Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-04 / 284. szám

pmrr * JKH*/ 1385. DECEMBER 4.. SZERDA 5 .Visszafelé nem visz az út Kell-e iskola a kisfalvakban? £ A Művelődési Minisztérium fölkérésére nemrégiben ^ országos vizsgálatot folytatott a Művelődéskutato In- ^ tézet néhány munkatársa Andor Mihály szociológus, 4 az intézet osztályvezetője irányításával. Azt mérték '/ föl, hogy azokon a kistelepüléseken, amelyekben a ^ 70-es évek elején megszüntették az általános iskolá­'/, kát, ma vajon mi a helyzet, kívánják-e ezen intéz- C menyek visszaállítását. Az előzményekről és a tapasz- ^ tálatokról beszélgettünk — az egyébként Törükbálin- í ton élő — Andor Mihály szociológussal. Kiállítóte rmek ből Új alkotások seregszemléi wm. Szántó Piroska: Veronika kendője A Tudományszervezési és Informatikai Intézet adatai szerint több mint 90Ó olyan község van az országban, ahol annak idején megszüntették az alsóiökú oktatást. A minta­vételhez mi ennek a mennyi­ségnek a tizenöt százalékát vizsgáltuk, közülük is a na­gyobb falvakat, ahol 800-an, 1000-en laknak, s ahol leg­alább 80 tizennégy éven aluli gyerek is él. Kiderült azon­ban, hogy az adatok vala­milyen oknál fogva nem pon­tosak, hiszen a mintába ke­rült. községek 30 százalékában van iskola. A hibaarány azért lehetett ilyen nagy, mert a nagyobb falvakat vettük na­gyító alá. © Milyen okai voltak az is­kolák megszüntetésének a kis­községekben? — Az országos település- fejlesztési koncépdíö 1970-bén lépett életbe. Ezeknek az volt a célja, hogy az anyagi ja­vakat ne aprózzák föl, hanem koncentrált fejlesztésekre for­dítsák. Az évtized végére azonban kiderült, hogy az el­képzelés megvalósításának negatív hatása van. A falvak­ból elköltöztek az emberek, üresen álltak a házak. Rá kel­lett jönnünk, hogy a kistele­püléseknek is joguk van az élethez. Igen ám, de hogyan lehet életteret teremteni l Meg kell vizsgálni, vissza le- het-e vinni a részben vagy teljesen a megszüntetett in- tézményokfit,. Rbbeb. az~ általa-^ nos iskoláknak kulcsszerepe van,. kor a fiatalabbak, a munka­képesek költöznek el először. Mi tehát azt mértük föl, kel- lenek-e még az iskolák. • Az előbb a körzetesítést említette. Hogyan zajlott le? — Első lépésként a hatva­nas években került sor a második téeszesítésre, amely egyúttal a mezőgazdaság gé­pesítésével és a munkaerő felszabadulásával járt együtt, Ekkor kezdődött a faluból a városba való áramlás. A kö­vetkező állomás — ellentét­ben az előbbivel — már nem volt szerves folyamat. Ekkor jött az említett település- fejlesztési koncepció, amely­nek hatása már a 70-es évek elején érződött. Sok helyütt erőszakos, kampányszerű, tisz­tátalan eszközökkel szereztek érvényt az elképzeléseknek. Példát mondok. Az általunk vizsgált településeken az is­kolák 86 százaléka tíz esz­tendő alatt szűnt meg. Csak az 1976 és 1981 közötti idő­ben 57 faluban. Ezzel szem­ben, mindössze két százalé­kukban csökkent a gyerekek A Corvina Kiadó nagysza­bású vállalkozásba kezd: jö­vőre útjára indítja A művé­szet története című sorozatot, amely tíz kötetben teljes át­tekintést ad az egyetemes képzőművészet fejlődéséről Az új sorozatról, továbbá a karácsonyi ajándékozásra szánt, a téli könyvvásárra megjelent kiadványokról ked­den Budapesten. a Corvina és Zenemű mintaboltban tá­jékoztatták a sajtó képvise­lőit. Véber Károly, a kiadó iro­dalmi vezetője elmondta, hogy új vállalkozásuk keretében a barcelonai Salvat Kiadó gon­dozásában egy ívtizede meg­jelent kötetek magyar válto­zatát adják közre. A tíz kö­tet a civilizáció kezdetétől a p^o-artig, Közép-Amerikától az európai klasszikus művé­szeteken át a Távol-Keletig a festésze és szobrászat évezre­deinek legjelentősebb és leg­szebb alkotásait mutatja be. Kiemelte: ehhez hasonló össze­foglaló művészettörténeti létszáma a minimum alá — ami ezt a lépést indokolttá tette volna. így a felső tago­zat megszüntetésénél még nem is volt tiltakozás, de az alSó tagozatnál már nagyon erős lett. Volt már tapasztala­tuk az embereknek arról, mi lesz a faluból, ha elmennek az intézmények. Először a tsz költözött, követte a tanács, majd az iskola zárta a sort. S a következmény: csökkent az ingátlanok ára, megszűn­tek a szolgáltatások és a fej­lesztési alap. S akkor követ­kezett o gyúrás. A tipikus az volt, hogy nyugdíjba ment a pedagógus és nem akadt he­lyette más. Vagy: nem adtak pénzt az iskola karbantartá­sára, ami ezáltal életveszé­lyessé vált és meg kellett szüntetni. Volt pedagógus, akit ilyen-olyan ígéretekkel vettek rá arra, hogy beszélje rá a szülőket: adják hozzájárulá­sukat a fölszámoláshoz. Ha a tanár nem állt kötélnek, el­helyezték és megint csak nem tudták az utódlás kérdését megoldani. Módszer volt az a fajta falugyűlés is, hogy ez felső döntés és nincs apelláta — végre kell hajtani. Ha a falugyűlés és a szülői érte­kezlet mégsem fogadta el, ak­kor megtette azt a tanács­ülés. # Miért hajtották végre tüzzcl-vassal a körzetesítést? — A koncepció találkozott az akkori járások közigazga­tási .érdekével, hiszen az el­aprózott pénzekét koncentrál-' ;va, a nagyobb, . .települések jobban jártak. A központi iskolákban azonban rosszab­bak lettek a körülmények, a megnövekedett létszámmal zsúfoltakká váltak az osztá­lyok, napközire nem volt hely és be kellett vezetni a két műszakos oktatást. Idővel azonban a fejlesztési keretek koncentrálásával javult a helyzet és ma már a minta­vételben szereplő 135 község közül, mindössze négyből jár­nak olyan iskolába, ahol nem sikerült napközit berendezni. • Hogyan fogadták a falvak lakói, hogy esetleg visszakap­hatnák az iskolát? — Nagyon meglepett ben­nünket, hogy a valamikori heves tiltakozás ellenére ma már nem örülnének ennek: 67 százalékuk egyáltalán nem akarja, 33 százalékuk nem mindenáron és mindössze 24 olyan települést találtunk, ahol minden feltétel nélkül szeretnének újból saját okta­tási intézményt. Az okokat vizsgálva, arra a megállapí­tásra jutottunk, hogy az el­telt időszak alatt a munka­munka még nem jelent meg magyar nyelven. A kiadó a sorozat köteteiről előjegyzést vesz fel, a mintapéldányok a nagyobb könyvesboltokban megtekinthetők. A téli könyvvásárra a milá­nói Rizzoli Kiadótól átvett, A művészet klasszikusai című sorozat újabb könyvét jelen­tették meg, amely az itáliai reneszánsz egyik kiemelkedő festőművésze. Botticelli élet­művével ismerteti meg az ol­vasókat. Véber Károly a kiadó ex­portterveiről szólva elmond­ta: Ma címmel négy nyelven irodalmi antológia jelenik meg a Magyar írók Szövetsé­gével együttműködve. Angol nyelven kiadják Illyés Gyula Ebéd a kastélyban és a Pusz­ták népe című kötetét, József Attila és Weöres Sándor ver­seit, Móricz Zsigmond novel­láit és Madách Imre Az em­ber tragédiája című drámá­ját. Jövőre Krúdy-kötetek készülnek franciául. képes korú nők száma rend­kívül erősen megnőtt. Míg 1970-ben 63,7 százalékuk dol­gozott, ma ez a szám 77.6 százalékra emelkedett: ugyan­annyit — hét százalékot — tíz, mint az utóbbi négy év alatt. Ez országos adat. Ha csak a falvak helyzetét vizs­gálnánk, a százalékarány jó­val magasabb lenne. így te­hát napközi nélkül semmi­képpen sem kell nekik az is­kola. Annak idején szakmai érveket hoztak föl a helybeni oktatás megszüntetésére, ami később a szülők számára lelki kompenzáció lett és önmagát mentette föl általa. Ezért sem akarják mondjuk az osztatlan iskolát. A feltétel: legyen osz­tott. legyen napközi és le­gyen óvoda is. • Milyen következtetéseket vontak le a tapasztalatokból? — Először is azt, hogy ahol már a szülők nem akarják, oda nem érdemes visszatele- piteni az iskolát. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az épületek 20 százalékát eladták, 2-2 százalékát lebontották, vagy a megye tulajdonába került, 76 százalékuk pedig a tanácsé, de csak 19 százalékuk üres. Ennek a rossz állag az oka. A használatba került épüle­tek legnagyobb részében óvo­da működik, vagy könyvtár, de van, amelyikben klub, or­vosi rendelő, művelődési ház vagy öregek napközi otthona. Ezekre megint csak szükség van, ám ha mégis vissza­kapná az iskola, magasak lennének az átalakítási költ­ségek. Akadnak egyéni va­riációs lehetőségek, így tehát van, ahol meg lehetne oldani a gondot. A még használható szolgálati lakásoknak is csak 16 százalékuk üres, de a hely­ben lakó pedagógusokkal 70 százalékos arányban meg le­lhetne valósítani a tanítást. .Hozzáteszem, hogy ,ez ,éyb£Q, egyetlen olyan "település"‘van a mintában, ahol tíznél keve­sebb gyerek él. A Népesség­tudományi Intézet előrejel­zése szerint 1990-ig a vizsgált településekből mindössze két faluban lesz tíznél kevesebb gyerek. Ami Pest megyét il­leti, Telki községet kutattuk. Itt rohamosan nő a lélek- szám, ám a lakosság nem akarja visszakapni az iskolát. — összefoglalva: az érin­tett községek lakosságának a véleményét, az iskolaépület hiányát figyelembe véve szű­kül a kör, a helyben lakó pe­dagógusok és gyerekek lét­számát nézve azonban bővül. Ellene ható érdekek is sze­repet játszanak még. Nem változott a közigazgatási ap­parátus véleménye és a köz­ponti iskoláknak sem érdeke a tagiskola létrehozása, hiszen akkor náluk csökken a gyere­kek és a státusok száma is, esetleg osztott tanítást sem le­hetne folytatni. A fejlesztések dekoncentrálása miatt a köz­ponti község lakói ugyancsak tiltakoznának. Megállapítható, hogy tíz év alatt sikerült tönkretenni jó néhány kis te­lepülést, ám húsz esztendő kell ahhoz, hogy mindent helyrehozzunk. Először ott kell megvalósítani, ahol na­gyon akarják — akár köz­ponti támogatással is —, ez talán kedvet csinál a többiek­nek és a szülők rájönnek arra, mennyivel jobb a gye­reknek helyben tanulni, mint hóban, fagyban, esőben jár­műre várakozni, zsúfolt autó­buszon utazni vagy gyalogol­Kismama-találkozóra hívták a gyermekgondozási szabadsá­gon levő munkatársnőiket a szobi Gyümölcsfeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalkozás­nál. Mivel a munkahely sok nőt és köztük sok környék­beli községekből bejárót fog­lalkoztat, meghívót több mint hatvan helyre küldtek. Szinte minden meghívott jelezte, kö­Starthely a rajz A képek, szobrok, grafikák termése szüntelenül árad, emelkedő bőségben, s az ér­ték is optimálisan kiegyenlí­tett. Szinte minden alkotó arra törekszik belső önérzet­ből és helyes érdekből is, hogy képessegei maximumát adja új műveiben. Ezen álta­lános törekvésnek lehetünk szemtanúi. A Ráckevén alkotó Patay László Munkácsy-díjas érde­mes művész Hatvan után Leninvárosban mutatkozik be decemberben, az övét követi — ugyancsak a Derkovits Galériában — Hock Ferenc dunabogdányi festőművész kiállítása. Patay rajztudása kiemelkedő, Barcsay után ő a Képzőművészei Főiskola anatómiai tanszékének vezető­je, méltán. Most látható port­réival igazolja, hogy napjaink új fogantatású művészetének csak a rajz lehet az alapja, starthelye. Hock Ferenc ki­váló kolorisztiikus képességgel rendelkezik, emellett a ter­mészet iránti mély és állandó odaadással. ! “ Ötöttímö;1 fedeztük'v fel a Hatvani Galériában — az V. országos portrébiennálén, mely az Arcok és sorsok cí­met viseli és 1986. január 12- ig látható — a megyénkben is alkotó festőket, szobrászo­kat. Közülük Pirk János megérdemelten kapott ezüst­érmet. Vecsési Sándor és Pa­tay László csak azért kapott bronzdiplomát és nem többet, mert szinte állandó díjazott­jai a hatvani portré- és táj- biennálénak. Pest megyéből még Bazsonyi Arany, Hock Ferenc. Kaubek Péter, Káka Ferenc, Pálffy Katalin, Ráto- nyi József szerepelt szoborral, éremmel, festménnyel — igen jó hatásfokon. Mérteke az ízlés Asszonyi Tamás szobrász Munkácsy-díjas érdemes mű­vész és Jávor Piroska festő­művész olyan házaspár, akik­nek fő ereje, mértéke az íz­lés, a közös igényesség. Kü­lönös egybeesés, hogy tizehki- lencedik házassági évforduló­jukat tizenkilencedik közös kiállításukkal ünnepelhették Budapesten, a Váci utcai Dü­rer Teremben, ahol érmeik, alkotásaik december 14-ig vendégeskednek. Mindkettő­jük alkotásai a gondolkodás és gondolkodtatás szintjén keltenek gyönyörködtető esz­tétikai hatást. Vácott érdekes képzel társí­tásai révén keltett figyelmet Szántó Piroska Kossuth-díjas festőművész grafikai tárlata a művelődési központban, ahol több műve közül külö­nösen a Pieta és a Veronika szőni az invitálást, ott lesz a rendezvényen. A szervezést az aranykoszo- rús Váci Mihály ifjúsági szo­cialista brigád vállalta és bo­nyolította sikerrel. Színhelye az ifjúsági klub volt és a kel­lemest a hasznossal egybeköt­ve, a kisgyermekes vendégse­reg ismeretterjesztő előadást hallhatott a korszerű gyer­mekápolásról, -gondozásról. kendője érzékletes finom vo­nalvezetésében. A Hincz Gyula Állandó Gyűjteményében Gyémánt László alkotásait, köztük a most készült kiváló Amerigo Tot-portrét tekinthettük meg december 2-ig, melyet Hincz Gyula Gulliver-sorozata kö­vet egész decemberben. Összetett világ December 15-ig a Vigadó Galéria vendége Feledy Gyu­la Kossuth-díjas grafikusmű­vész. Világa összetett, vonal- vezetése magabiztos, biblikus témákról a Bulgakov-ért el­mezésig, a Picasso-köszöntésig. Székesfehérvárott, a Mé­szöly Géza-teremben decem­ber 14-ig láthatja a közönség a székesfehérvári képzőművé­szek tárlatát, amelyen többek között figyelemre méltó mű­vekkel szerepel a csömöri születésű Ecsedi Mária és a Pencről származott Sándor- falvi Sándor festőművész. Két .világ, két nemzedék. Ér­demes lenne megismerkedni alkotásaikkal megyei kiállító­termeinkben — Szentendrén, Vácott Vagy Cegléden — is. Losonci Miklós Rátonyi József: A filozófus MOZIMŰSOR DECEMBER 5-£T0L 11-ElG ABONY S—«? BÍlafc” * , ” **“*' * m BUDAÖRS 5— 6: Korai darvak 6— 9: A cárleány és a hét dalia (du.) 7— 8: Csatár a pácban* (este) 9— 10: Gregory barátnője CEGLÉD, Kamaraterem 5—10: A sárkányölő* (du.) 5— 6: Egy szoknya, egy nadrág (este) 7— 8: Péntek 13. (este) 9: Elefánt-sztori (este) 10—11: Civil a pályán (este) 11: A rézhegyek királynője (du.) CEGLÉD, Szabadság 5—10: No, megállj csak! (du.)# 5— 8: A cápa** (este) 7: Szentpéter esernyője (de.) 7: Twist Oliver (de.) 9—10: Maraton életre-haiálra** (este) 11: King Kong* (este) DA3AS 5— 6: Szaffi (du.) Ufo Arizonában* (este) 7— 8: A tűz háborúja** 9: Gyertek el a névnapomra* DUNAHARASZT1 5— 6: Megfelelő ember kényes feladatra** 7— 8: A hegyi barlang titka (du.) Gyónás gyilkosság után** (este) 9—10: Az istenek a fejükre estek DUNAKESZI Vörös Csillag 5— 8: Vándorlások meséje (du.) 5— 7: Nyomás utána* (este) 8— 9: Átverés** (este) DUNAKESZI, JÓTsef Attila 5: Ha’álcsaoda** 8— 9: Üldözők** 11: Nyomás utána!* ÉRD 5: A szakadék szélén* 7: A Keresztapa I—II.* 8: A legszebb ló (du.) 8— 9: A tűz háborúja** (este) 11: Csak egy mozi* FÓT 5— 6: A rézhegyek királynője (du.) 5: Tanítványok* (este) 6— 7: Üldözők** 8— 10: KoménykaJap, és Krumpliorr (du.) Nyomás utána* (este) 11: A barátod akarok lenn! (du.) 9— 10: Kis hableány (de.) GÖDÖLLŐ 5— 8: Házibuli 9—11: Hamupipőke GYÁL 5— fi: King Kong* 7— 9: Ludas Matyi rajzfilm (du.) 7— 8: Zugügyvéd zavarban* (este) 9—10: A tűz háborúja** (este) KEREPFSTARCSA 5— 6: Gregory barátnője 7— 8: Nevem: Senki 9—10: A házibuli folytatódik MONOR 5— 8: Titokban Hongkongban* (este) 6— 8: Hosszú vágta (du.) 9: Kék hegyek* 10— 11: Üldözők** NAGYKATA * 5-^ 8: PfcfeF éár és a szerecsen (du.) "S— 6TS0K pgriZúél jobb ■' *■( ■ a több** (este) a—10: A házibuli folytadődik .9: Árvácska (du.) NAGYKŐRÖS, Arany János 5—8: Á bég csapdájában * (du.) 5— 6: Gyanútlan gyakornok (este) 7— 8: Anna és a vámpír** (este) 9: A vörös grófnő I—II. 10—11: Házibuli NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 5: Szemben a világgal** 6: Redl ezredes I—II.** 7— 8: Vidám körhinta (du.) Tűzharc* (este) 9: Flashdance 11: Veronika Voss vágyakozása** (este) PILISVCRÖSVÁR 5— 6: Az elveszett frigyláda fosztogatói** (este) 6— 7: Ivanhoe (du.) 8— 9: Kincs, ami nincs POMÁZ 5— 8: Szarvacska, manócska (du.) 5— fi: Törekvő tanerő (este) 7: Csillagok háborúja I—II. (du.) 7— 8: Bizonyítási eljárás* 9: A Birodalom visszavág (du.) 9— 10: önbíráskodás** RÁCKEVE 5— 6: Az istenek a fejükre estek 7— 8: Gregory barátnője 9—10: Törekvő tanerő SZENTENDRE 5— 8: Csillagok háborúja I—II. (du.) 5— 6: Bizonyítási eljárás* (este) 7—8: E. T. (du.) Sasszárny (este) 9—11: A birodalom visszavág (du.) 9—10: Szakádék szélén* (este) 11: Holtpont* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 5: Elvis Presley 6: Röpke éjszaka 7— 8: Vigyázat, rozmárok! (du.) Megfelelő ember kényes feladatra** (este) 9—10: Házibuli TÁPIÓ5ZELE 5— 7: A házibuli folytatódik 8— 9: Jim Craig VÁC 5—11: Gyermekrablás a Palánk utcában (du.) 5— 8: Ádáz hajsza** (este) 9— 11: Végre, vasárnap* (este) VECSÉS 5— 8: A házibuli folytadódik (este) 6— 9: Álmodik az állatkert (du.) 9—10: Csak egy mozi* (este) * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben. A Corvina Kiadó nagy vállalkozása A művészet története Körmendi Zsuzsa Kellemest a hasznossal Munkahelyen, vendégségben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents