Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. ÉVFOLYAM, 2S6. SZÁM Ára: 1,80 forint 1983. DECEMBER 6., PÉNTEK MA: A vízlépcső a hegyről nézve (3. oMff/J Siádió- és felevízióműsor a iövő hétre (5—6. oMcr/J Az iskolákban kel! kezdene (7. oldal) Tévedés a vevő zsebére (8. oldal) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. december 4-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. december 4-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az országos főható­ságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tájékoztatóját a Varsói Szerző­dés tagállamai pártvezetőinek prágai találkozójáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának előterjesztésében az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. Nemzeti jövedelem 102,3­-102.7 Belföldi felhasználás 100,2­-101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Építés-szerelés 101,0­-101,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0­-103,5 Lakossági fagyasztás 101.0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0­-191,5 társadalmi juttatások mintegy 7 százalékkal, az átlagkerese­tek 5—5,5 százalékkal növe­kedjenek. A bérezésben erősí­teni kell a teljesítmények és a munka eredményessége alap­ján történő differenciálást. Szőkébb körben központi bér- intézkedésre is sor kerül. 1986. január: 1-jével soron kívüli béremelésben részesülnek a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen terme­lésirányítók és kisegítők. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal növekedhet, új központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szi­gorítani kell az árellenőrzést, meg kell akadályozni a terme­lői árak és a fogyasztói árak indokolatlan emelését. Biztosí­tani kell az árualap és a vá­sárlóerő egyensúlyát, meg kell őrizni az áruellátás színvona­lát. Bővíteni kell a tartós fo­gyasztási, a ruházati cikkek kínálatát. Gondoskodni kell a lakosság megfelelő tüzelő­anyag-ellátásáról. A Központi Bizottság a kis­gyermekesek és az idős korúak szociális biztonságának javítá­sa érdekében ajánlja a gyer­mekgondozási díj igénybevé­teli idejének meghosszabbítá­sát a gyermek másfél éves ko­ráig, 1986. január 1-jétől a 70 éven felüliek nyugdíjának 5 százalékos, minimálisan 150 forintos emelését. Az életkörülmények további javítását segítse elő 63—65 ezer lakás felépítése. A költ­ségnövekedés ellensúlyozására emelni kell a szociálpolitikai támogatást, valamint a lakás­építéshez és -vásárláshoz nyújtott hitelek felső határát. Létesüljön 1300 kórházi ágy, 900 általános és középiskolai tanterem. Az 1986. évi gaz­daságpolitikai feladatok teljesí­tése felelősség- teljes gazdasági és politikai munkát igényel. A gazdaságpolitikai célok el­érésének fő módszere az irá­nyítás és a gazdálkodás szín­vonalának emelése, a szerve­zettség javítása legyen. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok gazdaságpo­litikai követelményekkel, a népgazdasági tervvel össz­hangban, saját lehetőségeik körültekintő mérlegelésével készítsék el éves terveiket. Meg kell szüntetni a mun­kafegyelem lazaságait. Megfe­lelő munkaszervezéssel, jogi szabályozással, szemléletfor­málással biztosítani kell a munkaidőalap teljes kihaszná­lását, és növelni kell e téren a vezetők és a dolgozók felelős­ségét. A pártszervezetek politikai munkájukban mindenekelőtt a gazdaságpolitika érvényesíté­sére törekedjenek, a kitűzött célok elérésére, a hatékonyság növelésére, a jövedelmezőség fokozására, a minőség javítá­sára, az ennek megfelelő cse­lekvésre mozgósítsanak. Az agitáció és a tömegpro­paganda segítse elő, hogy a dolgozók, támogassák céljaink valóra váltását. A közgondol­kodásban erősítse azt a fel­ismerést, hogy az életszínvo­nal, az életkörülmények ala­kulása a gazdálkodás haté­konyságától és annak eredmé­nyeitől függ. A Központi Bizottság fel­hívja a tömegszervezetek és a társadalmi mozgalmak vezető testületéit, hogy az 1986. évi népgazdasági terv megvalósí­tására mozgósítsák tagságukat. 'k A Központi Bizottság a to­vábbiakban folyó ügyeket tár­gyalt: — elfogadta az 1986, évi munkatervét; — ajánlást tett a Népköz- társaság Elnöki Tanácsában megüresedett hely betöltésére; — Borbély Gábor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a budapesti pártbizottság titká­rát kinevezte a párt központi lapja, a Népszabadság főszer­kesztőjének. December 3-tól 5-ig a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosában, Berlinben megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai­nak honvédelmi miniszteri bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegy­veres erők főparancsnoka és törzsfőnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság megvizsgálta a Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői gyakor­lati • tevékenységének kérdé­seit, és megfelelő határozato­kat hozott. Az ülés tárgyszerű légkör­ben, a barátság és a kölcsö­nös megértés jegyében zajlott le. Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Mauno Koivisto köz- társasági elnököt Finnország nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Kalevi Sorsa mi­niszterelnökhöz, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke Erkki Pystynen parlamenti elnökhöz intézett üdvözlő táviratot. Lo­sonczi Pál Thaiföld nemzeti ünnepe alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte Bhu- mibol Aduljadedzs királyt. Dr. Medve László egész­ségügyi miniszter meghívásá­ra december 1. és 5. között hivatalos látogatást tett ha­zánkban dr. Lu Rushan, az Egészségügyi Világszervezet főigazgató-helyettese. Tárgyalt dr. Medve I,ászló miniszterrel az Egészségügyi Világszervet központjával folytatott együtt­működésük bővítésének lehe­tőségeiről, s egészségügyi in­tézményeket is meglátogatóit. Dr. Lu Rushan csütörtökön elutazott hazánkból. lékkai emelkedik. Az élelmi­szer-ellátás kiegyensúlyozott, megfelelő. Az építőanyag-el­látás javult. Tüzelőanyagok­ból és tartós ipari fogyasztá­si cikkekből azonban a kíná­lat nem kielégítő. Az életkö­rülményeket javítja, hogy felépül 70 ezer lakás, 900 ál­talános és középiskolai tan­terem, valamint 1300 kórházi ágy létesül.---------- 1986-ban a VII. 2 ö téves népgazda­sági tervvel össz­hangban a gaz­daságirányítás fej­lesztésével, a meghirdetett tár­sadalmi-gazdasági programok megvalósításával, a gazdálko­dás hatékonyságának fokozá­sával élénkíteni kell a gazda­sági növekedés ütemét ás to­vább javítani a külgazdasági egyensúlyt. A gazdasági teljesítmények­kel összhangban javuljanak az életkörülmények. A Központi Bizottság egyet­ért azzal, hogy a Miniszter- tanács az 1986. évi népgazda­sági tervet az alábbi fő elő­irányzatok szerint véglegesít­se, és az állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze. Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában ni kell. Az élelmiszerexport a belföldi ellátás változatlan színvonala mellett valósuljon meg. A közlekedési ágazatban az eszközök összehangoltabb, gazdaságosabb kihasználására, a szolgáltatások javítására, az energiafelhasználás mérséklé­sére kell törekedni. A távköz­lésben kiemelt feladat a tele­fonhálózat javítása, bővítése. A beruházások mindenek­előtt a műszaki haladást, a termékszerkezet korszerűsíté­sét, a megkezdett fejlesztések gyórs megvalósítását szolgál­ják. Folytatni kell a paksi atomerőmű, valamint a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer építését. Kismértékben növel­hetők a tanácsi beruházások is. A vállalati beruházások és a hozzájuk nyújtott állami tá­mogatások, hitelek elsősorban az export bővítését, az éssze­rű anyag- és energiagazdálko­dást segítsék. A kijlgazdasági kapcsolatok tovább bővüljenek. Az export­nak az 1985. évinél dinamiku­sabb növelésével nagyobb ki­viteli többletet kell elérni. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú távú megállapodá­sokra és a távlati műszaki fejlesztési programra alapo­zott • tervszerű gazdasági együttműködést, a vállalatok, intézmények közvetlen kap­csolatait. Minden szocialista országgal az együttműködés és az áruforgalom szélesítésé­re törekszünk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gaz­dasági kapcsolatainkat a fej­lett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal. A lakosság reáljövedelme és fogvasztása mintegy 1 száza­lékkal emélkedjeh. A pénzbeli jövedelmek 6 százalékkal, a A szocialista szektorban be­ruházásokra 201—204 milliárd forintot lehet fordítani. Az ál­lami költségvetés bevételei 9— 9.5 százalékkal, kiadásai 10— 10.5 százalékkal emelkedhet­nek. Az ipar nagyobb mértékben járuljon hozzá a nemzeti jö­vedelemhez, jelentősen növel­je kivitelét. Ehhez elengedhe­tetlen: a szerkezeti változások felgyorsítása; a hazai és a kül­piaci kereslethez való alkal­mazkodás; a gazdaságosan előállítható, magas íeldolgo- zottságú termékek arányának növelése; a fajlagos anyag- és energiafelhasználást mérséklő, a minőséget javító technoló­giai eljárások elterjesztése; az alacsony hatékonyságú válla­latok gazdálkodásának javí­tása. Folytatni kell a vállalati szervezeti rendszer korszerű­sítését, be kell fejezni az űj vállalatvezetési formákra való átállást. Az építőipar a rendelkezés­re álló kapacitások megfele­lőbb kihasználásával szerve­zettebben, jobb minőségben, határidőre elégítse ki az igé­nyeket. További intézkedések­kel élénkíteni kell a vállala­tok közötti versenyt, és még kell akadályozni az építési árak indokolatlan növekedé­sét. A mezőgazdaságban na­gyobb hozamokkal, az anyag- és energiaráfordítások csök­kentésével, a keresletnek meg­felelő áruválasztékkal kell biz­tosítani a termelés és az ex­port növekedését. Gabonából. 16 millió tonna termést kell elérni. A kukorica vetésterü­lete számottevően növekedjen. Meg kell állítani az állatállo­mány csökkenését, az állatte­nyésztés termelését stabilizál­zások, mint a márkushegyi és a nagyegyházi bánya­üzem. A Ferihegyi repülőtér nagy rekonstrukciós munkája a tervezett ütemben halad, üzembe helyezték az új utas- forgalmi épületet. Folytató­dott a vasút villamosítása, a budapesti metró és az autó­pályák építése. Felépült a több célra hasznosítható bu­dapesti Kongresszusi Köz­pont, új szállodák létesültek, és több szálloda felújítása be­fejeződött. Az előirányzottnak megfe­lelően a lakosság reáljövedel­me és fogyasztása 1 száza­lékkal növekszik, a nominál- jövedelem 8 százalékkal, az árszínvonal mintegy 7 száza­kezési hajsza megakadályozá­sáról, a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentésé­ről. Hangoztatták kölcsönös készségüket a szovjet—ameri­kai kapcsolatok és a nemzet­közi helyzet javítására. A Központi Bizottság kife­jezte a magyar vezetésnek és népünknek azt a reményét, hogy a csúcstalálkozó hozzá­járul a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyaló - sok érdemi előrehaladásához, s kedvezően hat a kelet—nyu­gati fórumok munkájára, mindenekelőtt az európai biz­tonság- és bizalomerősítő in­tézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferenciára, va­lamint a közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési bécsi megbeszélésekre. Mindez jelentősen elősegítené a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élését, kapcsolataik és kölcsönösen előnyös együtt­működésük fejlődését. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Ma­gyar Népköztársaság népünk érdekeivel összhangban a jö­vőben is kiveszi részét a szo­cialista országok béketörekvé­seinek valóra váltásából, a fegyverkezési verseny korlá­tozását, a nemzetközi bizton­ság megszilárdítását célzó kö­zös erőfeszítésekből. Külpoli­tikai tevékenységében min­dent megtesz az enyhülés, a sokoldalú nemzetközi együtt­működés előmozdításáért. tóan 0,5 százalékkal haladja meg az ‘ 1984. évit. Az ipari termelés 1,5—2 százalékkal emelkedik. Az építőipar ter­melése nem éri el a tavalyit. A mezőgazdasági termékek termelése 1 százalékkal elma­rad a tervhez képest.' Gabo­nából 15 , millió. tonna ter­mett! A zöldség- és gyümölcs- termés — a szőlő kivételével — megközelíti a tervezettet. Az állattenyésztés teljésítmé- nye az állatállomány csökke­nése következtében kisebb a számítottnál. Az energiagazdálkodási, az anyagtakarékossági, a hulla­dékhasznosítási programok végrehajtása folytatódott, a fajlagos anyag- és energia­felhasználást azonban nem sikerült tovább csökkenteni. A munka termelékenysége kismértékben emelkedett. A központi és a vállalati beruházások a terv szerint valósulnak meg. Átadásra ke­rülték olyan kiemelt beruhá­A Központi Bizottság érté­kelte a gazdasági építőmunka 1985. évi tapasztalatait, meg­vitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és álla­mi költségvetés irányelveit. ---------- A Központi Bi­I zo ttság megállapí­tottá. hogy a nép- * gazdaság ez évi---------- fejlődése elmarad a terv céljaitól, a termelés és a nemzeti jövedelem növeke­dése kisebb az előirányzatnál. Ebben szerepet játszik, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult kellő mértékben, a szokásosnál hidegebb tél je­lentős termeléskiesést és több­letkiadást okozott, az értéke­sítési lehetőség a külpiacokon romlott. A külkereskedelmi áruforgalom aktívuma a ter­vezettnél kisebb. A belföldi felhasználás a tervnek meg­felelően alakul. Az 1985. évi gazdasági fej­lődés főbb jellemzői: A nemzeti jövedelem várha­A Központi Bizottság tájé­koztatót hallgatott még a Var­sói Szerződés tagállamai párt- vezetőinek 1985. november 21-i prágai találkozójáról, amelyen a résztvevők infor­mációt kaptak Mihail Gorba­csov elytárstól,: a .Szovjetunió Kommunista pártja Központi Bizottsága főtitkárától a genfi szovjet—amerikai csúcstalál­kozóról. A prágai találkozó eredményesen szolgálta a szo­cialista országok külpolitiká­jának összehangolását. A Központi Bizottság egyet­ért a genfi csúcstalálkozón a Mihail Gorbacsov elvtárs által képviselt szovjet állásponttal, amely teljes mértékben megfe­lel a Varsói Szerződés tagálla­mai egyeztetett külpolitikai tö­rekvéseinek, s kifejezi a világ népeinek békeakaratát. A nemzetközi helyzet további alakulása szempontjából nagy jelentősége van a csúcstalál­kozó létrejöttének és annak, hogy a lényeges kérdésekben meglevő különbségek és véle­ményeltérések ellenére a két nagyhatalom vezetői közös nyi­latkozatban kinyilvánítot­ták; atomháborút sohasem szabad kirobbantani, s abban nem lehet győztes. Számot vetve a lehetséges súlyos kö­vetkezményekkel, kijelentet­ték, hogy elejét kell venni az országaik közötti bármilyen fegyveres konfliktusnak. Kife­jezésre juttatták, hogy egy- fnással szemben nem fognak katonai fölény’ elérésére tö­rekedni, meg kell gyorsítani a tárgyalásokat az űrfegyver­II. Varsói Szerződés Befejeződött a berlini ülés

Next

/
Thumbnails
Contents