Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-10 / 289. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MM ■ ■' v *4V k l)w ä f ff Ir R I ff X l'Ä AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPU XXIX. ÉVFOLYAM, 289. SZÄM Ára: 1,110 forint 1985. DECEMBER 10., KEDD Tűzzünk ka elérhető célolmi (3. oldal) lapozgat® f5. oldal) Hetente csak kétszer (8. oldal) . Tudományos továbbképzés (8. oldal) Ma Lázár György Jugoszláviába utazik Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Milka Planinc- nak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba utazik. Körtelefonunk a rakodási helyzetről Közös hétvégi gondok Tegnapi számunkban arról tudósítottuk olvasóinkat, milyen gondot .jelent az üres vagonok hiánya. Ugyanakkor a megye vasútállomásain rendre ott állnak — gyakran napok óta — a megrakott kacsik, várva arra, hogy a megrendelő kipakolja az árut, újabb vagonokat biztosítva ezzel a szállító vasútnak. Körtelefonunk során arra igyekeztünk választ kapni, hogy december 9-én délután sikerült-e előrébb lépni, felszabadítani a foglalt vagonokat. BUKSZA E redetileg a görög bu- xus. azaz puszpángfa kifejezés formálódott — több nép nyelvén átgyúrva, átkerülve — a magunk magyar bukszájává, azaz joggal vélelmezhető, valamikor a puszpáng' jól megmunkálható fájából készültek a pénzt rejtő dobozok, szelencék. Kellett is az akkori fizetőeszközökhöz — súlyos érmék voltak ezek — a doboz, a szelence, napjainkban a nyomtatott bankókhoz elegendő a buksza, sőt újabban mintha túlságosan is bő lenne ez a pénztárca a papírpénzekhez ... A -jőve-- delmek miatti, körüli vitákhoz, a mire telik, mire nem telik megunhatatlan témájához elgondolkodtató tapasztalatokat társít az a tény. hogy a megyében jelenleg a háztartásoknak az ötödé képes havi rendszeres megtakarításra. A hangsúly, amint az eltérő nyomdai szedésmód mutatja, a rendszeresre helyeződik, hiszen alkalmi, egy-egy nagyobb beruházást, vásárlást lehetővé tevő megtakarításra a családoknak ennél sokkal nagyobb hányada talál módot. Maga a húszszázalékos arány sem ítélhető különösebben megnyugtatónak — az adat persze sokféle tényezőt takar, a többi között azt is. hogy a háztartások egy része, bár tudna. de nem tesz félre rendszeresen a jövedelemből, hanem feléli azt —, s még inkább töprengésre késztető az összehasonlítási alap. a három évvel korábbi helyzet. Akkor ugyanis — 1982 nyarán — a rendszeresen, havonta bizonyos összeget félrerakó családok aránya az összes háztartáson belül harminc százalékot ért el- Ez a tíz- százalékos apadás sok! Sok akkor is, ha tudjuk, milyen gyors tempóban emelkedett a fogyasztói árszínvonal, ha tisztában vagyunk azzal. mi módon változtak meg a jövedelemtöbblet elérésének lehetőségei a bérből és fizetésből élők ' számára. A laposabb buksza nem csupán annak jelzője, megváltozott a rendszeres megtakarítások gazdasági környezete, hanem érzékeltetője annak is. hogy bizonyos társadalmi csoportok megváltoztatták korábbi szokásaikat. ugyan még tudnának, de már nem akarnak takarékoskodni. A megváltozott és a megváltoztatott kifejezések talán érzékeltetik, az egyik esetben objektív, a másikban viszont nagyon is szubjektív eredetű folyamatról van szó. A megye első félévi 13 milliárd forintos takarékbetét-állománya csinos összeg, ám csupán addig, míg rá nem jövünk, egy lakosra számítva ez valójában nem több tizenháromezer forintnál, s mivel a gyűjtött összeg java lakásépítési fedezet, az egyéb célokat szolgáló félretett pénzek súlya aligha ítélhető döntőnek. Ami szintén szorosan kapcsolódik az előbbiekhez: a betétek, azaz a megtakarítások jóval lassabban gyarapodtak az idén a megyében, mint amilyen gyorsasággal a felvett hitelek összege növekedett. Holott a hitelállomány kisebb mértékben nőtt, mint tavaly — a január, elsejétől érvényes ún. engedményelszámolási lehetőség tetemesen serkentette a lakásépítési éj lakásértékesítési hitelek törlesztését —, azaz végképp elgondolkoztató betétek és hitelek, családi kiadások és megtakarítások arányainak, viszonyainak ilyen alakulása. Mintha terjedőben lenne — nem a könnyen! — a könnyedebben élés akarása, s vele elválaszthatatlanul az is, hogy tartalék híján, hirts- lAül felmerülő kiadások fedezetekor a családok nagy része adós lesz, jobb esetben a hivatalos bankkölcsön felvevője, rosszabb esetben a magánpénztárak — ne lepődjenek mes. vannak ilyenek! — uzsorásainak kiszolgáltatottja. Í avaly a lakosság nyolcvan százalékkal több hitelt vett fel, mint amennyit törlesztett, azaz minden visszafizetett száz forintra száznyolcvan jutott kölcsönként..., ami tíz évre visszatekintve a legmagasabb arány. L u- ciliushoz intézett erkölcsi leveleinek egyikében Seneca azt írta. „... késő a takarékosság, amikor már fogytán van a vagyon.” Amit nyugodtan értelmezhetünk nem pusztán pénzügyi — esetünkben: forintban kifejezhető — magatartás. cselekvés kárhozta- tásának, hanem ennél sokkal általánosabb értelmű intelemnek is. a késedelmes reakciók veszedelme felismerésének. Az emlí-r tett száz- és száznyolcvan forintos arányban ugyanis sűrűsödnek olyan feszültségek, amilyenek ma még rejtettnek nevezhetők, holnapra azonban — azaz néhány esztendő elteltével — erőteljesen hatnak majd a háztartások magatartására éppúgy, mint gondolkodására. S a köz- és magánbukszák akkori nyito- gatásából futja-e majd az arányok kései korrekciójára?! Mészáros Ottó Budaörsi Tüzáp-.telep vezetője, Oláh Mártonná: — A hét végén is ügyeletet tartottunk, hogy az ide érkező vagonok a hosszú várakozási idő miatt ne okozzanak fennakadást a szállításban. Vasárnap kaptunk egy tüzelőszállítmányt, amit még aznap kipakoltunk, s hétfőn újabb három vagon érkezett. Ez utóbbit is időben kiraktuk. Ezután a Délkerh-ez fordultunk, akik hatvanhárom kocsi kiürítéséért felelősek. Urban Csaba szállítási előadó a következőket mondja erről: — Valóban gondjaink vannak ezekben a napokban. Most ömlik befelé a déli- gyümölcs szerte a világból. Evek óta kérjük a MÁV-ot, hogy ne irányvonatokat küldjenek az átvevő pályaudvarokra — jelen esetben a Rákospalota-Űjpest állomásra —, hanem tízvagononként indítsák a szállítmányt. Ebben az esetben biztosítani tudnánk a folyamatos kirakodást. Azonban mpst is egy teljes — Kubából érkező — hajószállítmányt hoztak cl a kikötőből, Gdanskból, s ezt nem tudjuk időre kirakni. De nemcsak mi, hanem egy vállalat sincs felkészülve arra. hogy ilyen nagy mennyiség kipakolásáról gondoskodni tudjon. Sajnos nem kaptunk felvilágosítást három óra után néhány perccel a váci Hajó- és Darugyár illetékesétől a címükre érkezett, s hét végén még ki nem rakott ó! vagon sorsáról. Annál inkább válaszolt kérdésünkre a Hungarovin borászati osztályának vezetője, Györy Ferenc — meglehetősen ingerült hangnemben: — Miért kérdezik, hogy hány vagonunk áll Biatorbá- gyon? Talán tudnak segíteni? Mert akkor megértem, ha pedig nem, ne zaklassanak bennünket, elég gondunk van anélkül is. Tény és való, ezekben a napokban nemcsak a I-Iunga- rovinnek okoz gondot az áru- val teli kocsik garmadája, hanem sok. más vállalatnak is. Azonban nem ártana ezeken a nehézségeken minél gyorsabban felülkerekedni, annál is inkább, mivel a közelgő ünnepek miatt a héten tetőzik a szállítási csúcs! F. A. M. Tudománypolitikai tanácskozás Százhalombattán A műszaki haladás kulcskérdés • Az elnöki megnyitót Nagy Sándorné tartja. A képen balról jobbra: dr. Csurgay Árpád, Radios Katalin és Szántó Borisz. El-elhangzik olykor a vád, amely szerint a kutatók hajlamosak arra, hogy elefántcsonttoronyba zárkózzanak. Nos, az élettől elrugaszkodó szobatudós nem a mai kor embere. Még kevésbé engedheti meg magának egy-egy kutatóintézet, hogy az íróasztalnak dolgozzon. Aminthogy a gazdasággal foglalkozó szakemberek sem hagyhatják figyelmen kívül a kutatások eredményeit. Együttesen kell formálniuk a népgazdaság jövőjét, kölcsönös és folyamatos eszmecserével kimunkálva, hogyan juthatunk előre, hogyan dolgozhatjuk le a műszaki színvonalban meglevő hátrányunkat. Ennek jegyében hívta össze az MSZMP Pest Megyei Bizottsága a tegnap megtartott tudománypolitikai tanácskozást, amelynek a százhalombattai Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet adott otthont. Párbeszéd a jövőért Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a megjelenteket és a vendégeket: Radics Katalint, az MSZMP KB tudományos-, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét, dr. Csurgay Árpádot. a Magyar Tudományos, Akadémia főtitkárhelyettesét, Szántó Boriszt, a Tudomány- politikai Bizottság főosztályvezetőjét, Csonka Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét, valamint László Tibort, aki az OMFB, és Erdődi Lászlót, aki az MTESZ képviseletében vett részt az összejövetelen. Mint Nagy Sándorné bevezetőjében kifejtette, a tanácskozás célja a Politikai Bizottság 1985. január 29-i tudománypolitikai állásfoglalásának ismertetése, az MSZMP XIII. kongresszusa határozata végrehajtásának megalapozása, a tudomány- és a műszaki fejlesztéspolitika helyi kidolgozásának segítése. Napjainkban folyik országszerte, így megyénkben is a VII. ötéves terv feladatainak kidolgozása, amelyhez szervesen kell kapcsolódnia a kutatásifejlesztési elképzeléseknek. Ezért fontos az érdekelt szakemberek és a politikai vezetés párbeszéde, az együttgondolkodás, s nem utolsósorban a szükségletek és lehetőségek összehangolása ilyen formában is. Vitaindító előadást dr. Kocsis Péter, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője tartott. Mint elmondotta, Pest megyének a tudományos életben elfoglalt helye és szerepe az utóbbi időszakban növekedett. Az elmúlt évek tudatos fejlesztési politikájának eredményeként például Gödöllőn kialakultak egy országos jelentőségű agrárközpont keretei, míg Százhalombattán a hazai szénhidrogénipari kutatás egyik központja jött létre. Jelentős kutatások folynak az MTA vácrátóti Botanikai és ökológiái Kutató Intézetében, valafnint a gyógyszergyárak budakalászi gyógynövényku(Polytatás a 3. oldalon) Tavasszal még amiatt aggódtunk, hogy túl nagy lesz a napraforgó vetésterülete, főleg a kukorica rovására. Megyénkben meg is haladta a 30 ezer hektárt, ez pedig már erősen közelíti a növényegészségügyi- leg megengedhető határt. Azt, hogy mennyire népszerű növény, és milyen szívesen foglalkoznak vele az üzemek, az is mutatja, hogy 59 • megyei gazdaság termesztett napraforgót az idén. A terméseredmények még mindig nagy szóródást mutatnak, de a? 1,9—2 Szovjet exportra is *í “»«s: * Az idén 05 nagy értékű huzalzománcozó berendezés készült a Pestvidcki Gépgyárban. Képünkön: Fekete András és Rózner József műszerészek a PGZ 1 9-es gép kapcsolószekrényét szerelik össze. Ebbűi a típusból 36-ot állítanak elő szovjet exportra a szigethalmi gyárban llancsovszki János felvétele tonna körüli mennyiségek az utóbbi években már megter- meszthetők. Nem kis, részük van ebben a különböző termelési rendszereknek, amelyek a korszerű termesztéstechnológiát és a nagy termésű hibrideket elterjesztették. Ugyanis a korábban használt nagy olajhozamú fajták manapság visszaszorultak és helyükbe a lényegesen többéi termő hibridek léptek. A mázsánkénti felvásárlási alapár 931 forint, amelyből csak abban az esetben von le a növényolajipar, ha 10 százalékot meghaladja a nedvesség- tartalom és 98 százaléknál gyengébb a tisztaság. Éhhez a mázsánként 15 forint minőségi felár jár a termelőnek, ha az átadott termény nedvességtartalma 8 százalék alatt van, és egyébként megfelel a Magyar Szabvány valamennyi követelményének. Minden olyan gazdaságnak, amelyik az 1983—84. években termesztett és átadott napraforgó-mennyiségen felül teljesít, ez évben tonnánként 1500 forint termelési felárat is átutal az ipar. Mindez jól jövedelmezővé tette a napraforgó-termesztést, hiszen van olyan mezőgazdasági üzem, ahol csupán a felárként kapott összeg is milliós számmal fejezhető ki. Megyénk kedvező eredményeket mondhat magáénak az idén. Lényegesen nagyobb a termésátlag a múlt évinél. Az átadott napraforgó-mennyiség 40 százaléka után fizet olajtartalmi felárat az ipar. Mindezen felül pedig a Pest megyei napraforgót termesztő 59 üzem közül 40 megpályázta a1 többlettermesztés után járó felárat is. S. T. E. A magyar UNESCO-lizoUság közgyűlése A jövő év főbb feladata A magyar UNESCO-bizott- ság hétfőn közgyűlésit tartott a Néprajzi- Múzeum dísztermében. Mód Péter, a bizottság elnöke nyitotta meg az ülést, majd beszámolt az UNESCO- küzgyűlés XXIII. ülésszakáról, amelyet az idén októbernovemberben rendeztek meg Szófiában. Ezután Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes a közelmúltban befejeződött budapesti kulturális fórum munkájáról tájékoztatta a részvevőket. Salgó Lász- lóné, a bizottság főtitkára áttekintést adott a bizottság idei tevékenységéről, majd az 1986. év főbb feladatait ismertette. A jövő évi rendezvények közül kiemelte az UNESCO megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepi közgyűlést, valamint az UNESCO nemzetközi nevelésügyi irodájának 40. konferenciáját, amelynek témája a középszintű ciktatás lesz. Fontos esemény lesz jövőre a magyarországi UNESCO-asszo- ciált iskolák — az UNESCO támogatásával működő taniintézetek — IX. országos értekezlete. amelyet a nemzetközi békeév jegyében rendeznek meg hazánkban. M ígér az új termés? Még több napraforgó kelese
