Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
WAT . .iiKuyni 6 1385. DECEMBER 7.. SZOMBAT Színházi levél Egy keserű komédia Toldi Miklós ismét vív a cseh bajnokkal Tűznyelők, mímesek, kuruzslók Ö Hamlet herceg', a dán királyfi, a kor foglalatainak nevezi a színészepeare mester itt túlontúl is szerény: közelebb járna az igazsághoz, ha nem a színészeket, hanem a színdarabokat — a maga műveit — nevezné a század lenyomatának s a kor foglalatának. Mert azok valóban annak tekinthetők. Még akkor is, ha írójuk tudatosan aligha ezért írta meg őket. A korról, melyben Shakespeare élt, gyakorlatilag mindent tudunk. Arról viszont, hogy ő miként élt ebben a korban, gyakorlatilag alig vajamit tudunk. Nem ismerjük, mit gondolt Erzsébet, majd I. Jakab Angliájáról. Nem tudjuk, milyen volt a viszonya az uralkodókhoz, hogyan fogadta a hatalom és a hatalmon levők mozdulatait, s hogyan reagált a tömegek lépéseire. Azaz: ez így nem egészen pontos. Mert a darabjaiból azért sok minden kiolvasható. össze lehet rakni a véleményét a korról, a világról, az emberekről, Anglia történelméről, a szűz királynőnek ne. vezett Erzsébetről, s az általa llefejeztetett Stuart Mária fiából lett I. Jakab királyról. Sosem direkt módon persze. Még csak utalásokkal is alig élve. Szorgalmas tudósok kimutatták ugyan, hogy melyik darabjában melyik rész, mon. dat vagy jelenet vonatkozik közvetlen korabeli eseményekre, vagy melyik figurájáról tudhatták a kortársak, hogy kire. melyik ismert politikusra, főrendre, nagy emberre hasonlít. Shakespeare ügyesebb volt unnál — vagy jobb művész volt —, semminthogy fejjel r falnak menve támadjon rá a kor visszásságaira, hibáira, bűneire. Nem egy kortárs drámaíró, köztük a legtehetségesebb, és Shakespeare legjobb barátja, Ben Jonson, többször is a börtönben kötött ki egyik-másik darabja túságosan éles, túlságosan kritizáló és leleplező hangvétele miatt. A hatalom nem szenvedhette ezeket a kíméletlenül gúnyos, tiszteletlen műveket. Shakespeare viszont sosem került ilyen konfliktusba a hatalommal. Sőt, társulata, már Jakab uralkodása alatt, A Király Emberei címet viselhette, azaz, udvari színtársulat volt. Shakespeare mégsem volt konformista, udvaronc vagy bértollnok. Az ö válaszai a kor gúnycsapásaira, a zsarnok bosszújára, a gőgös ember dölyfére, a pörhalasz- tásokra, s mind a rúgásokra, melyekkel a tűrő érdemet bántalmazták — a müvei voltak. A nagy tragédiák, a nagy vígjátékok — de a királydrámák is, amelyekről általában azt tartják, fő szándékuk a Tudor-ház trónjogosultságának, a fennálló hatalom legitimitásának az igazolása volt. De ha valaki figyelmesen olvassa ezeket a krónikás játékokat, még ezekben is észreveheti, hogy bár kétségtelenül megtalálható bennük egyfajta lojalitás, megvan azért a legfőbb kérdésnek, a hata- Jom és az erkölcs viszonyának a boncolgatása is. Elég a budapesti színpadokon jelenleg is látható II. és III. Richárd- ra hivatkozni. Több ezekben a jó és a rossz hatalomról, a jó és a rossz királyról való elmélkedés, mint a történelmi képeskönyv. Vagy azokat a vígjátékokat, mélyeket keserű komédiák címszó alatt foglal össze a shakespeareológia. Legalább három illethető ezzel a jelzővel : a Troilus és Cressida, a Minden jó, ha jó a vége, s a Szeget szeggel. Valószínű, hogy az 1600-as évek első fél évtizedében keletkeztek .— tehát abban a periódusban, amelyben, egyebek között, az Essex-összeesküvés zajlott le, Erzsébet halálával megszűnt a Tudor-ház uralma, Stuart Jakabbal megszűnt a parlament hatalma, s Anglia-szerte olyan változások zajlottak, amelyek alapjaiban kezdték megrendíteni a korábbi társadalmi rendet. .......^___ Mi ndezek nyomot hagytak Shakespeare művein. Nem véletlen, hogy ebben a fél évtizedben a vígjátékai is keserűek lesznek, s hogy e keserű komédiák a nagy tragédiák árnyékában, azok társaként születnek. Udvarképes, előadható, börtönnel sosem fenyegető művek ezek — de világosan kiérezhető belőlük egy csalódott, megkeseredett, szkeptikussá vált, az idő kizökkenését észlelő és átélő művész véleménye. Ha az egyébként nem túl gyakran színre kerülő Szeget szeggel ma megjelenik a színpadon, látszólag, gondtalan, a mesék fordulatait és figuráit idéző cselekménye mögé oda kell képzelnünk ezt a kizökkent időt. Mert igaz ugyan, hogy ez a játék Viennában, azaz Bécsben játszódik, s hogy hősei és hősnői olaszos neveket viselnek, meg hogy itt is a kor ismert novellagyűjteményeiből vétetik a történet — de ez csak a felszín. Vin- centio, Bécs hercege sokkal inkább hasonlít a hatalommal és az alattvalókkal packázó angol uralkodókra, főemberekre, semmint egy képzeletbeli városállam urára. A másokra rideg és álszent erkölcsöket kényszerítő, s közben magát ezen erkölcsi törvények alól feloldó Angelo mintáit is nyugodtan vehette Shakespeare a kortárs angol főurak és dúsgazdag polgárok köréből. A nagyszájú, léhűtő, kerítő, élősdi figurák meg csak úgy nyüzsögtek a korabeli Londonban, az akkor ismert világ legnagyobb városában. Amit uraik nagyban csináltak, azt ők a maguk szintjén kicsiben és alpáribb módon vitték végbe. De a büntetést többnyire ők kapták. A Szeget szeggelben is Lucio, a nyálas, vádaskodó, kurafi, moral insanity fickó megbűnhődik tetteiért, Angelo viszont, aki egy egész várost vitt kis híján a pusztulásba, megússza. A herceg egy gyeplőjét vesztett erkölcsű városból vonul ki, s bízza fondorlatosán egy labilis morális tartasd emberre — Ange- lóra — a rendcsinálást, hogy aztán a játék végén minden visszatérjen a kezdeti ponthoz, de most már a rend és az erkölcs látszatának őrzésére sem gondolva. A világ nem lesz jobb ebben a vígjátékban. Még csak nem is marad ugyanolyan. Tovább romlik. Shakespeare-nek nincsenek illúziói. A Madách Kamarában, ahol most Szirtes Tamás rendezte ezt a darabot, ennek az illúzióveszteségnek a nyomait is alig találjuk. Kedves és erkölcsös mesét látunk, amelynek a végén minden jóra fordul. Jókat nevetünk a komikus figurákon, elandalodunk a lírai részeken, tapsolunk a rokonszenves hercegnek, megvetjük az álnok Angelót, örülünk, hogy egymásra találnak a szerelmesek. A világ szép, az élet kellemes. Hogy Shakespeare nem erről beszél, nem ezt irta meg? Az az ő baja. Takács István Bár a tél még csak eztán mutatja ki úgy igazándiból a foga fehérét, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár már elkészült a jövő tavaszi, nyári tervekkel, összeállt a szentendrei és visegrádi rendezvények programja. Az idei kulturális évad zárásáról és az 1986-os műsortervekről beszélgettünk Tóth Bélával, a művelődési központ igazgatójával. — Jól sikerült az 1985-ös esztendő. A tervek eredményeseknek bizonyultak. Gondunk azonban, hogy egyedül érezzük magunkat, mert sem szakmai, sem anyagi támogatást nem kapunk megfelelőt. A bevételi tervünk kétmillió 800 ezer forint volt, ami a 20 ezer lakoshoz képest meglehetősen magas. Ennek ellenére az előírásnak már októberben megfeleltünk. Mégsem tudom, hogyan leszünk képesek anyagilag az évadot végigvinni. Tíz esztendeje nincs pénz az intézmény felújítására, így kénytelenek vagyunk a bevételből fedezni azt, ami lehetővé teszi, hogy az emberek kényelmesen, otthonosan érezzék magukat. Köztudott, hogy a tetőszerkezet nem bírja a havat. Olyankor, ha esik, mindig beszakad, s egyébként is beázik. Százezreket fizettünk már ki a javításért, mégsem jártunk sikerrel. • A gondok ellenére is értékes, vonzó programot tudlak összeállítani a jövő évadra. Milyen műsorok várják a turistákat Visegrádon? — Először talán az anyagi háttérről szóljunk. Rendelkezünk félmillió forint tőkével, s ehhez a Pilisi Parkerdő-gazdaság és a megyei idegenforgalmi hivatal még további fél- fél millióval járult hozzá. A Visegrádi Palotajátékokat profi szintre szeretnénk fejleszteni, és így ehhez a költség- vetés rendelkezésünkre áll. Az új téma: Nagy Lajos király megérkezik a királyi székhelyre, és szemlét tart a bandériumok megalakulása után. Az udvar természetesen a Dunán érkezik. A főutat középkorivá varázsoljuk a megfelelő díszletekkel, és az uralkodót, aki végigvonul a főúton, kellő hódolattal fogadják az alattvalók. A nép természetesen a közönség lesz, de ott produkálja majd magát a tűznyelő, a bűvész, a mimes, a kuruzsló és a többiek is. A fogadást a király már a palota udvarán tartja, tánccal, zenével, énekkel, majd megkezdődik a bajvívás Toldi Miklós és a cseh bajnok között. A szöveghez llosvai Selymes Péter és Arany János eredeti művét használjuk fel. A rendező ismét Túrién György. 9 Tavaly anyagi gonndot jc- lentett a díszletek, a jelmezek elkészítése. Most hogyan oldják meg? — Amiből nagyon sok kell, az a címer és a pajzs. Műanyagból öntetjük ki, és szitával nyomjuk rá a kornak megfelelő mintát, ami cserélhető, tehát mindig változtathatjuk. A jelmezeikhez szükséges anyagot a Budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalattól kapjuk olcsón, ugyanis megvásároljuk a néhány méteres végekből álló mintadarabjaikat. Ezekből készülnek a reneszánsz öltözetek. 1986-ban már megfelelő székek is lesznek a nézőtéren. A középkor emberére jellemző a fegyverviselés, s különösen sok dárda és kopja kell, hiszen nemcsak Toldi Miklós áll ki vívni a porondra. Sohasem hittem volna hogy milyen kitűnően felhasználható erre a partvisnyél. 9 Lesz elegendő látogatója az eseménynek? — A Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal rendkívül segítőkész partnernek bizonyul. Megkezdték a szervezést. Ami tény: Csehszlovákiából már bizonyosan várhatunk turistákat. Felvettük a kapcsolatot a MÁV Toursszal is. 9 Kik fognak fellépni? — Neveket még nem tudok mondani, de bizonyos, hogy jóval kevesebb lesz az amatőr, és sokkal több a profi színész. Külön szervezőstáb alakul a palotajátékok idejére. A közelmúltban megvásároltunk egy épületet a királyi palota közelében, amely alkalmas a szakmai továbbképzésre. Külföldi vendégeket is elhelyezhetünk itt, s a palotajátékok idején öltözőnek alakítjuk át. A Pilisi Parkerdő-gazdaság Makovecz Imre tervei alapján egy erdei művelődési házat épített Mogyoróhegyen, a jurtatábor mellé. Ide januártól két népművelőt veszünk fel. Ők fogják irányítani ezt az előbb említett tervezőstábot. Az erdei művelődési ház célja egyébként az, hogy hazai és külföldi gyerekek számára erdei iskolát alakítsanak ki, ahová majd áprilistól mehetnek a diákok, akár hosszabb időre, bentlakással, akár csak egy-egy teljes napra. Komplex órákon, gyönyörű környezetben tanulhatnak itt földrajzot, történelmet, biológiát és irodalmat. O Síit szólnak Visegrádon a helybéliek a nagy felforduláshoz? — Részt vettem a visegrádi falugyűlésen, ahol elmondtam, hogy számítok rájuk, mint a palotajátékok aktív, közreműködőire, statisztáira. A gyűlés részvevői egyhangúlag sajátjuknak fogadták el a nyári programot, s azt is el kell mondanom, hogy jó munkakapcsolatunk alakult ki mind a tanáccsal, mind a múzeummal. 9 Jövőre is lesz a Gyertek játszani Visegrádira című gyermeknapi program? — Szeretnénk megújítani, mert ügy érezzük, hogy elfáradt. Fölvisszük a Mogyoróhegyre, ahol az úttörőmozgalom megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére szellemi és gyakorlati számháborút rendezünk. A selejtező vetélkedők februárban kezdődnek el, s minden intézményből a legjobb két korosztály képviselőiből alakított, nyolc-nyolc tagú csapat vetélkedik majd Visegrádon. 9 Mi várható jövőre Szentendrén? — A budapesti tavaszi fesztivál részeként rendezzük meg a szentendrei tavaszi napokat március 13. és 24. között a Liszt-év jegyében. lkod- és bélyegkiállítás lesz a Művésztelepen, illetve a szentendrei G ráfi Icai Műhelyben. A feladatunk kettős, részben a Lisztévforduló ünnepei, részben pedig nálunk zajlanak majd az ország keleti részét bemutató tájcentrumos műsorok, ami annyit jelent, hogy Szabolcs megyei programokat láthat majd a közönség, mert az ország északi és keleti egységét Szentendrén, a délit Kecskeméten, a nyugatit pedig Sopronban mutatják be. Szétküldtük a felhívást a kórusokhoz és a zenekarokhoz, hogy készüljenek fel a Liszt- évfordulóra. Felfutásos rendszerben szerepelnek, és a legjobbak gálaesten mutatkoznak majd be. 9 Milyen újdonságok várhatók a Szentendrei Nyár prog- ramjai között? — Biztos és képlékeny műsoraink vannak. Ismét megrendezzük a városházudvari játékokat. Az idén nagy siker volt a Parasztdekameron bemutatása, jövőre a Paraszt- bibliát tervezzük. Dzsessz- és föl leestek lesznek a Barcsay- udvarban, és nem marad el a zenés városnéző séta sem. A Templomtéri sokadalomma! kapcsolatban változtatásokon törjük a fejünket. Helyi és külföldi kulturális csoportok felléptetését tervezzük. Erre már az idén volt spontán jelentkezés. jövőre az idegen- forgalmi szervek segítségével szeretnénk ezt bővíteni. Vásárt viszont nem tartunk. Véleményünk szerint ipari áru leit a népművészeti cikkekből és amit az árusok hoznak, az már a népművészet nevet is megcsúfolja A volt szakmunkásképzőben, amely eredetileg a mienk volt — hiszen művelődési házként üzemelt —, gyermek- és ifjúsági centrumot alakítunk ki, ahol majd megféielő könyvtár is lesz. Az intézmény udvarán mindennap nyári gyerekprogramokat tártunk, reggel tíztől délután ötig, s itt a gyerekek homokozástól kezdve a videózásig minden lehetőséget megtalálnak majd. Az az elképzelés, hogy a szülők otthagyhatják őket, mi vigyázunk rájuk. © Milyen kiállítások lesznek? — Csak a bizonyosakat mondom. Júliusban nyílik Csavlek Etelka és Csavlek András tárlata. Május-júniusban rendezzük meg Görgey Artúr halálának 60. évfordulója alkalmából a Görgey az irodalomban és a levéltári forrásokban című kiállítást, a Mátyás király múzeumban pedig egy másikat, Visegrád és Görgey címmel. Terveink, elképzeléseink az elmondottakon túl is bőven lennének, ám az a legnagyobb gondunk, hogy nincs kellő anyagi fedezet a háttérben. Még mindig nem tisztázódott a jogviszony a városi tanács és az intézmény között, hiszen tevékenységünk hatvan százaléka J a" városi művelődést szolgálja. Anyagi támogatást azonban csak célfeladatra kapunk tőlük. VILÁGKÖZPONTBAN. Szakújságíró-küldöttség járt Genfben, az Egészségügyi Világszervezet központjában. Látogatásukról a Kossuth Rádió sugárzott figyelemkeltő riportműsort, immár másodízben. Most többek közt Kamerun egészségügyi minisztere kapott szót, aki az afrikaiak megsegítésével kapcsolatban eléggé sajátos szempontból értékelte a világ feléjük fordulását. Mint fontos tényezőt említette a segítő akciót és megjegyezte: a fejlett országok rendszerint mindig megvárják, amíg a helyzet kritikussá válik és csak akkor kezdenek jótékonykodni — mint most az éhhaláltól menekülő afrikaiak esetében. Annyi igaz, hogy sokkal jobban lehetne segíteni, ha előbb szánnák rá magukat a humanitárius cselekedetre. Az időben kapott segítség határozottan enyhítene a gondokon. Ám több mint egy év telt el, hogy a világ értesült az afrikai éhezőkről. A nemzetközi segítség folytán már van, ahol a lakosság önállóan eltartja magát, hiszen jószágot, vetőmagot, jó indíttatást kaptak, hosszú távú, értelmes támogatásiban van részük. A szakújságíró-küldöttség információkkal gazdagodott a WHO korunk betegségeivel folytatott harcáról, az alkoholizmusról, a balesetek megelőzésiéről, a rákellenes küzdelemről. A fertőző betegségek felszámolásának és az ezekkel kapcsolatos, előbbre vivő kutatásoknak a szorgalmazása folyamatos. Az emberiség átlagos életkoráról szólva elhangzott: a kutatók, gyógyítók célja több, mint a közepes élettartam meghosszabbítása. A hangsúlyt az kapja ebben a munkában, hogy az élet milyenségét segítsenek mind jobban javítani annak végső pontjáig. Mint a műsor szerkesztője, Eke Károly elKinyílnak a kapuk Ismeretterjesztés Hétvégeken Pest megye településeiről iskolás gyerekek kis csoportjai, szocialista brigádok és művelődési názbeli Klubok tagjai gyakran látogatnak a fővárosba szinnazi előadást nézni, városnéző sétán részt venni, látni egy egy múzeum kiállítását. Decemberben számukra a TIT is Kínál több ismeretszerző programot. A Kék bolygó című könyvről — földünkről — könyv- ankétot rendez a földtudományi szakosztály december 10-én, kedden délután 17 óra 30 perces kezdettel a Múzeum utca 7. szám alatti Kossuth Klubban. A könyvet a szerző. Juhász Árpád geológus, a TIT Természettudományi Stúdió igazgatója mutatja be. Most szombaton, december 7-én és a következőn, 14-én az Operaházban tehetnek látogatást azok. akik a gyönyörű. felújított épülettel, történetével és látványával alaposabban szeretnének megismerkedni. Részt vehetnek, ha előre jelentkeznek, egy délután 17 órakor kezdődő épületbeli körsétán, megtekinthetik az Operaház képzőművészeti alkotásait, nevezetes termeit és az esti előadást. A Budavári Palotában a Budapesti Történeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában szintén idegenvezető kíséri az előre bejelentkező csoportokat. Érdemes meghallgatni egy-egy múzeumi hangversenyt is. A Néprajzi Múzeumban például december 22-én délelőtt 11 órai kezdettel a Nagymarosi szövetkezeti férfikar lép fel. A tárlatvezetésekre a helyszínen lehet jelentkezni, az operaházi és a könyvtári látogatásra jegy a TIT jegyirodáiban és budapesti székházában kapható. A jegyiroda a VI, Lenin körút 98. szám alatt található és a 119-467-es telefonszámon hívható. A TIT budapesti székháza a Múzeum utca 7. alatt található, telefonszáma 341-360. mondta, egyhetes látogatásuk beszélgetéseit, a közhasznú példákat és ismeretanyagot magnetofonszalagok tekercsei őrzik, nem titokként, hanem figyelemre méltó anyagként, felhasználásra. LUKÁCS GYÖRGYRŐL. Szerdán este, nem sokkal 20 óra után azok jutottak érdekes és friss ismeretanyaghoz, akik a Kossuth Rádió hullámhosszán a Lukács György száz éve című adást hallgatták meg. A Lukács-centenárium kapcsán Sziklai Lászlóval, a Lukács-archívum vezetőjével. beszélgetett Zeley László. Születése 100. évfordulójának esztendejében szerte a világon megemlékeztek a magyar filozófusról, újságok, folyóiratok szóltak mellette, ellene. A Frankfurter Rundschau cikkében korunk legnagyobb marxista tudósaként említi Lukács Györgyöt. Művei közkézen forognak, itthon az Akadémiai Kiadó figyelemre méltóan reagál az érdeklődésre; antológiáját, archívumát megjelentetve. A Magvető folytatja Lukács György összes művének kiadását. Külföldön spanyol, olasz, osztrák, NSZK-beli, a szocialista országokban szovjet, valamint NDK-könyvki- adók jelentettek meg Lukács- műveket. A szocialista országok felkészültek az évfordulóra. A hazai emlékünnepségeket a sokszínűség jellemezte, emléküléseket, -esteket tartottak szinte valamennyi nagyvárosunkban. Hangot kapott ezeken: felnőtt egy nemzedék, amely most kezdi olvasni műveit, most ismerkedik gondolatsoraival, megállapításaival. Lukács György nyomdokain, vele polemizálva — mint Sziklai László megfogalmazta — szembe kell nézni napjaink ellentmondásaival és válaszolni is kell azokra. E. K. Körmendi Zsuzsa llRXDIOFIGYELÓaa