Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
#*rvr « .W6 íEl] 1985. DECEMBER 23., HÉTFŐ Tanácskozott az Országgyűlés téli ülésszaka A költségvetés-! javaslat szerkezete, tartalma 1986-tól kezdve kissé eltér az eddig megszokottól. Az Országgyűlés ez év tavaszi ülé&szalkán elfogadott törvénymódosítás szerint az állami költségvetés most már nem tartalmazza a tanácsok teljes költségvetését, csupán a nekik nyújtott állami támogat ást. Ez kifejezi a tanácsok fokozódó önállóságát. A költségvetés előirányzataiban meghatározóak a vállalatok és a költségvetés pénzügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállalatok termelése jövőre növekedni fog, a hatékonyság a tervezett mértékben javul és a termelési szerkezet korszerűsödik. Nem változtattuk a pénzügyi szabályozás kereteit, mert az volt a szándékunk, hogy az idén bevezetett adó- és támogatási rendszert stabilizáljuk, és ezzel is elősegítsük a vállalatok tervszerű gazdálkodását. Ám nem tehetett eltekinteni a szabályozók mértékének változásától néhány területen — így a többi között a nyereségadó bizonyos mértékű emelésére kényszerültünk. A módosítások egyik célja az, hogy a jövedelmek központosítása és újraelosztása a jövő évi terv követelményeihez igazodjék. Ehhez arra van szükség, hogy a vállalatok nettó befizetése 1984-hez képest —amikor teljesítettük az egyensúlyra vonatkozó elképzeléseinket — arányossan növekedjék. Másrészt a szabályozók változása azt is célozza, hogy ösztönözzük a versenyképes termelést és jobban szolgáljuk az áremelkedést fékező politikát, amely a jövő évre hangsúlyozott gazdasági prioritásunkká vált. S meg kell vallani: néhány változtatás egyszerűen. azért volt szükséges, mert rájöttünk a korábbi szabályozás bizonyos következetlenségeire, pontatlanságaira. — Ä 'lakossági szélesedő gazdasági aktivitása, jövedelmének és vagyonának gyarapodása, illetve differenciálódása az eddiginél aktívabb, hatásosabb adópolitikát igényéi, olyat, amely a jövedelem-, és részben a vagyoni különbségékhez igazodó, arányosabb közteherviselést valósít meg. Növeljük a kedvezményeket a szolgáltató és a falusi kisipar számára, s az iparitanuló-neveléshez nyújtott támogatást, és így tovább. A lakosság életszínvonalának alakulását legközvetlenebbül a keresetek és a fogyasztói árak változása határozza meg. Gazdasági lehetőségeinkből kiindulva — s figyelembe véve a XIII. párt- kongresszus állásfoglalását, a A tanácskozás szünetében Losoncéi Fái, Havasi Ferenc, Óvári Miklós és Lázár György kormány programiját — a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az árszínvonal növekedési ütemének mérséklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak növekedése az elmúlt évékben tapasztalt 7—8 százalékkal szemben S százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szűkebb körben kerül sor. Az év elején — az importárak növekedése miatt — emelkedik a személygépkocsik ára és a tv-előfizetési díj. A jövő év közepétől az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díját 1,50 forintról két forintra kívánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többletbevétel közvetlenül a telefonhálózatnak — az itteni vitában is hangsúlyozott — fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5— 5,5 százalékos lesz. Január 1- től a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen. kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbányászatban pedig a «fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók a keresetszabályozásban biztosított 6 százalékos lehetősen felül további négy, tehát összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százallékkal lesz emelhető. Továbbá az első félévben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói s az ingatlankezelést végző vidéki költségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugyancsak központi béremelésben részesülnek. Az életszínvonal növekedésében jelentős szerepűje van dagógusképzés bővítését. Az alapkutatások fejlesztésére jelentős többletforrásokat irányzunk elő. A törvényjavaslat a tanácsoknak a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó pénzügyi tervét is tartalmazza. Az egységes pénzalap koncentráltan tartalmaz minden olyan eszközt, amelyet lényegében kötöttségek nélkül, saját döntési hatáskörükben használhatnak fel a tanácsok működési, fenntartási és fejlesztési célra. A tanácsok VII. ötéves tervidószakbeli bevétele csaknem 50 százalékkal lesz nagyobb, mint a VI. ötéves tervidőszakban. A megfelelően szabályozott bevételek és az állami támogatás lehetővé teszik, hogy a tanács tervszerűen gazdálkodjék. Az érdekeltségi bevételek elsősorban a helyi tanácsokat illetik meg. Itt említem meg a településfejlesztési hozzájárulást, amely — az elfogadtatásával kapcsolatos gondok ellenére is — a települések igen nagy részében hasznos és a lakosságot mozgósító intézménnyé vált — mondotta a pénzügyminiszter. A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívül nagy, de teljesíthető követelményeket támasztanak. A költségvetési terv végrehajtása a gazdaság minden pontján, a vállalatoknál, az intézményeknél, a tanácsoknál és természetesen a központi irányításban is nagyon fegyelmezett munkát követel. Elengedhetetlenné teszi a takarékosságot, valamint a munkaidő teljes — és hozzáteszem: értelmes — kihasználását. A jövedelmek elosztására kialakított elképzeléseink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jövedelem képzésére vonatkozó elképzeléseinket teljesíteni tudjuk — mondotta végezetül Hetényi István, s kérte a törvényjavaslat elfogadását. Ezután Puskás Sándor emelkedett szólásra. PUSKAS SÁNDOR: A források függvényében szavait: „Ha hiányzik az egészség, a bölcsesség nem képes önmagát jeltárni, a művészet nem bontakozik ki, az erő nem képes harcolni, a vagyon felhasználatlanul marad és az értelem nem alkalmazható.’’ Ez a bölcs igazság a szó szoros értelmében, de átvitt jelentésben is igaz ezredévek múltával, a mi korunkban, Tényleg: ahogy a környezetvédelem, az egészséges életmódra nevelés, az oktatás nem csupán állami feladat, úgy a bölcsességnek ama bizonyos feltárása sem. S ha már az ókori bölcs ezt a dolgot az egészséghez köti, idézzük mi is tovább az említett rendelőintézeti főorvost, Lestárné dr. Varga Máriát, aki az egészségügy szorítóan hiányzó anyagi eszközeinek sorolása mellett arról is beszélt, hogy az egyénnek alkotmányos és munkatörvénykönyvben foglalt hazafias kötelessége önmagát teljesítő- képessége teljében megőrizni, mert ha elhanyagolja egészségi állapotát, a társadalomnak okoz károkat. Egyrészt azzal, hogy nem képes dolgozni, másrészt azzal, hogy pénzbe kerül a gyógyítása. Gondolkodjunk el most a fentiek átvitt értelemben vett lényegén! Nem csupán a testi egészségről esett szó ezen az ülésszakon. És nem csupán a lelkiről. Arról is, hogy a társadalmon belül mindinkább kibontakoznak azok a demokratikus megnyilvánulások, amelyek a gondok egészséges megfogalmazását teszi lehetővé, ezáltal szabad utat nyitnak a közös gondolkodás révén a megoldásnak, a megújulásnak. A képviselők az Országgyűlés plénumán is arra hívták föl a figyelmet, amire a felkészülés során, a parlamenti bizottságok vitájában is: ki kell mondani, mivel nézünk szembe, hogy megszabadulhassunk a bajainktól. Mint a sebész, aki határozottan dönt a beteg testrész műtétje ügyében, úgy beszéltek a képviselők is azokról a hibákról, amelyek kétségbevonhatatlan sikereink dicsfényét is homályba burkolják. „A BÖLCSESSÉG nem képes önmagát föltárni, ha hiányzik az egészség.” Ezt mondta a görög filozófus. A téli ülésszakon úgy tűnt, hazánk megőrzi egészségét mind fizikai — anyagi —, mind szellemi értelemben. Rajtunk is múlik, hogy si- kerül-e. Bálint Ibolya Urban Lajos és Marjai József a társadalmi Jövedelmeknek is. Ezek rendszerét 1986-ban újabb intézkedésekkel egészítjük ki, a leginkább rászorulók helyzetét szem előtt tartva. Így jövőre intézkedéseket hozunk a nyugdíjak reálértékének az eddiginél szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelkedése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói- ár-emelkedéssel: 5 százalékos lesz. A növekedés minimuma az eddigi 100 forint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a második rokkantsági fokozatba tartozók nyugellátása is. Életszínvonal-politikánk, szociálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támogatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, három gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően — 20—60 ezer forinttal nagyobb lesz. Bővül a munkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége; a jogcímek nagymértékben kiszélesednek. A bá- nyászlakás-építés támogatása duplájára növekszik. A lakáscsere illetéke 7 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és az ifjúsági takarékbetét után nyújtható különkölcsön ösz- szegét is emeljük. — Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emelkednek, az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ágazatban biztosítjuk a meglevő és az újonnan üzembe lépő intézmények gazdálkodásának alapvető pénzügyi feltételeit. Emellett pótlólagos források segítik például a rák, a szíves érrendszeri betegségek gyógyítását, az alkoholizmus elleni küzdelem erősítését, a házi szociális gondozóhálózat bővítését, a családsegítő központok hálózatának kiépítését, a nagy létszámú tanuló korosztályok jobb oktatási feltételeinek megteremtését, a pePuskás Sándor (Heves megye 2. vk.), a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának vezetője a terv- és költségvetési bizottság megbízásából ismertette a törvényjavaslat bizottsági vitájában elhangzott véleményeket és javaslatokat. Hangsúlyozta: a képviselők a népgazdaság helyzetének reális megítélése alapján tekintették át a törvényjavaslatot, s annak tudatában, hogy a költségvetés nincs könnyű helyzetben. Egyfelől ugyanis a társadalom igényének megfelelően törekszünk javítani az egyes ágazatok pénzügyi helyzetét, másrészt a források csak részben állnak rendelkezésre. A képviselők egyetértenek azzal, hogy a korábbiaknál nagyobb költségvetési hiányt érdemes vállalni abban az esetben, ha az valóban lehetővé teszi a célok elérését, a gazdaság jövedelem- termelő képességének növelését, az export bővítését. A továbbiakban az előadó utalt arra, hogy jövő esztendőtől kezdve jelentősen megváltozik a tanácsok tervezési, szabályozási és gazdálkodási rendje. A középtávú pénzügyi előirányzatok tervezése során már érvényesült a tanácsok önállósága, s megváltozott a bevételek szerkezete és megoszlása is. Az eszközök növekvő hányada jut a helyi tanácsoknak, részben o lakosság lélekszámával arányosan, részben pedig a céltámogatások révén. Bővült a helyi tanácsok érdekeltségi bevételeinek köre is. A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — egy ellenszavazattal — elfogadta. INTER PEIL A CI0K: A Ráckevei-Duna sorsa Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek. VODILA BARNA (Borsod megye 15. vk.), a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Tanács edelényi járási hivatalának nyugalmazott elnöke interpellált az igazságügyim- niszterhez. Választókörzetének — ahol 33 településen 34 ezren élnek — kérését indokolva elmondta, hogy az Ede- lényben megszüntetett járás- bíróság, ügyészség és közjegyzői hivatal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyesbajos dolgaikat csak 60—80 kilométeres utazást követően tudják elintézni. Kérte az iga zs á gü gy - mi niszter t: vi zsgál - ja meg annak lehetőségét, hogy az elkövetkezendő években az említett intézmények ismételten Edelényben működhessenek. MARKÖJA IMRE igazságügyminiszter válaszolt az interpellációra. Elmondta, hogy a kisebb létszámú, 2—4 fős bíróságokon és ügyészségeken sem a színvonalas vezetés, sem a káderutánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek megfelelő szakosítása nem biztosítható. Ugyanakkor elvárható, h.gy az állampolgárok ügyes-bajos dolgait minden egyes esetben jogpoliti- kailag helyesen, törvényesen, gyorsan és szakszerűen intézzék. Mindezt mérlegelve nem tervezik az igazságügyi szervek visszahelyezését Edelény- be. Arra viszont törekedni fognak, hogy az indokolt esetekben éljenek a helyszíni tárgyalások lehetőségével, s több fogadóórát tartsanak Edelényben. Az igazságügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy a kérést továbbra is tartsák napirenden. Az Országgyűlés Markója Imre válaszát 75 ellenszavazattal, 13 tartózkodással tudomásul vette. VONA FERENC (Pest m. 16. vk.) emlékeztette az Országgyűlést arra, hogy az 1981-ben összevont intéző bizottság törekedett mindkét hozzá tartozó terület — a Dunakanyar és a Ráckevei- (Soroksári)-Duna — tervszerű arányos fejlesztésére, ám a központi pénzeszközök behatárolt volta miatt lényegében csupán a Dunakanyar ellátási, idegenforgalom-fogadási körülményei javultak számottevően. — Kívánatos — mondotta a képviselő —, hogy a Ráckevei-Duna üdülőkörzete is részesedjék a központi támogatásból, s ezáltal közelebb jusson a területi igényeknek megfelelő komplex fejlesztés lehetőségéhez. Ez az igény a következőkkel indokolható: a Csepel-szsiget, a Ráckevei- Duna és környéke a fővárosból s a más vidékekről idelátogatók számára ideális horgászhely, valamint más szempontból is jó szórakozási, pihenési alkalmaikat kínál. Néhány jelentős műemlék is vonzza az érdeklődőket, nyári rendezvényeink pedig a népi hagyományokkal találkozás lehetőségét nyújtják a vendégeknek. A Pest Megyei Tanács anyagi erői az ismert körülmények miatt a továbbiakban sem adnak megfelelő módot az üdülőkörzet komplex fejlesztésére. — Kérem — folytatta a képviselő —, a belkereskedelmi miniszter elvtárs vizsgálja meg a megoldás lehetőségét és terjessze a Miniszter- tanács elé az érintett tárcákkal együtt a Ráckevei-Duna üdülőkörzet — VII. ötéves tervben kezdődő — kiemelt fejlesztését. JUHÁR ZOLTÁN belkereskedelmi miniszter válaszában emlékeztetett arra, hogy jelenleg négy kiemelt üdülőkörzet van hazánkban: a Balaton, a Velencei-tó, a Dunakanyar, a Mátra és Bükk vidéke. E térségeknek a belföldi és a nemzetközi turizmus szempontjából egyaránt kiemelkedő a jelentőségük. Hangsúlyozta: a ráckevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idején az idegenforgalmi alapból 30 millió forintos támogatást kapott. Ez a terület 200 ezer ember számára ad kikapcsolódási lehetőséget, ezért fejlesztésére, a jogos helyi igények kielégítésére 1986-tól kezdődően az idegenforgalmi alapból és a Belkereskedelmi Minisztérium állami támogatási keretéből az eddiginél nagyobb összegeket fordítanak. A kormány jövőre megtárgyalja az idegenforgalom hosszú távú területi és településfejlesztési tervét. Ebben visszatérnek arra a kérdésre is, hogy indokolt-e — s ha igen, mikor — felvenni a meglévő négy kiemelt üdülőkörzet mellé egy ötödiket. A belkereskedelmi miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. ★ Az Országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — Sarlós István zárszavával ért véget. Az Ország- gyűlés elnöke boldog, sikeres új esztendőt kívánt képviselőtársainak és választóiknak.
