Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

NAG műm rjr A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1986. JANUÁR 15., SZERDA Kire merre vár a nyár? Amíg út van, utas is lesi A legkedveltebbek az ölesé kirándulások Mindenkinek mást mond e szó: tenger. A halásznak ha­lat, a matróznak is megélhe­tést, a turistának úticélt. Csakhogy újabban sokak szá­mára lehangoló képzettársítás csatlakozik hozzá, látván az idei prospektusokban, hogy tengernyi pénz kell a nyári örömökhöz. A tárgyilagosság kedvéért gyorsan hozzátesszük, hogy nem mindenki sokallja az út­ra szánt forintokat. Azok á ceglédiek például, akik a Ka­nári-szigeteken koccintottak szilveszterkor, aligha vonták meg a szájuktól a betevő fala­tot. „Irhás járat” Év elején az utazni vágyók mohón lapozgatják az utazási irodák kiadványait. Nézik a naptárt, a legfrissebb valuta­árfolyamokat, felütik az úti­könyveket, és kilométereket számolnak kontinensünk autó­atlaszán. Az áraknál többen megtorpannak, de nem adják fel, legfeljebb alább. Rövi- debb útra, kevesebb időre vágnak neki a világnak. Né­mi átrétegződés ment végbe az utóbbi időben. Az örökös turisták a második vonalba szorultak, és mások vették át a vezetést. Az IBUSZ ceglédi irodájá­ban Fodorné Mészáros Piroska igazgató hét új munkatársával fogadja a betérőket. Tőle tud­juk, hogy az }985-ös esztendő sikeres évük volt. Több mint tíz százalékkal emelkedett a forgalmuk. Sokan az NSZK-t keresték fel, hat túrát indí­tottak a Bajor-erdőbe, de slá­ger volt a Szovjetunió tenger­partja, Csehszlovákia, Ausztria és Törökország is. A három­napos bécsi utakra összesen 86 csoport indult, egyenként negyven személlyel... A ku­riózumok sorában tartják számon a japán h^jóutat. Ajánlatoknak 1986-ban sin­csenek híján, Főleg az olcsóbb kirándulások a kapósak. Bul­gáriába sokan indulnak. A jugoszláviai tengerparti üdü­lés is kapós. Autóbusszal 5—8 napos programok kínálkoznak. Elterjedtek az úgynevezett Bácska-túrák, amelyek há­romnapos szomszédolást kí­nálnak Szabadka, Újvidék és Belgrád érintésével. Az NDK- ba repülővel utazhat a ven­dég. Az NSZK-ba autóbusszal és saját kocsival is eljuthat a turista. A lakossági valutakeret ter­hére kapósak a törökországi kirándulások, amelyek válto­zatlanul „irhás járat” néven szerepelnek a köztudatban. Spanyolországba még mindig sokan szeretnének eljutni. Kuba vonzása is a régi. Akik tavaly megtapasztalták a mál­tai üdülést, kedvezően nyilat­koztak róla. Szicíliával össze­kapcsolt programra is befi­zethet, akinek telik rá. Színházi busz Aki fiókjában hagyja az út­levelét, annak sem kell otthon ülnie, mert a belföldi turiz­mus egyre szervezettebb és népszerűbb. Nyugat-Magyar- ország a leggyakoribb úticél. A ceglédiek szeretik Sopront és környékét, szívesen elmen­nek egy hétvégére Pécsre. Mások meg Gyulát és Szarvast ejtik útba. A dunán­túli túráknál Bükfürdő, Har­kány, Zalakaros szerepel az útitervben, ahol ki-ki- meg­mártózhat a gyógyvízben. Gyulára is érdemes fürdőru­hát vinni. A ceglédiek változatlanul kedvelik a környék színházait. Az irodának jó kapcsolata van valamennyi fővárosi in­tézménnyel, tud jegyet sze­rezni egy-egy autóbuszos cso­portnak. A kecskeméti Katona József Színház pedig nagysze­rű újítást vezetett be. A ked­ves nézőnek elegendő Ceglé­den megváltani a belépője­gyet. A megadott időpontban megérkezik a színház autóbu­sza, és ingyen viszi-hozza a nézőközönséget. Ügy látszik, átmenetileg még ezt a több­letköltséget ,is hajlandók le- hyelni, hogy visszacsalogassák az utóbbi időszak színházi vi­harai miatt elpártolt közönsé­get. Fiókiroda A éeglédi IBUSZ-kirendelt- ség sikeres terjeszkedési pró­bálkozását jelzi nagykőrösi fiókirodájuk, a Patay utca sarkán álló vasbolt szomszéd­ságában. Nem kell ezentúl Ceglédre vagy Kecskemétre utazniuk, ha az IBUSZ szolgál­tatásaira van szükségük. A ceglédi iroda az idei szezon beindulásáig új mun­katársakkal egészül ki. Még két kisasszonyt vesznek fel a külföldi és a hazai utazások intézéséhez. Nagyon kell igye­kezniük, hogy minden hiba nélkül menjen, hiszen a ked­ves ügyfél joggal elvárhatja a pontos és gyors ügyintézést az — egyre több — pénzéért. T. T. A nagyteremben Szédülés (Vertigo). Színes, szinkronizált amerikai krimi. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Gyertek el a névnapomra. Színes, magyar film, fél 6-kor. Nyitott ablakok előtt R égi dolog, hogy az embe­rek nem szeretnek hiva­talba járni. Ha mégis szüksé­gessé válik valamely intéz­mény fölkeresése, ahol a de­likvens ügye elintézését re­méli, gyakori, hogy már ele­ve feszült hangulatban indul el otthonról. Több oka van ennek a feszültségnek, vagy nevezzük félsznek, ami tulaj­donképpen érthető is. Hiszen nemritkán legbensőbb ma­gánügyeiről kell szólnia egy idegen előtt, vagy ha kérvény­nyel. igénylésssel kopogtat be a hivatalba az ügyfél, azok jogosságát egyféle vizsgázta­tás. tesztelés előzheti meg, megállapítandó, hogy az elő­adott okok. körülmények mennyiben fedik a valóságot. De hadd ne részletezzem to­vább az okokat, amik az úgy­nevezett ..hivatallázat" előidé­zik. Inkább érdemel szót az, ahogyan, s akik fogadják az ügyfeleket; kik ők. milyenek ők? Lehet, hogy elfogult leszek a továbbiakban, amikor egy olyan emberről szólok, akivel mindössze egyszer találkoz­tam. Már a kölcsönös bemu­tatkozáskor látszott, hogy Tóth Dénes, Nagykőrös város tanácselnök-helyettese olyan ember, aki bármilyen rendű­rangú emberrel egyenrangú partnerként ül le tárgyalni. Nála nem a funkció, hanem az ember előítéletek nélküli tisztelete az irányadó, amikor meghallgat, amikor kérdez, amikor válaszol. S hogy miért ilyen, annak hosszú sora van . .. Ugyan Cegléden született — 1947-ben —, de egészen kicsi korától fogva Nagykőrösön él, kisebb megszakításokkal. Hát kell is, hogy ismerje a nagy­kőrösi és környéki embereket. Helyben járta ki iskoláit a gimnáziumig. Vácra. gépipari technikumba édesapja halála után került. Édesapja a mél­tán híres nagykőrösi állami tűzoltóságon dolgozott mint tűzoltó főtörzsőrmester. Ahogy megszűnt a nagykőrösi tűzol­tóság, átkerült Ceglédre, s rá másfél évvel életét vesztette hivatása gyakorlása közben ... Attól fogva Tóth Dénesi, báty­ját és nővérét édesanyjuk egyedül nevelte, s még nyug­díj után is dolgozott a kon­zervgyárban mint csoportve­zető. hogy fiának ne kelljen abbahagynia tanulmányait! Tóth Dénes Csepelen az au­tógyárban kezdett el dolgozni 1967-ben mint lakatos. Később a munkaügyi főosztályra ke­rült. mert főnökei felfedezték vezetői hajlamait, képességeit, s azt nem hagyták veszni. A katonaság szakította meg munkássága folyamatát Cse­pelen. de még ott, a gyárban belépett a pártba 1969-ben. Mozgalmi élete a gimnázium­ban kezdődött a KISZ-tag­sággal. A technikumban a KISZ-bizottság tagja volt, a diáktanács titkárává válasz­tották. Nagykőrösön a 21-es számú Volán Vállalatnál kez­dett el dolgozni mint rezsigaz- dálkodő, majd raktár-gazdál­kodási csoportvezető lett. Mozgalmi munkájára a Vo­lánnál is felfigyeltek, s érté­kelték is azzal, hogy a 2-es üzemegység pártalapszerveze- tének titkári teendőivel bízták meg, s azt el is látta 1977-ig. Azután került' a helyi Mé­száros János Tsz-be. s tevé­kenykedett mint függetlení­tett pártvezetőségi titkár, s közben más tisztségeket is be­töltött 1980-ig, amikor is a városi pártbizottság apparátu­sában reszortvezetőként foly­tatta munkásságát. Idén pedig megválasztották tanácstagnak, majd a városi tanács elnök- helyettesének. De a többit ta­lán mondja el ő maga . .. — Szép családom van, fiunk tizenhárom éves, a kislányunk most jár az általános iskola harmadik osztályába. Felesé­gem ... Hatvanban ismerked­tünk meg katonakoromban. Ő most a DÉMÁSZ-nál szám­laellenőr. — Társadalmi munkáim, tisztségeim? — kérdez vissza a tanácselnök-helyettes. — Nagy élmény és megtisztelte­tés volt számomra, hogy a pe­dagógussportkör elnökségi tagja lehettem. A kör beol­vadt a Kinizsi sportkörbe, ab­ban is elnökségi tagként te- vekenykedem. Mindig is sze­VilIamGsíiás: közösen sokkal olcsóbb A város tavaly többet kapott Energiát takaríthatnak meg 2 Villanyáram nélkül el ^ sem tudnánk képzelni az f életünket; a termelöberen- jí dezések meghajtó energiá- ján túl a háztartásban ' számtalan helyen alkalmaz- £ zuk a munkára f ogott elekt- } ronokat, a rádiótól a ke­lj nyérpirítóig, a villanyfúró­ig tói a lámpatestig. Városunkban a Délmagyar­országi Áramszolgáltató Válla­lat a villanygazda. Milyen fej­lesztések, beruházások történ­tek az elmúlt évben, kérdez­tük Berecz Lajos üzemviteli és Fischer János hálózatszerelési osztályvezetőt. Vezeték, kábel — Az elmúlt esztendő meg­közelítően 8,2 milliós hálózat- fejlesztést eredményezett vá­rosunkban. Mielőtt részleteseb­ben szólnánk az elköltött pén­zek sorsáról, némi összehason­lító adat hadd kerüljön ide. 1984-ben kétmillió-háromszáz- negyvenezer forintot költöt­tünk, de ez korántsem azt je­lenti, hogy akkor kevesebb munkánk lett volna. Ugyanis az üzemigazgatóság területén nagyjából évente 75 rhillió a beruházási végösszeg. Ezen be­lül a város most igen nagy arányban részesedett. Az említett 8,2 millió két na­gyobb tételből áll össze: a sa­ját meg a külső cégeknek vég­zett hálózatépítések összege. Ez utóbbiak közül a tanácsi beruházások azok, amelyek a lakosságot a leginkább érdek­lik — mondja Fischer János. — Hol épültek ezek a veze­tékek? — Nemcsak vezetékek, tehát látható, oszlopokon át futó drótok, hanem földkábelek is épültek. A Gyopár utcai sor­házaknál meg a mellette levő korszerű csoportos családi ház építésére kijelölt területen mintegy három és fél millió forintba került a villamós- energia-ellátás megoldása. Itt a kábeles módszert is alkal­maztuk, ami nem várt problé­mákat is okozott. Különösen az utóbb említett rész igen rendezetlen terület volt, ott egyszerre történt te­reprendezés meg különböző építések. Talán érzékelteti a gondokat, hogy miután mi el­készítettük a kábelesítést, a gázvezetékeket építő cég azo­kat vagy harminc helyen vág­ta át. A javításokat viszont nem mi végeztük el, így tar­tunk tőle, hogv az esetleges hi­bák maid később jönnek elő. Kábelt t alkalmaztunk a Zsemberi Gvula utca mellett is. Ez az építés az anyagellá­tás akadozása miatt volt a rettem a sportot, magam is kosárlabdáztam az NB I-ben, amíg meg nem sérültem. De a sportszeretet megmaradt, s öröklődött a családban. hi­szen a fiam is kosarazik, a lányom rendszeresen torná­zik, s minden sportmegmoz­duláson részt vesznek. Igazgatósági tagja vagyok a lakásszövetkezetnek, ami az összes közül talán a legnehe­zebb, legfelelősségteljesebb társadalmi munkám. Propa­gandista is vagyok a pártbi­zottságban, s a cigánykoordi­nációs bizottság munkáját is vezetem, ugyanígy az alkoho- lizmusellenes bizottságot is, de azt nem „csupán" hivatalból — sorolta a nem könnyű, de önként vállalt feladatokat. Eddigi munkássága elisme­réseként említette a Volánnál kiérdemelt Kiváló Dolgozó kitüntetést és a KISZ KB di­csérő oklevelét, amit még Vá­cott, az iskola után kapott. Mindez az ő színes egyénisé­gének bizonyítéka, ahogyan a hobbik, az otthoni szerelgeté- sek, a zene, az olvasás, a sportpártolás, s hatalmas em­berismeretének. tapasztalatai­nak továbbadása. Mert ő megjárta a maga útját azon a bizonyos létrán, de ezt saját magának és az emberek bi- za1 mának köszönheti. É letútja során sokféle ab­lakon nézett a világra, s egyre újabb ablakok nyíl­nak. Ezeken mások is kite­kinthetnek. azok. akik segít­séget, tanácsot várnak hét­köznapi gondjaik közepette. Aszódi László Antal szokásosnál nehezebb, és az sem könnyítette helyzetünket, hogy itt mi voltunk az utolsó kivitelező. Aki arrafelé járt, láthatta, micsoda küzdelem folyt novemberben a jéghideg sárral, hiszen a kábelbefűzést, fektetést nem lehet gépesíteni. Ennek a fejlesztésnek az is haszna lesz, hogy a későbbiek­ben a Petőfi iskola melletti oszlopos állomást majd kicse­rélhetjük. Féléjjeles mód — Es a közvilágítás? — A Vásárszél utcában javí­tottunk a helyzeten. Egyfelől sűrítettük a lámpákat, másfe­lől korszerűbb típusokat alkal­maztunk. A közvilágítással függ össze a főtér átépítésével kapcsolatos munkánk is. A sok kivitelező meg a forgalom, s az elhúzódó munkálatok közepette — ez sem pályázhatna 1985 legegyszerűbb beruházása cí­mére ... — Többször szóba került már az úgynevezett féléjjeles világítási mód. Mikor valósul ez meg? — Ennek előkészítése 1985- ben is, az idén is folyik. Eh­hez nem árt viszont tudni, hogy a négy főútvonalon al­kalmazzuk majd. Arról van szó, hogy azokat a lámpákat, amelyekbe két fényforrás, izzó jár, összeköthetjük úgy is, hogy az egyiket a kevésbé forgalmas időszakban — az éjszaka má­sodik felében — központilag kikapcsolhatjuk. Ha mindez alkalmas helyen történik, je­lentős energiamegtakarítással járhat elsősorban a népgazda­ságnak — magyarázza Berecz Lajos. — Nagykőrös legújabb jelző­je a „zártkertes város” lehet­ne. Hogy halad a villamosítás? — Tavaly elsősorban a te- metöhegyi részen építettük to­vább a hálózatot. Ezek lénye­gében önerős fejlesztések, s ta­lán most is érdemes hangsú­A Pest Megyei Hírlap Kupa megyei úttörő korosztályos bir nozó-csapatverseny szabad­fogású fordulóját hat csapat­tal Szigetszentmiklóson ren­dezték. A Nk. Kgy. Kinizsi fiataljai (Petrák János, Ba­logh Antal, Kecskés Sándor, Kecskés Győző, Tóthpál Vik­tor, Tóth Péter, Barna Sán­dor, Tekes Csaba, Illés Béla, Kecskés Attila, Tóth Zoltán, Kovács Ottó, Kiss Csaba, Ta­más Balázs és Danka Gyula) derekasan helytálltak. Sor­rendben a Dabasi Tsz SE-t 7:3-ra legyőzték, a vendéglátó és végső győztes Csepel Autó VSE-től 6:4-es vereséget szen­vedtek, majd az Alsónémedi KSC-t 10:0-ra lelépték, az Abonyi Tsz SK-t pedig 5:5- tel, jobb tusaránnyal legyőz­ték és ezzel másodikok lettek. Balogh, Barna, Kecskés At­tila és Tóth Péter kiemelke­dően szerepeltek. Az összetett versenyben ele­ve hátránnyal indultak a kö­rösiek. mert a korábbi kötött­fogású fordulón, akkori prob­lémák miatt nem tudtak el­indulni. TORNÁSZFIŰK Szentendre nem vállalta a megyei középiskolás férfi C- kategóriás tornabajnokság első fordulójának megrendezését és így városunkban, a Toldi- tornacsarnokban került arra sor. E kategóriában az utóbbi tíz év közül most volt a leg­népesebb a mezőny. Mind­három körösi intézmény fia­taljai elindultak. Az élelmi- szeripariaknál jól sikerült a generációváltás, amit az ered­mények is mutatnak. Csapatversenyben (7 in­duló) : 1. Nk. Toldi (Marton Béla, Bakai István. Balogh László, Tóth Ferenc, Balogh István, Nagy József) 264,5; 5. Nk. Gimnázium (Dobos Ist­ván, Erdey Pál, Horváth Le­hel, Somlyai Károly, Kalocsa László, Szűcs Zoltán) 362,4: 6. Nk. 224-es Szakmunkás­lyozni, hogy már a szervezés*• kor kifizetődőbb belépni az áramot bevezettetők közössé­gébe. Ugyanis az építés költsé­ge így több részre oszlik, tehát egy-egy személyre kevesebb pénz jut. Későbbi bekapcsolás­kor pedig már mindig az ere­deti összeget kell fizetni, azaz nemcsak szomszédainak, tár­sainak, de lényegében saját magának ellensége az, aki ez utóbbi megoldást választja. Mindazok, akik csak később gondolták meg magukat, ha idejében jelentkeztek volna, fele pénzből kihozhatták volna a vezetékeket. Márpedig ez je­lentős önköltségcsökkentő té­nyező lehetne, különösen, ha árutermelésbe fogják a zárt­kertet. Kisgépekkel — Beruházásokhoz emberre, anyagra, gépre van szükség ... — Hálózatépítőink nem ép­pen irigylésre méltó körülmé­nyek között dolgoznak, hiszen jóformán egész esztendőben a szabad ég alatt vannak. Ezt a hátrányt, úgy tűnik, egyre ke­vésbé tudjuk pénzzel ellensú­lyozni. Talán ezt is jelzi, hogy utánpótlásunk gyér, szinte alig van jelentkező. Az anyagellátásról már rész­ben tettünk említést, a kábelek kapcsán. De volt bajunk a cseh importból származó faoszlo­pokkal, a rögzítőelemek közül a csavarokkal, s időnként vas­beton oszlopot is késve kap­tunk, vasúti szállítókapacitás hiánya miatt. Gépeink ■ közül a nagyobbak — járművek, munkagépek — egyre öregednek, s a fokozott igénybevétel meg is látszik a 6—8 esztendős szerkezeteken. Ugyanakkor különböző kisgé­pek — például aggregátorok — beszerzésével igyekszünk könnyíteni dolgozóink munká­ján — fejezte be a tájékozta­tást Fischer János osztályve­zető.. B. O. képző (Fehér Ambrus, Törő- csik Pál, Andrási Gyula, Már­ton István, Karsay Lajos) 228,8 ponttal. Egyéni összetettben (40 in­duló közül): 2. Balogh István 54,6; 3. Nagy József 54,1; 5. Tóth Ferenc 52,5 (mind: Nk. Toldi); 6. Karsay Lajos (Nk. Szakmunkásképző) 52,4 ponttal. Szokatlan módon nem ve­hettek részt a Nk. Kgy. Ki­nizsi sportolói a fővárosban megrendezett serdülő fiú II. osztályú vidéki egyéni baj­nokságon. Bár néhányan az előzetes versenyeken kihar­colták az indulási jogot, a tornaszövetség főtitkára ak­kor külföldön volt és a kö­rösieket elfelejtették meg­hívni ... TEKESIKER Remekül zárták az 1985-86. évi NB III-as csapatbajnok­ság délkeleti csoportjában az őszi idényt a körösi tekézők. A szomszéd városban a KTE közismerten nehéz pályáján legyőzték a vendéglátókat és ezzel dobogós helyen állnak, fennállásuk óta legjobb sze­replésükkel. Nk. Mészáros TSZ SK— Kecskeméti TE 5:3 (2277- 2224 fa) Nk.: Kovács 394 (1), Nagy 396 (1), Farkas J. 359, Tóth F. 356, Szabó B. 376, Lóczy 396 (1). A megyei bajnokságban, a temetöhegyi tekecsarnokban: Dutép (Kecskemét) B— Nk. Mészáros Tsz SK B 5:1 (1371-1286 fa) A Vendégek biztosan győz­tek, egyéni pontszerző: Miku­lás (330). Nk. Mészáros Tsz SK ifi— Dutép ifi 3:1 (744-725). Meg­érdemelt az ifik újabb győ­zelme; egyéni pontszerző: Szabó T. 384. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Sporthírek KisiieisáSea szerepeltek

Next

/
Thumbnails
Contents