Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-13 / 10. szám
Két éve megoldatlan 49 család ügye Az aszódiak komfortosan fáznak A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1986. JANUÁR 13., HÉTFŐ Több a lány, mint a fiú Új szál®! fansiiatnak Lécslen Apaipusztára valamennyien visszavágynak A történet szépen indult. Továbbépítve a lakótelepet, Aszódon 1978-ban átadtak két új, négyemeletes házat. A Falujárók útja 5/22-es és 5/23- as épületeinek tanácsi lakásaiba örömmel költözködtek be a családok, tudván: a nagyközség legnívósabb otthonait tudhatják magukénak. A hur- colkodás óta hét esztendő telt el, s a közhangulat azóta nagyot változott. Keserűség csendül ki az egyik lakó, Su- rányi Jánosné szavaiból: Átadták — nem adták — Ezek a lakások a hetvenes évek végén készültek el, s mivel akkoriban olcsó volt az olaj — gázvezeték nem lévén a községben — értelemszerűen olajfűtést terveztek. A konyhában egy kisebb, a két szobában egy-egy nagyobb olajkályhát helyeztek el, a fürdőszobában pedig olajbojler biztosította a meleg vizet. Az első esztendőben, 1979-ben nem is volt különösebb gond a fűtéssel, bár már akkor is rebesgették, hogy a kéményseprő vállalat — különböző műszaki problémák miatt — nem volt hajlandó átvenni az épületek kéményeit. De ezzel akkoriban nemigen törődtünk. Örültünk a szép, új lakásnak, hogy végre kényelmesebben, kulturáltabban élhetünk. — A nyolcvanas évek elejétől azonban — szól közbe a férj, Surányi János rokkant- nyugdíjas — egyre több gondot okozott a téli fűtés. Visz- szaáramlott a korom, a füst, a huzattól néha begyújtani sem lehetett. Ekkor vette kezdetét a két épület lakóinak kálváriája, amely mind a mai napig tart. Megoldást keresve bajukra, értelemszerűen a lakások felett tulajdonosi jogokat gyakorló helyi költségvetési üzem illetékes csoportjához fordultak. S mivel mindenki számára egyértelmű volt, hogy a fűtési gondok oka a kémények körül keresendő, egyre jobban forszírozták: vajon átvette-e az arra illetékes vállalat annak idején a kéményeket? — Természetesen — mondja Bagyin József tanácselnök. — Hogy miért nem került elő ez a dokumentum éveken át? Magam sem értem. Tény azonban, hogy a két épület műszaki átadásakor a kéményseprő vállalat szakemberei is átvették a kéményeket. A tények azonban inkább a lakók információit erősítik meg. A költségvetési üzem főkönyvelője vaskos paksamétát tesz az asztalra. A dokumentumok sorából azonban hiányzik a sokat emlegetett műszaki átvétel. — Talán a tanácson megtalálható — bizonytalankodik Mészáros Antal főkönyvelő, aki az éppen szabadságon levő illetékes helyett mutatja a dokumentumokat. — Nemigen értek a műszaki dolgokhoz — mondja —, egy azonban biztos. Az épületek átadása óta a költségvetési üzem egy fillért sem fizetett ki a rendszeres tisztításért, karbantartásért a kéményseprő vállalatnak- Igaz, ezeket a munkákat nem is végezték el. A mai bőrdíszművesség az iparművészet egyik ága. E szakma a XIX. században több hagyományos mesterség (erszényes. tarsolyos, dobozos) és új tárgyak (pénztárca, levéltárca, szemüvegtok) készítésének összeolvadásával jött létre. A hajdani bőrművesség sok tekintetben tágabb keretek között mozgott. A különböző bőrdíszítési technikákat: festés, pácolás, domborítás, metszés, hímzés, égetés és intarziával való díszítés. Keletről hozták be. Legkiválóbb művelői az arabok voltak, ők honosították meg Spanyolországban a középkorban ezt a műfajt, innen terjedt el egész Európában. A reneszánszban a domborított, festett bőrkárpitokat kedvelték, a bútorokon metszett és aranyozott díszítéseket alkalmaztak. Jelentős a kolostorokban készült bőr könyvkötészeti anyag is, de Nem csoda. Egy 1981. június 16-án kelt levél arról tudósít, hogy a kéményeket „alkalmatlannak minősítették a rendeltetésszerű használatra’’. Pár nappal később, június 24-én datálta a gödöllői illetőségű kéményseprő vállalat azt az iratot, ahol tíz pontban sorolja fel a kéményekkel kapcsolatos hibákat. A javítások határidejét 1981. szeptember 30-ban jelölték meg. Már itt jelzik egyébként, hogy a konyhák, fűtését villannyal kell megoldani. Egy esztendővel később, 1982 júniusában újabb levélváltásra került sor a költségvetési üzem és a vállalat illetékesei között. „Amíg az épületek kéményeit nem javítják meg.-., nem tisztítjuk megrendelésre sem, mert ezzel az Önök felelősségét magunkra vállalnánk”. A válasz egyértelmű. S még egy' adat. Ez év november elején a költségvetési üzem megrendelte az Építőipari Minősítő Intézetnél a kémények felülvizsgálatát. Az erről készült írásos jelentés szerint a Pest Megyei Kéményseprő Vállalat nem vette „regiszterbe” a két épület kéményeit, hivatalosan ugyanis nem adták át azokat. Gardróbon át A félreértések elkerülése végett: nem egy kis füstről, némi koromról és néhány unatkozó lakó szórakozásáról van szó. Bár erről beszéljenek inkább Surányiék és szomszéd- asszonyuk, Lászlóné Herr Piroska. — A következőket sikerült kiderítenünk — magyarázza Surányi János, aki hármójuk közül leginkább járatos a műszaki kérdésekben. A megépített termofor kéményekből szeles időben eleve visszaáramlik a füst és a korom. Ráadásul egy-egy kéményre nyolc lakást kapcsoltak, amely lakásonként három-három olajkályhát jelent. Ekkora kapacitást ezek a kémények nem bírnak el- Ugyanakkor a konyhai kályha füstelvezető csöve mielőtt eléri a kéménylyukat, szigete- letlenül keresztülkígyózik a beépített szekrényen ... Az már csak ráadás, hogy az épület átadása' óta egyetlen kéményt sem tisztítottak ki. A lakók. évek során összeszedett információi egyébként összecsengenek a kéményseprő vállalat fent már említett hibajegyzékével, illetve az ÉMI- vizsgálat eredményeivel. Surányiék leszereltették az olajkályhákat, s helyettük kis villanymelegítőkkel próbálják télen kifűteni a kétszobás lakást. — Nálunk három gyerek van — szól közbe Lászlóné —, ezért nem merünk ilyen akcióba kezdeni. Surányiékon kívül egyébként még kilenc lakótársunk szereltette le az olajkályhákat, s helyettük hőtárolós villanykályhákat vásároltak. — Csakhogy ezek darabja tizenegyezer forint — veszi át a szót Surányiné. — Mi ekkora anyagi terhet nem tudunk vállalni, hiszen havi hat és fél ezer forintból élünk négyen- Ügy tudjuk, hogy a kimaradtak bőr miseruhák és bőrből domborított szobrok is. A XIX. században új technológiák jöttek létre, és új tárgytípusok is: emlékkönyv, mappa, levéltárca, női táska. Az egzotikus bőrök divatja is ekkor kezdődött. Az emléktárgyakat gyakran az anyaghoz nem illő sokszorosított grafikai eljárással, litográfiával díszítették. A szecesszió iparművészei átfogó stílus megteremtésével, az egységes környezet kialakításával kivezető utat találtak. A héten a művelődési központ előterében látható műtárgy a szecesszió jegyében fogant panjió,. amely népi zsánerképet elevenít meg. Azért is érdekes, mert Nagy Sándor tervezte a szecessziós bőrmunkák főművéit, ezek a munkák kevéssé ismertek, földolgozat- lanok. F. Zs. lene lakó némelyikénél a kályhák árát szó nélkül visz- szatérítette a költségvetési üzem, míg mások pereskedni kényszerültek velük. Megoldódik-e ? Bagyin József tanácselnök szerint a hét éve húzódó ügy hamarosan megoldódik. Bővítik a transzformátor kapacitását — községi alapból! —, hogy a szűk keresztmetszet ne akadályozza a villanyfűtésre való átállást. A házak legfelső sziptjén levő lakásokba hőtárolós kályhákat helyeznek el. Ezek költségeit a lakásfejlesztési alapból fedezik. A fürdőszobai olajbojlereket minden lakásban villanybojlerre cserélik ki, a konyhákba pedig éjszakai hőtárolós kályhákat tesznek. Hogy miért kellett évekig várni negyvenkilenc aszódi családnak fűtési gondjaik megoldására? A tanácselnök szerint azért, mert még tanulnia kell a demokráciát a költségvetési üzemnek, amelyhez a lakók — türelmetlenségük folytán — nem nyújtottak kellő segítséget. A valódi okot Lászlóné Herr Piroska fogalmazta meg: — Leginkább az ügy intézésének módját sérelmezzük. Egyöntetű és egyértelmű kérdéseinkre miért adtak minden lakónak más és más választ? A hét esztendő alatt miért nem hívott össze a költségvetési üzem egy olyan lakógyűlést, ahol közösen megbeszélhettük volna a fűtési gondot? Miért tételezték fel eleve, hogy nem értjük meg anyagi gondjaikat s az ebből adódó többlépcsős megoldást? Hét év után persze már nehéz a lakók türelmére és toleranciájára hivatkozni- S mivel a tanácselnök által javasolt fűtésátállás csak a negyedik emeleten lakók gondjait odja meg, az ügy várhatóan nem zárul le ... Horváth Judit Iklad, Domony Véradókat várnak Az Ipari Műszergyárban szokásos nyári véradások mellett a környékbeli falvakban is szervez ilyen akciót a Vöröskereszt. Január 19-én, vasárnap Ikladon és Domonyban várják az önkéntes véradókat délután egy óráig, mnidkét községben az iskolában. Ikladon reggel nyolc, Domonyban 8.30 órakor kezdődik a véradás. Négy éve hét alapszervezete működik a Vöröskeresztnek a Ganz Árammérőgyárban. Tevékenységüket csúcsvezetőség fogja össze. Létszámuk változó, az üzemi közösség mozgása, a ki- és belépések itt is éreztetik hatásukat. Az árammérőgyár létszáma az utóbbi években folyamatosan csökken. A vöröskeresztes aktivisták mégis arra törekszenek, hogy bővítsék soraikat. Egészségnevelési hetek, szűrések, családvédelem, véradás, elsősegélynyújtás, polgári védelem, címszavakban ezek a gyári szervezetek legfontosabb tevékenységi területei. Az egészségnevelés részeként tavaly például filmeket vetítettek, a Gödöllő és Vidéke Áfész közreműködésével üdítőitalokból rendeztek bemutatót és kóstolót. Huszonöt nő- és ugyanannyi férfidolgozójukon végeztek fogszűrést, együttműködve dr. Makra Csaba főorvossal. A rákszűrés folyamatos. Dr. Horváth Mihály, a Flór Ferenc Kórház nőgyógyásza hetente fogadja az itt dolgozó nőket. Akinél szükséges, azt kórházban kezelik tovább. A szűréseknél is arra törekszenek, hogy lehetőleg ne okozzanak termeléskiesést. Jó szervezéssel sikerül ezt elérni. Ápolják külső kapcsolataikat. Segítik a városban működő antialkoholisták Pólóklubját. Az országos találkozón, szállást adtak a balatonalmádi üdülőjükben, az őszi Már gyermekikoromban arról álmodoztáim, hogy egyszer majd lóháton járom be a környező vidéket. Megismerem az állat szokásait, fajták szerinti tulajdonságait. Ha nekem nem is, de az ifjú nemzedéknek már megvalósítható ez az álom. Erről beszélgettünk Kovalszky Edével, a pé- celi mezőgazdasági / szakmunkásképző igazgatójával. Propaganda nélkül — Huszonöt éve tanítok Pest megyében, az intézettel vándorolva, ami Monorról indulva Vasadon keresztül Pé- eelen állapodott meg 1955- ben. — Mivel foglalkozik az intézet? — Az elméleti tárgyaik Oktatásán kívül állattenyésztési ismereteket tanulnak a gyerekek. Eddig a szarvasmarha- és a baromfi-, az 1985—86-os tanévtől pedig a lótenyésztés oktatásával is foglalkozunk. — Beszéljen nekünk a lótenyésztő évfolyamról. — Az ötlet tőlem származik, megvalósítása már kát éve húzódó ügy volt. Nem csináltunk különösebb propagandát, mégis nagy érdeklődéssel indult az első osztály, húsz leány és tizenhat fiú jelentkezett. Célunk minden évben egy-egy évfolyam indítása. —• Nem találja különösnek, hogy több a leány, mint a fiú? — Tapasztalatom szerint a lányok gyengédebbek a lovakhoz, jobban megérzik az állat finom megnyilvánulásait. Az egyik hallgatónk, Méri Zsuzsa az országos militárin 6. healmaszedéshez ládákat kölcsönöztek nekik. Állami gondozott gyermekeket, szociális otthont, öregek napközijét támogatnak. Részt vállaltak az állami gondozott gyerekek és nevelőszüleik gyereknapi és anyáknapi ünnepségéből. A gyerekeket gyári busz szállította oda és vissza a nyaralóhelyre. Részt vesznek a városi családvédelmi bizottság munkájában. Az idősek megsegítésének - programjában ötszáz sorsjegyet adtak el tízezer forint értékben. Közreműködtek a városban élő idős korúak felmérésében, a környezettanulmányok készítésében. A Ganz Árammérőgyárban évente kétszer rendeznek véradónapot. Ezeken a tavaszi és őszi napokon általában másfél száz dolgozójuk vesz részt, ötven-hetven litert vért gyűjtenek össze. Készenléti brigád Is van az üzemben. Az utóbbi két évben négyszer hívták be őket sürgős esetekhez. Korábban szokás volt náluk is a véradó-találkozó. A múlt évben nem tartottak ilyet. A kiváló véradókról azonban nem feledkeztek meg. A november hetediki ünnepségükön harminchaton vehették át kitüntetésüket. Hagyományos területe a vöröskeresztes mozgalomnak az elsősegélynyújtás. Ennek keretében az üzemben dolgozó valamennyi gépkocsivezető elvégezte az alapfokú taníolya mot. lyezést ért el. Maga idomította be a két lovat a Kiskunsági Állami Gazdaságban. Hálásabb a többinél — Hol gyakorolhatnak? — A Budapesti Lótenyésiztő Vállalatnál az ügetőn és a ga- loppályán, az előbb említett Kiskunsági Állami Gazdaságban. Tervezzük a törökszent- miiklóslakkal, az ócsai és a többi állami gazdasággal, téesszel való együttműködést is. — Létszámgondjaik nincsenek? — Egy lovas szakemberre lenne szükségünk. Ez jelen pillanatban nem olyan égető, távlatilag azonban feltétlenül kívánatos. Két nevelői állásunk sincs még betöltve. — A diákok elhelyezését hogyan tudták megoldani? — A háromszáz tanulóból kétszáz kollégiumokban van elhelyezve, a többi bejáró. Állandó felügyeletet adunk szakoktató vagy nevelő személyében, kulturált környezetben tanulhatnak, szórakozhatnak. Az élelmezésük gyakorlati foglalkozások alkalmával is meg van oldva az oktatóbázisok segítségével. De talán kérdezze meg a gyerekeket is! Máthi Adrien nagyon szereti az állatokat. — A lovakat Egy éyvel ezelőtt, 1985 januárjában nagy feltűnést keltett, amikor Gödöllőn bezárt a Dózsa György út elején levő járműalkatrész-üzlet. Folytak a találgatások, mi lesz a helyén. Az építőikre sokszor rányitották az ajtót,, érdeklődve, hogy hova költözött az autósok boltja..A belső átalakítás után feltöltöttek áruval az üzletet, s eljött az újranyitás napja. Megváltozott az üzlet profilja és az üzemeltetők is. A Jászberényi Hűtőgépgyár, a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat és a túrái Galgavidéke Áfész közös vállalkozásában mintabolt nyílt. Azóta sokszor elsétáltam már az üzlet előtt, sőt betértem vásárolni is. Érdeklődéssel léptem át a minap is az üzlet küszöbét, azt tudakoltam, hogy a tevékenységében és gazdájában megváltozott boltban milyen az élet, a forgalom, az ellátás, hogyan állnak árukészlettel. A bolt vezetője, Tusor József készségesen informált. Elöljáróban elmondtam, hogy kintről is kellemes látvány a tiszta, tágas, szép üzlet. Szívesen hallgatta az elismerő szavakat. A bent látottak . is nagy szaktudásra, jó kereskedelmi érzékre vallanak. Rég volt az, amikor felsőfokú áruforgalmi képzettséget szerzett, mondotta Tusor József. A Galgavidéke Áfésznél különböző munkakörökben dolgozott, mígnem felajánlották ezen üzlet vezetői posztját. Hárman dolgoznak itt és úgy érzik, becsülettel helytálltak. Az első évet a kis kollektíva sikeresen zárta. Tervük negyvenmillió forintos árbevétel volt, amit 48 millióra teljesítettek. Egész éven át egyenletes volt az áruellátás, a gyár ütemesen szállított. Az év yégi rohamot is jól állták, bő készlettel rendelkeztek. Az üzletben található áruk híre messze vidékre eljutott. Vonzási körzetük ma már kikülönösképpen. Ügy érzem, sokkal hálásabb a többi tenyésztett állatnál. Megérzi, ha szeretik. A sport azért más — A sport vagy a tenyésztés vonzott inkább? — A tenyésztés érdekel jobban. — Igen, engem is — veszi át a szót Sándor Lívia. — Nyugodt szívvel mondhatom, Apajpusztára ■ visszavágyunk valamennyien. Ott mindent meg lehet tanulni. A lovaglást, a hajtást ugyanúgy, mint a lótisztítást, a szerszámok használatát. A tanárok nagyon lelkesek. Van olyan, hogy csak hat órát alszunk, elfáradunk a munka végére, de mindenki szívesen lemond a pihenésről, ha van egy újabb érdekes téma, amit még nem beszéltünk meg. — A galoppályán sajnos nagyon idegesek a lovak — szól közbe Máthi Adrien. — Valószínűleg az indítószerkezet megviseli őket. — Igen, ezt már mi is észrevettük. Más a sport és más a tenyésztőmunka — állapítja meg Szépréti Attila. — További terveitek? — Szeretnénk a szakma mellett tovább tanulni. Sz. M. terjed Vecséstől Gyöngyösig, Székesfehérvártól Salgótarjánig. A raktárak feltöltése, valamint a vásárolt áruk kiszállítása az udvaron át történik. A hatalmas raktárak bő árukészletnek adnak helyet. Decemberben több mint 250 különböző hűtőt és fagyasztót adtaik el. Az ünnepek után mit lehet kapni, maradt-e valami, kérdeztem. Van 300 literes fagyasztó, 125, 240 literes háztartási hűtő, sőt a legújabb 285/125 típusú Lehel és 80 literes gázos hűtő. Radiátorokból harmincféle méretben, olyan mennyiségben, hogy előjegyzés nélkül is vásárolható. minden igényt ki tudnak elégíteni. Kapható autoszifon, szifonfej és alkatrészek. Keddtől szombatig tartanak nyitva, hétfő a szünnap. — Azon dolgozunk, hogy az igényeket kielégítsük, idáig nem volt probléma, reméljük, a jövőben sem lesz — mondta végül Tusor József, a mintabolt vezetője. Cs. J. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilmek, Okos mama, magyar film, készült 1935-ben. A gödöllői művészek csoportos kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Nagy Sándor: Börparaván, megtekinthető az előtérben. Kék Villám. Színes, magyarul beszélő amerikai krimi, 4, 6 .és 8 órakor. ISSN 0133—1987 (Gödöllői Hírlap) A hét gödöllői műtárgya Nagy Sándor: Bőrparaván Előjegyzés nélkül Messzire jutott a hírük Viröskereszt a gyárban Folyamatos szűrések Alapfokú tanfolyam gépkocsivezetőknek
