Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-16 / 13. szám
4 1086. JANUAR 16., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI *5*cítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kik nem fizetnek? Végleg vagy átmenetileg Szentendre város tanácsa az 1985. évi 3. sz. rendeletében többek között szabályozta, hogy kik mentesíthetők a településfejlesztési hozzájárulás fizetése alól? Mivel e kérdésben sok a bizonytalanság a lakosok körében, közöljük a tanácsrendelet idevonatkozó részeit. Végleg mentesítik a hozzájárulás fizetése alól azokat, akiknél a2 egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 2500 forintot. Nem terhelik tehó-ikiadásokkal azokat a nyugdíjasokat, akiknek a havi jövedelme 3500 forint alatt van. Átmenetileg nem fizetnek azok a lakosok, akik a tanács- rendelet hatálybalépését megelőzően, vagy követően közműtársulásban vesznek, illetve vettek részt, s ott törlesztenek, illetve fizettek. Egy évre szóló mentesítést kapnak azok, akik minimum ötezer forintos társulási, illetve társulati hozzájárulást £izetnek. Ezen túl minden megkezdett ötezer forint után további egy év mentesség jár. A pénzügyi szakigazgatási szerv egyéni mérlegelés alapján az anyagi és szociális körülmények miatt egészben és részben mentesítést adhat a hozzájárulás fizetése alól a három- és többgyermekes családoknak. A tanács illetékesei évente felülvizsgálják a fizetésre kötelezhetők körében bekövetkezett változásokat. A mentességi kérelmeket az illető választókerület tanácstagjának javaslata alapján dönti el a számvizsgáló bizottság. Ketten a döntőben Színvonalas zeneoktatás Egyre kiemelkedőbb eredményeket érnek el a különböző versenyéken városunk zeneiskolájának tanulói. Külön öröm számunkra, hogy az oktatás feltételei is folyamatosan javulnak, s a különböző hangszereken tanuló gyermekek létszáma dinamikusan növekszik. Nem is olyan rég még a Kovács László úton egy szerény épület volt a zeneiskola otthona. Néhány évvel ezelőtt jobb körülmények közé, az Alkotmány utcába kerültek. Jövőre pedig végleVálasz cikkünkre Nincs megfelelő hazai izzó A Budapesti Közúti Igazgatóságtól választ kaptunk arra a cikkünkre, amelyben az Április 4. utcai és a Lenin úti csomópont közlekedési lámpáinak működését bíráltuk. A közúti igazgatóság levelét szószerint közöljük, mert úgy érezzük, hogy őszintén feltárja mindazokat a gondokat, amelyek hazánkban a jelzőlámpák nem kielégítő működésével kapcsolatosak. A Szentendrei Hírlapban a jelzőlámpákkal kapcsolatos cikkükre az alábbiakat hozzuk szíves tudomásukra: Szentendrén a 11. sz. főút városon átvezető szakaszán 1980-ban jelzőlámpák felszerelésére került sor, hogy az átmenő és a főutat keresztező forgalom akadály nélkül bonyolódhasson le. A HÉV-állom ás közelébe Tesla-gép, a felső csomópontba „Ganz—BME” gép került. Az újságcikk ez utóbbi által vezérelt csomópontokat teszi kritika tárgyává. Ez a berendezés prototípusként került ki a helyszínre, azaz a nyomtatott áramkörű lapok nem voltak végleges formában kialakítva. A különböző módosításokat utólagos huzalozással oldották meg. Az időjárási viszontagságoknak kitett gépben ezék a kötések korrodáltak és a legváratlanabb hibákat okozták. E problémák 1983-ban kezdődtek, de a legtöbb hiba 1984-ben volt. Ekkor a berendezést felújíttattuk a fejlesztővel és a gyártóval. (Gyártó: Ganz Villamossági Művek, fejlesztő: Budapesti Műszaki Egyetem.) A felújítás után a korábbi hibák megszűntek. Sajnálatos módon a hibák jelentős részét, a fentieken kívül, az izzók kiégése okozza. A kereskedelemben beszerezhető izzók nehezen bírják a jelzőlámpákban fellépő, a járművek és a szél okozta állandó mechanikai igénybevételt. Igazi, hosszú élettartamú izzót ma Magyarországon beszerezni nem lehet. A forgalomirányítással kapcsolatban tavaly 64 hibajelzés érkezett. Ebből 17 olyan eset volt, amikor izzókiégés miatt váltott sárga villogóra a lámpa. Hozzá kell tenni azt is, hogy az április 4. utcai és az izbé- gi csomópont emelkedői miatt téli időszakban a csúszásveszély miatt át kell a lámpát kapcsolni sárga villogóra, mivel a csuklós-buszok, nehéz járművek megállás után nem tudnak elindulni. El kell ismernünk, hogy a vá-ros közvéleményében komoly bizalmatlanság alakult ki a kérdéses jelzőlámpa nem elfogadhatóan üzembiztos működése miatt. A vezérlő- berendezésben végzett átalakítások után azonban jelentős változást várunk. Tájékoztatásul közöljük, hogy a jelzőlámpák hibáit közvetlenül be lehet jelenteni a 359-504, vagy a 358-750/167 telefonom. Adott esetben ezzel is csökkenthetjük a hibaelhárítás idejét. ges helyükre, a jelenlegi párt- bizottság épületébe költöznek. Az utóbbi esztendőkben több százezer forint értékben vásároltak hangszereket is. Most pedig szóljunk az írás elején említett szép eredményről. Az elmúlt év decemberében rendezték meg Leninvá- rosban a III. országos zeneiskolai fafúvósversenyt. E vetélkedőre háromévenként kerül sor, s a gyerekeknek fuvolán, klarinéton, oboán és fagotton kell bizonyítaniuk tudásukat. A három korcsooo-rt- ban 110 kis zenész versenyzett az ország különböző iskoláiból. A szentendreiek közül Bodoky Gergely fuvolajátékával első lett, s a Zeneművész Szövetség különdíját is megkapta. Rajta kívül döntőbe került Oláh Liviusz klarinét szakos tanuló is. A gyerekeket Ásztai Csabáné fuvolatanár és Regős Szabolcs klarinéttanár készítette fel az országos zeneiskolai fafúvós- versenyre. Kulcskérdés a káderképzés Csak felkészülten lehet kiállni Beszélgetés a városi pártbizottság első titkárával Hozgonyi Ernőné dr., az MSZMP Szentendrei Városi Bizottságának első titkára kérésünkre vázolta az 1980 és 1985 között végzett politikai munka leglényegesebb eseményeit, illetve beszélt a hetedik ötéves terv céljainak elérése érdekében alkalmazott pártmunka módszereiről. Q A XII. pártkongresszus határozata még járási és városi apparátust talált. Aztán következett az összevonás. Mennyiben teremtett új helyzetet a pártmunkában ez a tény. szükebb pátriánkban? — Az 1982. április 15-i egyesülés előtt mindkét testület elkészítette a maga munkájának az értékelését. Már akkor érezhetők voltak azok a különbségek, amelyek a város és a járás területén a pártmunkában is megnyilvánultak. Az egyesülés után változott létszámmal és személyekkel folytatta munkáját a pártbizottság. Űj elemekkel bővül-t a programja. A területen működő gazdaságok és intézmények alapszervezeteiben is bekövetkeztek cserék. Olyan embereket próbáltunk vezető pozíciókba állítani, akik alkalmasak közösségük érdekeinek képviselésére. Döntő jelentőségű volt ugyanis, hogy milyen összetételű és minőségű testületek jönnek létre. Az új program megvalósításához az eddigiektől eltérő gondolkodásra, szemléletre volt szükség. A városhatár immár nem választóvonal, hanem csak a körzetközpont földrajzi határa lett. Tanulgattuk, hogy Szentendre és a hozzá tartozó 13 község szerves egységet alkot. A térség politikai vezetőivel három napot töltöttünk kemény munkával, tanfolyamon Pilisszentkereszten. Sikerült az új program mögé |elsorakoztatni a csapatotí • Nemsokára következett a két kongresszus közötti félidős értékelés. — Igen. a következő évben. Felmértük, hogy meddig jutottunk a feladatok megoldásában. Általános véleményként fogalmazódott meg, hogy a kijelölt célok helyesek. Azonban az is kitűnt, hogy a pártszervezetek munkája váltakozó. A gyengébb teljesítés egyes esetekben a pártvezetőkön is múlott. Másutt laza volt a kapcsolat a gazdasági, a politikai és a szak- szervezeti irányítók között. Előfordult, hogy a pártapparátus tagjai sem tudtak hathatósan beavatkozni a problémák megoldásába. Vélemények hangzottak el arról, hogy kevés időt töltöttünk a területen, s az is világossá vált, hogy a saját munkánk szervezésén van javítanivaló. Már 1983-ban éreztük, hogy a költségvetés egyre szűkmarkúbb lesz. E helyzet megértetése a dolgozókkal fontos feladatként jelentkezett. E problémák közül néhány', új, fontos szempontokkal kiegészülve, jelen volt a XIII. kongresszus előtti időszakban is, sőt részét képezi napjaink politikai munkájának. • A folyamatosság tehát nem szakadt meg. Hiszen a XIII. kongresszus, valamint a megyei és városi pártértekezlet határozata sok egyéb mellett ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik. Az olvasók ezeket ismerik. Az sem titok, hogy megvalósításuk a jelen és a jövő feladata. Mi arra vagyunk kiváncsiak, hogy térségünk politikai munkájában milyen főbb tennivalók lesznek 19?0- ig?_______________________________ — Az említett dokumentumok megállapításai a városunk és körzetünk területén folyó pártmunka irányát is meghatározzák. Ránk is érvényes, hogy a tisztségviselőknek és a párttagoknak meggyőzőbben és bátrabban kell képviselniük az MSZMP politikáját. Arra törekszünk, hogy az új kérdésekre kielégítően - tudjunk válaszolni; a gondokra igypc«ik.,é5 „hatgko,- nyan reagálni. A ' küTcskéfdés az, hogy mil3’’en kádereket tudunk képezni. A rendelkezésünkre álló utánpótlás jobb az átlagosnál, de felkészítésüket kell színvonalasabbá tenni. Az elvi irányítás megvalósítása, a téves nézetek, a negatív jelenségek elleni harc csak sokoldalúan képzett propagandisták segítségével vívható meg eredményesen. A szerepük a lakosság politikai tudatának fejlesztésében is nélkülözhetetlen. — Az elkövetkezendő esztendők fontos tennivalója, hogy feltárjuk a valóságos érdekviszonyokat, hogy a lehető legtöbb embert megnyerjünk terveink megvalósításához. Az a meggyőződésem, Önállóság és pénzszűke Tervelőkészítés januárban A tanácsok ezekben a napokban az 1986. évi terveik elkészítésével vannak elfoglalva. Az államigazgatási apparátus dolgozói sem járhatnak már a jól kitaposott úton, az új helyzetnek megfelelően kell elkészíteniük a dokumentumot. A változás különösen nagy az önállóságban és a pénzszűkében. Hitellel is Az előbbi azt jelenti, hogy a lakossággal egyetértésben helyben kell eldönteni, mire költik a pénzt, mire nyújtanak be pályázatot, hogy cél- támogatást nyerjenek, mire vesznek fel bankkölcsönt? Az utóbbi azt, hogy nagyon figyelniük kell a város bevételi forrásaira, tudniuk kell mennyi jár a központi számláról, mennyi jön össze a településfejlesztési hozzájárulásból. A jó terv reálisan feszített, kemény munkával végrehajtható adatokat tartalmaz. A tanácsok ettől az évtől kezdődően a banknak is felelnek tevékenységükkel. A felvett kölcsönöket senki nem fizeti ki helyettük. Ez azonban nem jelentheti azt. hogy ezt a fajta anyagi segítséget nem szabad igénybe venni. Rendelkezésükre áll hosszú és középlejáratú hitel is, de csak a hitelképes tanácsok tervezzenek ilyen összeget! Főként a folyamatban lévő beruházásokra érdemes koncentrálni az anyagi erőket. Tipikusan olyan eset ez, amikor a rossz helyzetfelismerés visszavetheti egy beruházás befejezését. megvalósítását. Saját források Receptet nem lehet adni. Esetenként káros lehet, ha a tanács illetékesei túlzott óvatosságból nem terveznek hitelfelvételt. Az anyagi kondíció, a körülmények elemzése, a rangsorolás azonban mindig elvezet a helyes döntéshez. Az intézmények működésének színvonala nem csökkenhet! Az út- és hídfenntartási keret harmada a helyi tanácsot terheli. Fejlesztési kiadásokra a működési kiadásokból megmaradt összeg, s a megyei céltámogatásból pályázat útján elnyert pénzek fordíthatók. Űj beruházás csak a saját források terhére indítható. Nem árt figyelni arra, hogy a bérfizetések rendje február 3-tól változik. A tanácsnak magának kell gondoskodnia a bérről. Űgyhogy a tanácselnököknek hasznos lesz naprakészen tudni, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre a számlán? Némi reményt jelent, hogy az országos szervek tekintettel a megye sajátos helyzetére a hetedik ötéves tervre előirányzott pénzösszeget 3,3 milliárd forinttal megemelték, A pénzt elsősorban a víz- és közműellátás fejlesztésére és a lakásépítés támogatására fordítják Az első dokumentum Az írást azzal kezdtük, hogy az önállóságban következett be a legnagyobb változás. Hozzátehetjük, hogy a felelősségben is. Csak egy számmal támasztjuk most alá az állítást. Az összes fejlesztési forrás 21 százalékával a helyi tanácsok rendelkeznek. Az új gazdálkodási rendszer első dokumentuma az 1986. évre készített terv lesz. Nem mindegy, hogy hogyan indítják a községekben, városokban a VII. ötéves tervet. hogy nem törekszünk éléggé hatékonyan a politikai és a cselekvési egység erősítésére a párton belül, nem fejtünk ki kelllő propagandát a marxizmus mellett a lakosság soraiban. Nem vagyunk eléggé érzékenyek az emberek problémái iránt, nem vagyunk a szó klasszikus értelmében igazán politikusak. E vázlatos felsorolásban foglaltak a felsőbb dokumentumokban megfogalmazottakkal és a mindennapokon adódó tennivalókkal együtt — úgy gondolom —, megmutatják politikai munkánk irányát. — A gazdaságpolitikáról röviden; a térségben meghatározó a turizmus. Ebből adódik, hogy a kereskedelmi ellátás színvonala enyhén szólva ingadozó. Elmaradásaink vannak a településfejlesztésben, a környezetvédelemben, az itt élők életkörülményeinek javításában. A városban és a községekben legfontosabb a csatorna- és a villanyhálózat bővítése, az utak korszerűsítése. A szolgáltatásokban sem érjük el a kívánt szintet. Az üzemekkel és mezőgazda- sági egységekkel szembeni elvárásokat több helyen megfogalmaztuk. Erre nem térek ki. Csak annyit, hogy az ipari üzemek, vállalatok egy része súlyos . gondokkal küzd. Elsősorban azok igénylik a segítséget. A Bős—Nagymaros között épülő vízlépcső munkaerőelszívó hatása is várhatóan érinti az ütemeket. — A tanácsoknak nagyon kevés a pénzük. Az azonban előny, hogy pontosan tudják, mekkora összeg áll rendelkezésünkre. Csak olyan beruházásokra lehet költeni, amelyekre * a lakosságnak a leg- pajyoblj szülj§ége Akkor politizálnák Helyesén, ha a településen élők akarata és a tanács intézkedései egybeesnek. A rangsorolásnak talán soha nem volt akkora jelentősége, mint napjainkban. A településfejlesztési hozzájárulások nemcsak pénzt, hanem politikai tőkét is jelentenek. S ez utóbbit is nagyon meg kell becsülni. • Ismét aktuális témához érkeztünk. Milyen következtetéseket vont le a teho-szavaza- tokból? — Sokakkal ellentétben, én nem tartom a közvélemény megítélése mércéjének. Hiszen már a bevezetésnek körülményei sem voltak egyértelműek. Egymásnak részben ellentmondó állásfoglalások láttak napvilágot. Nem tudom például elfogadni azt, hogy egy többmilliós értékű üdülő tulajdonosa nem akarja megérteni, hogy Leányfalunak szüksége van a húsboltra. A nem szavazatok vélt vagy valódi sérelmeket, szociális helyzetet tükröznek. Mindezek mellett egy sor fontos, tanulságos politikai tapasztalatot szereztünk. • Mi a véleménye: nehezebb lesz-e a munkájuk a hetedik ötéves terv időszakában az előző évekéhez képest? — Tudomásul kell venni, hogy a politika és a gazdaság irányítása nagy munkát igényel. Az indulatok kemények. Csak komoly felkészültséggel szabad az emberek, elé kiállni. Azonban még ez sem elegendő. Minden azon múlik, hogy a dolgozók és a vezetők a maguk területén megteszne.k-e mindent a sikerért. Sikerül-e az érdekeinket a lehető legjobban egyesíteni? Aki a munkáját a legjobb képessége latba vetésével végzi, az leteszi névjegyét a szocialista társadalom mellett. S a nem elhanyagolható egyéb szempontokon felül, főként ez dönti el, hogy nehezebb vagy könnyebb lesz-e mindnyájunk számára az 1990-ig és az azutáni időszak. Az oldalt irta: Vicsotka Mihály | Villanófény f ^ Tiszteletreméltó mondaniva- á g lóval kereste meg a Pf. 57-et % y Kertész István, a 14-es körzet Y tanácstagja. Levelének lénye- A f. ge az, hogy utolsó lehetőség- ^ £ ként fordul az újsághoz, mert g £ interpellációit az illetékesek g A mindeddig nem hallották meg, Y y a felvetett problémák nem Y g nyertek orvoslást. Ö pedig úgy A 6 érzi, hogy a választői előtt az- 8 Y zal bizonyítja szorgosságát, ha Á Y a körzete gondjait-bajait meg- £ felelően képviseli. f A levéllel megkerestük Ha- í 6 vass Imrét, a városi tanács el- ^ g nökhelyettesét, s megkérdez- 7 g tűk, hogy mi a helyzet a 14-es g g körzetben? A tisztségviselő el- V, mondta, hogy Kertész István g Y hosszú idő óta megbecsült és ^ aktív tagja a testületnek. Va- g 6 lóban átlagon felülien képvise- y pí li választói érdekeit. Egy sor Y fí probléma megoldása köszön- J g hető agilitásának. Ezek között g g a legutóbbi az, hogy a Szat- g Y mári út szilárd burkolatot ka- g Y patt. Az elnökhelyettes úgy g A tud,)a, hogy Kertész István in- g g terpellációira — a szokásoknak g g megfelelően — időben intézke- g f dések történtek. Y (a y Y. Nézzük, mit kifogásolt a ta- g g nácstag? Azt például, hogy az g g Acél utcában a vízvezetéképí- g g tés után megsérültek és meg- g g süllyedtek a szegélykövek, s g g így nincs, ami a csapadékvl- g g zet levezesse, ö 1983 őszén a g g városi tanács műszaki osztá- g g iyától kérte a munka elvégzé- g g sét, de csak választ kapott, g g melyben közölték, hogy meg- g g sürgették a helyreállítást. Az- A g óta azonban több mint két év -- g telt ei. A másik probléma: a g g Római sánc és a Dimitrov út g g sarkán áll egy közkút. Az el- g V, múlt év augusztusában isme- g g rétién tettes elvitte a kifolyó g g felső részét a nyomókarral g g együtt. Azóta folyik a víz, s | '/ a Vasúti villasoron kisebb tó- g g csat képezve terebélyesedik. g ? Kertész István tanácsülésen in- g ? terpellált, majd többször sür- g g gette a kút javítását. Mind ez g g ideig nem történt semmi. g v V K íme tehát a két vélemény!^ í A tanácselnök-helyettes szerint ^ a tanácstag türelmetlensége Ä 2 érthetetlen, mindig választ ka- ^ K pott a bejelentésére. A két pél- ^ 5 da azonban ennek az ellenke- ^ £ zőjét bizonyltja. Vajon elég-e^ K az, ha a testület tagjai na- ^ S gyobb ügyekben támogatást í £ kapnak, a kisebb esetek azon- | á ban évekig idegesítik a köz- 2 J véleményt? Mi ügy érezzük, ^ á hogy a tanácstag okkal Irt le- í £ velet! K Abban bízunk, hogy a cikk 2 g megjelenése után a szegély- g ? kövek helyreállítását és a kút 2 g megjavítását is „nagy ügynek” | 2 fogják érezni az illetékesek. 2 Y < A\\\VÄ^\\V\\\\\\\\\\\\V\X\V\\\\\\\\\V
