Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-28 / 303. szám
A PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANACS TÁJÉKOZTATÓJA 15 Az igazságügyi gépjárműszakértő jegyzeteiből OREGEÜES, ANYAGÉ ARADÁS A magyarországi gépjárműállomány átlagos életkora egyre emelkedik. Egy esztendővel ezelőtt a tehergépkocsiknál 5,75; az autóbuszoknál 5,65; a személygépkocsiknál 7,33 év volt az átlagos életkor. A magán- tulajdonú személygépkocsiknál 7,77 év. A tíz év felettiek aránya csaknem 26 százalék! Ezeket az autókat már egyre többször kell a javítóba vinni. Az állam) szektorban a selejtezéseket tudatosan, kényszerűségből tolják mind odébb. A FÖTAXI nál például egy kocsi futtatásának eredetileg 150 000 kilométer volt a normája, ma már 200 000-t teljesítenek. Mivel tovább futtatnak egy autót, több a javítás is. Ezért mindinkább növekszik a javítás és az alkatrészek iránt) igény, S aligha állítja bárki Is, hogy e téren minden rendben van. Ma ott tartunk, hogy szervizekben gyakran hallhatjuk: — Ha hoz alkatrészt, megcsináljuk! G. városban egy LADA 1600 tip. személygépkocsi nem biztosított áthaladási elsőbbséget egy tehergépkocsinak, azzal összeütközött. A baleset vizsgálatánál műszaki hiba gyanúja merült fel, ezért szakértői véleményezést kértek, arra kellett feleletet adni, hogy a személygépkocsi fékberendezésében észlelhető-e meghibásodás? Amennyiben a fékberendezésen műszaki hiba áll fenn, úgy az okozati összefüggésbe hozható-e a beköveke- zett balesettel? A személygépkocsit a baleset időpontja előtt körülbelül egy órával vették át a javítóban, fékjavítással. A személygépkocsi fékberendezésének leírása: a főfék- hen£er folyadéktartály 3/4-ig tele. A lábfék működésének ellenőrzésekor azt tapasztalták, hogy a fékpedál a teljes pedálút utolsó harmadába benyomható. A hidraulikus rendszer .levegőtartamának vizsgálatánál kiderült, hogy levegőbuborékok távoztak a hátsó kerékfékhengerekből. A jobb első légtelenítő csavar pedig nem eresztette át a fékfolyadékot, továbbá a csavar feje legömbölyödött. A főfékhenger nem. VAZ-típusú! Az első tengelyen a bal féktárcsa már csak 8,3 mm, a jobb féktárc^ pedig csak 8,2 mm vastag.. A szakértői vélemény összefoglalásában megállapította, hogy a vizsgált személygépkocsi fékberendezése műszakilag elfogadhatatlan. A műszaki szakértői véleményezés kifogásolta a személygépkocsi fékberendezését javító munkájának szakszerűségét! A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a Btk 187. § (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozása vétségének alapos gyanúja miatt műszaki szakértői vélemény készítését rendelte el. A. B. gépkocsivezető ellen indított bűnügyben. A tényállás szerint A. B., pótkocsis tehergépkocsival az E5 számú úton haladt, a pótkocsi jobb hátsó kereke kiszakadt és nekiütközött a szembejövő I. R. által vezetett személygépkocsi elejének aminek következtében a személygépkocsi megpördült, majd nekicsapódott egy vele szemben közlekedő, már fékhatás alatt lévő tehergépkocsinak. Tisztázandó volt, hogy mi okozhatta a pótkocsi jobb hátsó kerekének kiszakadását, valamint az, hogy amennyiben van műszaki hiba, akkor annak észrevétele a gépkocsivezetőtől elvárható-e? Az előzményekhez tartozik, hogy a baleset helye előtt, néhány kilométer távolságra, autómentő szerelői javították a pótkocsi jobb hátsó ikerkerekének felerősítését. Kerékcsavarokat cseréltek. A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a jobb hátsó kerekeknél gumiabroncsok mintázatai egyenlőtlenül kopottak, a keréktárcsák kerékcsavarjainak furatai ovál alakúra kopottak. A fékdob repedt és a kerékcsavarok furatai bizonyos mértékben szintén ovál alakúra kopottak. A kerékagy, kerékcsavarokat elfordulás ellen biztosító rovátkolt furataiban a rovátkolások kisimítottak. A kerékcsavarok kerék- rögzítő csavaranyái lazák. A kerékcsavarok nem azonosak az eredeti kerékcsavarokkal (szerkezeti hossz rövidebb, a vállak nem kúposak). A szakvélemény kiemelte, hogy a kerékpár kiszakadását szakszerűtlen, hibás szerelés okozta. Tekintettel az előzményekre a hiba észlelése a gépkocsivezetőtől nem árható el. A 80-as úton S. T. az általa vezetett VOLVO F 89 tip. nyerges vontatóval, jobbra ívelő útkanyarulatban, lejtős útszakaszon áttért a menetirány szerinti bal oldalra, majd az útárokba vágódva állt meg. S. T. gépkocsivezető arra hivatkozott, hogy a vezetőfülke menetközben előrebillent. A szakértői vizsgálatnak a következő kérdésre kellett feleletet adni: a nyerges vontatód fülkerögzítő ‘szerkezete kikapcsolódhat-e önmagától? A gyakorlatban közismert, szokásos megoldás, hogy ilyen járműveknél a javításokhoz a a vezetőfülkét előre lehet billenteni. Ebben az állapotban könyen hozzáférhető a motor bármely része. Különben a VOLVO F 89 tip. nyerges vontató vezetőfülkéjét három, egymástól függetlenül működtethető rögzítőelem, horog rögzíti az alvázhoz. A menetirány szerinti bal rögzítő egység horogrésze törött — állapította meg a vizsgálat —, a zárószerkezet ellendarabja a fülkéből kiszakadt. A szakadási felületek tiszták, fémes színűek, nem korrodáltak, szemcsés tapintásúak. A menetirány szerinti jobb rögzítő egység horogrésze is törött. Fémlaboratóriumban szte- reomikroszkóppal vizsgálták a törött alkatrészek törési felületeit, majd mikroszkóppal a szövetszerkezeteket. Megállapították, hogy a szerkezetek szakadása túlfeszültség köve: kezménye, oxid rétegekről ítélve pedig az, hogy az egyik horog törése előbb, (talán néhány hónappal is,) míg a másik két rögzítőelem egyidejűleg, később következett be. A baleset mechanizmusát következőképpen írta le a szakvélemény a nyomok alapján: — A vezetőfülkét három fülkerögzítő elem helyett már jóval a baleset pillanata előtti időszakban, csak két elem biztosította. . — Az is elképzelhető, hogy a menetirány szerinti jobb oldali fülkerögzítő elem horogfeje túlterhelés miatt menet közben a baleset előtti pillanatban törött el. — A menetirány szerinti jobb oldali fülkerögzítő törése miatt elképzelhető, hogy a vezetőfülke szokatlan, korlátozott, zavaró mozgásba kezdett. — A kocsi az útárokba vágódott és a fülke harmadik rögzítő- szerkezete is eltörött, miközben a zárószerkezet, bizonyos hosz- szan kiszakadt a fülkéből is. Az eljárás során derült ki, hogy nincs kidolgozva a fülkerögzítő szerkezet vizsgálati és javítási technológiája. Továbbá az, hogy a gépkocsivezetők oktatási anyagában nem hívják fel a figyelmet, sőt. a ‘ifeVétáfülkerögzíto-szerkezét. műszaki állapotát. Jó ha ismerjük a KRESZ 60. §-át, ami a járművet javító műhelyre vonatkozik. A jármű biztonsági berendezéseinek javítását, karbantartását, illetőleg ellenőrzését végző vállalat (szövetkezet, kismaros stb.) felelős azért, hoe\v a javítást, a karbantartást, illetőleg az ellenőrzést szabályszerűen elvégezték. A vezetőfülke menet közben előrebillent, a nyergesvontató kormányoz- hatatlanná vált. a rögzítő horog törése miatt. Túlterhelés következtében kiszakadt a VOLVO gyártmányú nyergesvontató horogszerkezete. A vezetőfülke teljes elörevágódásához az is hozzájárult, hogy a záró rész rugóstagja sem volt hibátlan. SJg^illSSS BALESET Csak emlékeztetőül: „Sók fát kívánnak a kuglizóknak „jó szelet” a vitorlázóknak és ne feledjük, jó világítás kell az éjszakai közlekedéshez. Elrémisztő az a fajta magabiztosság, amikor éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, hibás világítóberendezésekkel egyesek úgy vezetik a gépkocsit, mintha verőfényes nyári reggel volna. Az oldalt írta és fényképezte: Frank György igazságügyi gépjárműszakértő Ügy gondolom, hogy egyetérthetünk azzal, hogy az éjszakai közlekedésben jól látni és jól látszani az autós biztonságának a felét jelenti. Néha az egészet is! Az éjszakai gépkocsivezető a legfontosabb ellenőrző és vezérlőszerve a szem. Azt, hogy e funkcióját jól tölthesse be, nagymértékben a megvilágítás jósága, azaz a fény minősege és meny- nyisége határozza meg. A szem maximális teljesítőképességét normális nappali fényviszonyok esetén éri el. A megfelelő fény nemcsak a látást és a felismerést, hanem a jó közérzetet is fokozza, növeli az ösiszpontosítóképességet és késlelteti az idő előtti elfáradást. Kedvező fényviszonyok között fokozódik figyelmünk, ami csökkenti a baleset- veszélyt. EJzekcn a képeken is jól látszik, milyen fontos a helyes fényszóró- berilitás. Ezen múlik, észrevesz- szük-e az úton lévő kivilágítatlan kerékpárost, gyalogost vagy más, balesetet előidéző akadályt. A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a menetirány szerinti jobb iker fényszóró egységet takaró fényszóró üveg hiányzik, kitört. A bal fényszóró üvegen kb. egy borsószem nagyságú lyuk van, leragasztva sebtapasszal. Továbbá a menet irány szerinti jobb oldali izzó törött búrájú és az árnyékoló ernyőben a tompított világításra szolgáló spirál szakadt. Fizikus szakértő vizsgálta továbbá a törött burájú izzólámpát és bizonyította, hogy a bura összetörése pillanatában a tompított világítás nem üzemelt. Az alkohol rontja a látáséi ességet, ezért csökkenő nappali megvilágításnál, szürkületnél, éjszaka, amikor a szem látásélessége egyébként is igen alacsony szintű, már csekély menhyiségű alkoholfogyasztásnak is olyan további látás- élesSég-csökkenés az eredménye, ami a gépkocsivezetőt környezetének biztonságos észlelésében Is akadályozza. Sajnos naponta vagyunk tanúi annak, hogy sötétségben, kivilágítatlan kerékpárral közlekedőket ütnek el, gyalogost gázolnak, kivilágítatlan lovaskocsinak ütköznek. Még gondolni is borzasztó arra, hogy az úttesten feküdhet például egy részeg ember, az autó elé ugorhat egy szarvas. A gépkocsivezető felelősségének megállapításakor döntő kérdések közé tartozik. — A gépkocsivezető a veszélyt féktávolságon belül vagy kívül észlelhette-e? — A gépkocsivezető a jármű sebességéhez képest nem vezetett-e „vakon”? — Milyen volt a megvilágítás és a láthatóság? — A balesetben részes jármű (jármüvek) a balesetet megelőző pillanatban ki volt-e világítva? — A gépkocsivezetőnek a gépkocsi különböző (reflektor, tompított) fényeinél milyen távolságról kellett észlelnie az előtte történteket? Ismerkedjünk meg. egy-két megtörtént éjszakai balesettel. B. falu lakott területén februárban este 9 óra körül egy Volkswagen Passat TS típusú személygépkocsi elütött egy előtte balról jobbra haladó gyalogost, aki a helyszínen meghalt. A baleset előzményeinek tisztázása végett a Pest Megyei Rendőrkapitányság műszaki szakértői vélemény beszerzését rendelte el. — A személygépkocsi milyen fényszórókkal szerelt? — kérdezték. — I kéri ény szórókkal szeréit. Kívül helyezkednek el az asszirr.etrikus tompított fényszórók és belül a távolsági fényszórók. Az izzó lámpák halogén típusúak — felelt a szakértő. — Milyen állapotban vannak a fényszórók? — A jobb külső lámpatest szabadon mozog a kocsiszekrényben, bár rongyszerű anyaggal van kiékelve mozgás ellen. A kábelcsatlakozó félig lecsúszott állapotú. A jobb belső lámpatest szintén mozog A bal belső fényszóró műszeres mérés szerint inkább jobbra világít a bal külső inkább felfelé balra világit. — A baleset fektávolságon belül vagy kívül történtnek minősíthető? Az adott sebességű személy- gépkocsi féktávolságán kívül történtnek minősíthető, mivel a kritikus pillanatban a személygépkocsi előtt rendelkezésre álló szabad út hossza nagyobb, mint a féktávolság- szükséglet —, határozta meg a szakértő számítással. Csak emlékeztetőül az autózás őskorában éjszaka vezetni hallatlan merészségnek számított. A Phi- lips-cég már 1924-ben piacra dobta az első, ma is ismert duolux, két izzószálas izzókat azzal, hogy „<fóí" látni, és jól látszani ez az autós biztonságának a felét jelenti. Néha az egészet js !’* Egy vádiratból röviden: (halált okozó ittas járművezetés miatt SP ellen indított bűnügy.) A vádlott decemberben 22.00 óra körül K falu lakott területén 55-60 kilomé- ter/óra sebességgel szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette P. Fiat 125 típusú személygépkocsiját, amelynek tompított fénye csak 20 méterre világította be az utat. Előtte, vele egy irányban az úttest menetirány szerinti bal oldalán, közel a felezővonalhoz gyalogolt, az ugyancsak szeszesitaltól befolyásolt KF gyalogos. — A község térségében, az adott időpontban a Meteorológiai Intézet környező szélműszereinek regisztrá- tumai alapján élénk, időnként erős szél fújt és gyakran még széllökések is előfordultak. A vádlott későn észlelte az előtte közlekedő gyalogost, akit a gépkocsi homlokfalának bal oldali részével elütött. A gyalogos a baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítást követően életét vesztette. A műszaki szakértői vélemény egyik fontos megállapítása volt, hogy a fényszóróbetétek tükröző felületei erősen korrodáltak. A Pest Megyei Rendőrkapitányság a BTK 187.. § 2 B bekezdésébe ütköző halálos közúti baleset okozása vétségének alapos gyanúja miatt műszaki szakértői vélemény készítését rendelte el T. J. ellen indított bűnügyben. A tényállás szerint D. falu lakatlan területén T. J. gépkocsivezető januárban éjfél utáni órákban, tompított világítással közlekedő Mercedes 240D típusú személygépkocsival elütött egy gyalogost, aki vele azonos irányban haladt az út jobbszélén, majd a helyszínen meghalt. Tisztázandó volt, hogy milyen állapotúak a személygépkocsi fényszórói.
