Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

#*rvr « .W6 íEl] 1985. DECEMBER 23., HÉTFŐ Tanácskozott az Országgyűlés téli ülésszaka A költségvetés-! javaslat szerkezete, tartalma 1986-tól kezdve kissé eltér az eddig megszokottól. Az Országgyűlés ez év tavaszi ülé&szalkán elfo­gadott törvénymódosítás sze­rint az állami költségvetés most már nem tartalmazza a tanácsok teljes költségvetését, csupán a nekik nyújtott álla­mi támogat ást. Ez kifejezi a tanácsok fokozódó önállósá­gát. A költségvetés előirányza­taiban meghatározóak a vál­lalatok és a költségvetés pénz­ügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállalatok termelése jövőre növekedni fog, a hatékonyság a tervezett mértékben javul és a terme­lési szerkezet korszerűsödik. Nem változtattuk a pénzügyi szabályozás kereteit, mert az volt a szándékunk, hogy az idén bevezetett adó- és támo­gatási rendszert stabilizáljuk, és ezzel is elősegítsük a vál­lalatok tervszerű gazdálkodá­sát. Ám nem tehetett eltekin­teni a szabályozók mértékének változásától néhány területen — így a többi között a nyere­ségadó bizonyos mértékű eme­lésére kényszerültünk. A mó­dosítások egyik célja az, hogy a jövedelmek központosítása és újraelosztása a jövő évi terv követelményeihez igazod­jék. Ehhez arra van szükség, hogy a vállalatok nettó befi­zetése 1984-hez képest —ami­kor teljesítettük az egyensúly­ra vonatkozó elképzeléseinket — arányossan növekedjék. Másrészt a szabályozók válto­zása azt is célozza, hogy ösz­tönözzük a versenyképes ter­melést és jobban szolgáljuk az áremelkedést fékező poli­tikát, amely a jövő évre hang­súlyozott gazdasági prioritá­sunkká vált. S meg kell val­lani: néhány változtatás egy­szerűen. azért volt szükséges, mert rájöttünk a korábbi sza­bályozás bizonyos következet­lenségeire, pontatlanságaira. — Ä 'lakossági szélesedő gazdasági aktivitása, jövedel­mének és vagyonának gyara­podása, illetve differenciáló­dása az eddiginél aktívabb, hatásosabb adópolitikát igé­nyéi, olyat, amely a jövede­lem-, és részben a vagyoni különbségékhez igazodó, ará­nyosabb közteherviselést való­sít meg. Növeljük a kedvez­ményeket a szolgáltató és a falusi kisipar számára, s az iparitanuló-neveléshez nyúj­tott támogatást, és így tovább. A lakosság életszínvonalá­nak alakulását legközvetle­nebbül a keresetek és a fo­gyasztói árak változása hatá­rozza meg. Gazdasági lehető­ségeinkből kiindulva — s fi­gyelembe véve a XIII. párt- kongresszus állásfoglalását, a A tanácskozás szünetében Losoncéi Fái, Havasi Ferenc, Óvári Miklós és Lázár György kormány programiját — a kor­mányzat jelentős erőfeszítése­ket tesz az árszínvonal növe­kedési ütemének mérséklésé­re. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak növekedése az elmúlt évékben tapasztalt 7—8 százalékkal szemben S száza­lék lesz. Központi árintézke­désre csak szűkebb körben ke­rül sor. Az év elején — az import­árak növekedése miatt — emelkedik a személygépko­csik ára és a tv-előfizetési díj. A jövő év közepétől az előfizetők telefonbeszélgeté­seinek díját 1,50 forintról két forintra kívánjuk emelni, az­zal, hogy az ebből származó többletbevétel közvetlenül a telefonhálózatnak — az itteni vitában is hangsúlyozott — fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5— 5,5 százalékos lesz. Január 1- től a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvet­len. kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbá­nyászatban pedig a «fizikai dolgozók és a közvetlen ter­melésirányítók a keresetsza­bályozásban biztosított 6 szá­zalékos lehetősen felül továb­bi négy, tehát összesen 10 százalékos béremelésben ré­szesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bé­re jövőre 9 százallékkal lesz emelhető. Továbbá az első félévben a bírák és az ügyé­szek, a fővárosi kerületi ta­nácsok dolgozói s az ingat­lankezelést végző vidéki költ­ségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugyancsak központi béreme­lésben részesülnek. Az életszínvonal növekedé­sében jelentős szerepűje van dagógusképzés bővítését. Az alapkutatások fejlesztésére jelentős többletforrásokat irányzunk elő. A törvényjavaslat a taná­csoknak a VII. ötéves terv­időszakra vonatkozó pénzügyi tervét is tartalmazza. Az egységes pénzalap koncent­ráltan tartalmaz minden olyan eszközt, amelyet lé­nyegében kötöttségek nélkül, saját döntési hatáskörükben használhatnak fel a tanácsok működési, fenntartási és fej­lesztési célra. A tanácsok VII. ötéves tervidószakbeli bevé­tele csaknem 50 százalékkal lesz nagyobb, mint a VI. öt­éves tervidőszakban. A meg­felelően szabályozott bevéte­lek és az állami támogatás lehetővé teszik, hogy a tanács tervszerűen gazdálkodjék. Az érdekeltségi bevételek elsősor­ban a helyi tanácsokat ille­tik meg. Itt említem meg a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást, amely — az elfogadtatásá­val kapcsolatos gondok elle­nére is — a települések igen nagy részében hasznos és a lakosságot mozgósító intéz­ménnyé vált — mondotta a pénzügyminiszter. A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívül nagy, de teljesíthető követelmé­nyeket támasztanak. A költ­ségvetési terv végrehajtása a gazdaság minden pontján, a vállalatoknál, az intézmé­nyeknél, a tanácsoknál és természetesen a központi irányításban is nagyon fe­gyelmezett munkát követel. Elengedhetetlenné teszi a takarékosságot, valamint a munkaidő teljes — és hoz­záteszem: értelmes — kihasz­nálását. A jövedelmek elosz­tására kialakított elképzelé­seink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jöve­delem képzésére vonatkozó elképzeléseinket teljesíteni tudjuk — mondotta végeze­tül Hetényi István, s kérte a törvényjavaslat elfogadását. Ezután Puskás Sándor emel­kedett szólásra. PUSKAS SÁNDOR: A források függvényében szavait: „Ha hiányzik az egészség, a bölcsesség nem ké­pes önmagát jeltárni, a mű­vészet nem bontakozik ki, az erő nem képes harcolni, a va­gyon felhasználatlanul marad és az értelem nem alkalmaz­ható.’’ Ez a bölcs igazság a szó szoros értelmében, de át­vitt jelentésben is igaz ezred­évek múltával, a mi korunk­ban, Tényleg: ahogy a kör­nyezetvédelem, az egészséges életmódra nevelés, az oktatás nem csupán állami feladat, úgy a bölcsességnek ama bi­zonyos feltárása sem. S ha már az ókori bölcs ezt a dol­got az egészséghez köti, idéz­zük mi is tovább az emlí­tett rendelőintézeti főorvost, Lestárné dr. Varga Máriát, aki az egészségügy szorítóan hiányzó anyagi eszközeinek sorolása mellett arról is be­szélt, hogy az egyénnek al­kotmányos és munkatörvény­könyvben foglalt hazafias kö­telessége önmagát teljesítő- képessége teljében megőrizni, mert ha elhanyagolja egész­ségi állapotát, a társadalom­nak okoz károkat. Egyrészt azzal, hogy nem képes dolgoz­ni, másrészt azzal, hogy pénzbe kerül a gyógyítása. Gondolkodjunk el most a fentiek átvitt értelemben vett lényegén! Nem csupán a testi egészségről esett szó ezen az ülésszakon. És nem csupán a lelkiről. Arról is, hogy a tár­sadalmon belül mindinkább kibontakoznak azok a demok­ratikus megnyilvánulások, amelyek a gondok egészséges megfogalmazását teszi lehető­vé, ezáltal szabad utat nyit­nak a közös gondolkodás ré­vén a megoldásnak, a meg­újulásnak. A képviselők az Országgyűlés plénumán is arra hívták föl a figyelmet, amire a felkészülés során, a parlamenti bizottságok vitájá­ban is: ki kell mondani, mi­vel nézünk szembe, hogy megszabadulhassunk a ba­jainktól. Mint a sebész, aki határozottan dönt a beteg testrész műtétje ügyében, úgy beszéltek a képviselők is azokról a hibákról, amelyek kétségbevonhatatlan sikereink dicsfényét is homályba bur­kolják. „A BÖLCSESSÉG nem ké­pes önmagát föltárni, ha hiányzik az egészség.” Ezt mondta a görög filozófus. A téli ülésszakon úgy tűnt, hazánk megőrzi egészségét mind fizikai — anyagi —, mind szellemi értelemben. Rajtunk is múlik, hogy si- kerül-e. Bálint Ibolya Urban Lajos és Marjai József a társadalmi Jövedelmeknek is. Ezek rendszerét 1986-ban újabb intézkedésekkel egé­szítjük ki, a leginkább rászo­rulók helyzetét szem előtt tartva. Így jövőre intézkedé­seket hozunk a nyugdíjak reálértékének az eddiginél szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelkedése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói- ár-emelkedéssel: 5 százalé­kos lesz. A növekedés mini­muma az eddigi 100 forint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a második rokkant­sági fokozatba tartozók nyug­ellátása is. Életszínvonal-politikánk, szociálpolitikánk egyik alap­vető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támo­gatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, há­rom gyermek után 70 ezer fo­rinttal emeljük. A hosszú le­járatú, kedvezményes kama­tozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően — 20—60 ezer forinttal na­gyobb lesz. Bővül a munkál­tatói kölcsönnyújtás lehető­sége; a jogcímek nagymér­tékben kiszélesednek. A bá- nyászlakás-építés támogatása duplájára növekszik. A lakás­csere illetéke 7 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és az ifjúsági takarékbetét után nyújtható különkölcsön ösz- szegét is emeljük. — Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emel­kednek, az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ága­zatban biztosítjuk a meglevő és az újonnan üzembe lépő intézmények gazdálkodásának alapvető pénzügyi feltételeit. Emellett pótlólagos források segítik például a rák, a szív­es érrendszeri betegségek gyógyítását, az alkoholizmus elleni küzdelem erősítését, a házi szociális gondozóhálózat bővítését, a családsegítő köz­pontok hálózatának kiépítését, a nagy létszámú tanuló kor­osztályok jobb oktatási feltéte­leinek megteremtését, a pe­Puskás Sándor (Heves megye 2. vk.), a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának vezetője a terv- és költségvetési bizott­ság megbízásából ismertette a törvényjavaslat bizottsági vitájában elhangzott vélemé­nyeket és javaslatokat. Hang­súlyozta: a képviselők a nép­gazdaság helyzetének reális megítélése alapján tekintették át a törvényjavaslatot, s an­nak tudatában, hogy a költ­ségvetés nincs könnyű hely­zetben. Egyfelől ugyanis a társadalom igényének megfe­lelően törekszünk javítani az egyes ágazatok pénzügyi hely­zetét, másrészt a források csak részben állnak rendelke­zésre. A képviselők egyetérte­nek azzal, hogy a korábbiak­nál nagyobb költségvetési hiányt érdemes vállalni ab­ban az esetben, ha az való­ban lehetővé teszi a célok el­érését, a gazdaság jövedelem- termelő képességének növelé­sét, az export bővítését. A továbbiakban az előadó utalt arra, hogy jövő eszten­dőtől kezdve jelentősen meg­változik a tanácsok tervezési, szabályozási és gazdálkodási rendje. A középtávú pénzügyi előirányzatok tervezése során már érvényesült a tanácsok önállósága, s megváltozott a bevételek szerkezete és meg­oszlása is. Az eszközök nö­vekvő hányada jut a helyi ta­nácsoknak, részben o lakos­ság lélekszámával arányosan, részben pedig a céltámogatá­sok révén. Bővült a helyi ta­nácsok érdekeltségi bevételei­nek köre is. A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben — egy el­lenszavazattal — elfogadta. INTER PEIL A CI0K: A Ráckevei-Duna sorsa Ezután az elfogadott napi­rendnek megfelelően interpel­lációk következtek. VODILA BARNA (Borsod megye 15. vk.), a Borsod­Abaúj-Zemplén Megyei Ta­nács edelényi járási hivatalá­nak nyugalmazott elnöke in­terpellált az igazságügyim- niszterhez. Választókörzetének — ahol 33 településen 34 ez­ren élnek — kérését indokol­va elmondta, hogy az Ede- lényben megszüntetett járás- bíróság, ügyészség és közjegy­zői hivatal Miskolcra helyezé­sével az állampolgárok ügyes­bajos dolgaikat csak 60—80 kilométeres utazást követően tudják elintézni. Kérte az iga zs á gü gy - mi niszter t: vi zsgál - ja meg annak lehetőségét, hogy az elkövetkezendő évek­ben az említett intézmények ismételten Edelényben mű­ködhessenek. MARKÖJA IMRE igazság­ügyminiszter válaszolt az in­terpellációra. Elmondta, hogy a kisebb létszámú, 2—4 fős bíróságokon és ügyészségeken sem a színvonalas vezetés, sem a káderutánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek megfelelő szakosítása nem biztosítható. Ugyanakkor el­várható, h.gy az állampolgá­rok ügyes-bajos dolgait min­den egyes esetben jogpoliti- kailag helyesen, törvényesen, gyorsan és szakszerűen intéz­zék. Mindezt mérlegelve nem tervezik az igazságügyi szer­vek visszahelyezését Edelény- be. Arra viszont törekedni fognak, hogy az indokolt ese­tekben éljenek a helyszíni tárgyalások lehetőségével, s több fogadóórát tartsanak Edelényben. Az igazságügyminiszter vá­laszát az interpelláló képvi­selő azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy a kérést to­vábbra is tartsák napirenden. Az Országgyűlés Markója Imre válaszát 75 ellenszava­zattal, 13 tartózkodással tudo­másul vette. VONA FERENC (Pest m. 16. vk.) emlékeztette az Országgyűlést arra, hogy az 1981-ben összevont intéző bizottság törekedett mindkét hozzá tartozó terület — a Dunakanyar és a Ráckevei- (Soroksári)-Duna — tervszerű arányos fejlesztésére, ám a központi pénzeszközök be­határolt volta miatt lényegé­ben csupán a Dunakanyar el­látási, idegenforgalom-fogadá­si körülményei javultak szá­mottevően. — Kívánatos — mondotta a képviselő —, hogy a Rác­kevei-Duna üdülőkörzete is részesedjék a központi támo­gatásból, s ezáltal közelebb jusson a területi igényeknek megfelelő komplex fejlesztés lehetőségéhez. Ez az igény a következőkkel indokolható: a Csepel-szsiget, a Ráckevei- Duna és környéke a főváros­ból s a más vidékekről ide­látogatók számára ideális horgászhely, valamint más szempontból is jó szórakozási, pihenési alkalmaikat kínál. Né­hány jelentős műemlék is vonzza az érdeklődőket, nyári rendezvényeink pedig a népi hagyományokkal találkozás lehetőségét nyújtják a ven­dégeknek. A Pest Megyei Ta­nács anyagi erői az ismert körülmények miatt a továb­biakban sem adnak megfelelő módot az üdülőkörzet komp­lex fejlesztésére. — Kérem — folytatta a képviselő —, a belkereskedel­mi miniszter elvtárs vizsgál­ja meg a megoldás lehetősé­gét és terjessze a Miniszter- tanács elé az érintett tárcák­kal együtt a Ráckevei-Duna üdülőkörzet — VII. ötéves tervben kezdődő — kiemelt fejlesztését. JUHÁR ZOLTÁN belkeres­kedelmi miniszter válaszában emlékeztetett arra, hogy je­lenleg négy kiemelt üdülő­körzet van hazánkban: a Ba­laton, a Velencei-tó, a Duna­kanyar, a Mátra és Bükk vi­déke. E térségeknek a bel­földi és a nemzetközi turiz­mus szempontjából egyaránt kiemelkedő a jelentőségük. Hangsúlyozta: a ráckevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idején az idegenforgalmi alap­ból 30 millió forintos támo­gatást kapott. Ez a terület 200 ezer ember számára ad ki­kapcsolódási lehetőséget, ezért fejlesztésére, a jogos helyi igények kielégítésére 1986-tól kezdődően az idegenforgalmi alapból és a Belkereskedelmi Minisztérium állami támoga­tási keretéből az eddiginél nagyobb összegeket fordíta­nak. A kormány jövőre meg­tárgyalja az idegenforgalom hosszú távú területi és tele­pülésfejlesztési tervét. Ebben visszatérnek arra a kérdésre is, hogy indokolt-e — s ha igen, mikor — felvenni a meglévő négy kiemelt üdülő­körzet mellé egy ötödiket. A belkereskedelmi minisz­ter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta és az Országgyűlés egyhangúlag tu­domásul vette. ★ Az Országgyűlés téli ülés­szaka — amelyen Sarlós Ist­ván, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnö­költ — Sarlós István zársza­vával ért véget. Az Ország- gyűlés elnöke boldog, sikeres új esztendőt kívánt képviselő­társainak és választóiknak.

Next

/
Thumbnails
Contents