Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

Korszerűsítés Az ecseri Rákosmezeje Tsz- bdn a korábbi éveknél jobb évet zár az állattenyésztési ágazat. Az egy tehénre jutó éves tejhozom várhatóan 4 ezer 860 liter lesz az év vé­géig, ez 160 literrel több a ter­vezettnél. Jövőre — így hatá­rozott a közös gazdaság pár-t- és gazdasági vezetése — meg­kezdődik a tehenészeti telep korszerűsítése, amely előre­láthatólag 20 millió forintjába kerül az ecserieknek. Mit je­lent a korszerűsítés? Lénye­gében nem mást, mint azt, hogy a jelenleg megkötött termelő teheneket elengedik, kötetlen tartásrendszert ala­kítanak ki. .A korszerűsítés másik lényeges változtatása a fejőházban való fejés. Jelen­leg ugyanis ez a fontos mun­ka nagyon kezdetleges körül­mények között történik az is­tállókban. A korszerűsítés so­rán megteremtik a higiénés feltételeket, s hűtve tudják majd tárolni a tejet a szállítás előtt. Fagykár Tüzelőnek tőke A fagykár miatt 93 hektár­nyi szőlőt kellett kiselejtezni a Monori Állami Gazdaság szárazhegyi szőlősében. A gaz­daság az erős, tüzelőnek is al­kalmas tőkéket kivágásra ajánlja fel az érdeklődőknek. Aki úgy gondolja, hogy nem nagy munka számára a föld feletti részen elvágni és haza­szállítani az egyenként több kilós száraz tőkéket — díjta­lanul elviheti. Jelentkezni a gazdaság monori központjá­ban, illetve a monori-erdei vagy a szárazhegyi kerület­ben lehet hétköznapokon fél 8-tól 3 óráig. A szülőnek semmi se drága Játszani is engedd... A Forrás játékosztályán fotósunk még bőséget kapott lencse­végre — azóta a készlet nagyja már gazdára talált Hancsovszki János felvétele Játékvásár, tessék, tessék, ami a szemnek tetszik, s a költségvetésbe belefér ... A monori Forrás Áruházban ekkora árubőség még sosem fogadta a szülőket: többmilliós készlettel rukkolt ki karácsony előtt a játékosztály. Gál Andrásné osztályvezető az összeget nem is tudja pon­tosan meghatározni, azt mond­ja, hárommilliónál is jóval na­gyobb a játékok értéke, amik­ben válogatni lehet. Sokat se­gített az árukeresésben a köz­ponti raktár, ennek is köszön­hető, hogy sosem látott válasz­ték van import játékokból. S a bizonyíték, hogy a szülőnek semmi sem drága: 216 ezret Választás, kinevezés Döntött a vállalati tanács Ez év szeptemberében, szo­morú esemény következtében — Kis Lajos igazgató halála miatt — megüresedett a Mo- nori Állami Gazdaság első számú vezetői posztja. A tiszt­ség betöltésére pályázatot hir­dettek meg. S azok értékelése után a gazdaság'vállalati ta­nácsa hozott döntést. A testület legutóbbi ülésén egyhangú szavazással a Mo­nori Állami Gazdaság új igaz­gatójává Hajdinák János ed­digi műszaki igazgatót válasz­tották meg. Hajdinák János csaknem az egyetemről — a féléves gya­kornoki idő letöltése után — 1955, októben 1-én került a Monori Állami Gazdaság jog­elődjéhez. a Dánszentmiklósi ÁG-hoz. Először műhelyveze­tőként, majd főmérnökként dolgozott. Az összevonást kö­vetően — 1970 februárjától — ő lett a MÁG gépesítési fő­mérnöke, 1975 szepetemberé- től pedig a műszaki igazgató- helyettesi tisztséget töltötte be. A vállalati tanács választá­sát követően megüresedett posztra a Mö'hőfi Állami Gaz­daság igazgatója' Székely Kázmért nevezte ki. Székely Kázmér 1963-ban szintén a Dánszentmiklósi ÁG-ban dolgozott. Először az állattenyésztési gépszerviz ve­zetője, később üzemeltető mérnök, ' majd műhelyvezető lelt. Az összevonás után a dánszentmiklósi kerület fő­mérnökévé nevezték ki. 1972- ben pedig a gombai kerület igazgatójává. A cs,évharaszti takarmányfeldolgozó üzem igazgatójaként 1977. július 1- től 1985. december 18-ig — termelési és műszaki igazgató- helyettesi kinevezéséig — dol­gozott. ért egyetlen szállítmány Lego és két nap múlva csak itt-ott maradt belőle mutatóba, pedig volt közötte 2 ezer 700 forintos készlet is ... Fogytak az elemes telefonok, a kuckók, a társasjátékok, az irányítható autók, elsősorban mindaz — úgy tapasztalták a kereskedők —, amit a rádió­ban és a televízióban reklá­moznak. így válhatott rövid idő alatt hiánycikké a Police társasjáték, ami pedig szintén nem olcsó, majd ötszáz forin­tot kóstál... A TRIÁL január­ra ígéri az igen keresett cikk, a szánkó szállítását, addigra talán a hó is megérkezik. Egyet azért jó lenne nem el­felejteni: a legmutatósabb, a legdrágább játék sem sokat ér, ha a karácsonyi felbuzdulás után előkerül a sztereotip szö­veg: — Hagyj békén, nincs ne­kem erre időm, játssz vele egyedül! K. Zs. ŐRI map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM 1985. DECEMBER 23., HÉTFŐ Házhoz viszik az olvasnivalót A könyvtől is gyógyul a beteg Néhány évvel ezelőtt, amikor még nem volt külön gyermekkönyvtár Gyomron, bizony sokszor zsúfolásig megtelt a helyi bibliotéka amúgy se túlságosan tá­gas, egyetlen helyisége. A Steinmetz kapitány utca legelején — amikor megnyílt a könyvesbolt — kapott helyet a gyermekkönyvtár is. S bár egy kicsit távol­esik a község középpontjától, azért elmondható, hogy nem esett vissza a látogatottság. Ezt bizonyítja az is, hogy a legtöbb olvasó a 14 éven aluli korosztályból kerül ki az agglomerációs településen. A Petőfi Sándor Művelő­dési Ház hátsó bejáratán ke­resztül lehet megközelíteni a felnőttkönyvtárat, amelynek vezetője^ a fiatal Petrovics Tamásné. Amikor kora dél­után belépünk a könyvek bi­rodalmába, meglepően sokan válogatnak a polcok között. A zsúfoltság így naég inkább szembetűnő, hiszen nemcsak a polcok vannak közel egy­máshoz, hanem az olvasók is ... Az ablak melletti néhány fotel és egy asztal nyújthat csak némi kényelmet a könyv­tárba látogatóknak, de jó, ha öten-hatan leülhetnek egy­szerre. S különben is a fo­telok égy részét úgy kérték kölcsön a művelődési ház­tól ... Amikor mindezt megtudom Petrovics Tamásnétól, rögtön hozzáteszi: — Nem akarok panaszkodni, mert a helyi Kulturális programok Ecsercn hétfőn -18 órakor: filmvetítés. Gombán a Művelődési Film­színházban, 18 órától: Valaki figyel, szerdán és csütörtökön’ A vadon szava. Gyomron kedden, 15-től: a rajzszakkör foglalkozása, szerdán, 19-től: karácsonyi bál. Filmvetítés hétfőn, 16.30-tól és 18.30-tól: Az elveszett frigylá­da fosztogatói, szerdán: A XX. század kalózai, csütörtökön: A király és a madár. Az úttörő­házban, pénteken 10-től: vi- deo-mesemozi alsósoknak, 16- tól: filmvetítés felsősöknek. Mondén hétfőn 17-től a gyermek pávakor; 19-től: a né­pi együttes és a népitánc-cso­port -próbája,''"pétiteken, 15-től: röplabdaedzés, 18-tól: a MA- FÁK. filmszakkör foglalkozá­sa. Monorcn a moziban, hétfőn és szerdán, 18-tól és 20-tól: Szédülés,, csütörtökön és pén­teken: Párizs, Texas. Sülysápon 17-től: a nyugdí­jasok vegyes kórusának próbá­ja, pénteken, 16-tól: a báb­szakkör foglalkozása. Vecsésen 18-tól: hétfőn a kertbarát; a bélyeggyűjtő; 19- től a színjátszó kör összejöve- cele, pénteken, 14.-től: a báb­csoport; 17-től: az A/48-as ga­lambász; 19-től: a honismereti kör foglalkozása. Már elültek a második vi­lágégés borzasztó harci zajai. Hattagú családunknak a fel­díszített karácsonyfa helyett csak egy örökzöld gallyra, s az arra tűzött néhány, házilag égetett szaloncukorra tellett. A ga-lly a nagyapánktól örökölt régi fényképkeret mögé volt tűzve, csak úgy árván, gyer­tya, csillagszóró meg egyéb dísz nélkül, s a képkeretből Ferenc József császár és ki­rály portréja, s nagyapánk monarchiabeli huszárképe ko­moran nézett ránk. Később sem volt egy ideig sóikkal gaz­dagabb ünnepünk. A kará­csonyfa is csupán annyit vál­tozott, hogy egy erősebb nap­raforgószárba erősítettük az egykori urasági kastélykertből kapott aprócska fenyőágakat. De nem is ez volt akkoriban a legfontosabb. Végre haza- vergődött apánk a frontról, a fogságból, s vele kiegészülve beikében ünnepelhettünk. Régi karácsonyi szokások Megosztani másokkal az örömet A karácsonyhoz megannyi népszokás fűződött a mi fa­lunkban: a rétközi Dombrá- don. Ezekből idővel mi is el­lestünk, átvettünk néhányat. Bandába verődve, a vihar­lámpás felnőtt csoportok mel­lett mi is mentünk a szom­szédba, rokonokhoz, ismerő­sökhöz, kántálni. ünnepet kö­szöntem. Minden különösebb meggyőződés nélkül, de az ün- hepesti örömtől úgy énekel­tünk a szomszédok ablaka alatt, hogy csak úgy zengett a környék. S ahogy a kántá- lás, vagyis az ablak alatti éneklés, tréfás mondóka, jókí­vánság után kicsiny gyerek- hadunkat dióval, almával, a kemencéből frissen kiszedett mákos-, túrósbélessel, pirosra sült rétes kaláccsal, még gyak­rabban kedves szóval fogad­ták, valahogy megragadó, ma­radandó ünnepi emlék volt. Mondtuk a mókás, vagy ke­vésbé vidám rigmusokat, mi­közben az idősebbek a sarok­ba húzódva az időjárásról, a beszolgáltatásról beszéltek. De csak úgy súgva, nekünk, gye­rekeknek ritkán kötöttek az orrunkra ilyen dolgokat. Meg aztán az ünnepesti készületben jobban érdekelt bennünket az, hogy milyen édesre főzték a háziak az ilyenkor szokásos cukros kukoricát. Ezek a szokások még akkor is éltek, amikor vonatfékező keresztapám az 50-es években a városról hozott nekünk is igazi karácsonyfát. Még ma is melegség fog el, ha eszembe jutnak azok a készülődések, ahogy esténként az állomáson vártuk a rétközi vicinálist, amivel „Feri sógor” — mert így nevezte édesapám — hoz­ta az ünnepi fenyőfát. Topo­rogtunk a málló vakolatú váró­teremben, s mikor a hatalmás hófúvások közül felhang­zott a keskeny nyomiközű ap­rócska gőzmozdonyának éles sípolása, úgy rohantunk ki a váróból, mintha kint egyene­sen maga a Télapó ingyqjt.osz­togatta volna a szaloncukrot. Ahogy az aprócska vonat megállt, nyakunkba szedtük a lábunkat, s futottunk a vonat végére kapcsolt fékbódés te­herkocsihoz. Mert abból szállt le mindig keresztapám a fü­lére hajtott : vasutassapkával, az apánk által gyakran iri­gyelt téli bundával. ‘ Bezárta maga mögött a fékbódé ajta­ját, de a fenyőt benthagyta. Várta a hatást az arcunkon, s mikor már a szánk sarkán a sírás jelei látszottak, csak annyit mondott: — Na, jól van, azért -nem kell pityeregní. Itt van a ka­rácsonyfa, de jól , vigyázzátok rá, s a nyomaték kedvéért még egy barackot is nyomott a simléderes sapkás fejünkre. Lassan megszűntek az effé­le emlékezetes karácsonyok. Pedig a tiszta érzelmekkel, szerényebben megtartott aján­dékozások örömeit ma is szí­vesen visszahoznánk. Mert a kántálás, a köszöntés, a Feri sógor által hozott fenyőfa is ajándék volt valójában. Na­gyon szép ajándék. Ma az ajándékozásnál sem ismerünk határt. Egymást li­citáljuk túl: szülők, rokonok, ismerősök, sokszor értelmet­lenül. Igaz, a Lego, a fényké­pezőgép, a magnó is a kará­csonyfa alá kerül, de a leg­fontosabb ajándéktól éppen az ünneplés szűkkörűvé téte­lével. a négy fal közé zárkó- zás.sal fosztjuk meg gyere­keinket. Anyagias, rohanó vi­lágunk káros hatásaként ez­által sok élménnyel leszünk szegényebbek. Mennyivel szebb, mennyi­vel értékesebb volna ünneplé­sünk, ha több száz kilomé­terre is a szülőföldtől, több évtizedre a gyermekkortól, de a négy falon, s családtagjain­kon túl másokkal, munkahe­lyi közösségeink több tagjá­val, vagy ahogy mondjuk oly­kor: a nagyobb családdal is megosztanánk örömünket. Pedig ez is csak rajtunk múlik. Orosz Károly nagyközségi tanácstól minden segítséget megkapunk a mun­kánkhoz. Évente általában 70- 80 ezer forint jut az irodalmi alkotások beszerzésére. Ennek köszönhetően a 2 ezer 260 nyilvántartott olvasó 28 ezer kötet közül válogathat. (Ezek­ben a számokban szerepelnek a gyermekkönyvtár adatai is.) Petrovics Tamásné nem sok­kal az érettségi után jött a könyvtárba dolgozni, s alig­hogy belépett, megbízták őt a vezetésével. Olyan régi mun­katárssal dolgozhatott együtt, mint özvegy Kassai Márton- né, aki három évtizednél is régebben szolgálta az olvasó­kat. — Sajnos, Manci néni — így hívta mindenki özvegy Kassai Mártonnét — augusz­tustól már nem dolgozik. Hosszú évekig — nyugdíjasán — vezette a gyermekkönyv­tárat, példás szorgalommal, a reá oly jellemző szeretettel — mondja a könyvtárvezető. Megromlott egészségi álla­pota miatt azonban kénytelen volt abbahagyni a rpunkát, s a hiányát jó ideig még érezni fogjuk. Hogy ma több mint ezerháromszáz gyermekolva­sónk van, elsősorban neki kö­szönhető. Valami csodálatos érzékkel tudott az iskolásokra hatni, szinte beléjük szugge- rálta a könyz szeretetét. Az új évben a mostani kolléga­nőm — Berta Ilona — veszi át a gyermekbibliotéka irá­nyítását, s felvehetüiik majd egy négyórás munkaidőben dolgozó személyt. Körbejárjuk a 112 négyzet- méternyi helyiséget. A terem hátsó részét nevezték ki rak­tárnak, függönyök és farost­lemez választja el a könyv­tártól. Hatalmas a zsúfoltság ebben a piciny — alig 12 négyzetméteres — alkalmi raktárban. Ilyen körülmények között bizony nagyon nehéz óvni, védeni a könyveket. A könyvtárosok dicséretére legyen mondva, hogy a mos­toha feltételek ellenére, ná­luk ismeretlen fogalom a se­lejtezés. A könyvtárvezető örömmel beszél arról, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a helybeli ál­talános iskolákkal, napközi otthonokkal és óvodákkal. Sokszor tartanak közös prog­ramokat, vetélkedőket, báb­játékokat, irodalmi délutáno­kat. Nehézséget csak az je­lent számukra, hogy a könyv. tárba egyszerre csak kisebb létszámú osztály fér be. A 28 ezer köteten kívül van számtalan . hanglemezük, sok újságot is olvashatnák hely­ben az ide betérők. Az idén valamivél kevesebb rendez­vényt tartottak, mert az író— olvasó találkozók szervezése komoly nehézségeket jelent számukra. is. — Akire kíváncsiak lenné­nek az olvasók, nem érnek rá, s udvariasan visszautasít­ják a felkérést — panaszko­dik Petrovics Tamásné. — A jövőben sem mondunk le ezekről a rendezvényekről, mert erre igény van. A közel­jövőben szeretnénk felkérni Chrudinák Alajost, a Magyar Televízió főszerkesztőjét, hogy látogasson el közénk. Jó len­ne, ha sikerülne... Néhány évvel ezelőtt alig­hanem országosan is egyedül­álló kezdeményezésbe fogtak. Felvették a kapcsolatot a he­lyi szociális. otthonnal, ahon­nan gépkocsit kértek alkal­manként. Olyan idős szemé­lyeknek, mozgássérülteknek viszik házhoz a könyveket, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnának eljárni a bib­liotékába. Tizenhárom — rá­szoruló — személyt kutattak fel, havonta hordták nekik az olvasmányokat. Az érdekeltek öröme mindennél többet ért számukra. Ma már csak ki­lenc helyre járnak el, igaz, közben több lett a munkájuk és a gépkocsit sem kapják már. Mostanában kerékpárral viszik a könyveket az érin­tettekhez ... — Egyre nehezebb eleget tenni ennek a feladatnak — fűzte tovább a szavakat Pet­rovics Tamásné. — Meglehe­tősen sok a munkánk, bizony jó lenne, ha ismét megkap­nánk a gépkocsit erre a cél­ra. Az idén már csak negyed­évenként tudtuk házhoz vinni a könyveket, de félő, hogy a jövőben erre se marad időnk és energiánk. Pedig igazán megérdemelnék az érintettek ezt a kiszolgálást. (Csak közbevetőleg jegyzem meg, remélhetőleg nem hagy­ják abba ezt a szolgáltatást a gyömrői könyvtárosok. Ta­lán ismét jelentkezhetnének a gépkocsiért, de nem elkép­zelhetetlen az sem, hogy út­törőket kérnének fel err* 3 feladatra ...) Már több mint egy órája beszélgetünk Petrovics Tamás- néval, szóba kerülnek az ol­vasói szokások, melyek a legnépszerűbb könyvek a lá­togatók körében? Amikor azt kérdezem tőle, mi lenne a kí­vánsága, azonnal ezt feleli: — Csak azt szeretném, ha is­mét egy .helyen lenne a gyer­mek- és falnöttkönyvtár .,. Gér József ÜGYELET Ünnepi ügyelet, Gomban, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62, te­lefon: 70.), Monoron, Monori- crdőn. Vasadon, Csévharaszton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a rendelőintézet­ben), Maglódon és Ecsercn: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis. Rákóczi u. 40 ), Sülysápon, Úriban és Mondén: dr. Zolesz László (Sülysáp). Üllőn: dr. Kókay József, Ve­csésen: központi ügyelet (a szakrendelőben, Bajcsy-Zs. u 68.) Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai és az üllői. Fogorvosi ügyelet, 24-én, kedden reggel 8-tól 14-ig. Mo­noron, a szakorvosi rendelő­ben, Vecsésen 7-től 14-ig a szakrendelő fogászatán fogad­ják a helyi és üllői betegeket. Egyéb időpontban, tehát ked­den 14 órától, valamint szer­dán és csütörtökön Budapes­ten, a VIII. kerületben, a Szentkirályi utcai szakrende­lőben. Állatorvosi ügyelet 24-től 27-ig: dr. Varga János Monor, Dózsa Gy. u. G3„ telefon: 357. Beteg állatok bejelentése reggel 8-tói 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. (ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents