Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
PEST MEGYEI ÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA £S XXX. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM Ára: l.ttO fariul 198«. JANUÄR 2., CSÜTÖRTÖK ..................................... . i———. i) .............. Me gfontoltan mérlegelt jövő (3, oldal) Aktív lesm búcsúzás után is (5. oldal) Olimpiai eseménycsokor (7. oldal) Gyorshajtásból tragédia (8. oldal) I Havazással búcsúzott az óév ünnep után, hétköznapok előtt Losonczi Pál újévi köszöntője Tekintélyünk alapja a munka *>. Bevált a meteorológusok előrejelzése, egyik napról ^ a másikra változott téliesre az előtte meg tavaszias idő- járás. Amint láthattuk, örültek ennek a szilveszterezők. ^ Tegnap immár a tavalyi havat szaporították a sűrű, fehér ^ pelyhek, ennek láttán sokan indultak a hegyek felé. A £ közeli üdülőhelyek peremén itt is, ott is vidám hócsatázó í csoportokat láthattunk. Tartott még a szilveszteri hangúja latból is. Délelőtt itt-ott meg-megszólalt néhány rekedt v papírtrombita. ihattam volna. Ez a rendes körzetem itt Budakeszi környékén. Ha az időjárás úgy kívánja, reggel hattól este hatig tart a szolgálat. Először a főútvonalakról tolom le a havat, s szórom fel azokat, majd a kórházak és a szanatóriumok környéke következik, ezekből itt több is van, s csak ezután kerülhet sor a kisebb utakra, utcákra. Találkoztunk természetesen olyanokkal is, akiknek örömöt okozott a téliesre fordult idő. Törökbálint, Budakeszi havas utcáin itt is, ott is szánkózó gyerekeket láthattunk. Zajlott az élet a budakeszi vadasparkban is. Síelők, ródlizók lepték el a lejtőket, jobbára itt is gyerekek, fiataloki A kora délelőtti órákban a csípős hideg eileKEZDÉS Ü nnepek után, az első munkanapon néz — ha néz — ezekre a sorokra az olvasó. Kezdés, ma, január másodikén, csütörtökön, évet kezdés és egyben fél évtizedet elkezdő órák is ezek a mostaniak a munkahelyeken. Pontosabban: a legtöbb munkahelyen azok. Vannak ugyanis sokan — amint a nyitányról beszámoló írásunk tudatja —, akiknek már akkor megkezdődött az új esztendő, amikor az óramutató túljutott a tizenkettesen, már az első napon termelési, szolgáltatási feladataik voltak, ők már nekiláttak az idei teendőknek, s vele a hetedik ötéves terv végrehajtásának is. A népgazdasági folyamatok — ahogy azt mondani szokták — nem tisztelik a naptárt, hatásaik nem tartanak munkaszünetet, nem ismerik a nekilendülés, a majd később, a holnap is nap van megfogalmazásokat. Félő, hogy mi, mindannyian, annál jobban ismerjük, használjuk, gyakoroljuk ezeket a fogalmakat, bár tudjuk, tudnunk kellene, az elvesztegetett idő minket rövidít meg. Elfogadható esztendőt hagyott maga mögött a megye anyagi ágazatainak többsége, ám az idei év gazdálkodási feltételei tagadhatatlanul szigorúbbak, keményebbek, mint a tavalyiak voltak. A megye iparában tervezett háromnégy százalékos termelés- bővülés. a termelékenységből táplálkozó gyarapodás, a mezőgazdasági üzemekben a bruttó termelés háromszázalékos emelkedése, azon belül az alaptevékenységnek az eddigieknél gvorsabb fejlesztése külön- külön sem kicsiny nróbaté- tel a munkahelyi közösségek számára, együtt azonban tisztelétet érdemlő erőfeszítések meekövetelője, feltételezője. Amihez a magunk részéről azt tesszük hozzá, m"rt errő' a kelle- t°"él mintha ritkábban esnék szó, hogy túl a munkahelyi kollektívákon, az iránnitás minden szervezetén^. személyénél is elengedhetetlenek ezek az erőfeszítések, mert csakis a kettő együtt ér sokat, vezet el a célokhoz. Így szól erről a népgazdaság hetedik ötéves tervéről alkotott — az Országgyűlés 1985. december 21-i ülésén elfogadott — törvény: „A terv céljainak megvalósítása érdekében olyan gazdasági környezetet kell létrehozni, amelyben fokozódik a nagyobb teljesítményben való érdekeltség, az alkotó- és vállalkozókészség, fokozódik a gazdasági verseny.” Ennek a környezetnek a létrehozása — beszélni régóta tudunk róla — most már tetteket feltételez, követel. A gazdálkodás minden helyén, posztján, szervezetében. Véget kell vetni annak a helyzetnek, amikor szinte mindenütt a másikra mutogatásban öltött testet a változások sürgetése, s amikor már-már furcsán néztek arra, aki nem panaszkodott, hanem cselekedett. Ä sokféle bajban vigasztaló öröm: a megyében jelentős azoknak a gazdálkodóknak a száma, amelyek a cselekvést tették az első helyre. Bizonyos, ezeken a helyeken a mai kezdés sem lesz olyan fejfájós, mint másutt, s azért nem, mert megízlelték a sikert, mert tudják, nem a számadás idején, hanem kezdéskor kell okosnak lenni. M unkásgyűlések sorozata kezdődik ma a megyében, ahol a hallgatóság áttekintést kaphat arról, hová jutottak a magunk mögött hagyott évben és fél évtizedben, mi a cél az idei esztendőre és a további négyre. Nincsen abban semmi rossz, ha ki-ki a maga szemszögéből nézi majd az eléje sorakoztatott tényeket, teendőket, csak éppen- el ne feledje: a saját szemszöghöz a látóhatárt a közösség teremti, s akkora látóhatárt teremthet. amekkorát tagjai ösz- szességének munkája, tevékenysége létrehoz. A mai kezdés tehát egyben már annak is formálója, az év végen, a fél évtized összegezésekor miiyen lesz számunkra — egyénileg is — a látóhatár. Mészáros Ottó nére jókedvűen élvezték a lesiklás örömét. A csöndesén induló első napon korán este kialudtak a^la- kások fényei. Az emberek az év első mai munkanapjára készültek. Jó hangulatban A kérdésre, hogy mivel kezdik, nem volt könnyű választ kapni az év utolsó napjaiban, mert sok nagyüzemben csak a portás tudott felvilágosítást adni. — Másodikén tessék jönni, a két ünnep közti időt ledolgozták az emberek. Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál egész évben nincs megállás, folyamatos a munka. A Barátság kőolajvezetéken és a hazai lelőhelyekről állandóan érkezik a feldolgozásra váró nyersanyag. Az éltető energiaforrást várja az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés. Az igényeket tavaly is napra készen sikerült kielégíteni. A vállalat december 7-re teljesítette a tervét, a hónap végéig túlteljesítette a belföldi és exporttervet. A jó eredmények alapvetően meghatározzák az üzemben dolgozók hangulatát. — Az év első munkanapján nem történik semmi rendkívüli — közölte Galánffi Csaba. a vállalat nemzetközi és tájékoztatási osztályvezetője. Terveink, feladataink minden dolgozó előtt ismeretesek, nem tartjuk szükségesnek, hogy formális munkásgyfllést rendezzünk, az első naptól kezdve, dolgozunk az éves terv sikeréért. Mindenből eleget Dunakeszin, a hűtőházban is ledolgozták a két ünnep közti időt, mégsem tehette meg mindenki, hogy ezt a családjával töltse. Csorba Gyula targoncás szállítóbrigádjának igen sok dolga akadt a két ünnep között. Rendre érkeztek a kamionok, s azokat töltötték meg áruval. Indultak a bogyós exportszállítmányok, a raktárba hordták az üzletekből visszaszállított húsféleségeket. Mint Krima János igazgató elmondta: a jelentősen export- orientált vállalat sajátosságai miatt ma még nehéz pontos képet alkotni a végleges eredményről. Az árak ugyanis mozognak a tőzsdén, s az utolsó napok is okozhattak változásokat. — Előreláthatólag teljesítjük az árbevételi tervet — mondja az igazgató, s azoknak, akik enyhe nosztalgiával emlegetik az 1984. évi igen jó nyereséget. azt válaszolja sokat sej- tetően — az idén fizetett ré(Folytatás a 3. oldalon.) Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének újévi köszöntője tegnap hangzott cl a Kossuth Rádióban és a televízióban. Tisztelt honfitársaim! ÉJFÉLKOR nemcsak egy évet búcsúztattunk és egy újat köszöntöttünk. Egy ötéves időszak is lezárult 1985-tel és a mostani újévi jókívánságot is öt boldogabb esztendőre szeretném értelmezni. A mögöttünk hagyott VI. ötéves népgazdasági terv időszakában tovább gyarapodott az ország, javult egyensúlyi helyzete, megőriztük alapvető társadalmi vívmányainkat. Életünk azonban nehezebb lett,, mindenekelőtt a számítottnál is szigorúbb nemzetközi gazdasági körülmények, de a saját fogyatékosságaink miatt is. Kiviláglott, hogy népgazdaságunk a szükségesnél lassabban képes alkalmazkodni a megváltozott világpiaci követelményekhez. A termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékonyságának javulási üteme nem volt elég ahhoz, hogy a több mint egy évtizede tartó cserearányromlást megállítsuk. A nemzeti jövedelem nem nőtt a tervezett mértékben, ezért főleg a belső felhasználás visszafogásával tudtuk csak megtergífnterU gazdaság külső és belső egyensúlyát. Népgazdaságunk teljesítménye több területen elmaradt az előirányzattól, és ez nem írható csak a zord tél számlájára. Súlyosan esik latba, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult a kívánalmaknak megfelelően. Ezek a tények még inkább sürgetik a gazdaságirányítás folyamatos korszerűsítését, az önállósággal együttjáró felelősség érvényesítését és a demokratizálódás felgyorsítását, mint egymással összefüggő, egymást segítő feladatok megvalósítását. A TERVEZETTNÉL lassúbb fejlődés ellenére bizonyossá vált, hogy a vállalatok megnövekedett önállósága, vállalkozási szabadsága magsokszorozhatja a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit. A kisvállalatok és a kisszervezetek pedig egyebek közt olyan jelentős területeken oldották a feszültségeket, mint a választék javítása és a különböző lakossági szolgáltatások. Eredményeink közé sorolhatjuk v a szocialista demokrácia erősödését is. Ezt nemcsak olyan országos jelentőségű események tükrözték, mint a XIII. pártkongresszus, az országgyűlési és tanácsválasztások, a szakszervezetek, illetve a HaKczek, lábak a lcvegöbcp. Ez a lesiklás nem sikerült zafias Népfront választásai, hanem a jog- es hatáskörök decentralizálása, s nem utolsó sorban a vállalati tanácsok ^megválasztásának előkészítése, lebonyolítása is. A jelen tanulságai egybevágnak sok évszázados történelmi tapasztalatainkkal: népünkben megvan a tehetség, a szorgalom és a felelősségtudat, azaz megvannak azok a képességek, amelyekkel a legnehezebb idő- köb is úrrá tudunk lenni. Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizpttsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a magam nevében is köszönetét mondjak mindazoknak, akik fizikai vagy szellemi munkásságukkal, alkotó tevékenységükkel, nem ritkán személyes péld.á}ukkal hozzájárultak nehéz helyzetünk jobbításához. A Magyar Népköztársaság területénél és lá'iekszámánái nagyobb mértékben igyekezett hozzájárulni a nemzetközi feszültségek oldásához, az enyhülés és a bizalom légkörének visszatéréséhez. Mi a legnehezebb időkben is azon voltunk. hogy szükség van a párbeszédre, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére. Ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek a genfi Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozót, amely elősegítette egymás álláspontjainak jobb megértését, hozzájárulhat a két nagyhatalom közötti viszony normalizálásához. A csúcstalálkozó lehetőséget teremtett a nemzetközi légkör javításához, ahhoz, hogy egy árnyalattal jobb körülmények között folytathassuk belső építőmunkánkat. Meggyőződésünk, hogy a szocialista országok közösségének a békés egymás mellett élés megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelésért, a békéért és haladásért folytatott következetés harca az egész emberiség jövőjét szolgálja. ÖRÖMÜNKRE SZOLGÁL az is, hogy a Magyar Népköztársaságot, mint szocialista országot, a szocialista közösség szilárd tagját megbízható, korrekt parthernek ismerik el világszerte, amelyre politikai és gazdasági kapcsolatainkban egyaránt számítani lehet. Tapasztalataink szerint velünk őszinte törekvéssel erősítik az együttműködés szálait a Szovjetunió, a szocialista közösség országai, éppen úgy, mint a harmadik világ és a fejlett tőkés államok. Becsülik szándékainkat, kiszámíthatóságunkat, készek a kapcsolatok továbbépítésére az élet minden területén. További elismerést szerzett hazánknak az európai kulturális fórum megrendezése. Általános az a vélemény, hogy Magyarország jó házigazdának bizonyult. Biztosította és elősegítette a legeltérőbb vélemények megvitatását, egymás álláspontjának jobb megértését, ezáltal pedig hozzájárult az európai biztonsági és együttműködési folyamat erősödéséhez is. Külön siker számunkra, hogy a fórum tanácskozásain részt vevő politikusok és jeles kulturális személyiségek közelebbről is megismerhették életünket, illetve a magyar kultúra értékeit. A magunk részéről a továbbiakban is azon fáradozunk, hogy politikai okok ne akadályozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését. AZ IDEI esztendőről és a most induló VII. ötéves tervről szólva el kell mondanom: politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális prógramunk pártunk XIII. kongresszusának elvi döntéseire épül.. Figyelemmel van azokra a nemzetközi tényezőkre és folyamatokra, amelyek visszahatnak szocializmust építő munkánkra. Elsősorban azt veszi számításba, jiogy nemcsak hazánk, hanem szocialista közösségünk valamennyi országa a megújulás időszakát éli, a fejlődte hozta újabb és bonyolultabb feladatokkal találja szemben magát. Ezek a körülmények még inkább szükségessé teszik a népünk érdekeit szolgáló, egyeztetett közös politikát. Építve a nemzetközi együttműködésre. belső gondjainkat azonban magunknak kell megoldanunk. Életünk alakulása nemzetközi megbecsülésünk, döntően a hazai építőmunka sikereitől függ. A VII. ötéves tervben nem kisebb feladatokat fogalmaztunk meg; mint a gazdaságirányítás további fejlesztését, meghirdetett társadalmi-gazdasági programjainak megvalósítását, a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, illetve ezek által a gazdasági növekedés ütemének növelését, a külgazdasági egyensúly további javítását és a gazdasági teljesítményekkel összhangban életkörülményeink jobbítását. Ezek a keretek minden vállalat és intézmény, minden közösség és minden egyén számára lehetővé teszik az alkotóbb szellemű, önállóbb, eredményesebb munkát. E GONDOLATOKNAK a jegyében kívánok az új év első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében is minden hazánkfiának, Magyarország valamennyi barátjának boldog, eredményes és békés új esztendőt. Aki örül, aki nem Kőrútunk során mindenütt csendes nyugalom fogadott, még mintha a százhalombattai erőmű kéményeiből is lomhábban gomolygott volna a füst. Csend honolt a törökbálinti raktárvárosban is, csak a portás örült az érkezésünknek, legalább válthatott valakivel néhány szót. Volt persze olyan is, akinek akadt munkája, gondoskodott arról az időjárás. Bánkai Ernő, az ünnep mindkét napját otthon. tölthette volna, igaz készenléti ügyeletben. — Hát ez a havazás rosszkor jött nekem — hajol ki a tolólappal fölszerelt gépkocsi ablakán —, otthon tölthettem volna a szilvesztert, ha nam is
