Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám

Kitüntetettjeink arcképcsarnoka Édesapjuknak is elfogadnák Gyomron már nagyon várják, hogy elkészüljön Reggelente — úgy hat óra felé — mindig találko­zom Bálint Bélával, aki a gyömrői Halászkert Étte­rem udvari kapujánál vá­rakozik. Bár a munka csak hét órakor kezdődik hiva­talosan. de ö mindig ko­rábban érkezik. Gondolom, ahol ilyen emberek dolgoz­nak. ott a többiek is fe­gyelmezettek. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat tavaly fogott hozzá a vendéglátó egység bő­vítéséhez, 1 ezer 200 adagos korszerű konyhát és éttermi részt hoznak tető alá. A kő­műves brigád vezetője Szakái István, aki több mint másfél évtizede dolgozik a gyömrői vállalatnál. Előtte Debrecen­ben, majd a fővárosban ke­reste kenyerét különböző munkahelyeken. A nagy tapasztalattal ren­delkező szakember kunosán magas arccsontú, sovány test­alkatú, talán ezért, talán má­sért is. nem tűnik többnek ötvenévesnél. Pedig az idén már nyugdíjba készül, tehát a 60. évében jár. Néhány éve bízták meg őt a fiatalok bri­gádjának a vezetésével, s ő szívesen vállalta ezt a felada­tot. Elsősorban a gyömrői ki­segítő iskolából kikerült, a vállalat munkásszállásán ott­honra talált fiatalemberek dolgoznak a keze alatt beta­nított és segédmunkásként. — Több mint négy évtize­de űzöm az ipart, így nekem már nincs újdonság ebben a szakmában — mondja Szakái István. — Húsz éve költöz­tünk ide a családommal Gyömrőre, itt lakom a közel­ben, a Lehel utcában. Minden évben volt egy-két tanulóm, akivel foglalkoztam, de most hat-hét ifjú ember van a ke­zem alatt. — És hogyan dolgoznak? — Rájuk mindig lehet szá­mítani, valamennyien szorgal­masak, néhányan tudnak any- nyit, mint az mazi” kőműve­sek. De a legnagyobb öröm számomra mégis az, hogy ezek a fiatalemberek nem is­mernek lehetetlent, becsülettel végigdolgozzák a munkaidőt, nem kell őket sohasem nógat­ni. Márpedig ez jelentős do­log, mert ők családi háttér nélkül nevelkedtek, szüleiktől távol élnek. Szerencsére az Üllői úti munkásszállón szín­vonalas körülmények között tölthetik szabadidejüket, s ez kamatozik a hétköznapi mun­kában. Megnyugtató, jó érzés volt hallani véleményét fiatalabb munkatársairól, de vajon ho­gyan vélekednek ők a főnök­ről. Száméi János: — Pista bácsi nem szigorú, csak tudja, hogy mi a rend. Kolompár Ferenc: — Olyan rendes ember, hogy édesapámnak is elfogad­nám ... Papp Attila: — Tőle tanultam a legtöb­bet, felnézek rá ... A rövid, de őszinte vála­szokból kiderül, hogy Szakái Istvánnak tényleg nagy tekin­télye van a fiúk körében. Amikor azt kérdezem tőle, hogy mi a szép ebben a szak­mában, egyszerű szavakkal ezt mondja: Jó érzés, amikor az ember látja azt. amit ő épített. Ott voltam a monori Forrás áru­ház építésénél is, azt hiszem, nem kell szégyenkeznünk miatta. De más nagyobb léte­sítményeket is tető alá hoz­tunk már munkatársaimmal. A saját házamat és a két lá­nyomét is én építettem, arra is büszke vagyok, hiszen még­iscsak a gyerekeimről van szó. Szóval szép és egészséges szakma a kőműveseké, de egy­ben nehéz, mert meg kell küzdenünk az időjárás vi­szontagságaival is. Most pél­dául téliesítettük ezt a mun­kahelyet, a hideg napokban is betonozunk, hogy idejében készen legyünk. Gyömrőn már nagyon várják a konyha el­készültét ... Szakái István megbecsült dolgozója az ÉSZKV-nak. Ko­rábbi munkahelyein is elis­merést, tavaly november 7. tiszteletére másodszor vehette át a Kiváló munkáért minisz­teri kitüntetést. Amikor azt kérdezem tőle. van-e kedvenc időtöltése, azonnal megtudom, hogy a munkában és unokáiban leli a legnagyobb örömét, csak azt sajnálja, hogy olyan hamar elszaladnak az évek, s most már barátkoznia kell a nyug­díjasélettel ,... — Ha visszahívnának a nyugdíj után dolgozni, nehe­zen mondanék igent, hiszen Jegyzet Érdekek találkozása A tavalyi nyár minden- képpen rendhagyó volt a gyömrői strandon és kör­nyékén. A legnagyobb — kedvező — változások a kertmoziban történtek. Ta­valyelőtt még csak kísérlet­képpen kezdték meg a ve­títést, de várakozáson fe­lüli nagy sikerrel — sok néző volt kíváncsi a fil­mekre. A tavalyi szezonban még nagyobb várakozás előzte meg a kertmozi működését. Kicsit csúszott a kezdés, de ugyanakkor — mindenki örömére — befejeződött társadalmi munkában az új gépház építése, elkészült a hatalmas, 13,1x5,6 átmé­rőjű vetítővászon, amely alkalmas minden film ve­títésére. Szép épületbe kerültek a drága vetítőberer.dezések, az anyagot a régi mozi bontásából szerezték, s szállították a helyszínre. A Pest Megyei Moziüzemi Vállalat adta a drága be­rendezéseket, s — a néző­teret bővítendő — a pa­dokat is a helyszínre szál­lították. A tavalyi szabadtéri mo­ziszezon a várakozáson fe­lül jól sikerült Gyömrőn, annak ellenére, hogy bizony az időjárás nem mindig fo­gadta kegyeibe a látogató­kat. Gyömrőn azonban ma már természetes, ha eser­nyőkkel, plédekkel felsze­relve igyekeznek az embe­rek a szabadtéri kertmo­ziba •.. Miért szólunk a kertmo­ziról, most, télvíz idején? Mert jó lenne, ha a gyöm- rőiek példás összefogását az idén a Pest Megyei Mo­ziüzemi Vállalat, a kertmo- zi üzemeltetője, is méltá­nyolná. Ilyenkor, év elején — a tervezéskor — meg­nyugtató lenne, ha arról döntetének a vállalat ve­zetői, hogy a nyári vetí­tési szezon előtt ismét lép­nek egyet, s a meglevő — elavult és régi — ülőalkal­matosságokat jobbra, újabbra cserélnék fel. Leg­alább olyanokra, amilyene­ket tavaly hoztak a hely­színre. Az sem teljesíthe­tetlen kívánság talán, hogy a premier előtti bemutató- mozivá váljon a gyömrőiek kedvelt nyári szórakozóhe­lye. Az eddigi nézettségi százalék, a sok-sok társa­dalmi munka méltó jutal­ma lenne ennek a rangnak az elnyerése. K'bben az esetben — már ■“-* a teljes szezonban — még többen töltenék el sza­badidejüket a kies kör­nyezetben ta’álható gyöm­rői kertmoziban. S ez ta­lálkozna a helyiek igényei­vel, de megegyezne a vál­lalat érdekeivel is. G. J. nagyon sokat dolgoztam a majdnem fél évszázad alatt. No meg utána már csak ma­gamnak kall parancsolni, és ugye ez mégiscsak más, mint amikor a felettesek osztok az ukázokat... De a gyerekeket — akiket sajátomnak tekintek — nehéz szívvel fogom itthagyni. Le­het, hogy miattuk mégis visz- szajövök — rövidített időben dolgozni. ök megérdemlik, hogy továbbra is kollégák maradjunk... Gcr József Péteriben Szabás-varrás A péteri Erkel Ferenc Mű­velődési Házban szabás-var­rás tanfolyam kezdődik feb­ruár 3-án kezdőknek és ha­ladóknak. A három hónapos tanfolyam részvételi díja mindkét eset­ben 500—500 forint. Jelent­kezni lehet a művelődési ház­ban, a nyitva tartási időben, vagy levelezőlapon az alábbi címen: Művelődési Ház, 2209 Péteri, Petőfi utca. 43. Az első foglalkozáson — február 3-án 17 órakor — is elfogadják még a jelentkezé­seket. Hétfőn Áramszünet A DÉMÁSZ monori ki- rendeltségének tájékoztatá­sa szerint áramszünet lesz Monoron január 13-án, hét­főn 8—16 óráig a Kossuth, a Petőfi utca, a vasút és a Katona József utca által határolt területen. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1986. JANUÁR 11., SZOMBAT Rehabilitálni nehéz A jogszabály itt-ott hézagos — Figyeled? — böki meg egyik járókelő a másikat. — Ez még ilyen hidegben is nap­hosszat a sarkon ácsorog! Hiányos kép A nagydarab, derék fiatal­embernek valóban fő időtölté­se, hogy az utcasarkon áll és bámészkodik. Ránézésre meg nem mondaná senki, hogy ezt azért teszi, mert csökkent munkaképességű. Egy későbbi beszélgetés során azonban, a monori tanács szociális főelő­adójának szobájában szóba ke­rül ő is, míg a téma kapcsán a konkrétumokat emlegetjük: a fiatalember 50 százalékban valóban csökkent munkaképes­ségű, s egy esztendeig haszta­lan próbált számára munkát keresni a rehabilitációs bizott­ság. Találni ugyan talált, nem egyet, nem is kettőt, de egyik ezért nem felelt meg, másik azért — s végül roppant sértő­dés lett az eredmény, amiért nem szavazták meg számára a rendszeres szociális járadék fo­lyósítását. Dr. Lévay Sándorné, a mo­nori tanács rehabilitációs bi­zottságának titkárában még élénken él az elmúlt esztendő utolsó, kibővített rehabilitációs bizottsági ülése. Meghívták rá Jön a villanyszámlás Ez bizony nem sikerült. A változtatást alaposabb felmé­résnek kellett volna megelőz­nie, s Monoron ezrek életé­ből maradt volna ki az él­mény, ami senkinek sem hiányzott. Az elmúlt év no­vemberében volt a premier: akkor kellett először órák hosszat sorban állniuk a mo- n or laknak, hogy áramszámlá­jukat befizethessék a taka­rékszövetkezet helyi kirendelt­ségén. Nyomban ki is derült, hogy ezt hasonló módon foly­tatni képtelenség, ezért a ta­karékszövetkezet felmondta a DÉMÁSZ-szal kötött szer­ződését. A felmondási idő ki­lencven nap, ezt ki kell várni, ezért most januárban még egyszer, utoljára ott kell to­porogni a Mátyás király ut­cában. Ám ez már az utolsó roham — márciustól újra a megszokott villanyszámlások járják Monort. A korábban megállapított átalánydíjakat szedik, az óraleolvasást kü­lönböző időpontokban bonyo­lítják. Fotósunk az utolsó sor- banállásnak viszonylag nyu­godt pillanatát kapta lencse­végre, bár a ténynek, hogy a kívülrekedtektől a bejárati ajtó is látszik, az is oka, hogy sokan tanácstalanok, s még el sem indultak a pénzzel, nem tudják: hogyan és hová...? Tehát: e hónapban, utoljára még a takarékszövetkezetnél kell befizetni az áramdíjat. Sorbar.állás a pénztár előtt Hancsovszki János felvétele a körzetben működő csaknem valamennyi gazdasági egysé­get, kiment vagy kilencven meghívó — s érkezett huszon- egynéhány gazdasági, vállalati képviselő. Pedig a cél az lett volna, hogy a bizottság részle­tes tájékoztatást adjon mun­kájáról, a meghívottak pedig beszéljenek saját lehetőségeik­ről és gondjaikról, s az így ki­kerekedő kép teljesebb legyen mindenki számára. A tájékoztatók persze így is elhangzottak. Kiderült egyebek között, hogy az 1984 októberé­ben alakult rehabilitációs bi­zottság munkája több okból is igen nehéz. Tavaly huszonötén fordultak hozzá segítségért, közülük heten végül is külön­böző okok miatt mégsem e bi­zottság „ügyfelei” lettek, tíz­nek viszont több munkahelyet is felajánlottak, amelyeket az érintettek nem fogadtak el, s nyolc személy akadt, akiknek nem tudtak megfelelő munka- alkalmat biztosítani — szá­mukra rendszeres szociális já­radékot folyósítanak. Ennek összege tavaly havi 2 ezer 200 forint volt. A gondok egy része már a számadatokból érezhető. Jó né­hányan félreértik a rehabilitá­ciós bizottság hatáskörét, amely az alaprendszer szerint a következő, az orvosi rehabi­litációt követően azoknak a megváltozott munkaképességű dolgozóknak biztosít munkát, akiknek munkaképesség-csök­kenése nem éri el a 67 száza­lékot, s akiket korábbi mun­káltatójuk igazolható körül­mény miatt nem tud tovább foglalkoztatni. Inkább járadékot Hogy ezt olykor félreértel­mezik — talán a kisebb gond. De az már nagyobb, hogy a vonzáskörzetben \ gynevezett védő munkahely és szociális foglalkoztató nincs, tehát csak a vállalatok által felajánlott munkaköröket veheti figye­lembe a bizottság — a felaján­lás viszont igen kevés. Sok esetben semmilyen jelzés nem érkezik a szabad munkakörök­ről. Gyakran előfordul, hogy nem áll rendelkezésre az Országos Orvosszakértői Intézet vélemé­nye, s az eljárás hosszú időt vesz igénybe: levelezgetni kell, telefonálni, hiszen a bizottság orvos tagja ismeretek nélkül nem tud állást foglalni. A tavalyi tíz konkrét eset azt igazolja, hogy akik munkát keresnek — azok nem nagyon szeretnék, ha találnának is. A megváltozott munkaképességű dolgozók közül jó néhányan vissza-visszatéröen elutasíta­nak lehetőségeket anélkül, hogy a felajánlott munkahelyet akár csak egyszer is megnéz­ték volna. Dr. Lévayné tapasztalatai is azt mutatják: bár a hozzájuk forduló nyíltan nem mondja ki, hogy nem akar dolgozni, mégis szinte örül, ha nem akad számára munka — s miután megkapja az értesítést, hogy bizonyos időponttól fogva szo­ciális járadékban részesül — hamar elszegődik egy kőműves mellé segédmunkásnak, a bi­zottságnak pedig nincs ellen­őrzési joga. A jogszabály itt még.hézagos — aki a járadé­kot már kapja, az többé nem „ügyfelük”. Értíektelensk Mindezek ellenére, a rehabi­litációs munka a körzetben áll­ja az országos adatokkal való összehasonlítást: a bizottság­nál jelentkezők 50 százalékát sikerül újra munkaképességé­nek megfelelő helyen elhelyez­ni. Ez azonban egyáltalán nem ok az elégedettségre. Hiszen amíg sem maguk a betegek, sem a vállalatok nem érdekel­tek abban, hogy dolgozni, illet­ve foglalkoztatni tudjanak — addig eredményekről nem le­het beszélni. Márpedig ezek­ben az esetekben — ami az embert és alkotó munkáját il­leti — nem csupán, s valószí­nűleg nem is elsősorban jöve­delmekről van szó... K. Zs. Kulturális programok Ecseren, szombaton 18 órá­tól: Chrudinák Alajos, a Ma­gyar Televízió főszerkesztője tart politikai élménybeszámo­lót, holnap, 14-től: a nyugdí- jasklub összejövetele. Gyömrőn, a művelődési házban filmvetítés, ma 16.30- tól, holnap 16.30-tól és 18.30- tól: Üzenet az űrből. Monoron, a moziban, ma és holnap, 16-tól: Kesztyűbe du­dálni, 18-tól és 20-tól: Egy zseni, két haver, egy balek. Mentién, a művelődési ház­ban 15.30-kor Chrudinák Ala­jos politikai élménybeszámoló­ja, a belépődíj 30 forint. Pilisen, szombaton 20.30-tól: Chrudinák Alajos politikai él­ménybeszámolója, a belépődíj 30 forint. Vecséscn, ma 14-től: a Szek­ta együttes próbája. Gombán, a Művelődési Filmszínházban, ma 17-től: Tűzharc, holnap: Lady Chat- terley szeretője. Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70), Monoron, Monori-erdőn, Vasadon, Cscv- haraszton és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, a ren­delőintézetben), Maglódon és Ecseren: dr. Kóspál Lajos (Ecser), Pilisen és Nyáregyhá­zán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Sass János (Úri), Üllőn: dr. Kó- kay József, Vecsésen: közpon­ti ügyelet (a szakorvosi ren­delőben. Bajcsy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a János utcai, az üllői és a gyömrői. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 7 órától 13 óráig Monoron, a szakorvosi rende­lőben. A vecsési és üllői be­tegeket 8-tól 14 óráig a vecsé­si szakrendelő fogászatán lát­ják el. Egyéb időpontban, te­hát szombaton 13-tól hétfő reggel 7 óráig: Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirá­lyi utcai szakrendelőben. Állatorvosi ügyelet: dr. Csajbók Ferenc, Monor, Kis- tói u. 12. Beteg állatok bejelentése: reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos c'mén. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents