Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

Törteién elfogadták Igent mondtak a tehóra Iskolabővítésre szánják — Nekünk már nem kell izgulnunk — mondja Czerócz- ki János, a törteli községi tanács elnöke és Fehér Ist­ván, a végrehajtó bizottság titkára —, mert lakosaink­nak több mint 70 százaléka igent mondott a településfej­lesztési hozzájárulásra. Ezek szerint három évig 600, majd két évig 000 forinttal járul­nak hozzá a megszavazott fejlesztési tervek megvalósí­tásához. — Miigen célokat hirdettek meg, hogy ilyen szép ered­ményt tudtak elérni? — A hetedik ötéves terv alatt három fontos beruházást akarunk megvalósítani a la­kosság pénzügyi támogatásá­ból. Elsőként négy tantermet építünk úgy, hogy a jelene- gi épületet fogjuk tovább bő­víteni. Ezekbe beszereljük a központi fűtést és a szüksé­ges vizes blokkot is. Így el­érjük majd, hogy az eddigi kétműszakos tanítási rend megszűnik, és minden gyere­ket el tudunk helyezni dél­előtt az iskolában. Négy év múlva fogunk artézi kutat fúratni, mert a megnöveke­dett igényeket már nehezen tudjuk kielégíteni. Az induló új ötéves terv utolsó évében tornatermet létesítünk. Ennek a szükségességét sem vitatja senki, mert jelenleg a torna­órákat a kultúrházban tart­juk, kényszerűségből. — Mivel gyarapodott a köz­ség az idén? — A Kocséri út nagyon rossz állapotban volt már, ezért ebben az évben 4 mi­liő forintért útkorszerűsítést végeztünk. Ez az út a leendő fürdő felé vezet, s mellette a telkek parcellázása már el­kezdődött, de nem olyan ütemben folyik, mint az elő­zetesen várható volt. A bér­lők magasnak találják az árat, amit valószínűleg felül­vizsgálunk. A tanács négy éve látott hozzá a hobbiker­tek kiméréséhez. Azóta a kert­barátok köre javaslatára ut­cákat alakítottak ki, most pe- dik a villamosítás folyik. Aki családi házat akar építeni, annak olcsó telket tudunk ajánlani. Az egészséges életre neve­lés érdekében mindent meg­tesz a tanács, ezért örülünk, hogy az idén először megkez­dődött az úszásoktatás a für­dőben. Négy csapat gyerek tanult meg úszni. — A lakosság mivel járult hozzá a község gazdagodásá­hoz? — Nagyon aktívak a törte- liek. Az a szokás alakult ki, hogy a tanács adja a műsza­ki segítséget és a sódert a építésekhez, a lakosság pedig a cementet és a munkaerőt. Ezzel a módszerrel 800—900 méter járda készült el 1985- ben. A Kinizsi és a Déryné utca lakóit külön is érdemes megemlíteni. K. S. Rendelő az üzemben Teljesült a kívánságuk A ceglédi Május 1. Ruha­gyár dolgozóinak régi kíván­sága teljesült, a belgyógyá­szati rendelés mellett a fogá­szati rendelés is megkezdődött az üzemben. A jól felszerelt rendelőben hetente két alka­lommal a műszak kezdete előtt vagy után helyben ke­zeli a betegeket a szakorvos. A VII. ötéves tervben a sze­mészeti szakrendelést is sze­retnék bevezetni. íme az embléma December végén a diák­sport jelentős eseménye zajlik Cegléden, az úttörő-olimpia országos döntője asztalitenisz­ben. A viadal emblémájával, az itt látható oroszlános rajz­zal, amit Miklosovits László albertirsai grafikusművész ké­szített, bizonyára még több ízben fognak olvasóink ta­lálkozni. Nyugdíj előtt Szerencsésnek érzem magam Kürti András a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója. Röviddel a nyugdíj előtt. Számos kitüntetés birtokosa, többek között övé a Munka Érdemrend ezüst fokozata (1971) és arany fokozata (1985). ■ ■■■ — Gyermekéveimet Tisza- kécskén töltöttem. Szüleim egyszerű, nagyon szorgalmas emberek voltak, akikre nem kisebb feladat várt, mmt hat gyermek nevelése. Harmadik­ként születtem, így természe­tes volt számomra az, hogy amikor nagyobbacska lettem, az otthoni munkában segéd­kezek. Talán akkor kezdett kialakulni bennem az, amit életem és pályán során min­dig igyekeztem megvalósí­tani, hogy nemcsak magamért vagyok, másokért is lennem kell. Igen tetszett az, ahogy a kereskedő kiszolgálja a vevő­ket. Egész pontosan, fontos­nak találtam, amit csinál. Megragadott az, hogy , sok emberrel bánik, mindenkihez van egy-két szava — hoz­zám, a gyerekhez is —, és tisztelték. Kereskedőinas let­tem. Miután végeztem, fel­kerültem Budapestre. A Han­gya Szövetkezetben dolgoztam. Kezdetben szokatlan volt, hisz egészen más környezetbe ke­rültem. Mások voltak az em­berek, a szokások, végső so­ron ott és akkor tanultam a kereskedői hivatást. Majd rö­vid időre hazatértem Tisza- kécskére. A felszabadulás után újra Budapesten dolgoztam, a Szö­vetkezeti Áfésznél. Közben a munka mellett vezetői is­kolákat végeztem el. Így let­tem a MÉSZÖV instruktora — ’52-ben kerültem Cegléd­re —, s ebben a beosztásban tevékenykedtem 60-ig. Köz­ben 55-ben megnősültem. Mi­vel a feleségem ceglédi szü­letésű, ez végképp eldöntötte azt, hogy itt telepedjünk le. Hat éven keresztül a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalatot irá­nyítottam mint igazgató. Min­dig érdekeltek az emberek ügyes-bajos dolgai, a város sorsa. Ezért vállaltam társa­dalmi megbízatást, ma is a 45-ös választókerület tanács­tagja vagyok. 1966-tól 1976-ig abban a megtiszteltetésben volt ré­szem, hogy tanácselnökként munkálkodhattam. Az építke­zés közel állt hozzám, nem­csak azért, mert látványos, ahogy emelkednek az új épü­letek, hanem azért, hogy sok embert érintenek. Ekkor olyan fontos dolgok történ­tek, mint a vasút villamosí­tása, a közúti felüljáró el­készítése, a gázbevezetés. Fontos intézmények átadása: kórház, közgazdasági szak- középiskola, ÉVIG, zeneiskola, s talán ami a legkedvesebb számomra, a Károlyi lakó­telep első 10 emeletes házai. ’76-ban lejárt az elnöki mandátumom, s immár má­sodszor a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója lettem. Számomra ez csupán a fele­lősség minőségében jelentett változást. Nem egy városért, csak kisebb közösségért fe­lelek. Közel ezer fő tartozik hozzám. Viszont az évi for­galmunk például élelmiszer­ben másfél milliárd forint. Nem volt nehéz áthangolód­nom, legtöbb kollégámmal is­merősként üdvözöltük egy- m st. Optimista és víg kedélyű vagyok. Hiszem, hogy így jobb munkakapcsolat alakul­hat ki a munkatársaimmal. Hogy is lehetne/ ott elvárni bármit, őszinteséget, szorgal­mat, vagy éppenséggel fegyel­met, ha' a beosztottnak azt kell látni, hogy a főnök me­gint komor, harapós kedvé­ben van. Szóval nem taná­csos hozzá fordulni problémá­val, gonddal. Talán ez a derű és közvetlenség a záloga an­nak, hogy munkatársaim mindig bíztak bennem. Az építkezésről itt sem mondtam le. Szinte minden évben átadunk valahol egy ABC-áruházat. Nagykőrösön, Gyömrőn, Vecsésen, Monoron. Cegléden az utóbbi években kettőt is, a 70-est és a 130-ast. Ahol erre egyelőre nem volt lehetőségünk, ott bővítettünk, javítottunk, hogy legalább jobbak legyenek a körülmé­nyek. Ha lehunyom a szemem és eszembe jut bármelyik boltunk, látom az épületet, sőt, az ismerős arcokat is. 45 év aktív, s talán ki­mondhatom, hogy eredményes munkája után visszavonulok. Persze ez egyáltalán nem va­lami passzivitást fog jelen­teni, tanácstagként lesz elég dolgom. Elégedett ember va­gyok. Szerencsésnek mondha­tom magam, nem voltak lát­ványos konfliktusaim és nagy kudarcaim. Természetesen ez­zel nem azt állítom, hogy fö­löttem mindig felhőtlen volt az ég. Á munkámban — bár­hol végeztem — örömöt lel­tem, s az élet az elismerések­kel sem fukarkodott. ■■■■ Van egy kis hobbitelkünk. Feleségem szintén hamarosan nyugdíjba megy. Ügy tervez­zük, hogy majd a hét első felében ott szorgoskodunk, az­tán következhetnek az ott­honi teendők. A szombat, vasárnap a pihenés,- kirándu­lások és barátok ideje lesz. A barátoké, akik mindig na­gyon fontosak voltak és lesz­nek az életünkben. Lejegyezte: Fehér Ferenc XXIX. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM 1985. DECEMBER 7., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Egyre többen és gyakrab­ban hajiunk gondterhelt arc­cal a számoszlopok fölé. ösz- szeadunk, kivonunk, osztunk, szorzunk. Rangsorolunk. Lis­tákat írunk, tételeket ki­húzunk. Formálódnak az egy­személyes költségvetések ép­pen úgy, mint a nagyüzeme­kéi. Sem itt, sem ott nem könnyű a helyzet. A számo­lási tudományra minden ed­diginél nagyobb szükség van. Elegendő takarmány A törteti Dózsa Termelő- szövetkezet a kiegyensúlyozot­tan gazdálkodó mezőgazdasági egységek közé tartozik, noha nem hagyták érintetlenül azok a mind magasabbra csapó hullámok, amelyek szigorú el­vonások formájában éreztetik nemkívánt hatásukat a gaz­dálkodó szerveknél. Mind­ehhez három aszályos eszten­dő megpróbáltatásait hozzá­téve, nem látszott könnyű fel­adatnak a szövetkezet anyagi stabilitásának megőrzése. Kar­nyújtásnyira az új esztendő­től, már kirajzolódik az 1985- ös gazdálkodás képe. Vizsgáz­nak a vezetők, a beosztottak, a nagy gonddal előkészített döntések, a körülményekhez igazodni próbáló egész törteli stratégia. Sürgős feladattá vált, hogy javítsák a növénytermelés árutermelő képességét. Ezt szolgálta a 150 hektár mustár, az 50 hektár köménymag és a 120 hektáron .. te,rpiesz^ett napraforgó. Ezek pótolták a búzából és a kukoricából szár­mazó árbevételi kiesést. Cél­jaik között szerepelt a közös és a háztáji állatállomány takarmányellátásának meg­oldása. Megteremtették a szükséges 500 vagon takar­mány megvásárlásának lehető­ségét, lédús és szálás elemó­zsiából elegendő van az új termésig. A kertészetben 50 hektárral csökkentették az alma és 57- tel a szőlő területét, a meg­maradt ültetvényeken viszont a szövetkezet fennállása óta a legmagasabb értékesítési árat érték el. Az alma kilóját 7,5, a szőlőét 13.5 forintért ad­ták el. Az erdészet az idén 2 ezer köbméter fát termelt ki. Felét saját faipari üzemük dolgozta fel, a többit export­ra küldték. Az állattenyésztés nem ke­vés fejtörést okozott, mire ki­kristályosodtak a végleges el­képzelések. A szarvasmarhák száma 2 ezer darabot szám­lál, ezek egyharmada tehén, s az évi állatonkénti tejmennyi­ség 5500 liter. A tehenek szá­mát 800-ra emelik. A tervek szerint jövőre fejőházat építe­nek, igénybe véve az erre a célra meghirdetett ártámoga­tást. ötszáz hízómarhát tarta­nak, felét kihelyezik a kis­termelőkhöz, mert ők eredmé­nyesebben foglalkozhatnak velük. Volt egy pillanat, amikor sok tanakodás közben is fel­merült, hogy felszámolják a sertéstenyésztést. Aztán még­is úgy döntöttek, hogy jelen­legi színvonalán fenntartják, s a tavalyi veszteség helyett csekély nyereséget remélnek. Ebben nagy mértékben közre­játszik a többcsatornás érté­kesítés. A húsiparral 5 ezer hízóra kötöttek szerződést, a többit két termelőszövetkezet­hez továbbítják, kedvezőbb árért. A takarmánykeverő üzem teljesítőképességének kihasz­nálása érdekében a Pest Me­gyei Gabonaforgalmi Vállalat­tal álltak együttműködésben. A magas költségek ráfizeté­sessé tették munkájukat. 1986- tól a Környei Mezőgazdasági Kombinát lesz az új partne­rük, s várhatóan 2 millió forinttal javul az eredményük. Kocséron és Abonyban új takarmányboltot nyitottak a háztáji gazdák jobb ellátása érdekében. Az üzem raktáro­zási gondjainak megoldására jövőre 2 ezer négyzetméteres raktárt állítanak fel. Bárányhizlalás A törteliek legjobb állat- tenyésztési ágazata ebben az évben is a juhászat. Elisme­résre méltó a 200 százalékos szaporulat és a 9 kilós egye­denkénti gyapjúhozam. Még ilyen szép eredmények mel­lett is 2 millió forintra csök­kent a tavalyi 2,5 millióról az ágazati eredmény. Hatezer szopós bárányt vásároltak, melyek hizlalása december derekán fejeződik be. A gépek jobb kihasználása érdekében a nagyobbakat két műszakban működtetik, az MTZ traktorokat nyújtott munkaidőben használják. Áz idén és a jövőben is nagyobb mértékű gépvásárlás a cél, részben saját erőből, részben az iparszerű gabonatermesz­tési program keretében fel­vehető hitelből. Az a tsz- vezetők elképzelése, hogy jövőre valamennyi tehergép­kocsijukat kiadják a sofőrök­nek szerződéses üzemeltetésre. A Dózsa Tsz-ben folyó ipari tevékenység nyereségrátája várhatóan 9,6 százalék körül alakul és 17,5 millió forint jövedelemre számítanak. Leg­újabb intézkedéseik egyike, hogy október óta bérbe adták faüzemüket évi 3 millió fo­rint díj fejében. Ugyanennyit remélnek az ipari szakcsopor­toktól származó részesedés­ből is. A hatékonyságot szolgálja a 117 fős létszámcsökkentés. Csupán munkabér-megtakarí­tásuk 5 millió forint. A veze­tők és az adminisztrációban dolgozók számát tizenegy fő­vel mérsékelték. Az alapfize­téseket csak szerény mérték­ben növelték, helyette inkább a valós eredmények alapján kifizetett prémium jelentősége nőtt. Törteién a jövőben ezer hektárról 730 hektárra redu­kálják a búza területét. A ku­koricáét 1300-ról 1500 hektár­ra módosítják, a napraforgóét 120-ról 400 hektárra bővítik. Mindehhez az kell, hogy a szükséges takarmánymennyi­séget sikerüljön kisebb terü­leten előállítani. Becses eredmény Az 1985-ös intézkedések, a gyors manőverek hatására a szövetkezet 20,5 millió forint nyereséggel számol. Ez hozzá­vetőleg 1,2 millió forinttal ke­vesebb az 1984-esnél, de a játékszabályok ismeretében legalább olyan becses. Tamasi Tamás Fogadóórák Sós János, a városi tanács elnökhelyettese december 11- én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségé­ben. A hét vége sportműsora ér­dekes programot ígér, porond­ra lép az utánpótlás, s a cso­portmérkőzésekkel elkezdődik a Pest megyei kispályás lab­darúgótorna is. Szombat Asztalitenisz: A CVSE sport­csarnokában fél tízkor kez­dődik a megyei úttörő-oKm- pia. A helyi versenyek után ezen a viadalon azt döntik el, hogy kik képviselhetik majd Pest megye színeit az ugyancsak Cegléden, decem­ber 27—29. között sorra ke­rülő országos úttörő-olimpiai döntőn. Birkózás: A tornacsarnok­ban is úttörők vetélkednek, a kelet-területi szabadfogású úttörő-olimpián. A mérkőzé­sek 11 órakor kezdődnek. Itt is — csakúgy, mint asztalite­niszben — ott lesznek a leg­jobb ceglédi fiatalok is. Vasárnap Labdarúgás: A megyei lab­darúgó-szövetség ebben az évben is megrendezi a megyei labdarúgó-együttesek kispá­lyás labdarúgó-teremtornáját. Az első játéknapon — 9 órától — a Bem SE és a Ceg­lédi VSE gárdáján kívül to­vábbi 12 csapatot láthat a csarnok közönsége, többek között a megyei bajnokság­ban szereplő Tápiószentmár- tont, valamint a vonzáskör­zetbe tartozók közül Albert- irsát és Dánszentmiklóst. Az utolsó találkozó 17.45 órakor kezdődik. Kilenc órától folyamatosan az alábbi mérkőzésekre kerül sor: Albertirsa—Nagykőrös, Tápiószentmárton—CVSE, Mo- nor—Nagykáta, Nagykőrös— Gyömrő, Tápiószentmárton— Nagykáta, CVSE—Monor, Gyömrő—Albertirsa, Nagyká­ta—CVSE, Monor—Tápió­szentmárton. Üllő—Bem SE, Pilis—Sülysáp. Dánszentmik- lós—Tápiószecső, Bem SE— Pilis, Nyáregyháza—Dánszent- miklós. Üllő—Sülysáp, Tápió­szecső—Nyáregyháza. Asztalitenisz: A CVSE sport­csarnokában 10 órától Ceglé­di VSE III.—Gödöllő megyei felnőtt és ifjúsági csapattalál­kozó. ü. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Ajándékvásár a ceglédi készruhaboltban december 9-étől 15-éig. A teljes választékból 20 %-os árengedményt adunk. Várjuk kedves vásárlóinkat! Törteli stratégia pi ^ - p« ^ ^ ^8 n ,1° ... ^ r .. n. Kezdődik a teremtorna

Next

/
Thumbnails
Contents