Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

I Huszonnégy órán át A Gödöllői Városgazdálkodá­si Vállalat 1-es számú tömb- fűtőművében éjjel-nappal fel­váltva tizennyolcán gondos­kodnak a rájuk bízott 752 Stromfeld sétányi lakás fűtésé­ről, meleg vizéről. Négy, egyenkint kétmillió kilokaló­ria teljesítményű kazánt üze­meltetnek. Jobb öldali felvételünkön: Horváth Sándor villanyszerelő működés közben ellenőrzi a nagy teljesítményű gázégőt. Alsó képünkön: Kulcsár Fe­renc segédfűtő a kapcsolópul­ton folyamatosan kíséri figye­lemmel a teljes rendszert. Hancsovszki János felvételei A nap programja LLOI Gödöllő, művelődési ház: Kortárs filmklub, Fanny és Alexander, svéd film, 19 óra­kor. Csiribiri bemutató és vá­sár, 15—19 óráig. Remsey Jenő életműve, 1920 után született művek, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Ezüst gyertyatartó a XVIII. századból, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Remsey Jenő korai alkotá­sai, kiállítás, megtekinthető 10 —18 óráig. Gödöllő, könyvtár: Görög mondák és a való­ság, könyvtári óra 5. oisztályo­so'knak. Vezeti: Bana Éva gyermeikköinyvtáros, 13.30 óra­kor. Iklad, Ipari Műszergyár: A Theater Bolero Panto­mim Társulat előadása, 14.30 órakor. Szada, művelődési ház: A Theater Bolero Pantomim Társulat előadása, 17 órakor. Nagytarcsa, falumúzeum: B. Fekeos Piroska festőmű­vész tanár kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, pártbizottság: Horváth László és Horváth Lászlóné népi iparművészek kiállítása, megtekinthető 8—16 óráig. U G YE LET IHHH Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen december 7-én, szombaton reggel 8 órától de­cember 9-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Pénzes János, Sza­da, Mátyás király utca 5/a. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, G algahévízen, GaLgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Váckisújfaiun, Vác- szentlászlón, Versegen, Zsám- bokon december 7-én, szom­baton reggel 8 órától decem­ber 9-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szőke Pál, Aszód, Kossuth u. 86. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Pénzes János vehető igénybe. Rákszűrés A kerepestarcsai egészség­házban a szükséges kisebb át­alakítások után előreláthatólag január közepétől — hétfőn, szerdán és csütörtökön — kez­dik t meg a Flór Ferenc Kórház orvosai a rákszűréseket. A tü­dőszűrő vizsgálatok helyét ezért január másodikától a filmszínház helyiségeibe teszik át. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM. 286. SZÁM 1985. DECEMBER 6, PÉNTEK Ipari Műszergyár, Fehérgyarmat Gyáregység a sártenger helyén Műszaki megbeszélés köze­pére érkezem Aranyosi Lász­ló gyáregységvezető irodájába az ikladi Ipari Műszergyár fehérgyarmati , gyáregységébe. A reggelenként megtartott rö­vid eszmecsere most is a na­pi legfontosabb teendőkre korlátozódik/ Néhány eligazí­tó szó. s a részvevők máris sietnek munkahelyükre, mi pedig Aranyosi Lászlóval visz- szatekintünk az elmúlt évek­re, arra, hogyan létesített Fe­hérgyarmaton gyáregységet az IMI. Emberek sokasága — Szabolcs-Szatmár me­gyében a foglalkoztatottak aránya jóval az országos átlag alatt volt még néhány évvel ezelőtt — mondja a gyáregy­ségvezető'. — Ezért indult meg az' a dinamizálás, ami az ipar idetelepítésére irányult. A hatodik ötéves tervidőszak­ban — három és fél éven be­lül — két ipari üzemet sike­rült a városba telepíteni. Az egyik a Mekofém Ipari Szö­vetkezeté, a másik az ikladi Ipari Műszergyáré. A vállala­tok idetelepülését jelentős pénzösszegekkel támogatták a megyei szervek. Aranyosi László jól ismeri mind a megye, mind a város fejlődését. Ez nem véletlen, hiszen korábban egy termelő- szövetkezetben volt főmérnök, majd bekerült a helyi pártap­parátusba, ahol az ipar tar­tozott hozzá. — Az emberek sokasága jött a környező településekről munkát keresve — idézi fel a történteket. — 1982-ben vált konkréttá, hogy az IMI gyár­egységet létesít itt. Én 1983. január elsejével kerültem ide. Februárban egy igen lelke^ gárda — az ikladi üzemfenn­tartási gyáregység dolgozóiból és az itteni emberekből állott — kezdett hozzá a nem kis munkához, hogy a sártenger helyén kialakítsa a gyáregy­séget. — Mikor kezdődhetett a ter­melés? 1983 májusában. Kézi te- kerc^berakással kezdtük. Sok gondunk volt vele eleinte, de aztán a problémák zömét megoldottuk. — Hányán kezdtek dolgoz­ni akkor és hányán vannak most? — 1983-ban hatvan embe­rünk volt, termelési értékünk 68 millió forintot tett ki. Ma háromszázötvenen vagyunk és idei termelési értékünk 250 millió forint. A létszámot fo­lyamatosan töltöttük fel. Az 1300 négyzetméteres korsze­rű üzemcsarnok átadásával pedig kialakult a jelenlegi termékszerkezet. Késztermék­kibocsátók vagyunk. Szélese­dett az alkatrészgyártó bázi­sunk azzal, hogy öntödét tele­píthettünk ide, ugyancsak me­gyei segítséggel. — Mi mindent gyártanak Fehérgyarmaton ? — Például: a Hajdúsági Iparműveknek hagyományos mosógépmotoroka^ a HZ F 63-as család négypólusú mo­torjait, az általános célú mo­torok több típusát, házi víz­ellátó berendezéseket, s szi­vattyúknak — melyekhez a tekercselt állórészt Ikladról, a Mező Imre-üzemből kapjuk — motorjait itt szereljük. Amit Fehérgyarmaton gyártunk, annak az alkatrészeit helyben készítjük, a viszonylag zárt technológiánk szerint. — A dolgozók hány száza­léka a helybeli? — Negyvenöt. A többiek a környékről, úgy 5—20 kilomé­terről járnak be a gyáregy­ségbe. Az átlagéletkor nálunk mindössze 28 év. Rend, tisztaság — Milyen a szakmunkások aránya? — A szakmunkások 46 szá­zalékot, a betanítottak 47-et, a segédmunkások 7 százalékot tesznek ki. A vezetők száma tizennégy, s három nő van közöttük. Ketten egyetemi, öten főiskolai végzettséggel rendelkeznek,- ketten pedig technikumot végeztek, a töb­biek Mátészalkán technikus­minősítő tanfolyamra járnak, mások itt Fehérgyarmaton a szakmunkások szakközépisko­lájába. — A gyáregységen belül is folyik képzés? — Igen. Kihelyezett tan­folyamon huszonhármán is­merkednek az elektrolakatos- szakmával. Ezután sorra jártuk, az épü­leteket. Megtudtam, hogy a tmk-műhelyt a vállalat anya­gi támogatásával, de társa­dalmi munkában hozták lét­re, és ugyanígy építették fel a 220 négyzetméteres raktár- épületüket, valamint Tivada­ron, a Tisza-parton egy fahá­zat oktatási és szabadidős programok céljára. TEREFERÉLNEK, nevetgél­nek a hátsó teremben, nézege­tik egymás ruháját, nagy az izgalom, mindjárt kezdődik a fellépés. Majdnem olyan min­den, mint régen, amikor még iskolába jártak, csak közben eltelt egy kis idő. Ritka esemény színhelye volt Isaszegen a C^sata vendéglő, itt ünnepelte ötvenéves talál­kozóját az 1935-ben végzett lányosztály. A rendezvény ér­dekessége, hogy eddig egyetlen­egyszer sem jöttek össze. Igaz, hármuk kivételével Isaszegen laknak most is. Kézről kézre jár a régi osz­tálykép. Sorolják, ez meghalt, ez kedden kapott agyvérzést, ennek a lába fáj, ez is meghalt, ennek a férje halt meg, azért nem jött el. Negyvenen fejez­ték be az elemit, nyolcán már hiányoznak. Nem felejtkeztek meg a tanító néniről sem, Csernai Júliának a mai nap alkalmából koszorút vittek a sírjára. — Arról is meg kell emlékeznünk, aki nincs már köztünk. Sokan énekkari tagok, ter­mészetes, hogy műsort is ad­nak. Felkerül a pruszlik, a cse- pec, a slingelt kötény. Minden Találkozó Isaszegen A régi szép dalok darabot maguk hímeztek, szebbnél szebb mintákban gyö­nyörködhetünk. Mondják, az eredeti Isaszegi viselet egyszí­nű, lila, kék vagy piros volt, most már tarka virágokat is varrnak. Nem maradhat el a zsebkendő és a gyöngy sem. Kezdődhet a nóta. A találkozó fő szervezője Lelik Antalné, ő meséli el az előzményeket. — Kaptam a Hajdú Verustól egy ilyen képet, nézegettük, de jó lenne találkozni! Nem az én ötletem volt, de én voltam a kivitelező. Másfél hónapom­ba telt, mászkáltam, talpaltam házról házra, utcáról utcára. Nagyon hosszú a falu, most meg fel is van túrva, vezetik a gázt. Volt olyan hely, ahová háromszor-négyszer el kellett menni, mondták is, de ráérsz, Boris. A szépen terített, díszített, asztalnál gyülekeznek az osz­tálytársak, hatan a férjüket is hozták. Van vendégük is, az egyik társuk ötödikben kima­radt, ő kérte, hogy jöhessen közéjük. A vacsorára várva sem unatkoznak, előjönnek a régi szép dalok.- Már az elején olyan remek a hangulat, hogy nyomban táncra is perdülnek. (Jókedvüket a ballagó nyolca­dikosok is megirigyelhetnék, akkor talán nem ülnének mé­la búval a banketten.) Bircsák Józsefné mindenütt ott van, fogadja a vendégeket, kínál, társalog. Nagy öröm szá­mára a mai nap, teljesen kivi­rágzott. Büszkélkedik, neki Itt van az ikertestvére is, fél órá­val idősebb tőle, ólt mindig mindent együtt csináltak. Volt egy-két csínytevésük is, emlék­szik, egyszer a nővére leraj­zolta helyette Nagy-Magyaror- szág térképét, mert ő nem tu­dott rajzolni. A következő, ol­vasásórán voltak csak bajban, mert a tanító néni nem enged­te meg, hogy a dadogva olvasó nővére helyett ő feleljen. A testvér, Palánkat György- né jár egyedül népviseletben az osztályból. — Én már nem is fogok más ruhában járni, ami van nekem, az életem végéig elég — és olcsóbb is. Mi jó gyerekek vol­tunk, mindig hallgattunk a ta­nító nénire. Szünetben játszot­tunk is, kötélugrás, hátulsó pár előre fuss és a kecske van a kiskertben volt a kedven­cünk, mi sosem voltunk rosz- szak. Húgával ellentétben, ő nem mesél a gyerekkori kalamaj­kákról, állandóan azt emlegeti, naigyon szegények voltak, ti- zenketten voltak testvérek, a húgával egy könyvvel jártak iskolába, de soha nem vesze­kedtek, azt csinálták, amit a tanító néni mondott. AZ EGYETÉRTÉS a két test­vér között még most is meg­van. Együtt kínálják süte­ménnyel a vendégeket, és egy­más szavába vágva igyekeznek jó kedvre deríteni a többieket. A hatás nem is marad, el, a találkozó örömére vígan ropja a csárdást a társaság. B. E. Munkájukról . elismeréssel beszélnek várós- és megye- szerte. akárcsak arról a rend­ről és tisztaságról, ami a gyáregységre jellemző. Hozzá­juk bárki bármikor beállít­hat, nem talál az udvaron szanaszét heverő alkatrésze­ket, de még papírhulladékot sem. (Meg is nyerték ezért az első helyezést a városi tiszta­sági versenyben.) Társadalmi munka S hogy ezen a településen mennyire kihasználják az egymás támogatásának lehető­ségeit. arról is képet kaptam. A területi üzemek, téeszek sokat segítenek társadalmi munkában az IMI-seknek, akiknek ,a környék politikai- gazdasági és társadalmi veze­tőivel is igen jó a kapcsola­tuk. Bármikor kérnek taná­csi vagy OTP-értékesítésű la­kást a dolgozóknak, igényei­ket teijes mértékben kielégí­tik. Garamvölgyi Annamária Árammérőgyár Sajtóünnep A helyi újság munkatársait köszöntik a gödöllői Ganz Árammérőgyárban december 9-én. A legjobbak jutalomban részesülnek, a rendszeres tudó­sítók könyvutalványt kapnak ebből az alkalomból. Hétfőn KISZ-esek Mikulása A KISZ-esek gyermekeinek rendeznek Mikulás-napot a Ganz Árammérőgyárban de­cember 9-én. A fiatalok klub­jában összegyűlő gyerekek ko­rábban készült rajzaikat adják át a Mikulásnak, majd követ­kezik a Kincsesláda című já­ték, amelyben a városi műve­lődési. ház amatőr művészei működnek közre. Öröm az iskolában Színes televízió Nagy öröm érte a kartali ál­talános iskola tanárait és diák­jait a napokban. A községi ta­nács pénzügyi segítségével megérkezett az első színes te­levízió az iskolába. Ezt a ké­szüléket már kiválóan tudják alkalmazni oktatáson kívül is, hiszen a Commodore 64 szá­mítógép tanfolyamnak is fon­tos kelléke. Moh Házibuli. Színes, magyarul beszélő francia filmvígjáték. 4, 6 és 8 órakor. Kézilabda Fokozatos fellendülés A GSC kézilabda-szakosztá­lyának legutóbbi edzői értekez­letén szó volt az utánpótlás neveléséről, a női csapat hely­zetéről és a távlati tervekről. Pozitívumnak könyveltük el, hogy a Karikás Frigyes Álta­lános Iskola sporttagozatos ta­nulóinak ötödikes-hatodikos kiválasztottaiból elindítottuk az előkészítő csoportot. Ügy tű­nik, hogy az iskola vezetésének nagyon jó hozzáállása találko­zik a szakosztályunk távlati el­képzeléseivel és elindulhat az a kívánatos folyamat, mely­nek révén fokozatosan fellen­dülhet mind a férfi, mind a női kézilabdázás Gödöllőn. Ennek alapvető feltétele, hogy megfelelő bázisa legyen a sportágnak és ennek alappillé­reit most rakosgatjuk le közö­sen a sporttagozatos iskolával. A leányokkal Mácsai Tamás és Ádám Pál testnevelők fog­lalkoznak. Ott is fellelhetők jo­gos reményeket sejtető tehet­ségek és néhány év múlva a jelenleginél bizonyára jobb eredményeket elérő női csapat alákul ki. A felnőtt női csapat ugyan­is a megyei I. osztályban csak az utolsó előtti helyet tudta megszerezni és ez azt jelenti, hogy búcsúzni kényszerül ettől az osztálytól. Cserven József, a lányok edzője arról adott szá­mot, hogy nem sikerült egysé­gessé kovácsolni a női gárdát. Ennek egyik fő oka volt, hogy itt is jelentősen megcsappant a játékosok száma és a télen a teremtornán szerepelt, jól összerázódott ifjúsági csapat­ból kellett pótolni a felnőtte­ket. Néhány hölgy magatartása a foglalkozásokon és a meccse­ken is enyhén szólva kifogá­solható volt a felnőtteknél, az ifjúsági csapatban viszont na­gyon egészséges szellem ala­kult ki, így — talán érthetően — nem szívesen mentek fel a lányok az első csapatba. Sike­rült ugyan a felnőtt gárdának néhány bravúros eredményt elérnie, de a széthúzások miatt sejteni lehetett a végső kudar­cot. Most az az elsődleges fel­adat, hogy rendet teremtsünk a fejekben és tiszta lappal in­dulhasson mindenki. A jövő­ben a renitensektől esetleg meg is lehet, válni, ha nem tudnak változtatni a mentali­tásukon. A női ificsapat igen sikeres őszt zárt, csupán egyet­len vereséget szenvedett, de így is csupán a hatodik helyet tudták megszerezni. Amennyi­ben együtt marad a társaság, dobogós helyre is esélyesek le­hettek volna. Ami a jövőt illeti, a férfi felnőtt együttes vérátömlesztés előtt áll. Az ifjúsági csapatot kényszerűségből meg kell bon­tani és fokozatosan be kell építeni a tehetségesebbeket az első csapatba. í Erre jó alkal­mat ígér két teremtorna: Új­pesten a teremkézilabda-baj- nokságon a hölgyekkel és a fiú serdülőkkel együtt vesz részt a férficsapat 1986 ja­nuártól márciusig, és a GEAC- csarnokban, a Gödöllő Kupán alakítható ki a közeljövő női és férfi felnőtt csapata. M. G. Holnap Futóverseny Városunk felszabadulása tisz­teletére futóversenyt rendez a városi atlétikai szövetség hol­nap, szombaton- reggel 9 óra­kor, Gödöllőn, az Agrártudo­mányi Egyetem beton körpá­lyáján. Átöltözni az egyetemi sportcsarnokban lehet. A ver­seny kétkörös kocogással kez­dődik, majd az általános is­kolások 10x1 körös váltója kö­vetkezik. A felnőttek 20 kilo­méteres távot futnak. A záró­szám a középiskolások 4x1 kö­rös váltója. A MÉMMI Számítástechnikai Iroda közületeknek és magánszemélyeknek irat- és rajzmásoldst vállal, kicsinyítéssel és nagyítással is. A másolatokat 100 lap terjedelemig azonnal, nagyobb mennyiség esetén is megbeszélt határidőre elkészítik.- Másolási díjak: A/3-as lap, darabja 5 Ft, A/4-es lap. darabja 3,5 Ft. Fizetés: készpénzben vagy átutalással. Ügyintéző: Soós László, cím: Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 4., telefon: (28) 20-644, 331-es mellék. ISSN 0133—195? fGődöiiői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents