Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 12. szám
1986. JANUAR 15., SZERDA ~<J(íAcm Bős-nagymarosi vízlépcső Munkabizottság Az MTESZ Magyar Elektrotechnikai Egyesülete erre az évre nagyszabású programot dolgozott ki, amelynek legfőbb célja az, hogy az egyesülethez tartozó szakemberek az erőműépítéstől a közvilágításig ismerjék meg és segítsék bevezetni a legkorszerűbb technológiai eljárásokat. A 6500 tagot tömörítő egyesület több szakértői munkabizottságot alakít. Bekapcsolódnak az egyesület szakemberei a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer energetikai üzemirányítási koncepciójának kialakításába is. A feladat végrehajtására az energiagazdálkodási, a híradástechnikai, valamint a mérés- és automatizálási tudományos egyesület szakembereivel közös munkabizottságot alakítanak. Utóellenőrzés, hivatalban Pest megye öt vonzáskörzetében Tegnap egyeztették a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon az utóvizsgálattal kapcsolatos tennivalókat. Miként Pesti István főelőadó elmondta, Budaörs, Dabás, Mo- nor, Nagykáta és Szentendre vonzáskörzetében most azt veszik szemügyre a népi ellenőrök, hogy az 1984. évi alapvizsgálat óta milyen változások történtek, az állami szervek eleget tesznek-e az 50/1977. számú minisztertanácsi rendelet előírásainak, s a gazdálkodó szervek milyen intézkedéseket tettek a jogszabályban meghatározott kötelességeik teljesítésére. Az 1984-ben folytatott alap- vizsgálat kiderítette, hogy hiányzik az összhang a különböző ellenőrző szervek tevékenysége között, s az ellenőrzések hatékonyságát gyengíti, hogy ritka a felelős személy megnevezése és a felelősségre vonás kezdeményezése. A gazdálkodó szervek belső szabályzatai pedig nem terjedtek ki az említett minisztertanácsi rendelettel kapcsolatos tennivalókra. Most a népi ellenőröket nemcsak az érdekli, hogy az ellenőrzési naplót és egyéb nyilvántartást naprakészen vezetik-e az állami hivatalokban és gazdasági egységeknél, hanem az is, hogy az ellenőrzések tapasztalatait a helyi vezetők hasznosítják-e, ismertetik-e azokat a dolgozó kollektívákkal a munkahelyi demokrácia fórumain. Cs. S. Elfelejtett permetezési naplók Veszélyeket rejtő védekezés A könnyelműség okozza a bajt A mezőgazdasági termelés ma elképzelhetetlen műtrágyázás és vegyszeres védekezés nélkül. A biokertészkedés kétségtelenül rokonszenves szárnypróbálgatásai — legalábbis jelenlegi tudásunk mellett — nem jelentenek reális alternatívát. A kemikáliákkal tehát szükségképpen együtt kell élnünk, csakhogy a jelenleginél jóval megfontoltabban. Pest megye zöldség-gyümölcs termelésének jókora hányadát a kistermelők adják, s az általános tapasztalat az, hogy a védekezés technológiája ebben a körben az utóbbi időben romlott; veszélyezteti a környezetet, rosszabb esetben az egészséget. Ez késztette a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályát, hogy együttgondolkodásra invitálja a témában érdekelt szakembereket. A közelmúltban került sor az eszmecserére, amelyen részt vett dr. Winkler István, a Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke, dr. Kelemen Erzsébet, a megyei Köjál élelmezés-egészségügyi osztályának vezetője, Gombos Zoltán, a Pest—Nógrád—Komárom Megyei Agrokcr növény- védőszer-osztályának vezetője, valamint a MESZÖV-öt képviselő Gulyás László. Bevezetőjében Gulyás László kifejtette, hogy miközben az exportra kerülő terményeket szigorú vizsgának vetik alá, addig az itthoni piacokon az ellenőrzés meglehetősen laza. Igaz ugyan, hogy a termelő köteles lenne permetezési naplót vezetni, ám ez a szabály számonkérés híján írott malaszt csupán. Megyénkben 50—60 ezer tonnányi zöldség-gyümölcs kerül ki az egyéni termelőktől, ezt a mennyiséget természetesen lehetetlen lenne megvizsgálni, az azonban bizonyos, hogy valamit tenni kell. Kérdés, merre induljanak. Dr. W. I.: Pest megyében hozzávetőleg félmillió ember foglalkozik kertészettel, egyes termékek, így a bogyósok, a csonthéjasok, vagy a naspolya például csakis kistermelőktől származnak. Nő az export mennyisége is ebből a szektorból. Ismeretes, hogy a fogadó országok igen szigorú követelményeket állítanak az áruval szemben: garantálni kell, hogy nem alkalmaztak nem engedélyezett szert, s a használható vegyszerből sem lehet a tűréshatárt meghaladó maradék a zöldségen, illetve gyümölcsön. Mindebből látható, hogy a feltételek teljesítése nem lehetetlen, s jogos az az igény, hogy a hazai vevő kosarába se kerülhessen, teszem azt, előző nap permetezett portéka. Br. Kelemen Erzsébet: Annál is inkább, mert bár ma még bizonyos faita betegségek és a kemikáliák között az egyenes összefüggést nem feltétlenül tudják kimutatni, de a sokféle vegyi terhelés, beleértve a háztartásokban alkalmazottakat Is, nem lehet közömbös a szervezetre. Az ef- faita hatás egyébként kumulálódik, azaz összeadódik, és egy adott szint fölött károsodást okozhat. Magunk is úgy látjuk, van tennivaló, meri: sokan tudatlanságból vasv felelőtlenségből nem az előírásoknak megfelelően használják a növényvédő szereket. Itt vannak például a köztes növények, a szőlő közé ültetett borsó, káposzta és a többi. Nyilvánvaló, hogy a szőlőnek szánt permetből azokra is jut, ezzel azonban már esetleg nem 6zámol a gazda ... Gombos Zoltán: A veszély, amárökíiesz^üpk,^ valóságos., Le kellviszönVsz&tezn!, hogy' nem maguktól a szerektől kell félni, hanem a szakszerűtlenségtől, könnyelműségtől. Vegyszer nélkül ugyanis nem lehet termelni. Az igazság az, hogy az ismerteknél sokkal jobb vegyszerek is vannak, amiket egyszerűen nem merünk piacra dobni, mert tartunk a helytelen használat kárától. A személyes véleményem az, a piacra termelőket egyrészt vizsgáztatni kellene a kezelésből, másrészt viszont szigorúan felelősségre vonni a szabályok megszegőit, akár büntetőjogilag. Gulyás László: Mi itt a MESZÖV-nél az ismeretterjesztést tartjuk az egyik sarkalatos pontnak. Ám a dolgunk nem könnyű. Vegyük a gazdaboltokat, ahol jó esetben nem csupán beszerezhetik a termelek a különféle szereket, de tanácsokat is kaphatnak az alkalmazásra. Ezekben a boltokban elvileg csak olyanok lehetnek vezetők, akiknek van méregkezelői vizsgájuk, illetve igazolványuk. Csakhogy olyan nagy a körükben a vándorlás, hogy meglehet, e percben tán a felének sincs kellő végzettsége. Ezárt a kistermelőket igyekszünk a hagyományos téli tanfolyamokon oktatni, közülük is főként a szakcsoportvezetőket. Ehhez kérjük a Köjál és a növényvédő-szakemberek segítségéit, vállaljanak egy-egy előadást. Együtt próbáljuk tudatosítani, hogy az öncélú, túlzott vegyszerezés milyen veszélyeket rejt, még akikor is, ha a hatás nem olyan drámai gyorsaságú, mint ha teszem azt, iszik valaki a perm étiéből. Dr. Winkler István: Egyetértek a felvilágosítás fontosságával és azzal, ami legalább ilyen alapvető: a termelői morál emelésével, hisz valamennyien tudjuk, akadnak, akik pontosan ismerik, hogy mi a tilos, de ha a piaci érdekük úgy kívánja, bizony leszedik idő előtt a frissen permetezett gyümölcsöt. Mi eddig is végeztünk ellenőrzéseket, de ezek hatásfokát feltétlenül javítani kell. Mindenekelőtt vissza kell állítani a permetezési napló becsületét, éppen ezért 1986-ban általánossá 1 akarjuk tenni, hogy a felvásárlótelepeken csakis ennek a dokumentumnak a felmutatásával vegyék át az árut. Célszerű lenne, ha a piacfelügyelők szintén számon kérnék a korrektül vezetett naplót. A Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakembere különben megmutatott egy 1984-ben keltezett felhívást, amelyet a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője írt alá, s amely nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a fent említett nyilvántartás hiánya esetén az ellenőrző szervek a helyszínen bírságolhatnak. Azt viszont a MÉSZÖV osztályvezetője Jet,te hozzá,Jiogy a nél- * " kWözft'Stétterrnaplók legyártására szövetségüknek nincsen pénze. Gombos Zoltán, az Ag- roker képviselője azonban vállalta, hogy elkészíttetik a megyének szükséges mennyiséget, ez ne legyen akadálya az előrelépésnek. Nem vitás, nagy fába vágta fejszéjét a megyei kistermelés nagy részét átfogó MÉSZÖV. Az elhatározásokat most a következetes megvalósításnak kell követnie, hisz a tét nem kevesebb, mint egészségünk, környezetünk megóvóSS. Szigethi Teréz Havi egy forint a tároiás kilónként Mirelitverseny a Szolgálja a fogyasztók érdekeit boltokban Kamionok robognak el mellettem a Dunakeszi Hűtőházhoz vezető úton. Oda-vissza mindig nagy a forgalom. Nemcsak bogyós gyümölcsöket raktároznak itt, mínusz 25 fokon. Egyik fő tevékenységük az úgynevezett bértárolás is. Az 1000 vagonos hűtőkapacitást kihasználva a húsipari vállalatok hozzák ide a vágott baromfit, a sertés- és marhahúskészletet, melyet a megfelelő ellenőrzés után innen küldenek a hazai és külföldi megrendelőkhöz. A hűtőház 1984-ben 15141 tonna, tavaly 6500 tonna húst forgalmazott. Gondosan tároltak Nem csak exportot, importot is közvetítenek Dunakeszin. Ide tárolták például a külföldről érkezett karácsonyi halkészletet, innét kerültek ki a környék üzleteibe, Észak- Pest megye és Nógrád nyugati területeinek kis falvaiba, közeli városaiba. Az élelmiszerek mindenféle fajtája, a bogyós gyümölcsök hűtésének költségei is, havi egy forintba kerülnek kilónként. Érthető tehát, hogy minél gyorsabban igyekeznek értékesíteni. Krima János igazgató és Puskás Zoltán kereskedelmi osztályvezető elégedett az elmúlt esztendő eredményeivel. Az igazgató szerint a múlt év végéig legfeljebb 10 vagon málna maradt a kamrákban, de bíznak abban, hogy az is hamarosan gazdára talál. Az árbevételi tervet teljesítették, a vállalati eredmény közel 20 százalékkal jobb annál, amit terveztek. A belkereskedelmi forgalom viszont némileg eltérő képet mutat. Nem kedvez a már említett energiaköltségeknek az, hogy hár a bázishoz képest magasabb volt a forgalom, a tervhez viszonyítva lemaradás mutatkozik, nő a tárolási idő, az önköltséghez többször kell számítani az egy forintot. Pedig a hűtőipar az idén is sokat tett, gondosan raktározott a lakosság téli ellátása érdekében. Málnából jó volt a termés, de o beszállított mennyiségnél többet is feldolgozhattak volna, ha kint a területen szervezettebb lett volna az átvétel, kevesebb gondot okoz a rekeszek hiánya, eltűnése. Egyes gyümölcsfajtákból kevés termett. A zalai dombokról nem érkezett az idén gesztenye, s mint tudjuk, szinte teljesen tönkrement a földek elmúlt nyári uborkatermése. Ami hiányzott, azt rugalmasan más termékekkel pótolták. E gondok ellenére is Lassúbb gyarapodás Nehezebb körülmények Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei az elmúlt 5 év alatt is bizonyították életképességüket. Fejlődésüket jól tükrözi, hogy amíg a megye iparában 2—3 százalékkal, mezőgazdaságában 3 százalékkal nőtt a termelés az elmúlt időszak alatt. A növekedés összességében meghaladja az országos átlagot. A termelés 1982—83-ig folyamatosan növekedett, ekkor azonban részben a közgazda- sági szabályzók változása, részben az aszály miatt megtorpant. Ugyanakkor fokozatosan rom’ottak a jövedelemszerzés lehetőségei, a kiegészítő tevékenységben is. Ezek együttes hatása eredményezte, hogy amíg 1980-ban Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeiben a jövedelmezőségi ráta meghaladta a 10 százalékot, tavaly 6 százalékra csökkent. Ebben a nehéz időszakban is megőrizte pozícióját a három abonyi. az Örkényi és péceli szövetkezet, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, alacsony jövedelmezőségű volt a mono- ri, az albertirsai Szabadság, a ceglédi Magyar—Szoviet Barátság és a szentmártonká- tai Kossuth tsz. A körülmények adottak, nem lesz könnyebb a gazdálkodás a VII. ötéves terv időszaka alatt sem. Főként azoknak a gazdaságoknak, amelyek nagyobb mértékű fejlesztésekbe fogtak, s sok rajtuk a kamatteher. Ilyen körülmények közepette kell elérni, hogy az intenzív fejlődés általánossá váljon a gazdálkodásban. A számítások szerint a tervidőszak végéig mintegy 10 százalékkal nő az alaptevékenység. Ezen belül az állattenyésztés fejlődése mérsékeltebb ütemben, a növény- termesztésé dinamikusabban emelkedik. A szarvasmarhatartásban elsősorban a melléktermékekre és a legelőre alapozott húshasznú állomány fejlesztése kerül előtérbe. A reálisan elérhető 200 millió liter tej termelése a fővárosi igények maradéktalan kielégítését teszi lehetővé. A sertéstenyésztés fő feladata, hogy megteremtse az exportképes árualap feltételeit. A baromfiágazatban és a kisállattenyésztésben is növekedésre lehet számítani. Mindehhez kedvezőbb helyzetet, teremtettek az . ez évi szabályozóváltozások. A felvásárlási árak és támogatások növelése, a termelési adó csökkentése nyomán mintegy 200 millió forint eredménynövekedéssel számolnak a gazdaságok. B. Z. 42 tételből áll a szövetkezeti és állami boltokba kiadott árulista. Fogyaszthatunk januárban, étkezőszobánk ablakából közben a havas ágakra pillantva, vitamindús piros ribizíit, zamatos ízű. a kora nyár hangulatát idéző meggyet, vásárolhatunk fagyasztott őszibarackot, készíthetünk káposztás- vagy almásrétest, s a nagyüzemi technika áldásaként vihetünk haza a boltokból pár perc alatt elkészíthető szilvásgombócot. A 300 grammos csomagban árusított zöldbab nagykereskedelmi ára 9,10 forint, plusz egy forintért kerülhet a vásárlókhoz. A 200 grammos málnakrémet 9,18 forintért kapja, 11-ért árusítja a kereskedelem. A közkedvelt lecsót 600 grammos csomagolásban 13 forint 36 fillérért szállítják, s ezt 2,60 forintos különbséggel közvetítik a kereskedők. A hűtőház vezetői rendszeresen kiküldik az ártáblázatot, sőt plakátokat is készítettek, amit a pénztárak mellé szántak kifüggesztésre, ezek azonban ritkán láthatók. Pedig kell a reklám. Ezzel is szeretnének hozzájárulni a forgalom növeléséhez, melynek, mint mondják, egyik akadálya az, hogy a városok néhány nagy üzletét kivéve, a kis falusi boltokban kevés a hűtőkapacitás, az egyszeri feltöltés nem tart ki az új szállításig. Bár igaz, Vácra, Dunakeszire , napontg indulnak a kocsik/ á falvakban pedig hetenként háromszor jelennek meg. Fontos ebből a szempontból Mógor Lászlónak, a Váci Áfész áruforgalmi főosztály- vezetőjének a megállapítása is. Szerinte a bogyós gyümölcsöket termelő vidéken sokan rendezkedtek be téli önellátásra. Miért a drágábbat ? Van itt valami, amit első hallásra nehéz megérteni, s éppen ezért utána kell járni a dolognak. Mint Puskás Zoltán mondja, a kereskedelemben ma már nincsenek ellátási kötelezettségek, noha a felelősséget ennek ellenére U érezni kell a területért. A fő szabályzók azonban az üzleti szempontok, s számolni kell az egyre inkább kibontakozó verseny körülményeivel is. Ma már egyszerre kínálja a boltoknak ugyanazt a terméket a Ráckevei Aranykalász Tsz és a Nagyrédei Tsz, valamuit a hűtőház. Közülük, mint állítja, ők adják olcsóbban az árut. Ebből arra következtethetnénk, hogy egyelőre a versenyben is mindig vezetnek, hiszen ezáltal mindenki jobban jár, s különösen előnyös ez a fogyasztók számára. Amint a boltokat felkereső instruktorok tapasztalták, a dolog nem ilyen egyszerű. Szerintük előfordul, hogy a drágább terméket rendelik meg, s kaptak már olyan választ is, mely szerint nem érdemes például az olcsó málnakrémmel foglalkozni. — Mivel magyarázzák? — Steinhäuser Ferenc, a váci 10. sz. népbolt vezetője egyenesen az eladótérbe kalauzol, hogy ott bizonyítékul nagyrédei árut mutasson érveléséhez, de nincs szerencséje. Aznap csak dunakeszi árut találhatunk a hűtőpultokon. Azonos áron — Mindegyik vállalatnak jó vásárlói vagyunk — magyarázza. Az árrés egyforma. A vevő viszont nem mindig az árat nézi, hanem az általa jobbnak tartott minőséget keresi. A rédeiek csomagolása szebb, néhány árujuk frissebb, zsengébb. Ez az egyszerű magyarázat — jegyzi meg, miközben végigjártatja tekintetét a szép és kívánatos fagyasztott baromfiféleségeken. — El van ez a város kényeztetve — mondja mosolyogva, nem titkolt örömmel. Tőrincsi Kálmán, a váci Naszály Áruház élelmiszerboltjának vezetője úgy tudja, hogy mindhárom termelő egyforma áron szállít, ő a dunakeszieket részesíti előnyben, mert nagyobb választékot kínálnak, s akár telefonon is rendelhet tőlük. Kalvach Miklósnak, a dunakeszi ABC-áruház vezetőjének a véleménye is azt bizonyítja, hogy ahány bolt, annyiféle tapasztalat. Ő is a hűtőháztól rendel, s szerinte ott a csomagolás is jobb. A vámosmikolai ABC-be a hernádi tsz-ből érkeznek a fagyasztott húsfélék, de zöldséget és gyümölcsöt ők is Dunakeszitől kérnek. — Kevesebb áruval nagyobb forgalmat? — Ha ilyen szándék vezetné is a kereskedőket, nem szólhatunk bele az önálló választásba. Ez különben sem bizonyítható — mondja Mógor László az Áfész-irodán. Tény, hogy a közelmúltban kevés borsót szállítottak, másoktól kellett hozzá vásárolni. A kereskedőnek attól kell rendelnie, aki olcsóbbat és jobbat kínál. A mirelit különben sem olcsó, s a kereslet csökkenésében ennek komoly szerepe lehet. Az energia sajátossága az, hogy nem csak drága, hanem kevés is. Korszerű, egészséges táplálkozásunk fontos kellékei a fagyasztott áruk. Jólenne, ha minél olcsóbban juthatnának el a fogyasztókhoz. K. T. 1. Galga-parti bébipizsi A Galga-parti összefogás Termelőszövetkezet domonyi varrodájában február vegéig mintegy 1500 bébi- és gyermekpizsamát készítenek a Főnix Háziipari Szövetkezet megrendelésére Barcza Zsolt felvétele
