Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

4 CEfäjUSDI ^yinrfa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ Pintérek patthelyzetben Hordók híján mit tehetnek? Vándor brigád járja a pincéket Szomorú szüret volt az idei. Nem hallatszott vidám' nótaszó a szőlőskertek felől. A tőkék levélszoknyája kevés fürtöt takart. Ritkán fordultak a csöbrös legé­nyek, egy-kettőre véget ért a szép szeptember végi, ok­tóber eleji foglalatosság, s alig teltek félig a hatalmas kádak. A gazdák és a hegy levét kortyolgatók ezt egy­aránt bánják, mert^zóta már felemelték a bor árát. munkásképzést folytatják jól felszerelt tanműhelyükben, mert a jelenlegi gondokat át­menetinek tartják. Seregnyi lehetőséget kutattak fel, ame­lyeket 1986-tól megpróbálnak kiaknázni. Csökkent a kivitel Más kárvallottjai is vannak a szűk esztendőnek. Az első tavaszi szemlék óta, amikor megbizonyosodtak a komoly fagykárokról, alábbhagyott a pintérek kis műhelyeiben az igyekezet. A derék dongadön- gelők tudták, hogy portéká­jukat hiába viszik az őszi vá­sárokra. Inkább eladják, mint veszik ilyenkor a szőlősgaz­dák a borosedényt. Majdnem szögre akasztották a bárdot és a szekercét, a gyalut, a vájókést és a csínvágót. Ked­vetlenül kerülgették a fara­gószéket, hiszen ki rendelne ilyenkor taiposó- vagy szállító­kádat, kármentőt, csöbröt. Amíg más években alig győzik gömbölyíteni a pincék borbendőit, most szégyen­szemre vízipálmáknak fabri­kálhattak díszdézsákat. Csi­nálhattak volna káposztás­dézsát, de az emeletes házak­ban ugyan ki savanyítaná az egyébként közkedvelt eledelt? Mindenkinek a maga gond­ja a legnagyobb. Mit szóljon akkor az a gyár, ahol egész évben folyamatosan gurul­nak le a kész hordók a sza­lagról? Bizony nem kímélték a körülmények a Fűrész-, Le­mez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárát sem. ők, első­sorban nem is a rossz termés miatt berzenkedtek, hiszen a tavaly szűrt nedűből van még a *borpincékbem Partnerüknek szállítási gondjaik voltak. A Szovjetunióba csak úgy­nevezett cseretengelyes vasúti vagonokba lehet berakni az öthektós transzporthordákat, csakhogy ilyen kocsit a kelle­ténél jóval kevesebbet kap­tak. Ráadásul a külföldi part­ner érdeklődése alaposan meg­csappant az utóbbi időben a magas alkoholtartalmú desz- szertborok iránt. Ez a két kö­rülmény okozta, hogy az ősz folyamán vagy kétezer eladat­lan hordó tornyosult fel a gyár udvarán. Azóta már némileg javult a helyzet, tudtuk meg Szalag József főmérnöktől. Novem­berben 1500 hordón túladtak, s decemberben sínre kerül a többi is, és ismét beindítják a hordógyártást, ha a pincés partner ezt kívánja, összes­ségében mégsem rózsás a hely­zet, pedig a tavalyi rossz eredmény után az idén sze­rették volna kiköszörülni a csorbát. Nem lehet leírni * A hordóeladás egész évben akadozott az idén. Más üzem­részben kellett pótolni a ki­eső árbevételt. A fűrészüzemet három műszakos munkára fogták, a széküléseket előállí­tó részlegben is megerősítet­ték a termelést. A hordóüzem kádárjait más területekre ve­zényelték át. A magas kép­zettségű szakmunkások bizony olykor-olykor segédmunkát is végeztek. Ezt legfeljebb szakmai ön­becsülésük bánta, a fizetést eredeti besorolásuknak meg­felelően kapták. így viszont a vállalatnak kellett lenyelnie a többletkiadást. Végül mégis a kádárok közül elégelték meg néhányan a fonák hely­zetet, és — bár nehéz szívvel — búcsút mondtak a gyár­nak. Ennek ellenére a szak­Azt remélik, bizonyos mennyiségű export hordóra jövőre is szükség lesz. A hor­dóüzemet semmiképpen sem akarják leállítani, hiszen a szakembergárdát foglalkoztat­ni kell, az ottani berendezé­sek is jó állapotban vannak, nem lehet csak, úgy leírni egy termelőképes létesítményt. Nagyméretű ászokhordók elő­állítására is áttérnek a hazai borgazdaságoknak. Ugyan­ezek javítását is elvállalják szerte a hazában. Létrehoz­nak egy vándorhrigádot, amely szükség szerint járja az országot. Az otthon mara­dók viszont alább adják a méreteket. Kilencventől 270 literesig többféle űrtartalmú hordót készítenek a hobbiker­tesek számára. Ha a fentiekben vázolt el­képzelések nem válnának be, akkor a székülésüzem teljesí­tőképességét négyezer köbmé­terről 4700 köbméterre kell emelni. Termékeik iránt van igény, csakhogy ehhez megfe­lelő minőségű és mennyiségű alapanyagra volna szükség. A furnérellátásba besegítené­nek a vállalat társüzemei. A fűrészüzemben fenn kell tartani a harmadik műszakot. Az ott dolgozók nem zúgo­lódnak ellene, hiszen ötven százaléknyi bértöbblet üti a markukat, amikor éjszakásak. Szállításukat a vállalati au­tóbuszok éjjel-nappal egya- 'nt megoldják. Nagy helyett kicsik Megalapozott a reményük, hogy a kis hordók pótolják a nagyokat, mert olcsóbbak tud­nak lenni a kisiparosoknál. Az akáchordók nemcsak a szállítás szempontjából, de tartós tárolásra is beváltak. A székek üléseihez és hát­támláihoz szükséges lemez­ipari bükkrönköt folyamatosan megkapták. A fűrészüzemnél okozott gondot a megszokott dongamennyiség elmaradása. Helyette úgynevezett lombos­fűrészárut kellett vágni. így is háromezer köbméter fel­használatlan dongájuk ma­radt, amit fél év alatt fog­nak hordókká összeállítani. A hatalmas fűrészek alá kevesebb akácrönk ment, vi­szont a tölgy és a bükk be­szerzése nehezebb. Ebben a nehéz helyzetben a vállalati központ segített rajtuk; há­romezer köbméter szovjet im­port fenyőrönköt vágtak fel. A hordóüzem kényszerű tétlenségéből fakadó kiesés nyolcvan százalékát fedezi a másik két üzemrész erőltetett menete. Az év végéig van még remény nagyobb meny- nyiségű hordómenesztésre. Sok függ a december 20-ig terjedő időszaktól. Akkor ugyanis le­áll a gyár december utolsó dekádjára. Október végén a terveknek megfelelően alakultak a fő­könyvi számok. Mindnyájan tudják, hogy kényszerpályára kerültek. Amit lehet, becsület­tel, tiszta fejjel, szorgalommal igyekeznek megtenni. Mind­emellett gyorsan és alaposan átértékelik pozíciójukat, hogy nyereségesek lehessenek az új piaci helyzetben. Tamasi Tamás Háromszázan dolgoztak érte A lakásépítők kapják Eredményes kommunista műszak A sók kerékpár, motorbicikli és a zsúfolt parkolóhely jelez­te, hogy az EVIG-ben a leg­utóbbi szombaton sokan mun-' kához láttak. Ezen a napon a gyár dolgozói kommunista szombatot tartottak. A ceglédi gyárban háromszázan láttak munkához. Az alapos szerve­zésnek megfelelően mindenki a termelésben kapott felada­tot, vezetők és beosztottak egy­aránt. A megtermelt termelési értékből az ÉVIG a családi há­zakat építőket támogatja. Találkoztunk olyan dolgozó­val is, akinek ez a kommunis­ta műszak volt az utolsó mun­kanapja, mert most vonul nyugdíjba. Kürti Ambrusáé el-, mondta, a társadalmi munkát is olyan becsülettel kívánja be­fejezni, mint a mindennapit. Török Mária viszont frissen került oda, és a harmadik munkanapja után már kom­munista műszakot vállalt, mert szeretne minél hamarabb tel­Túlmunkával Paprika a célegyenesben Meghosszabbított munkaszerződések Kampányt zárnak a Nagy­kőrösi Konzervgyár törteli előkészítő telepiének dolgozói. Az elmúlt 22 hétvégen is mun­kahelyükön serénykedtek, hogy a nagy mennyiségű zöldáru ne menjen veszendőbe. Tőlük .kérdeztük, hogy mit jelentett a túlmunka, és mit szólt hoz­zá a család? — A férjem is bejött egy- egy vasárnap segíteni — mondja Halasi Dénesné, aki különben jó háziasszony híré­ben áll. — Aki ugyanis a nor­máját teljesítette, előbb el­mehetett haza. Mivel a férjem is mellettem dolgozott, hama­rabb ehettük meg otthon a vasárnapi ebédet. — Az én családom a fővá­rosban dolgozik — csatlako­zik a beszélgetéshez Fehér L ászióné. — A férjemmel élünk itt Törteién. Egyrészről jól jött ez a hét végi munka, mert szombatra túlórapótlékot, vasárnapra pedig dupla pénzt kapok. Másrészt azonban hét végén sem aludhattam töb­bet, mint máskor. Már reggel hat órakor a telepen kezdtem. Szerencse, hogy a férjem meg­értette a kampány fontossá­gát, és besegített az otthoni munkákba. — Minden fillérnek meg­van a helye a háznál — foly­tatja a sort özvegy Fehér Já­nosáé, aki hét éve ment nyug­díjba. — Nem tudtam elsza­kadni a teleptől, hiszen nyi­tásától, 1963-tól itt dolgozom. Igaz, hogy közben nyugdíjas lettem, de a testvéremmel együtt meg tudjuk keresni pluszban a 2500—3000 forin­tot. Jól jön a pénz, amiért természetesen meg is dolgo­zunk. Kedvező lehetőség ae is. hogy továbbra is együtt le­hetek á többiekkel, s így gyor­sabban telik az idő. — Az idei paprikaátvétel befejeződött — egészíti ki az elhangzottakat Ondó József telepvezető. — Még 11 vagon- nyi áru vár feldolgozásra, és azután térünk át a körtebe­főtt feldolgozására. — Szinte mindenki bent volt a kampány idején. Mi~- vel az idei szőlőtermés gyen­ge volt, a szüret miatt sem hiányoztak sokan. Ugyan a háztáji munkák nem halaszt­hatók, de a családtagok több­nyire mentesítették a kam­pányban részt vevőket. — Az ez évi panrika mind minőségében, mind mennyi­ségében megfelelő volt. Oly­annyira, hogy az előző évi hiányunkat is pótolta. Azasz- szonyok. mivel piacképesebb árut termelték, jobban keres­tek. Mind exportra, mind pe­dig a hazai ellátásra minősé­gileg jó. ízletes konzervek ke­rülnek. Reméljük, hogy az ün­nepi asztalokon is ott lesznek termékeink. — Néhányan a mostani kam­pányon ismerkedtek meg munkánkkal. Rájöttek, hogy ha helyben dolgoznak, több idejük marad. Nálunk mindig egy műszakban folyik a ter­melés. Igaz. hogy a keresetek nem túl magasak, de máris megtérül annak, aki nem költ közlekedésre. Néhányan úgy gondolták, hogy a finis után is nálunk maradnak. Nekik meghosszabbítottuk a szerző­désüket, s ha készséget sze­reznek. véglegesítjük őket be­osztásukban. U. G. Vízszintes 43. Akik arra kíváncsiak, hogy ha vízszintes 43. öt betű, ak­kor . . Akkor minden pá­ratlan hét szerdáján fél öttől részt vehetnek a ceglédi ke- resztrejtvényfejtők klubiának foglalkozásain a művelődési házban. Nagy segítség a mini jes értékű munkát végezni, ezért bejött egy kicsit gyako­rolni. Simon István termelési osz­tályvezető a műszak végén így összegezte a nap eredményét: — Jól sikerült ez a rendkívüli munkanap, mert minden ön­ként jelentkező becsülettel el­végezte a vállalt munkáját. Példamutató magatartásukat követésre méltónak tartom, mert ők többet tettek a gyá­rért, mint amit a szűkén vett kötelességük előír. K. S. A rádióban énekelnek December 2-án, hétfőn dél­után fél 4-kor a Kossuth Rádióban Kóruspódium cím­mel a ceglédi pedagógus énekkar műsora hangzik el. Szólót énekel Béres Judit. Vezényel Holló Gyula. Zon­gorán kísér dr. Kiss Mihály- né. Kiállítás Vásárral egybekötött kiállí­tást tartanak a ceglédi hús­gyár kultúrtermében decem­ber 2-án, 3-án és 4-én. A tár­laton Reményi Katalin ötvös­művész és Kolozsvári Miklós grafikusművész munkái lát­hatók. Verseny után mestervizsga Videón az aranybárdosok A Pest—Nógrád Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat kétévenként az ifjú hús­ipari szakmunkások országos komplex versenyére nevesd be legtehetségesebb fiatal szak­embereit. Ebben az évben ez a versengés a Gyulai Hús­kombinátban zajlott le. A ceglédi csapat az első helye­zést érte el, az egyéni győztes is ceglédi lett és így a kitün­tető aranybárdot két évig vá­rosunkban őrzik. Silye István szakoktató, egyéni bajnok, Sallai Dénes csoportvezető csapattag és Nagy Béla üzemvezető ülnek az asztal körül, hogy felidéz­zük a verseny néhány emlé­kezetes percét. — Hogyan készültek az or­szágos vetélkedőre? Ki volt a csapat menedzsere? — A felkészítést Nagy Béla irányította, aki a verseny pil­lanataiban is mellettünk állt. Két részből tevődött össze a versenyfeladat. Az elméleti kérdések a szakmai muníci­ónk, a politikai tájékozottsá­gunk, munkavédelmi és álta­lános műveltségbeli tudásunk mérlegelésére voltak jók. A helyi tréningek után egy hétig Balassagyarmaton voltunk fel­készítő tanfolyamon. Itt kivá­ló képességű szakemberek ok­tattak, tanítottak. Köztük volt Szalai Margit is, a PENOMAH osztályvezetője. A felkészítés végén házi vizsga volt, ahol eldőlt az országos bajnoksá­gon résztvevők névsora. Silye Istvánnak a 7., míg Sallai Dé­nesnek az 5. országos verse­nye volt ez. — Mibői állt a gyakorlati próbatétel? — Sertésvágást, bontást, ap­rítást, megformálást kellett bemutatni. A második fel­adatban egy szarvasmarha há­tulját kellett szabvány szerint felbontani. A harmadik tétel egy sertés felvágááa volt ex­portminőségben. Utolsó fel­adatként a rúdáru és a kol­bász töltését kellett bemutat­ni csemege páros és olasz sza­lámi formájában. Végig na­gyon izgultunk, mert a szigo­rú zsűritagok a legkisebb mó- csingért is súlyos pontszámo­kat vontak le. A mozdulatok harmóniája, könnyedsége ugyanolyan fontos volt, mint a kifogástalan minőség. A ver­seny döntő fázisait videofilm­re is felvették, amit felhasz­nálnak az oktatásban, szak­munkásképzésben. — A fogyasztók látják-e hasznát annak, hogy a ceglé­di gyárban bajnokok dolgoz­nak? — Közvetlen, azonnal mér­hető haszna nincs, de akik ezektől a kiváló szakemberek­től tanulják meg a hentes­szakmát, azok szebb és jobb minőségű árut bocsátanak ki a kezük alól. Ezt pedig már minden vásárló megérzi itthon és külföldön egyaránt. A két győztes a verseny után hús­ipari mestervizsgát tett. A vállalat vezetősége anyagi és erkölcsi elismerésben részesí­tette őket. Kiss Sándor Az autóklub ceglédi mini műszaki állomása a diagnosztikai vizsgálatokon és a gépkocsik javításán kívül a rászorulókat au­tómentéssel is támogatja. Klubtagok és klubon kívüliek egy­aránt kérhetnek segítséget a József Attila utcai műhelytől Apáti-Tóth Sándor felvétele Télapózsák-morzsák H iába igyekeztem el­inalni, a csatakos be­tonon nehezemre esett a járás, úgyhogy a templom sarkánál utolért és meg­állított a Télapó.' — Hét, öcsémuram, ne­ked meg mi kéne, ha ró­na? — Hát ha már ilyen fi­gyelmesnek tetszik lenni velem, megmondom, hogy olyan piros kellene nekem, ami zörög, aztán van ben­ne ez meg az. — Háhá, te, kereskede­lemben járatlan emberfia, annak egységcsomag a ne­ve, már megjegyezhetted volna. Szerencséd, hogy akad még — s a kosárból előhúzott egy pirosat, zör- gőst. Ettől esik boldogság­ba a gyereknép, meglásd. 36,80. — Tessék? — Mondom, egy darab Mikulás-egységcsomag, az annyi, mint 36.80. Szó nélkül szurkolom le a járandóságot; csúsztatom zsebre az egységcsomagot, viszem haza, terítem ki az asztalon, megcsodálni, mi­től is esik boldogságba a gyereknép. Van benne egy tejcsoko­ládéból készült Télapó-fi­gura, tucatfazon, 'olyan, mint tavaly és pontosan olyan, mint tavalyelőtt, ez az árára nem vonatkozik =20 forint 30 fillér. Mel­lette három darab ütött- kopott csokoládé, nem tit­kolt igénytelenségről árul­kodó csomagolásban, hor­padásokkal, szakadásokkal, egyszóval gusztustalan. Név szerint: Kávés=3 fo­rint 30 fillér, Kakaós=3 forint 30 fillér, Puncs=2 forint 50 fillér. Ez eddig összesen 29 forint 40 fillér. De nem beszéltem még a négy szem kőkemény sza­loncukorról, a zavarba ej­tően csapzott piros stanec- liről s a zacskót záró plombáról. Árukat nem is­merem, de velük együtt valószínű, hgy még csak be sem csapott a Télapó. Én azonban biztosan be­csapok vele valakit. Ha ugyan lesz bőr a képemen ajándékként átadni mind­ezt valakinek. Mert a Sze­rencsi Csokoládégyár Tél­apózsák nevű összeállítása, ami most szinte vala­mennyi ceglédi boltban kapható, ajándékként sze­gényes, nyomorúságos. Épp ezért megalázó, hogy 36 forint nyolcvan fillér­be kerül. Gyereknek lesz, ugye. nem számít. Aznap éjjel álmomban megint összeakadtam a Télapóval. A főtér közepén állt, és most már az üres zacskókat árulta 50 fo­rintért. A Télapó bölcs mosollyal kasszírozta be a bankókat, s aki vásárolt, ráadásként még egy vir­gácsütést is kapott a hátsó fertályára. Az üres zacs­kóra váró emberek hosszú sorban kanyarogtak, a fe­hér szakállú elé érve fel­szólítás nélkül hajoltak a virgács alá. V. S. ISSN oiíí-asoo (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents