Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, CGYESÜ LJ ETEK AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSIGfi ÉS fi MEGYEI TfiüfiCS LiPJfi XXX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ara : 2.20 forint 1986. JANUÁR 18., SZOMBAT MA:-----------------------------------------------------­A k uffúrsa elválessxfhsslesllleen a gasdasa&i fejlődésiéi (3. oldal) Ifolánsxokás (5. oldal) Elfogták a poslarublás letteseit (12. oldal) < / fcT* 9 \ / MÍS - \ ________ Ms üizetisági tanácskozások Anyanyelv, kultúra, hagyományok Tegnap két nemzetiség! szövetség választmá­nya tartott ülést, értékelve elmúlt évi tevékenysé­gét, s számot vetve az idei feladatokkal. A Ma­gyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségé­nek országos választmánya Mohácson ülésezett, a tanácskozás munkájában részt vett Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes is, A Magyarorszá­gi Románok Demokratikus Szövetségének országos választmánya pedig Gyplán, a Park Szállóban tar­tott ülést. Ezen részt vett Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, valamint a románok által is lakott határmeníi me­gyék párt-, állami és társadalmi szerveinek több vezetője. Helytálltak az élet minden területén Rászolgáltak a kitüntetésre A Sziklai Sándor egység ünnepi gyűlésének elnöksége (balról jobbra): Csapó Sándor, özv. Sziklai Sándor« né, Varró István, Mészáros Geyza, Krasznal Lajos, Mayer Péter és dr. Varsányi György Erdősi Agnes felvétele Tegnap folytatódtak Fest megyében a munkásőrök ünnepélyes számvetései. A budaörsi egység a Mechanikai Művekben, a ráckevei a Csepel Autógyárban tartotta meg munkacrtékelő, feladatsneghatára'zó gyűlését A Duna-parti városban, Mo­hácson gyűltek össze első íz­ben a magyarországi délszlá­vok antifasiszta frontjának küldöttei, éppen negyven esz­tendeje, s az évforduló alkal­mából a választmányi ülés­hez kapcsolódóan ünnepi meg­emlékezésre is sor került. Mándity Marin főtitkár elő­terjesztése alapján vitatta meg az országos választmány a szövetség munkáját értékelő beszámolót, s határozta meg a feladatokat. Az ülésen em­lékeztettek arra, hogy a nem­zetiségi közélet fejlesztésére munkacsoportot hoztak létre az elmúlt évben a délszláv választmány baranyai tagjai. Idén lesz negyvenéves a magyarországi szerb-horvát és szlovén nyelvű iskolai okta­tás. A választmányi ülésen el­mondták, hogy tavaly továb­bi általános iskolák kapcso­lódtak be a kétnyelvű okta­tásba. A népzene ápolását se­gítette, hogy Horvátzsidány- ban tamburatábort, Tököiön pedig országos ' délszláv zene­kari szemlét rendeztek. Márk György, a román nemzetiségi szövetség főtit­kára beszámolójában hangsú­lyozta: a békési, bihari és Csa­nádi tájon élő mintegy húsz­ezres hazai románság érdek- képviseleti szerve, a nemze­tiségi szövetség, az új évben folytatja a magyar nemzetisé­gi politika által nyújtott le­hetőségek hasznosítását. A ti­szántúli románság, amely mindig a magyarsággal egy közösségben élt, jól érzi ma­gát hazájában, Magyarorszá­gon, a szövetség a jövőben fo­kozni kívánja a hazai román­ság mozgósítását az ország gazdasági és társadalmi cél­jainak megvalósítására. A román nyelv iskolai ta­nításában egyre tudatosabban érvényesülnek a korszerű módszerek, ám a tantervek fogyatékosságai miatt a ne­velésben alig tölt be szere­pet a nemzetiség életének és népi műveltségének a bemu­tatása. Ezért a szövetség ja­vasolja, hogy a szakfelügye­let és a pedagógusképző in­tézmények közreműködésével a helyi népi, nemzetiségi ha­gyományokat mindegyik is­kola építse be programjába. Tegnap délelőtt az MSZMP Pest Megyei Bizottságán meg­beszélés folyt a megyei pártbi­zottság és az Országos Taka­rékpénztár vezetői között. A találkozón részt vett Krasz- nai Lajos, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnö­ke, dr. Tisza László, az OTP vezérigazgatója és vezető mun­A budaörsi Sziklai Sándor munkásőr egy ség a megalaku­lása óta eltelt huszonkilenc év alatt a tegnapi gyűlésen először ünnepelhette a Me­gyei Parancsnokság Élenjáró Egysége kitüntető cím, ván­dorserleg és oklevél elnyeré­sét. A Mechanikai Művekben megtartott eseményen Mészá­ros Geyza, a budaörsi városi pártbizottság titkára levezető elnökként üdvözölte a vendé­gek között Krasznai Lajost, az MSZMP Központi Ellenőrző katársaik. Jelen volt a meg­beszélésen dr. Szirmai Jenő, a takarékpénztár nyugalma­zott vezérigazgatója. A tárgyaló felek áttekintet­ték a korábbi megbeszélés óta eltelt időszak eredményeit és gondjait, meghatározták a VII. ötéves terv, illetve az idei év legfontosabb tennivalóit. I Bizottsága titkárságának tag­ját, a Pest megyei pártbizott­ság első titkárát, Mayer Pé­tert, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága pártbizottsá­gának titkárát, Csapó Sándort, a budaörsi városi pártbizott­ság első titkárát, dr. Varsányi Györgyöt, a munkásőrség Pest megyei parancsnokát, Fehér- váry Jánost, Budaörs Város Tanácsának elnökét és az egy­ség névadójának özvegyét. Varró István egységparancs­nok a beszámolójában többek között a következőket mond­ta: Az elmúlt évekhez viszo­nyítva sokat javult, de még mindig kemény erőpróbát je­lent az egész napos kiképzések biztosítása, a tábori élet kö­rülményeinek megteremtése. Gondolom, felejthetetlen él­ményként maradnak meg em­lékezetünkben az erdő alján főzött bográcsgulyás, paprikás­krumpli, a vidám falatozá­sok. Kiváltképp felforrósodott a hangulat a szocialista verseny eredményeinek kihirdetése­kor. A bevezetőben említett siker részeseként Varró Ist­ván egységparancsnok a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, Kesztler Lajos pa­rancsnokhelyettes e kitüntetés bronz fokozatát, Takács Sán­dor parancsnokhelyettes pedig a Kiváló parancsnok kitünte­tést vehette át. A Kiváló század címet, ván- i dorzászlót és oklevelet a pilis- vörösvári alegység nyerte el, Szabadi Sándor parancsnok és helyettese, Tóth Attila veze­tésével. Borbély Sándor, a munkás­őrség országos parancsnoka a testület támogatásáért díszok­levelet és plakettet adomá­nyozott a Mechanikai Művek kollektívájának. Az elismerés­nek ezekét a jelvényeit Hein­rich János vezérigazgató és Mátravölgyi Mária pártbizott­sági titkár vette át. Krasznai Lajos emelkedett ezután szólásra, hogy a Pest megyei pártbizottság nevében köszöntse a megye munkás­őreit, külön is a Sziklai Sán­dor egységet. Hangsúlyozta a megyei első titkár, hogy az egység rászolgált erre a ré­gen óhajtott kitüntetésre. Emlékeztetve a politikai eseményekben különösen bő­velkedő 1985-ös esztendőre, megállapította, hogy a mun­kásőrök az élet minden terü­letén példamutatóan cseleked­tek. Szükség lesz a helytállá­sukra ezután is, hiszen mun­kálkodnunk kell a XIII. kong­resszus határozatainak helyi megvalósításán. A munkásőr­ség megalakulásakor a testü­letben szolgálni veszélyesebb volt, mint nehéz; ma nehe­zebb, mint veszélyes, állapí­totta meg Krasznai Lajos a munkásőrök előtt álló felada­tok számbavétele után. Csapó Sándor Budaörs vá­rossá fejlődésének folyamatá­ról szólva elmondta, hogy a VI. ötéves terv időszakában a beruházásra felhasznált másfél milliárd forintból a vonzáskörzet minden községe gyarapodott, s ez is hozzájá­rult a politikai közhangulat javulásához. Az anyagi, poli­tikai és kulturális gazdagodás elősegítői voltak a munkás­őrök, akik a munkahelyen, a közéletben s a szolgálati fel­adataik ellátásában egyaránt elismerésre méltóan tevékeny­kedtek. Az egyéni kitüntetések át­adása következett. A Szolgálati Érdemérem 25 éves fokozatát kapták Bátri József és Tóth Antal nyugdí­jasok; 20 éves fokozatát vet­ték át: Kovács Sándor mű­vezető, Harnisch Sándor mű­vezető, Franyó Ferenc ren­dész, Dénes Mihály gépmun­kás, Zakar Sándor fűtő, Ba­logh Gyula rendészeti vezető, Füleki József lakatos. Kiváló parancsnok cím bir­tokosai lettek: Szabadi Sán­dor rendész, Kerle Mihály művezető, Faragó Zoltán gép- beáilító, Czeglédi László mű­helyvezető és Havas László műszaki ügyintéző. Kiváió munkásőr kitüntetést kaptak: Borbás Géza művezető, Taní­tó János térmester, Szigeti Károly villanyszerélő, Hadi János hegesztő, Szabó István síkköszörűs, Gál Jánosné kéz­besítő, Szilasi Horváth János karbantartó, Kurinszky Ger­gely esztergályos, Petrovics János technológus, ifj. Szűcs Imre kőműves, Meleg István hegesztő, Mihály Domokos nyugdíjas, Hlavács Vilmos gépkocsivezető, Jombach Mar­git házfelügyelő és Kaszás Béla tsz-tag. Az új munkásőrök esküté­tele után Hlavács Vilmos jel­képesen átadta fegyverét Er­dei Györgyné ofszetgépkeze­lőnek. (Folytatás az 5. oldalon.) EKöTéTTth Losonezi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Aristides Maria Pe- reirát, a Zöldfoki Köztársa­ság elnökévé történt újravá­lasztása alkalmából. Közérzetmozaik ]L| i magyarok, szeretünk ünnepelni. Például au­gusztus húszadikán, ami­kor saját munkánknak tud­hatjuk be a telt magtárak biztonságát, az elfogódottan megszegett első friss ke­nyeret. Am, miután ki­hunynak a tűzijáték fé­nyei, újra kezdődnek a dol­gos hétkönapok. Ismét el­foglaljuk helyünket az ön­ként választott, kijelölt, vagy nehezen kiharcolt posztokon, s az ünnepi köz­érzet helyébe a hétkönapi lép, melyet már nem min­dig a sikerek, az eredmé­nyek határoznak meg. Kudarcaink is vannak. Mert kudarcnak számít, ha a gyakorlatba nem tudjuk átültetni a mindnyájunk érdekében született eszmé­ket, törvényeket. Múlt évi sikertelensé­gem jut eszembe — azt hi­szem, közös bukásnak könyvelhetjük el — amikor riportot készültem írni fia­talokkal, akik idén első vá­lasztókként járultak az ur­nákhoz, első ízben gyako­rolták a demokratizmus fejlődése szempontjából oly fontos jogukat. Az írás végül nem szüle­tett meg. Az érettségire ké­szülő diákok között nem akadt olyan — válogatás nélkül kerestem fel a gye­rekeket — aki tisztában lett volna az új választási rend lényegével, aki ismer­te volna a tanácstagok, or­szággyűlési képviselők fel­adatkörét. Hozzá kell tennem, tudá­sa hiányosságaiért nem csak őt hibáztatom. Hiszen az állampolgári ismeretek című tantárgy tudtommal már kötelező, s bevezetését talán az indokolta, hogy a tanári és szülői környezet önmagában nem volt elég­gé közéietiségre nevelő erő. Vagy az idős, megfáradt tanáremberre gondolok, aki aprólékosan elbeszélte, do­kumentumokkal igazolta személyi ellentéteken ala­puló kálváriáját, nyugdí­jaztatása történetét. Az öt­venes évekből ittfelejtett eset nyilvánosságot kívánt volna, ám hamarosan levél érkezett a szerkesztőségbe. Riportalanyom mégsem já­rult hozzá az anyag közlé­séhez: „Szeretném a még hátra lévő nyugdíjas évei­met valóban nyugalomban, problémamentesen leélni. Utólagos döntésemet bizto­san megérti..." í rta. Meg lehet érteni, hogy valaki állampolgári jogaival bé­kessége kedvéért nem él, holott kötelességeit egy éle­ten át becsülettel teljesí­tette? Miért maradt köz­tünk, bennünk ez a féle­lem? Bizony, hétköznapi ál­lampolgári közérzetünket nemcsak a sikerek, az eredmények befolyásolják, hanem a kudarcok, a visz- szásságok is. Tulajdonkép­pen egyetértőén hallgatom, hogy megyeszerte igyekez­nek elejét venni az enge­dély nélküli építkezések­nek. A jelenség ugyanis tagadhatatlan: mind töb­ben kényszerülnek kilátás­talan lakáshelyzetüket me­zőgazdasági ingatlanon, zártkerti, építési tilalom alatt álló területen felhú­zott kezdetleges építmé­nyekkel enyhíteni. A kény­szerbontás persze elrendel­hető, s precedensként gyak­ran érvényt is szereznek a határozatnak. Ám Dömsöd és Ráckeve térségében például hosszú évek óta folyik a küzde­lem a Duna-ágra telepített úszóházak megszüntetése érdekében. A környezet- szennyező bódék ügyében határozatok születtek, me­lyekkel minden iletékes egyetértett. A dolog mégis mindig elakad valahol. Hogy hol? Nem lehet tud­ni. Néhány kilométerrel odébb a télen ÁBC-áruház nyílt. A fűtés ugyan nem üzemelt, de a zsúfolásig tö­mött polcok előtt az avató­beszédet az illusztris ven­dég el tudta mondani. Majd hazaindult, s tisztá­ban volt vele, hogy már vi­szik is vissza a raktárba az árukészletet, hiszen mínusz húsz fokban, fűtés nélkül, nem tarthat nyitva az üz­let. Csak a szomszédos há­zakból, az alkalomra ösz- szecsődült bámészkodók nem voltak vele tisztában, ök komolyan vették az át­adásokat, s csalódásuk jo­gos volt, amikor kiderült, hogy kissé korai színjáték­nak bizonyultak. V alamennyien tudjuk, hogy a történetek — nem egészen egyediek. A hétköznapokon, a hivatali ablakoknál, a munkahelye­ken és iskolákban is talál­kozunk hasonlókkal. S e találkozásokat álampolgá­ri öntudatunk, értékren­dünk nehezen ússza meg sérülés nélkül. Pedig most lenne szükség az öntudatra, amikor jövőnk függ attól, hogy mennyire tudjuk mozgósítani tudás- és energiatartalékainkat, mennyire vagyunk alkal­masak a közéletben való aktív, felelős részvételre. Igyekezzünk hát hétközna­pi közérzetünkön is iavita- ni. Nem engedhetjük meg, hogy állampolgári jogain­kat csorbítva, kötelessége­inket elhanyagolva lássuk. Márvány! Ágnes Aívó almafák Alagon Az Aíagi Állami Tangazdaság erdőkertcsi gyümölcsösében 21 hektáron metszik az almainkat Barcza Zsolt félvétel« A megyei pártliizotfságcn Megbeszélés az OTP vezetőivel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents