Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

KíípTcnsnlyoíetí mezőny Most a Veresegyház vezet A megyei n. osztály labdarúgó B-csoportjában már régen volt ilyen kiegyensúlyozott a mezőny. Az első helyezett Ve­resegyház (20) és a hetedik Dunavarsány (15) között csak öt pont a differencia. Az őszi első Veresegyház felváltva versengett Törökbá­lint és az Aszód együtteseivel. Már a tavalyi bajnokságban lehetett látni annak a jeleit, a csapat háza táján, hogy a tü­relem, a hozzáértés és a sok munka kamatozni fog. Egyen­letesen szerepeltek a bajnok­ság folyamán, gólarányuk im­ponáló (45-16), a legtöbb gólt rúgták és a Pécel után ők kapták a legkevesebbet. A le­játszott mérkőzéseikből tizet nyertek és csak hármat vesz­tettek Perbálon, Törökbálin­ton és Szokolyán, idegenben. Bravó, Pécel! Törökbálint a tavalyi gyen­gélkedés után mekidurálta ma­gát, most második. Kérdés, meddig tart a lendület. Szo- kolya a tizedik fordulóban ki­kapott Törökbálinton, de utá­na nem vesztett pontot, és ez a teljesítmény harmadik he­lyezést ér. Pécelen kellemesen csalódtak a szurkolók, mert senki sem hitte, hogy tudnak élni azzal a lehetőséggel, ami a Kossuth KFSE visszalépése által az ölükbe hullt. Aszód a nyolcadik fordulóig az első helyen állt, de az újonccsapat később elfáradt, de mindössze csak három pont a hátrányuk a listavezetőtől. Határozott stílusuk van, és ezt merik is játszani, de még nem mindig bírják erővel, és ez az oka a visszaesésüknek. A Perbál újonc létére kitett magáért, az akarásuk dicséretes. Meglepetések Már nem meglepetés a Du­navarsány csapatának sze­replése, váratlan győzelmek és vereségek jellemzik őket és úgy néz ki, hogy beleszürkül­nek a mezőnybe. Márianoszt- ra olyan csapatokat előz meg, mint a Pomáz, Verőcemaros, Halásztelek és ez mindennél többet mond róluk. Az elsőbb felsorolt három csapatnak nagy hagyományai vannak és mégis önmaguk árnyékai. Po- mázon mintha kialudt volna a tűz a játékosokban. Halásztel­ken mindenki másképp csinál­ja. Verőcemaroson még min. dig a tavalyi babérok lényé­ben tetszelegnek. A váci katonacsapat, az Esze Tamás SE egy stílusosan játszó együttes, de kapus nél­kül az együttes csak vereség­re van ítélve. Ha jó kapust tudnak igazolni, az már fél győzelem a számukra. Vesiélyes zónában Négy pont a lemaradása a tizenharmadik Nagymarosnak (8) a nyolcadik helyezett Po- máztól (12), de ez nem azt je­Aoi kézilabda B-vb Ezüst a magyaroknak Szombaton a Magyarország —NDK mérkőzéssel véget ért a női kézilabdázók B világ- bajnoksága. Húsz évvel ez­előtt éppen itt az NSZK-ban nyert aranyérmet a magyar együttes' — csakhogy akkor A világbajnokságnak nevezték. Sikerül-e ismételni? Ez volt a kérdés, miután .reményekre jogosító produkcióval az elő­döntőben legyőztük a legerő­sebbnek vélt szovjet csapatot. Nos, szombaton az NDK-s lányokkal már nem bírtak a mieink, . és 25—18 arányban vereséget szenvedtek. Az első félidőben még úgy tűnt, esé­lyünk van a győzelemre, hi­szen 11-10-re vezetett for­duláskor Csik János csapa­ta. Ezután a második játék­részben már változott a játék képe: a mieink elfáradtak, az ellenfél pedig felülkerekedett. A magyar együttes megszer­zett második helyéért minden elismerést megérdemel, hiszen az osztrákok elleni megingá­son kívül nagyszerű teljesít­ményt nyújtott ezen a világ­bajnokságon. Eredményük értékét növeld, hogy sokak véleménye szerint ez a világ­bajnokság volt az utóbbi évek egyik legélvezetesebb női ké­zilabda-viadala. lenti, hogy a kiesés veszélye, lehetősége nem áll fenn. Sok mindent megtettek Nagymaro­son a labdarúgás érdekében (új, füves játéktér, öltöző), de ahhoz, hogy fellélegezzenek, nagyobb összefogásra lenne szükség. Biztos kiesőnek tűnik viszont a nagymúltú Vecsés gárdája. Hitét vesztve, akaral nélkül szenvedte végig ez a gárda a mérkőzéseit, de azért „tizenegy gólt kapni” egy mérkőzésen még a II. osztály­ban is kirívó. Nem szereztek pontot, és a gólarányuk is (13-84) a legrosszabb az egész mezőnyben. A téli felkészülés szerves része lehet a megyénkben fo­lyó teremfoci-bajnokság, mely­nek gyümölcseit a tavasz fo­lyamán élvezhetjük remélhe­tően. Szacsky Zoltán Csak Harezi és Bánlaki nyert Vereség a rangadón Cegléden a Vasutas sport­csarnokban a rangadónak be­harangozott CVSE—B. Postás NB I-es férfi asztali tenisz- mérkőzésen elmaradt a várt nagy küzdelem. A ceglédiek nem tudtak lépésit tartani a kiegyensúlyozott csapattelje­sítményt nyújtó fővárosiak­kal és súlyos vereséget szen­vedtek. Bp. Postás—Ceglédi VSE 18-7 A találkozó folyamán több összecsapás is szaros három jáitszmás mérkőzést hozott, melyeket rendre a postások nyertek. Ez pedig nem lehet a véletlen műve. A vendégek Jóval felkészültebbek voltak és így, amikor csak egy kis apró pluszt kellett adniuk a sikerhez, arra rendre képesek voltaik. A Vasutasban Harezi hatal­Plutzrr Ferenc miniporírcja Széken állt, s úgy ütötte A Cegléden sorra kerülő or­szágos úttörő-olimpiai döntőn, az asztaliteniszezőik december végi versenyén ott lehet a Ceglédi VSE reménysége, Plutzer Ferenc is. Korosztá­lyában a pajtások megyei via­dalán második lett, s így har­colta ki a részvétel jogát, Pest megye B válogatottjának tag­ja lesz majd. Feri a Táncsics Mihály iskola tanulója. V. z- be jár, s a hónap elején múlt 11 éves. Hároméves korában már kezébe vette a pingpong- ütőt, sőt, már ütötte is a kau- csukot. — Keresztaiputoám régen asz- taliteniisizezetit, s otthon is volt nem akármilyen kocsiba ülhe­tünk jövőre. 1982-ben a gyen­gébb nem képviselője, bájos kolleganőm, a franciák szél­vészkisasszonya, Michéle Mou­ton alig maradt le a világbaj­noki címről, második lett. Ez volt az első világraszóló Audi Quattro siker. Egy év múlva Mikkola már nem hibázta el a büszke címet és újabb egy esztendővel ké­sőbb Blomquist ismételt. 1985 a Peugeot éve volt, de az utol­só versenyeken már Röhrl volt az élen a legújabb Audival. Igaz, az nem olyan, mint ami­lyen a mi kocsink lesz, de előbb-utóbb az abba beépített újdonságok is eljutnak hoz­zánk. A kocsi, a hosszú Quattro, nyolcvannégyben nemcsak a vb-t nyerte meg, az első három ilyen típus volt az egyik leg­nehezebb versenyen, a Monte Carlo Rallye-n. Idén pedig ezzel nyerte Jim Buffu az USA rallye bajnokságát, Witt- mann a.z osztrák bajnokságot, s Gruppe A-ban az olasz baj­noki címet. Jeanearet pedig kétszeres második a hegyi gyorsasági EB-n úgy, hogy amikor célba ért, mindig nyert. Ilyen kocsival nyerte meg Mikkola az első Hong­kong—Peking versenyt. — Ezek nemcsak imponáló eredmények, de még az elfogu­latlanoknak is mutatják, hogy világszínvonalú kocsink lesz. Köteleznek is ezek a sikerek, már most is érezzük az elvá­rások súlyát. Beszéltem Walter Röhrllel, a háromszoros rallye világbajnokkal és ő elmondta, nincs mit félni ettől a kocsi­tól. Nagyon jóindulatú, jól ve­zethető járműnek tartja, kicsit hasonlatosnak az orrkerék- hajtásúakhoz. Amikor ő elő­ször ült be az Audi Quattróba, rengeteg időt és energiát elfe­csérelt arra, hogy megtanul­jon bal lábbal fékezni, ahogy azt Blomquist tette. Mire elsa­játította ezt a vezetési fogást, rájött, hogy szükségtelen így vezetni a Quattrót. — Harald Demuth, a több­szörös NSZK-s rallye bajnok szerint is kellemes, jól vezethe­tő kocsi az Audi négykerekese. Vele különösen jól ismerjük egymást, sokszor versenyez­tünk együtt, eddig főleg a né­met fiú sikereinek jegyében. Tavaly például a Barum rallye-n indultunk mindketten, akkor Harald minden gyorsa­ságit megnyert egyet kivéve, akkor éppen én kaptam el — mondta Ferjáncz Attila. — Bi­zonyára idén is többször össze­kerülünk, remélem most kicsit kiegyensúlyozottabbak lesznek az erőviszonyok. — Mindenesetre nagyon örülök a szép karácsonyi aján­déknak, az Audi Quattrónak, de már nagyon várom a január végi személyes találkozást is. S persze a hazai bemutatkozást a Mogürt versenyén áprilisban és az EB-futamókát — fedezte be a népszerű bajnok. Roóz Péter asztalunk. Ahogy emlékszem, nem volt mit tenniük, hiszen én mindig azt mondtam: „Pingpongozni akarok!” Annáik idején az asztal alatt át tud­tam úgy sétálni, hogy még le sem kellett hajolnom. Ezért egy székre állítottak fel —iz­gultak is. hogy le ne essek, és én már játszottam is. — Mikor és hogyan kezd- tél el versenyszerűen sportol­ni? — Édesapám ismerte a CVSE egyik edzőjét, G. Biró Alber­tet. Megkérte, nézze meg, ér­demes-e alaposabban bele­merülnöm a játékba. Ügyes­nek talált — szerencsémre, hi­szen nagyon szeretek játsza­ni, az edzéseken gyakorolni — s így hétéves koromtól vagyok a Ceglédi VSE asztalitenisz- szakosztályának tagja. Az ala­pokat Berci (G. Biró) és Gé­za (Kudelich) bácsitól tanul­tam, majd az utóbbi időben Feri bácsi (Karsai) vett keze­lésbe, keményebb munkára fo­gott. — Mi volt az első jobb ered­ményed? — Pest megye újonc bajnoki címe. — S az eddigi legnagyobb? — Egy országos II. osztályú újoncviadalon harmadik let­tem, valamint a mostani me­gyei úttörő-olimpián elért má­sodik helyem. — Itt mit vártál magadtól? — Gondoltam, talán máso­dik lehetek. A mezőny nagyon erős volt, a döntőben hárman indultunk harcba a két to­vábbjutó helyért. A vetélytár- sak közül Varga (BVSC) meg­előzött, Donáthot (Bp. Spar­tacus) viszont sikerült legyőz­nöm. — Miben kell elsősorban ja­vulnod ? — A játék minden elemé­ben, de elsősorban a verseny­zésben. Többször is, azért ka­pok ki, mert nem tudok végig fegyelmezetten, koncentrálva játszani. — Van példaképed? — Még nem választottam. — Szóval még többen is vannak! Ha mégis választani kell közülük? — ...mondjuk: a Harezi Zsolt. U. L. más küzdelemben kapott ki az ugyancsak válogatott Var­gatói, neki ez volt az egyet­len veresége. Rajta kívül még Bánlaki teljesítménye dicsér­hető Orosz a jövő szempontjából több ellenfelével szemben is ígéretesen játszott, de ez most csak egy-egy játszma (Varga, Németh) megnyeréséhez volt elég. Nem rajtuk múlt tehát, hogy a Pest megyeieknek semmi esélye sem volt a győ­zelemre. hanem a két további ugyancsak kulcsemberen — Péter és Németh —, akik vala­mennyi mérkőzésüket elvesz­tették. Az ő sikertelenségük figyel­meztető, vagy útmutató a jö­vőre nézve: a Ceglédi VSE csak akikor őrizheti meg helyét a magyar felnőtt asztalitenisz élvonalában, ha valamennyi játékosa rendszeresen edz, ké­szül, magánélete terhére töb­bet áldoz a sportért, ök most ezzel adósak maradtak. A teendő adott: vagy több időt kell fordítaniuk a játékra, vagy, ha ez nem megy, fia­talokkal kell helyettesíteni a gyengélkedőket. Ugyanis — példa erre a mostani találko­zó is — a CVSE velük sem szenvedett volna súlyosabb, mondhatná már megalázó ve­reséget ! Győztek: Varga (5), Németh (4), Kreisz (3), Lőrinczi (3). Májer (3), illetve Harezi (4). Bánlaki (3), Németh, Péter és Orosz nyeretlen maradt. U. L. lihmlkns spnrtgímnasztiiLa CSíJ Aranyos óbüdás lányok £rfalvi Nóra válogatott kerettag, az ificsapat erőssége szalaggyakor-* latot mutatott be-- --W.—T---..-' ialassai Judit karikagyakorlatával aratott nagy sikert Kanyó Béla felvételei Szombat délután, budapesti Tornacsarnok. Itt rendezték meg a ritmikus sportgimnasz- tika-együttesek kéziszer-csa- patbajnokságát. A találkozón szép számú mezőny állt rajt­hoz. Ott voltak a Szolgáltató Építők Spartacus, a TFSE, az OSC, az Óbuda Tsz SE, a Ka­zincbarcikai Vegyész, a BEAC, a Debreceni Kinizsi és a Ka­posvár legjobb művészi torná­szai. A gyerekek ,;kf>rgs3táj^á-„ ban öt. a serdüld! foizőft hat. az ifjúságiaknál szintén öt csapat mérte össze tudását, de természetesen a legnagyobb figyelem a felnőttek felé irá­nyult. A bemutató előtt dr. Gye- nessey István, a Magyar Tor­nász Szövetség elnökségi tag­ja, a Ritmikus Sportgim­nasztika Technikai Bizottság • elnöke mondott beszédet. Töb­bek között jó szereplést kí­vánt a csapatoknak. Ezután — sajnos kevés néző előtt — megkezdődött a gyakorlatok bemutatása. A résztvevők különösen labda- és karikagyakorlataik­kal arattak nagy sikert. A leg­eredményesebb egyesület a Kazincbarcikai VSE volt, lá­nyai két korosztályban is a legjobbnak bizonyultak. Az if­júságiak mezőnyében a Szol­gáltató Építők Spartacus nagy fölénnyel jutott a dobogó leg­magasabb fokára, míg a fel­nőtteknél az Óbudai Tsz. SE csapatáé lett az aranyérem. íme a Pest megyeiek helye­zései : Gyermek: 4 Óbuda Tsz SE. Serdülők: 6. Óbuda Tsz SE. Ifjúságiak: 2. Óbuda Tsz SE. Felnőttek: 1. Óbuda Tsz SE. A felnőtt csapat összeáll'tá’=a: Jehoda Judit. Balassa) Judit, Benis Katalin. Sütő Erika, ,Kís* jlldikó. - Bever Katalin. Edzőjük: Patocska Mária. .N P. J. Pengrforgaiók a pástokon Szentendrei bravúr Pengéktől volt hangos hét­végén a sportcsarnok. Fegy­vernemenként 12 csapat in­dult, s a 12-ből 10 maradt az Az utánpótlás-nevelés a szívügy Perbáli sakksiker Pest megye 1985. évi I/B sakkcsapatbajnokságát a Per­bál Tsz SE csapata nyerte. A rendkívül agilis és fáradhatat­lan munkabírású Szabó Zol­tán szakosztályvezetőnek kö­vetésre méltó érdemei vannak abban, ahogy Buda környé­kén, Pest megye nyugati csücskében összefogta, szer­vezte, irányította a sakkéletet. — Az első négy év — mon­dotta Szabó Zoltán — az összerázódás, útkeresés idő­szaka volt. Változás a 80-as évek elején akkor következett be a szakosztály életében, amikor dr. Ostoros Gyula fő­orvos kezdeményezésére a leg­tehetségesebb budakeszi sak­kozók Perbálra kerültek. — Az idei szereplésünk 54,5 pont, ez 68 százalékos átlag­teljesítménynek felel meg. A tavalyi elsőség után újra is­mételtünk. A legeredménye­sebb játékosaink Lévay Zol­tán), Tessedik Károly 7—7 ponttal, ami 87,5 százalékos teljesítménynek felel meg, ők minden mérkőzésen szerepel­tek, veretlenül. Keller Szigfrid az idősek generációját képvi­seli, meghatározó egyénisége a csapatnak, 70 százalékos tel­jesítményét és veretlenségét emelném ki. A csapatban egyébként 15 játékos szerepelt. Űj, kitűnő játékosunk érke­zett Jánosi Ervin személyében, Romániából települt át a mes­terjelölt, aiki a levelezés és feladványszerzés terén nem­zetközi minősítéssel rendelke­zik. — A legnagyobb fejlődést az eredményeket tekintve mégis az ifjúsági sakkozás te­rén értük el, az utánpótlás-ne­veléssel együtt. Klajkó Tünde 1981 és 1982-ben ott volt a zánkai úttörő-olimpián. Ered­ményesen szerepelnek sakko­zóink a Pest megyei iskolai leány, fiú csapatbajnokságo­kon. A sakkozópalánták ne­velését Pregitzer Gyurival együtt végezzük, mert tudjuk, a jó szakosztályi munka alap­ja az utánpótlás nevelése. Büszke vágyóik tanítványaim­ra, tavaly két zsámbéki pajtás volt a zánkai országos sakk- olimpián. Az idén Zánkán Ko­vács Anita fair play-díjat ka­pott, mert nyert állásban dön­tetlent ajánlott a hirtelen rosszul lett és orvosi ellátásra szorult ellenfelének. A sike­rek csúcsa: 1985-ben Orosz Zsuzsa tanítványom az orszá­gos úttörő-olimpián 5. lett. Az oktató-nevelő munka eredménye az is, hogy 1985- ben a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola sportköre és a sakk­csapata Pregitzer György ve­zetésével a megyei II. osztály­ban jól szerepelt. A bázisszerv a toki Egyet­értés Tsz vezetősége — mon­dotta befejezésül Szabó Zol­tán. — Dr. Nagy Mihály el­nök lelkes sakkbaráti segítsé­ge nagymértékben hozzájárult a színvonalas sakkszakosztá­lyi munkához. Solymosi László I. osztályban, kettőnek ki kel­lett egyezni a II. osztállyal. Pénteken a párbajtőrözők kezdtek, s közöttük a me­gyénket képviselő szentendrei vívóegylet. Meglehetősen sze­rencsétlenül indult a nap, mi­vel a sorsolás alapján örül­hettek, ha az I. osztályban ma­radhatnak, hiszen olyan ellen­feleket kaptak, mint az OSC és a Dózsa. Ám a szuperesé­lyesnek tűnő Dózsáit megverte a briliánsam vívó szentendrei együttes, akiik ezzel a 7. helyen végeztek: Biró Attila, Decsi Rudolf, dr. Muskovszky Gá­bor, Philipp Károly, Pilhál György és Vass András, aki a csapat legjobbja volt. a Dó­zsával szemben három győzel­met szerzett. Vasárnap a kardozók léptek pástra, közitük a gödöllőiek és a szentendreiek gárdája. Az utóbbiaknak rossz előjelek sö­tétítették el a kezdést, mivel az egyik versenyző. Polgár Pál nevezését nem fogadták éL, és egy másik versenyző, Nagy György sérülése miatt vissza­lépett. Először a Vasassal és a DVTK-val került össze a szentendrei együttes, majd a 9. helyért vívva a gödöllőiek­kel mérkőztek. Ez a küzdelem a gödöllőiek kiesését és a szentendreiek 9. helyét bizto­sította. A végeredmény: Szent­endre—Gödöllő 9:7. „Jó látni titeket újra itt” — mondta Kovács Tamás, a Ma­gyar Vívószövetség titkára, mikor a szentendreiek megje­lentek a bajnokságon. Nem csoda, hiszen sokan közülük 1977 óta nem vívtak, csak az elmúlt egy-két évben, azóta ez az első igazi versenyük. Ahogy nemrégiben a 43 esztendős Er­dős Gábornak szurkoltak ba­rátai a Tokaj Express párbaj­tőr kupadöntőjében, úgy iz- guLtak a magyar bajnokság résztvevői a víváshoz vissza­tért szentendrei fiúkért. Fiedler Anna Mária Lapzártakor remi Davis Kupa Vasárnap a két egyes mér­kőzéssel zárult Münchenben az NSZK—Svédország Davis Kupa-döntő. Ha lehet, még tovább fokozódott az érdeklő­dés, ezrek várakoztak belépő­re — hiába. A müncheni olimpiai csarnokban 13125 néző előtt zajlottak a küzdel­mek. A nap első mérkőzését a két csapat csillaga, Becker és Wilander játszotta. A 18 éves nyugatnémet teniszező látvá­nyos, érdekes, 126 perces csa­tában győzött, s ezzel 2-2-re alakult a Davis Kupa-döntő állása az utolsó egyes mérkő­zés előtt. Boris Becker—Mats Wilan­der 6-3, 2-6, 6-3, 6-3. Az első játszma 36 percig tartott, Becker biztosan nyert, a 37 perces második játszmá­ban Wilander 6-2 arányban. Lapzártakor még tartott a mindent eldöntő utolsó egyes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents