czifra Krisztina megyei harmadik helyezést ért el. Jelenleg az iskola tanulóinak 43 százaléka tagja a Kinizsi SE-nek, ami 346 személyt jelent. Közülük 228-an aktív sportolók, a többi pártoló tag. A népszerű torna, atlétika, kosárlabda, tenisz és birkózás sportágak mellett labdarúgásban, asztaliteniszben, karatében, cselgáncsban és modellezésben is segíti az intézmény a sportoló-utánpótlást a városban. További feladat a szakosztályi edzők és az iskola tartalmas kapcsolatának növelése, folyamatossá és rendszeressé tétele. A szakosított tantervű osztályokba járó tanulók tanulmányi, magatartási és edzési fegyelmét pedig együtt tesen kell ellenőrizni és érté- kelrfi. Sulyok Zoltán am Mozi »A nagyteremben Egy zseni, bét haver, egy balek. Színes, olasz—francia westemíilm. Előadás 5 és 7 órakor. A sti'uHóteremben Forgalmi dugó. Színes, szinkronizált olasz film. fél 6-kor, ISSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap) Léteznék olyan emberek, akik örökké elégedetlenek azzal, amit csinálnak, produkálnak. Mi a véleménye erről a jelenségről dr. Kardos Györgynek, a nagykőrösi városi rendelőintézet igazgató főorvosának, úgyis, mint pszichiáternek? — Ez a magatartás olyan, az egyén személyiségére jellemző beállítottság, amit úgy szoktunk mondani latin szóval, hogy perfekcionizmus. Tehát az a fajta személyisé- . gű ember, aki mindig perfekt, befejezett, hibátlan, tökéletes művet akar alkotni, vagy ilyen teljesítményt nyújtani, akár a munkájában, akár magánélete különböző szerepeiben. Ez az ember, aki örökké elégedetlen önmagával, mindig előre tart attól, hogy műve, fellépése ' beszámolója nem sikerül olyan jól, ahogyan előre kiszámította, vagy nem úgy viszonyul egy váratlan eseményhez, ahogyan „kellene”. Az ilyen ember általában nagyon jól teljesít. Hiszen sarkában van a szorongató érzés, hogy nem úgy sikerült a teljesítménye, ahogyan szerette volna, s a kudarcélményt mindenképpen igyekszik megelőzni, kikerülni. Hivatás, hobbi — Ez a fajta szorongás nem betegség? — Ez egyáltalán nem betegség! Ez éppen úgy személyiségvonás, mint ahogy vannak haragot tartó és békülé- keny emberek; vannak akik tudnak dolgokhoz, személyekhez kötődni, mások pedig senkihez, semmihe? nem ragaszkodnak ... — Az emberek mennyire jól, vagy rosszul viselik el az úgynevezett társadalmi ranglétrán elért helyükön önmagukat, s az adott körülményeket? — Lehet valaki teljesen elégedett egy szövőgyárban, holott 30—40 évet töltött már el ugyanazon a helyen, ugyanazon a gépen dolgozik, s ugyanazt a mások szerint hallatlanul egyszerű munkát végzi. Ez az ember semmi szín alatt nem hagyná ott a szövődét. De ugyanígy a külterü- \leti kis üzemben dolgozó semmi kincsért sem menne át a szövőgyárba. Tehát nem biztos, hogy akik látszólag jobban érvényesültek a társadalmi, hatalmi hierarchiában, attól boldogabbak, vagy elége- . dettébbek lennének. Elképzelhető, hogy őket egészen más motívumok keserítik el. De megjegyezném, hogy alapjában véve nem a foglalkozástól, iskolai végzettségtől függ a harmónia, a boldogság, vagy a sikertelennek tűnő élet. Az a tapasztalatom, hogy kevés ember keresd meg a kenyerét olyan munkával, amiben gyönyörűségét is leli. Persze vannak olyanok, akiknek a hivatásuk hobbijuk is egyben, mint például az alkotó- művészek, színészek, tudósok, kutatók, újságírók, írók. költők, .műfordítók és mások. Ám az emberek többségére az jellemző, hogy valamivel megkeresik kenyerüket, esetleg kalácsukat, de a passziójukat másban élik ki, a fennmaradó szabadidejükben. Az egyik zenét hallgat, a másik muzsikál, a harmadik olvas, a negyedik lepkét gyűjt — és sorolhatnám a végtelenségig ■.. Beilleszkedés Említést kell tenni a szerencsétlen kisebbségről, akik az előbbi boldogokkal szemben boldogtalanok, akik valamivel talán megkeresik a kenyérre valót, de utálják a munkakört, amelyet betöltenek, vagy a munkahelyet; nincs lelkierejük változtatni ezen az állapoton, s szabadidejükkel sem tudnak mit kezdeni. Ezek az emberek óhatatlanul a, semmittevésbe, iddo- gálásba, kártyázásba, vagy más teljesen igénytelen ostoba időtöltésbe menekülnek. Ám az a bizonyos szerencsétlen kisebbség sem elhanyagolható hányad. — Mindez nem jár kisebbrendűségi érzéssel? — Nem, mert nincsenek ennek tudatában. Ezeknek az embereknek az elégedetlensége, lehangoltsága, sokszor valamilyen betegség formájában mutatkozik meg, ami elkalauzolja őket az orvoshoz, mert életmódjuk sikertelensé. géből adódó idült haragvó állapotuk miatt mások, vagy önmaguk ellen fordulnak. Ebből pedig fekélybetegség, magas vérnyomás, idült bélhurut és más egyéb betegségek származnak. Az ilyen életvitelű, egészségi állapotú emberek már nem biztos, hogy köny- nyen elviselhetőek környezetük számára. — Általában mennyire tudják elviselni az emberek egymást? — Elég rosszul. Vannak, akik nem tudnak beilleszkedni, s ettől szenvednek. Mostanában gyakran emlegetjük a társadalmi beilleszkedési zavarokat. De nem biztos ám, hogy minden környezet olyan, hogy abba be kell illeszkedni!!! ... Pontosabban, lehetséges, hogy ha valaki nem tud beilleszkedni a környezetébe, az. az ő értékesebb voltát bizonyítja. Ki ne hallott volna az úgynevezett „nehéz emberekről”” Kalap, kabát — Tehát nem gyáva menekülés az, ha valaki ilyen, számára megoldhatatlan helyzetekből úgy mászik ki, hogy veszi a kalapját és elmegy máshová? — Nem gyávaság, nem menekülés! Ellenkezőleg! Ha az ember valamilyen helyzetet elviselhetetlennek tart, s megoldható a változtatás, akkor az a normális dolog, ha valóban változtat a körülményeken, akár úgy, hogy kalap, kabát, és a soha viszont nem látásra! — mondta végezetü! dr. Kardos György pszichiáter. Aszódi László Antal Kedden semmit nem hoztak
