Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

XXIX. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Ára: 2,20 forint 1985. DECEMBER 7., SZOMBAT AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAXACS LAPJA MÄ: Megfúmogssffva (3. oldal) Hiúsági ossxoáilítás (5. oldal) Szabadidő ~ hobby (8. oldal) Postabontás (9. oldal) Szuper Kupa ma délelőtt (12. oldal) Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, Rudolf Kirchschlágernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására a közeli na­pokban rövid látogatásra Ausztriába utazik. Lázár György Jugoszláviába utazik Kormányfők vezetésével KGST-üíésszak Moszkvában December 17-én Moszkvá­ban megkezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 41. (rendkívüli) üléssza­ka. A megállapodásnak meg­felelően az ülésszakon a KGST-tagországok küldöttsé­geit az országok kormányfői vezetik. A magyar delegáció vezetője Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület áttekintette a Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusának előkészületeit, valamint a kongresszusi dokumentumok kidolgozásában eddig végzett munkát. Az elnökség a továbbiakban javaslatot fo­gadott el a SZOT vezető testületéinek 1906 el­ső félévi munkaprogramjára. Az elnökség december 11-re összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Az építők szakszervezetének kongresszusa Megkezdődött a tanácskozás A építők székhazában pénteken összeült az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIV. kongresszusa, ame­lyen több mint 300 ezer szakszervezeti tag megbízásából 400 küldött tárgyalja meg az utóbbi öt évben végzett munka tapasztalatait és a soron következő feladatokat. Megjelent a kongresszuson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Poliiikai Bizottságának tagjai; somo­gyi I.ászló építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az ága­zat munkájához kapcsolódó állami, párt- cs társadalmi szervezetek számos vezetője is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámo­lója és Gyöngyösi István fő­titkár szóbeli kiegészítése egyaránt rámutatott: az utóbbi öt év az építő- és építőanyag­ipar jelentős átalakulásának időszaka volt. Ezért a szak- szervezet tevékenységében is jobban előtérbe került a vál­tozásokkal járó gondok meg­oldását, a termelést, a mun­kahelyi demokrácia és az ér­dekvédelem erősítését segítő mozgalmi munka. Az építőipar termelésében ugyanis — a fi­zetőképes kereslet alakulásá­nak megfelelően — a korábbi 52-rűl 78 százalékra csökkeni a beruházási, s ugyanakkor 18-ról 22 százalékra nőtt a fenntartási, felújítási munkák aránya. Így a más feladatokra szolgáló nagyértékű gépek egy részének kihasználatlansága növelte a vállalatok terheit, veszteségeit, s nem egy szer­vezetet sodort nehéz helyzet­be, hiszen az átálláshoz szük­séges fejlesztési források is be­szűkültek. Ilyen jellegű válto­zást hozott a magánlakás-épí­tés arányának jelentős emel­kedése és a paneles lakások háttérbe szorulásával a ház­gyárak kihasználatlansága is. A beszámoló, a szóbeli ki­egészítés és a határozati ja­vaslat vitájában felszólalók az építő- és építőanyag-ipar gazdálkodásának sok nehézsé­gét ecsetelték, de egyúttal rá­mutattak a gondok megoldá­sának lehetőségeire is. Töb­ben sürgették, hogv a válla­latok korszerűsítsék terveik kidolgozásának módszereit, a szakszervezeti testületek pe­dig az eddiginél körültekin­tőbben szervezzék meg a ter­vek véleményezését. A szak- szervezet szorgalmazzon olyan bátor vállalkozásokat, ame­lyek hatékonyabban javítják a vállalatok gazdálkodását és kellő anyagi fedezetet terem­tenek a dolgozók keresetének növelésére is. Többen kifogá­solták, hogy a keresetek dif­ferenciálásában lassú az elő­rehaladás, s a szakszervezeti bizalmiak közül sokan még nem vállalkoznak az egyen- lősdi megszüntetésének elő­mozdítására. A vitában' elhangzott, hogy a vállalkozók közötti verseny­ben csak azok a szervezetek állhatják meg helyüket, ame­lyek megbízhatóan dolgoznak, s javítják a minőséget. Külö­nösen fontos a lakások mi­nőségének javítása, ám ebben nemcsak az építőkre, hanem a különböző szerelvényeket és szerkezeteket szállító vál­lalatok dolgozóira is nagyobb feladatok hárulnak. Az építő­ipari vállalatok maguk is so­kat tehetnek azért, hogy ne fogadják el a szállítóktól' a gyenge minőségű termékeket. Az iparág vállalatainak szo­rosabb együttműködését sür­gették többen is a lakásárak növekedési ütemének mérsék­lése érdekében. Indokoltnak tartják azonban azt is, hogy megszűnjék a lakásépítő vál­lalatok hátrányos helyzete a jövedelmezőség növelésében. A kongresszus szombaton a vitával folytatja munkáját. D ecember negyediki ülésén tájékoztatót hallgatott meg a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága a Varsói Szerződés tagálla­mai pártVézetőinek prágai találkozójáról, s megvitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irány­elveit. A párttestület ülésé­ről kiadott- közlemény Szö­vege — amely lapunk pén­teki számában volt olvas­ható — logikus összefüg­gést mutat a Központi Bi­zottság előző ülésén meg- ' tárgyalt témával, a népgaz­daság VII. ötéves tervének irányelveivel. Az összefüg­gés nemcsak logikus, ha­nem szükségszerű is, hi­szen a jövő esztendő, 1985 a kezdés éve, egy új közép­távú tervidőszak startja. Nem kínál hiú reménye­ket ehhez az induláshoz a vezetőtestületi tanácskozás álláspontját, . összefoglaló közlemény, ugyanakkor azokat.' sem igazolja, akik csakis a gondokat sorolják és nem lelik — esetlég nem is keresik — a kibontako­zást. A számítottnál, a szükségesnél kedvezőtle­nebb starthelyzetet terem­tett a hetedik ötéves terv­hez az idei esztendő több tekintetben, elsőként a nemzeti jövedelem és a ki­vitel növekményét értve ezen. Jó lett volna tága­sabb mozgástérrel kezdeni az újabb fél évtizedet, ám ha ezt most fel nem szá­molható hátránynak ítél­nénk, veszedelmes útra lépnénk. A gazdaságban ugyanis rejlenek jelentős tartalékok — elég. itt pél­daként arra utalni, hogy a megye ipara, nagyon rossz A KEZDÉS ÉVE évkezdet után ma már az országos átlagpt tetemesen meghaladó mértékben volt , képes bővíteni termelését —, nem sikerül azonban a kívánatos mértékben és gyorsasággal megtalálni azokat a módszereket és eszközöket, amelyek ezeket a tartalékokat egyértel­műén a közös célok szol­gálatába állítják. A Köz­ponti Bizottság ülése tehát indokoltan tartja kiemel-, kedő fontosságúnak az irá­nyítási — ösztönzési, érde­keltségi — környezet to­vábbi javítását, szoros egy­séget óhajtva a követeimé-' nyék és teljesítésük feltéte­lei között. Amire — az eddigi tapásztálatok mutat­ják — most már égető a szükség. T évedés lenne ugyanis kizárólag a vállala­tok — mind az ipa­ri, ' mind az építőipari, mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek — körében keresni az adósságokat ma­gyarázó akadályokat, kése­delmeket. A megyében pél­dául éppen a gépipar, a mezőgazdaságban a jelen­tős állattartó gazdaságok helyzete, nehéz gondjai fi­gyelmeztetnek rá, sokféle részletnél máig sem sike­rült meglelni az ami a nép­gazdaságnak . hasznos, az legyen a gazdálkodónak is. kifizetődd gyakorlatias el­vének érvényesítéséhez a kellő eszközöket. Ennek is betudható, hogy nagymér­tékben különbözik a me­gyei termelőhelyek hát­országa a január, elsejei. indulásnál, s a különböző­séget, nem okvetlenül a hatékonyságbeli eredmé­nyek eltérései magyaráz­zák ... Ezen az ellent­mondáson, némely részletet — mint például az állat­tartás, -értékesítés eseté­ben alkalmazott korrekció­kat — tekintve, a jövő' év már Változtat, abban azon­ban naivitás lenne hinni, . hogy éppen’ a kezdés évé­ben sikerül tegnapi emlé­kekké tenni mindazt, ami , teendőként a. vállalati ér­dekeltség ' kényes terepén felhalmozódott. Csíráit leljük meg a jövő évi népgazdasági tervben ' és állami költségvetésben — az irányelvek ismereté­ben azoknak az átalá- kuláSokriak, elsőként a gaz­dasági növekedés felgyorsí­tásának, amelyek a hete­dik ötéves tervidőszak fő jellemzői kell, hogy legye­nek, ám reálisan gondol­kodva, a fél évtized máso­dik felében érkezünk el ehhez. Az 1986-os esztendő, feltételezhetően 1987 is, még változatlanul a meg­alapozás, a forrás-, fedezet­teremtés jegyében telik el. V áltozatlan az is, hogy a jövő évi terv és költségvetés közép­pontjában a hatékonyság javítása áll, mert csakis az így megteremtett fede­zet arányában valósulhat­nak meg az életkörülmé­nyek jobbítását szolgáló tervek. Így kell, csakis így szabad értelmezni az olyan, látszatra egymástól távol levő tervfeladatokat, mint az iparnak a nemzeti jö­vedelemhez való hozzájáru­lása nagyobb mértéke és az egy főre vetített egyszáza­lékos reáljövedelem emel­kedése, a szénbányászat­nak adott rendkívüli bér­emelés és az árszínvonal ötszázalékos növekedése. Ez utóbbi persze — ne té­vesszük szem elől! — hosz- szú évek óta o legkisebb mértékű változásnak ígér­kezik. örvendetes, hogy a me­gyében az ipari kivitel már ; az idén intenzíven bővült, azaz a jövő évi teendő — az export jelentős fokozása ■ — végrehajtása lendület­ből kezdődhet, remélhetően eredményén is tükröződik ! majd ez. A jövő év tarto­gat olyan lépéseket is — mint a gyermekgondozási díj idejének tágítása, a hetven éven felüliek nyug- . díjának emelése —, amik kedvező visszhangja vitat­hatatlan. Legyen ilyen, vi­tathatatlan az is, ami a termelésben, a gazdálko­dásban tartozik a meg­teendő lépések közé, mert a feladatok egységes értel­mezése egyben feltétele is az egységes — az erőket ésszerűen összefogó — vég­rehajtásnak. Nincsenek lát­ványos elemei a jövő évi népgazdasági tervnek és állami költségvetésnek, ez a Központi Bizottság ülé­sén elfogadott irányelvek­ből kikövetkeztethető. A kis lépések szakaszában vagyunk,, szorító cipőkben járunk. S ilyen lábbelik­ben a kis lépések sem könnyűek. Ez az, amit a jövő év tizenkét hónapjá­nak egyetlen hetében sem feledhetünk el. Politikai vitafórum A művészet politika kérdései Az MSZMP Pest Megyei Bi­zottsága politikai vitafóru­mán, amelyen a XIII. kong­resszus határozatának feldol­gozását elősegítő előadások hangzanak el, tegnap művé- szetooliitikánk időszerű kérdé­seiről tartott előadást Lend- vai Ildikó, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának alosz­tályvezetője. A vitafórumon részt vett Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkára is. Az elnöki tisztet Bárd András, a megyei pártbizottság osztályvezetője látta el. Az előadás után a megye minden területéről részt vevő. propagandával és műve­lődéssel foglalkozó pártveze­tek, illetve művelődési ház igazgató és tanácsi dolgozók számos érdekes kérdésit tettek fel, különös tekintettel a kul­turális fórumon elhangzottak­ra, valamint a gazdasági élet és a művelődés kapcsolatára. Pártvezetők látogatásai Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke kétna­pos látogatást tett Borsod megyében, csütörtökön Mis­kolcon. a megyei pártbizott­ság székhazában fogadták. Pénteken Sátoraljaújhelyen, az Elzett Művek sátoralja­újhelyi gyárába látogatott, megtekintette a sátoraljaújhe­lyi szlovák nyelvű iskolát, majd Széphalomra utazott, ahol a Kazinczy Ferenc-em- lékhelyet kereste fel. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra csütörtökön Heves megyé­be látogatott, A vendéget a megyei pártbizottság első tit­kára és a megyei tanács elnö­ke fogadta. A Központi Bi­zottság titkára pénteken reg­gel Hevesre utazott, délután Egerben, az MSZMP oktatási igazgatóságán rendezett aktí­vaértekezleten időszerű poli­tikai kérdésekről tartott tájé­koztatást. ELET Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta Nicolas M. Salgót, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követet. A találkozóra a nagykövet kérésére került sor. Kádár János, az MSZMP fő- I titkára levélben üdvözölte Do­lores Ibarrurit, a Spanyol Kommunista Párt elnökét 90. születésnapja alkalmából. Oláh István hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter pénteken hazaérkezett Berlin­ből, ahol katonai küldöttség élén részt vett a Varsói Szer­ződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülé­sén. _ mm ■■ /■ Speciális francia fonalakból készíti a Váci Kötöttárugyár a t f*2)111*1/) fnn^ Ríll szabadidőruhák gyártásához szükséges alapanyagot. Az így I I i’ltviti iUiiUlUwl elkészült kelmét a továbbiakban festik, kikészítik, majd ezt követően kerülnek a hazai szabászok asztalára. Ezenkívül jelentős mennyiséget exportálnak c keresett alapanyagból. Az idén összesen egymilliárd 250 millió értékben állítanak elő a külön­böző termékekből a váci gyárban. I ra a közeli napokban hivata­los, baráti látogatást tesz a Jugoszláv Szocialista Szüvetsé- I gi Köztársaságban. Lázár György, a Miniszter-" tanács elnöke Milka Planinc- nak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívásé-

Next

/
Thumbnails
Contents