Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

Három dőlő határán Kis bolt a tanyavilág közepén Á hosszú, kacskaringós ta­nyai utazás vége felé már úgy éreztem, a telkemet is kiszívta az éles nyugati szél. Hiába követtem a gyümölcsös mezsgyéjét, a lombjavesztett meggyes nem nyújtott védel­met. A hajladozó, csapkodó ágak közül szabadon tört elő a fergeteg, s erőszakosan be­furakodott a kabát alá. Más­kor bizonyára 'figyelemre sem méltatom a jobbra-balra te­kergő műút könyökénél meg­húzódó kis boltot, most azon­ban — noha az égvilágon semmit sem akartam venni — sietve húzódtam fedele alá. Nem szólják meg Idebent a városban vélet­lenül sem jutna eszembe, hogy csupán a melegedés ürügyén valahol is alkalmatlankodjak. Még ha vendéglő lenne! De ilyesmit végképp nem találni errefelé, a tanyasi boltban vem szólják meg az idegent, ha vásárlás helyett csak kör- betopogja a szeneskályhát. De láttam, a vevők sem sietnek el innen valami na­gyon, a sörösrekeszekhez tá­mogatott teli szatyrok mellett élénk eszmecserét folytattak a boltossal. Csak amikor új ve­vő toppant a pulthoz, szakadt félbe illedelmesen a beszéd. De alighogy ellátta a betérőt az eladó, máris folytatódott, ahol abbamaradt. Őszintén szólva, én is alig vártam, hogy Marika , néni újból szóhoz jusson, kíváncsi voltam, hogyan végződik sár­ga kakasának históriája. Köz­ben arra is fény derült, miért tojnak mostanában olyan ke­veset a gógányi tyúkok. Erre aztán Holló Józsi bácsi is mindjárt elővett egy hasonló történetet, amin jót mulatott a publikum, s a siker láttán a kis ember elégedetten ki­húzta magát. Közben cserélődött a tár­saság, új vevők jöttek, fo­gyott a pultról a friss ke­nyér, aztán só, cukor, tej, sör, miegymás került a jókora; szatyrokba, garabókba, A ta­nyák messziről jött "lakói nem aprózzák el a vásárlást. ‘ aki egyszer betér, úgy megy el, hogy azután néhány napig ne kelljen boltot járni. Ilyenkor alkalom van egy kicsit elbe­szélgetni, végtére is tél van, néhány derűs percet senki sem sajnál magától. Kicseré­lik egymás között a tanyavi­lág híreit, s meghallgatják hozzá az üzletvezető városból hozott legfrissebb informá­cióit. Olyan érzésem lett hirtelen, mintha a tanyavilág közepe lenne ez a kis bolt és kör­nyéke. Lehet, hogy nem is járok nagyon messze az igaz­ságtól. hiszen zöld gépkocsi­ján ide fut be délelőttönként a külterületi postás is. Sereg­nyi ember várja érkezését, arrébb tucatnyian lesik a buszt, ami időtlen idők óta innen veszi fel, s viszi Kő­rösre a távoli tanyák lakóit. Három dűlő. Ludas. Alsójá­rás. Gógány találkozik ezen a félhektárnyi, homokkal borí­tott földdarabon. Balogh András sok évet el­töltött már egyik-másik kül- erületi boltban, úgy ismeri a tanyán élő embereket, mint a tenyerét. — Egész más világ van itt, mint a városon. Közvetlen, barátságos nép él errefelé. Olyan légkör veszi körül a boltost is. mintha eay nagy családhoz tartozna. Önmagá­ban az, hogy több kilométe­res körzetben csupán ez az egyetlen üzlet van, nagyon ragaszkodóvá teszi az itt la­kókat. Még akkor is. ha ne­tán a tanyai üzlet nem nyújt­ja azt a szolgáltatási színvo­nalat, mint kellene ... — Vajon ezt is saját ta­pasztalatából mondja? Néhány pillanatra csend telepszik a helyiségre, Balogh András valószínűleg úgy ér­zi. a válaszadásban ő most semmiképp nem lehet illeté­kes. Köszörüli a torkát, en­nek hallatán Holló Józsi bá­csi máris veszi a lapot... — Hát az az igazság, két évvel ezelőtt nem nagyon vol- tunk megelégedve. Sokszor a mindennapos áruk is hiányoz­tak innen. Aztán jött Balogh úr. aki szerződéses formában vette át a feleségével együtt a boltot. Nem akarom én itt most dicsérni őket. de azóta megvan itt minden, ami kel! a házhoz. Az ünnepi bevásár­lással sem volt gondunk, még jóféle Kőbányai sör is akadt, pedig úgy mondják, az még a városban is sokszor hiány­cikk. Házhoz viszi — Jól mondom? — fordult a mellette álló fiatalember felé, aki akkorát bólintott, hogy orrára csúszott a bunda­sapka. — No igen, de azt se feled­je már ki Józsi bátyám, hogy az üzletvezető olyan árut is beszerez, amit a városban sem lehet kapni, sőt érte sem kell jönni, mert ha nagyobb tételről van szó, házhoz is szállítja . .. Látom, Balogh Andrásnak sehogyan sincs ínyére ez a fenenagy dicsérgetés. szeretné már róla elterelni a beszélge­tést. — Szó ami szó, igyekszik az ember eleget tenni vevőinek, de nyilván a boltos pénztár­cája szempontjából sem mind­egy, hogyan alakul a forga­lom. Pedig mi tagadás, egy tanyai kereskedelmi egység nem számíthat valami nagy jövőre, a tanyák egyre csak fogynak. Ilyenkor télen éppen csak a legszükségesebb cikkek kelnek, a disznóvágások sze­zonja van, nem kell a hen­tesáru, a baromfihús. Sajná­lom, mert a húsüzem egyéb­ként kitűnő árut tudna kül­deni. Nyáron persze más a hely­zet. rengeteg vendégmunkás iár ki a földekre, innen vi­szik a reggelit, ebédet mi­egyebet. így aztán összességé­ben nem olyan rossz a forga­lom. Tavaly közel nyolcmil­lió forint volt. De azt csak én, és a feleségem tudjuk, hogy emögött mennyi munka, utá­najárás van. Sajnos a tanyai boltok mindig karát látták a várostól való távolságnak. Hol ez nem jön. hol az nem jut, így aztán a boltosnak csak egy választása lehet: ma­ga néz a portéka után. Elvágyódott A vevők megértőén hallgat­ják az üzletvezető szavait, lát­szik, hogy tövéről hegyére ismerik ezeket a gondokat. Mintha kicsit feszélyezné őket a panasz, nem is nagyon for­szírozzák tovább a kérdést. A rövid hallgatásból megértem, befejezettnek tekintik a té­mát. Holló Józsi bácsi máris megkaparintja a szót, s szin­te minden átmenet nélkül, röpke öt perc alatt képet al­kothattunk arról, mj történt errefelé a háború alatt. Nem nehéz elképzelnem a tanko­kat az útkanyarban meg a rengeteg kézigránátot, amit ki tudja miért, az istennek se sikerült felrobbantani. Aztán megtudom, ki mivel foglalko­zott errefelé, hányán vannak még a régiek közül. — Én már több mint negy­ven éve élek idekint a felesé­gemmel, elhiheti, töviről he­gyére ismerem ezt a vidéket. Szerettem itt lakni, de ahogy megöregedtem, egyre jobban kezdtem vágyni a város biz­tonságára. Sajnos, tudom, ez csak álom, innen már nem mozdulhatunk... — Miért? — A feleségem nem jönne semmi kincsért. Hiába unszol­tam, sehogy sem bírtunk meg­egyezni. így aztán beláttam, jobb ha én se hozom többet szóba a dolgot. Miklay Jenő Élménybeszámoló Hétfőn, azaz január 20-án. az Arany János Művelődési Központban Péntekné Szilá­gyi Aranka tart diavetítéssel egybekötött élménybeszámolót. Címe: A Magas-Tátrán át Krakkóba. Nótaest Házunk tetején zsúpfedél van címmel népdal- és nóta­estet rendeznek január 20-án, hétfőn, a művelődési házban, 19 órai kezdettel. A műsorban többek között Pere János, Gyulai Erzsébet, Radványi Barna, Horváth Attila lép fél. T? isgyerek koromban na- gyón szerettem nagy­anyámhoz járni. Mindig szere­tettel fogadott, és olyan fi­nom pogácsával kínált, ami­lyet másutt sehol se kaptam. Kiskertjében pedig páratlan gyümölcsök teremtek. A Homokoldalon lakott. A háza előtt gömbakácfák áll­tak, s a kisajtó mellé vastag tölgyfatörzs volt lefektetve. A nyári estéken odajöttek a szomszédok beszélgetni, köz­tük Szabó Edus bácsi, a vá­ros nyugdíjas levéltárosa. Nagyanyám, özvegy Szűcs Pálné országjáró asszony volt, gazdálkodó férjevei fiatal ko­rában sok uborkát termeltek, hordókban magsavanyították, és akkor még kocsin hordták a Duna-parti pesti piacra. A vásárlók annyira megszeret­ték, hogy egyszer meghívták a Vigadóba is bálozni. Élmé­nyeiből érdekes elbeszélések­kel tudta traktálni a szom­szédokat. Szóba kerültek a város és az ország dolgai, gondjai, de legtöbbet Nagy­kőrös kiemelkedő történései. Többek között ott hallottam Bernát cigányprímás életút­ját,. akinek a múlt század vé­gi időkben öreg hegedűjén kí­vül a határban két tanyája volt. Abban az időben még no­mád életet éltek nálunk a ci­gánycsaládok, télen-nyáron, öt-hat sátorban laktak, a ka­tolikus temető mellett, a volt régi vásártér szélén. Pedig többnyire nagyon hideg telek voltak. Csinálgatták az üstö­ket, lapátokat, vödröket és a fúrókat, s hogy meg ne fagy­janak, a városi tanács télen tüzelővel segítette őket. Az egyik sátorban a fiatal családnak két öt-hat éves fiacskája volt, akiket vala­hogy komolyabban neveitek a szüleik, e'kü’dték őket tavasz- szal a földfordítókhoz potát, nyáron a szőlőkbe csereboga­rat szedni; a munkáért 1—1 krajcárt fizettek a gazdák. Az egyik esztendőben, már­cius tizenötödikére nagyon szép idő lett, s a temetőben sok ibolya nyílt. A kis Ber- nátot anyja megmosdatta, elég rendesen felöltöztette, segített neki ibolyát szedni, majd csokrokba kötötték, tányérba tették és Bernát elment az ünnepélyre ibolyát árulni. Két krajcárért árulta cso­móját, de hiába voltak so­kan az ünnepélyen, kevesen vettek ibolyát. Ezt látva meg­szólította Bernátot egy fekete kabátos bácsi, a piactéri nagy­vendéglő cigányzenekarának nagybőgőse. — Hogy hívnak, kisfiam? — Bernátnak. — Hol laktok? — A sátorban ... — Jól van, fiam, az ünne­pély után hozd be a virágot a nagyvendéglöbe, ott próbáld árulni... Barnát bevitte. Az öreg nagybőgős a vendégek figyel­mébe ajánlotta a kisfiút. És elkelt az ibolya, volt, aki öt krajcárt adott érte. Amikor elköszönt a nagybőgőstől, az megmondta a lakáscímét, és azt mondta neki, hogy egy délután menjen el hozzá. Másnap elment, a bácsi fe­leségének vitt egy nagy cso­kor mezei virágot és kezet csókolt neki. A bőgős felesége kikérdezte, megkínálta kávé­val. Bernát szerényen csacso­gott. simult, mint egy kiscica. Mikor elment, az asszony így szólt az urához: A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA- ______________________________!______________________________________________________________________________________________ ______________________________________________* XX X. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1986. JANUAR 18., SZOMBAT Tiizép-faggatd az év elején Tavaly több szenet adtak el A Tüzép-telep tavaly sok­szor szerepelt írásainkban. Hol tüzelő-, hol építőanyag-ügyben kerestük fel, néztünk szét a lyukashídon túli területen. Megállapíthattuk, hogy a tü- zelnivalók mennyisége jóval nagyobb volt, mint a megelő­ző évben, ám mégis olykor sor­állással lehetett csak hozzá­jutni az egyre értékesebbnek tűnő anyaghoz. Az építőanyagok választéka szinte felsorolhatatlannak tet­szett, inkább a komoly vá­sárlók hiányoztak. Most, az új év elején, arra a kérdésre kerestük a választ, évközi állapotokat rögzítő gyorsképeink mennyire tük­rözték a valódi árumozgá­sokat. Nincs sor Üveges Pétemé telepvezető némi statisztikával kezdi. Mi­vel a városban meglehetősen szélsőséges véleményeket is le­het hallani, úgy gondoljuk, az egész számsor ideillő. (Az el­ső szám az 1984. évi. a máso­dik a tavalyi eladásokat mu­tatja, tonnákban): hazai szén 1944 t, 2348 t, 121 százalék; külföldi 975 t, 2785 t, 286 szá­zalék; hazai brikett 2293 t, 3069 t, 134 százalék; külföldi 5837 t, G721 t, 115 százalék; tűzifa 826 t, 1992 t, 241 szá­zalék; koksz 305 t, 250 t, 82 százalék; összesen 12180 t, 17 164 t, 141 százalék. — S mit mondhatunk az idei évről, előzetesen? — Jelenleg is folyamatos a kazánszénkiadás. Mindennap érkezik vagon, ami az igénye­ket kielégíti. Az előrejelzések szerint a tavalyit harminc- negyven százalékkal megha­ladó beérkezéssel számolha­tunk. S abból is látható, hogy megszűnt a feszültség, hogy nincs sor. — Sokáig gondot okoztak a tüzelőutalványok. — Karácsony előtt mind­egyiket teljesítve, rendeztük a dolgot. — Milyen szénfajtára kap­tak előjelzést? — A vásárlók által közked­velt felsőgallai pótlására az NSZK-beli Krupp-cég szállít jó minőségű tüzelőanyagot. El­sősorban cserépkályhába, az egyedi fűtést is alkalmazók­— Nincs családunk, vegyük magunkhoz ezt a kedves kis cigánygyereket.. így került Bernát Béla bá­csiéihoz. Felesége felruházta, iskolába járatta és a nagybő­gős megtanította hegedülni. Érzéke volt hozzá. Szép le­gény lett belőle, s lassan a banda erőssége lett. Mikor az öreg prímás meghalt, megtet­ték prímásnak. Közben meg­szerették a vendégek, muzsi­kájához nótázott is. A Kőrö­sön járó pesti urak és a kül­földi kereskedők is nagyra becsülték. Viharos sikerrel muzsikál­ta végig a bálokat. Az egyik bál alkalmával az egyik szü­netben megismerkedett egy jómódú gazdálkodó özvegyé­nek csinos leányával, és a bál után, muzsikaszóval, megkér­te fe’eségül. Azután egy hétig minden éjszaka szerenádot adott neki. A következő va­sárnap a kislány igent mon­dott a szép, barna legénynek A felesége két kis tanyát x* örökölt. Bernát boldog életútján megismerkedett a gazdálkodással is, és egyszer még a cigánybandát is kivit­te a tanyára. Ki$koricát ka­pálni ... Kopa László nak, valamint a gyengébb mi­nőségű szénnel is jól fűthető kazánokba való, de azok is próbát tehetnek, akik az NDK- szenct vették eddig. — Tűzifa? — A hasábfa száz kilo­grammját 100,50 forintért kí­náljuk, feltűnő, hogy az em­berek viszont a vágottat ke­resik, keresnék. Még korai Tehát éppen a legjobbkor, a valódi tél beálltakor, jelentő­sen csökkent a kereslet. A múlt év végén látott napvilá­got az építkezőket segítő ked­vezőbb hitelrendelkezés. Van-e ennek valami nyoma a vá­sárlásokban? — Ez már a második telünk, amikor terveinkkel, készle­teinkkel ellentétben, jóval ke­vesebb az eladásunk, mint amire számítottunk. A jelen­ségről most meg nem tudunk érvényes következtetést le­vonni. — Nincs ebben szerepe an­nak, hogy a szomszédos Kecs­keméten, a veiélytárs Alföldi Tüzép árengedményes akciót tart? — Több mint valószínű, hogy van, hiszen a vásárló ott vesz, ahol olcsóbb. Bár az elő­zetes tájékozódás most sem árt, ugyanis például nálunk a betoncserép jóformán áren­350 cselgáncsozó 5 tatamin 8 órán keresztül küzdött a Budapesten megrendezett út­törő II. korcsoportos országos bajnokságon. A Nk. Kgy. Ki­nizsit öten képviselték. Ketten közülük alaposan kitettek ma­gukért: az erős mezőnyben dobogós helyen végeztek, ami most sikerült először e kate­góriában országos viadalon körösi sportolóknak. Szénái Attila a 35 kilogram­mosok 38 fős súlycsoportjában 7 összecsapásból hatszor győ­zött és ezzel harmadik lett. 58 kg-ban 19 versenyző között Sz. Tóth Gábor ötből négy­szer győzött és ezzel az igen előkelő második helyen vég­zett. UTÁNPÓTLÁS Tizenhárom intézmény fiai­val Budapesten rendezték az élelmiszer-ipari középiskolák 3 napos kispá'.yás terem-lab­darúgó viadalát. A 2XL1 per­ces játékidejű találkozók dön­tő többsége igen szoros volt. A Nk. Toldi (Bán Zsolt — Dani László, Gondi Zoltán, Dobos Attila, Varga Zoltán, Szekeres Zoltán, Szabó Zol­tán) a küzdelmes selejtezőkön a szegedieket és a fővárosi bo­rászatiakat egyaránt 1:0-ra le­győzte, majd a kaposváriaktól 1:0-ra vesztett. A csoportmá- sodikok körmérkőzésén a szé­kesfehérváriak ellen 0:l-es, a debreceniek ellen 4:l-es ered­mény született. A körösiek így végül az ötödik helyen végez­tek. Összgóllövők. Varga (3), Szekeres (2) és Dobos. türAk Nagyon jól sikerült a Sport­otthon—Pálfája útvonalon a Nk. Kgy. Kinizsi természetjá­róinak gyalogos és szánkótú­rája. Sok résztvevője volt a Nagyerdőben a megyei Ajtony Vilmos emléktúrának, ame­gedmény nélkül is olcsóbb, rá­adásul eredeti osztrák. A na­gyobb felhasználók szerint en­nek a minősége ma még lé­nyegesen jobb a veszprémi­nél. Tudomásom szerint e ter­méknek később még csökkent­jük is az árát. — Más építőanyagok? — Január elsejétől érvény­ben van az új hőszigetelési szabvány, s az előírásoknak magfelelő nyílászárókat, abla­kokat, ajtókat, rendkívül nagy választékban tartjuk. A födé­mekhez használandó különbö­ző kőzetgyapotokból éppúgy van, mint az új temizol elne­vezésű anyagból. Színkinálat Tégla minden fajta van, s újdonság, hogy palából még hódfarkú is, méghozzá két színben. Fürdőszoba-felszere­lés dolgában szintén jól ál­lunk, csaptelepektől a külön­böző villanybojlerekig kínál­hatunk. Csempe- és padlóla­punk is van azonos színekben, így mohazöld, wisperzit-, ber- muda-, orkadiskék, curry- és citromsárga, fehér, karamell, mindenki ízlése szerint vá­laszthat. Cement, betonáru szintén van elegendő, akár helyi, akár úgynevezett művi értékesítés­ről van szó. B. O. lyen a helyi természetkedve­lők mellett a megye más ré­szeiből is sokan részt vettek. SZOMBATI SPORTMŰSOR Asztalitenisz: Sportotlhon, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Ma­kói Spartacus Vasas, NB III-as férfi csapatbajnoki mér­kőzés. Kézilabda: Kecskemét: úttö­rő leány teremtorna. Labdarúgás: Petőfi iskolai tornacsarnok, 13 óra: Infor­mációtechnika—Vízmű, 14: Mészáros Tsz—Iparcikk-keres­kedők, 15: Tangazdaság—Tol­di, 16: Törtei—21-es Volán, 17: Pedagógusok—Konzerv­gyár, kispályás öregfiúk te- remkupa-mérkőzés. Torna: Toldi tornacsarnok, 10 óra: megyei középiskolás férfi A—B kategóriás bajnok­ság és C kategóriás döntő. S. Z. mmíb Szombaton A nagyteremben Kék Villám. Színes, szink­ronizált amerikai krimi. Elő­adás 5 és 7 órakor. A síúdióteremben Csodabogyó. Színes mese­film, fél 4-kor. Csatár a pácban. Színes, francia vígjáték, fél 6-kor. Vasárnap A nagyteremben A király, akinek nem volt szíve. Színes, szinkronizált finn mesefilm. Előadás 3 óra­kor. Kék Villám. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Csodabogyó, fél 4-kor. Csatár a pácban, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Sporthírek löSjogós helyen végeztek Sikerek cselgáncsban EGY TÁNYÉR IBOLYA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents