Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
1985. DECEMBER 31., KEDD 7 ÚJ VÁROSAINK: BUDAÖRS ÉS SZIGETSZENTMIKLÓS Ma még községlakók, holnaptól városlakók lesznek a budaörsiek és szigetszent- miklósiak. Mint ismeretes, az Elnöki Tanács 1986. január elsejével mindkét nagyközséget városi rangra emelte. Rengeteg munka, önzetlen társadalmi összefogás vezetett el odáig, hogy megteremtették a várossá fejlődés feltételeit, s erre a közös munkára szükség lesz a továbbiakban is. Mert ugyan az új esztendő első napjától mint városokat üdvözölhetjük e két települést, de mégsem lehet kétséges, hogy nem a cím, az elnevezés avat egy-egy nagyközséget igazi várossá. Az öröm, az ünnep perceiben sem feledhetjük, hogy sok még a gond, a feladat, amelyek megoldásához a korábbinál is több kezdeményezőkészségre, vállalkozókedvre lesz szükség. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében köszöntjük összeállításunkkal új városainkat. A SWAM MÉRFÖLDKŐ MEGSZOLGÁLTAK A KÉK KÖTÉNYESEK Pongrácz Gábor és Nagy Józsefné. — Hát ezt is elérték a kék kötényesek? — kérdez visz- sza Simon József, akit a bútorbolttal szemközti élelmiszerüzletben kérdeztem meg arról, mit szól hozzá, hogy Szigetszentmiklós holnaptól város lesz. — Nagy szó ez kérem, megérdemlik ezek» az emberek. Dolgosabb fájtát nem sokfelé találni. Az említett kék kötény akár a régi Szigetszentmiklós jelképe is lehetne, olyannyira, hogy még a készülő városcímerbe is szerették volna belefoglalni. Ezt az, egyszerű ruhadarabot viselte azelőtt minden férfiember, az öltözéke fölött. A rögtönzött néprajz- órát Nagy Józsefné, a sziget- szentmiklósi pártbizottság első titkára adja, aki nagy szeretettel beszél az immár nagyvárossá lett település öregeiről. AKCIÓPROGRAMMAL — Nagy utat járt be ez a község 1970 óta, amikor nagyközségi rangra emelkedett. Hat évvel később újabb mérföldkő volt, hogy munkástelepüléssé lettünk. Ez a fejlődés 1976-tól még szembetűnőbb, dinamikusabb lett. Köztudott, hogy Szigetszentmiklós népességnövekedése a legnagyobb Pest megyében, de az országban is az elsők között vagyunk. — Ha már a határkövekről beszélünk — veszi át a szót Pongrácz Gábor tanács»- elnök —, szólnunk kell az 1981 decemberében elkészült Szigetszentmiklósért című akcióprogramról. Ez indította. tulajdonképpen a település fejlesztését a VI. ötéves tervben és sikerült szinte minden lényeges, akkor kitűzött célt el érni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Szigetszentmiklós a régi mezőgazdasági településből ipari, munkásvárossá fejlődött. Meghatározó volt mindebben a lakásépítés dinamikus növekedése, s az, hogy a Csepel Autógyár, a Pestvidéki Gépgyár, a SZIMFI, a MAHART, a Volán és számos fővárosi vállalat vevőkijelölési jogot vásárolt a Munkásőr úti lakótelep házaira. — Nem titkolhatjuk —folytatta Nagy Józsefné —. hogy a VI. ötéves terv elején a nagyarányú lakásépítéseket nem követték ilyen ütemben az ellátást szolgáló beruházások, s ez igen súlyos feszültségeket teremtett a településen. Minden erőnkkel azon voltunk, hogy ezeket feloldjuk. Elkészült a gyártelepi, majd 1983-bap a Munkásőr úti ABC-áruház. Tavaly áprilisban megnyitotta kapuit a Márka Skála. Emellett Szigetszentmiklós több pontján kisiparosok és kiskereskedők kaptak lehetőséget üzletsorok építésére. A huszonnyolc egység majd minden területen megoldottá, vagy legalábbis emelte a lakossági javító szolgáltatások színvonalát. Nagy szükség volt ezekre, mert a húszezres lélekszámú településről eljáró több mint ötezer embernek addig a fővárosból kellett hazacipelnie — szinte mindent. EMBERI LÉPTÉKKEL — Az óvodai, iskolai ellátásban, de az egészségügyben is legalább ilyen nehéz helyzetet teremtett a hirtelen népességnövekedés — mondja Pongrácz Gábor. — Százával költöztek a Munkásőr úti lakótelep otthonaiba a többgyermekes családok. Már 1981- ben sikerült javítani a helyzeten a száz gyermek elhelyezésére alkalmas óvodával. Két évvel később ugyanekkora gyermekintézmény épült a Dobó István úton. A Csepel Autógyár kétszáz személyes óvodájával együtt a jogos igényeket ki tudjuk elégíteni. Az 1985—86-os tanévet három iskolában kétezerhatszáz gyermek kezdte meg. A legrosszabb körülmények a Bíró Lajos Általános Iskolában vannak. Négy helyen tanítanak. A Szigetszentmiklósért akcióprogram céljai között szerepelt egy új tizenhat tantermes iskola átadása, a Munkásőr úti lakótelep szomszédságában. Mivel az anyagi feltételek nem tették lehetővé megépítését, helyette az Erdei Ferenc Általános Iskola bővül nyolc tanteremmel. Az elmúlt években tanácsi erőből és társadalmi munka igénybevételével három, illetve négy tantermet adtak át. Bár Szigetszentmiklós lakóinak átlagéletkora a betelepülő fiatal családok révén csökkent, az ófalu földszintes házaiban sok idős ember él. Értük fogtak össze a vállalatok, Intézmények és a lakosság. Húsz bejáró és tíz bent lakó idős ember számára 1983-ban elkészült a napközi otthon. — Még épül a lakótelep, de nem szeretnénk, ha Szigetszentmiklós panelváros lenne. Támogatjuk a magánlakás- építő fiatalokat — folytatja Pongrácz Gábor. — A település több részén is parcelláztunk családiház-építőknek és lassan valósággá lesz egy sorházas mintalakótelep. Ha az elképzelések megvalósulnak, újabb bizonyítéka lesz az annak, hogy lehet emberi léptékű környezetet teremteni a lehető leggazdaságosabb te- rületfptoaszpálással, , Népi lehet megkerülni a kérdést: — Lehet-e városi színvonalú a közművelődés művelődési ház nélkül? — Nem lehetetlen, de rendkívül nehéz. A Csepel Autógyár művelődési háza otthont ad a város rendezvényeinek — vélekedik Nagy Józsefné —, de a húszezres település művelődési igényeit nem vállalhatja fel. Keresni kell a módját, hogy belátható időn beiül otthona legyen itt is a kultúrának. — A tanácsháza éoülete már a nagyközségi feladatokat megoldó apparátus számára is szűkös volt — folytatja Pongrácz Gábor. — Ha lehetőségünk nyílna a kiköltözésre, a tanácsháza épületében művelődési intézmény kaphatna helyet. MOST IS ÖSSZEFOGÁS A város, akárcsak a nagyközség, számított és ezután is számít a nagvüzemsk és a körzet gazdálkodó egységeinek segítségére. Abban, hogy Szigetszentmiklós méltó lett. a városi címre, benne van soksok szocialista kollektíva támogatása, munkája. A városi cím nem jelent azonnali változást. de a fejlődés záloga a település eddigi sok-sok eredménye és a közös tenniakarás. Máza Katalin Jellemző utcarészlet. Budaörs városi arca. TEVÉKENY HÉTKÖZNAPOK ELŐTT SORRA VESZIK A FELADATOKAT Hivatalosan ugyan csak reggel nyolckor kezdődik a budaörsi tanács dolgozóinak munkaideje, Fehérváry János elnök azonban legkésőbb fél nyolckor már íróasztalánál ül. MÁS A SZEMLÉLET — Budaörs várossá nyilvánítása jó fél évtizedes munkánk elismerése — kanyarodik vissza a közelmúltba az elnök. — Hat-hét esztendővel ezelőtt a régi és az új községrész közötti feszültség volt településünkre jellemző. Nem véletlenül. Akkoriban a lakótelep állt a középpontban, a fejlesztések tehát erre a részre összpontosultak. Az alapellátás megteremtése után azonban szükségessé vált településfejlesztési koncepciónk újragondolása. Ennek eredményeként került előtérbe a régi községrész, ahol pár év alatt felépült a körzeti orvosi rendelő, az ABC-áruház, megújult az Esze Tamás utcai iskola, a művelődési ház és a főutca. — A beruházások segítségével sikerül feloldani a feszültséget? — Az egységes településpolitika láttán alapvetően megváltozott ófalu lakóinak szemlélete, amit az is elősegített, hogy időközben a leikóteleipiek- ből is lassanként budaörsi lakosok váltak. Bejöttek például hozzánk kerti szerszámokat és növénypalántákat kérni, mert két-három ház lakói úgy döntöttek: parkosítják lakóhelyük környékét. Egyre többen kezdtek érdeklődni közülük a település ügyei iránt, majd a tájékozódást a közös ügyekbe való aktív bekapcsolódás követte. Vermes László, az új ABC- áruház vezetője, őshonos budaörsinek számít. Családja harminchét esztendővel ezelőtt telepedett le a községben. — Kis falu volt akkoriban Budaörs — emlékezik vissza az e’ső esztendőkre —, a fellendülés az ötvenes évek közepén kezdődött. Mi az öreg községben lakunk, ahol különösen a nyolcvanas évek Csapó Sándor. elejétől vált érzékelhetővé az ugrásszerű fejlődés — erősíti meg a tanácselnök szavait. — Emlékszem, 1947-ben még a Kamaraerdőre jártunk vízért, most pedig már a csatorna- hálózat folyamatos bővítése van napirenden. Nagyon örültünk a szemétszállítás megszervezésének, s annak, hogy ez utóbbi két-három esztendőben egyre több a portalant to:tt utca. Persze vannak még hiányosságok. Nagyon rossz állapodban vannak például a járdák. Bővíteni kellene a kereskedelmi hálózatot is. Rengeteg lakás épült fel Budaörsön, bútorüzlet azonban egy sincs. NAGYOBB FELELŐSSÉG A község szépítését, a lakosság jobb ellátását sürgető szavai visszarímelnek a tanácselnök mondataira. — A várossá válás szép pillanat, de a további fejlődésnek csak egy állomása lehet — fogalmazta meg Fehérváry János elnök. — Sok még a tennivalónk, a városi rang azt is jelenti, hogy a jövőben nagyobb felelősséggel kell foglalkoznunk a budaörsi vonzáskörzetbe tartozó tizennyolc község ügyes-bajos dolgaival. A szakközépiskola vagy a szakorvosi rendelő felépítéséről szóló döntésünkben például nemcsak a budaörsiekre Fehérváry János, gondoltunk, hanem a környező települések jogos igényeire is, — Az elképzeléseknek nem szab majd gátat a pénzhiány? — Mi nagyon sok fantáziát látunk a tanácsi gazdálkodás új rendjében. Egy várost ugyanolyan nyereségérdekelten kell vezetni, mint egy vállalatot. Az eddigieknél például nagyobb figyelmet kell szentelnünk a Budaörsön, illetve a vonzáskörzetben dolgozó gazdálkodó egységek eredményeire, mert ha nyereségesek, nagyobb összeget fizetnek be a tanács kasszájába. Nem szabad elzárkózni a hitelfelvételektől sem. Fiatal asszonyként 1967-ben került Szilágyi Lászlóné Budaörsre. Messziről, Kábáról települt át. — Sok-sok korszerűsítésen átesett, de régi építésű házban élünk a Deák Ferenc utcában — meséli a város egyetlen ruházati boltjának vezetője, a népszerű Piriké. — Hogy mit várok a városi rangtól? A Deák Ferenc utca csatornázásának minél gyorsabb befejezését, olcsóbb elektromos áramot, az állat- tartási rend megváltoztatását. És sok szép üzletet — teszi hozzá nevetve —, hiszen itt is szeretnek szépen, csinosan öltözni a lányok, asszonyok. TOVÁBB DOLGOZVA — A városi rang adományozásával a budaörsi polgárok, politikai és tanácsi szervek munkáját ismerték el — foglalja, össze Csapó Sándor, az MSZMP Budaörsi • Bizottságának első titkára. — Megpihenni persze nem lehet, hiszen nem a cím tesz egy települést igazi várossá. Az ünnepi aktus arra jó, hogy megálljunk egy pillanatra számba venni addigi eredményeinket, de arra is szolgál, hogy sorra vegyük eljövendő feladatainkat. Ez utóbbiakban sem szűkölködünk, így aztán tevékeny, munkás hétköznapok állnak nemcsak a város párt- és állami szervei, hanem a budaörsi lakosok előtt is. Horváth Judit Ez Is Szigetszentmiklós, az ófalu. Hancsovszki János felvételei
