Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-03 / 283. szám

Aszfalttörők A gödöllői művelődési ház előtti járműforgalmat olyan ügyesen szervezték meg, hogy csak egy helyen lehet behajtani, s ugyan­ennyin ki. Pár hete jöttek az aszfalttörők, s a kihaj­tás helyén csinos kis ár- kocskát alakítottak ki. Azóta azon bukdácsolnak keresztül a járművek. Ép­eszű ember tisztában van vele, az aszfalt feltörése szükségszerű volt, halasz­tást nem tűrt. Senki nem mondta, de biztosak lehe­tünk benne, az eredeti ál­lapot visszaállítása ob­jektív okok miatt nem történt meg eddig. Nincs hozzá ember, aszfalt, szer­szám, esetleg nem megfe­lelő hozzá az idő. Csupán az nem fér a fejébe az épeszű embernek, hogy a töréshez mindig megvan­nak a feltételek. Választmányi ülés Választmányi ülést tartott a Magyar Madártani Egyesü­let a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen. Az ország minden területéről egybegyűlt tisztségviselők csaknem negy­ven helyi csoport és szak­osztály nevében számoltak be a természet-, a madárvédelem és az ifjúság nevelése terén kifejtett igen fontos munká­jukról, majd meghatározták a következő időszak teendőit. Az egyesület gödöllői csoport­ja vendégeként majdnem szá­zan voltak jelen az ülésen. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1985. DECEMBER 3.. KEDD Ikladen is áttértek az új irányítási formára Vállalati tanács az IMLben N evezték vállalat tör ttéineti fordulópontnak is, új korszak kezdetének is a felszólalók a vállalati tanács megválasztá­sát az ikladi Ipari Műszer­gyárban. hz. emelkedett sza­vak helyénvalóságát nem is le­het ezúttal kétségbe vonni, hi­szen miként Kapolyi László ipari miniszter Király László­nak, a most megválasztott vál­lalati tanács elnökének írta, az, hogy a vállalat vezetése feletti ellenőrzési jogokat is a dolgozókból választott testület gyakorolja, nemcsak a de­mokrácia kiszélesítését jelenti, hanem hozzájárul a vállala­tok jövedelemtermelő képes­ségének növeléséhez, a ter­mékszerkezet átrendeződésé­hez, a korszerű technológiák Ünnep előtt még egy akció A gödöllői Áfész-áruház ci­pőosztálya február 15-től dolgozik jövedelemérdekeltségi rendszerben. November hu­szonhatodikára teljesítették éves tervüket. A siker okai­ról Szóládi Imre osztályveze­tőtől kértünk rövid összefog­lalót. — Nagyon előre dolgoztunk, de az igaz, eléggé feszített tempóban. A huszonegymillió forintos árbevétel teljesítése nagyban köszönhető a jó áru­ellátásnak, melybeni a Corsó Cipőnagykereskedelmi Vállalat jár az élen. — Többször szerveztünk különböző akciókat, gyermek­es nőnapra, vagy minden ap­ropó nélkül. A nyári szezon­végi kiárusítást is előbb kezd­tük el a többi boltnál, és négy hétig, július 22-től augusztus 20-ig f tartott. Ilyen alkalmakkor olcsóbban árul­tuk a lábbelit, azonban ak­kora volt a választék, hogy akadt olyan nap, amikor két­száztízezret forgalmaztunk. Tervezünk még egy kedvez- maiyes vásárt az ünnepek előtt, nem tudjuk pontosan, milyen formában, talán a ki­sebb és olcsóbb tételek mellé ajándéknak adunk egy haris­nyanadrágot vagy egy pár zoknit. Ez még attól függ, hogyan tudunk összedolgozni a másik osztállyal. — Nem vesszük észre, hogy közeledik az év vége, most is tele vannak a polcok. Még mindig érkezik áru, a napok­ban is várunk háromezer pá­rat. Kimagaslóan jó az ellá­tásunk női téli áruból. Csiz­mát minden méretben, szín­ben. fazonban találnak ná­lunk a hölgyek. A férfi téli választék a nőihez viszonyítva gyengébb volt. Kevesebb fa­zonból válogathattak, aki me­leget akart venni, az nem ka­pott divatosat. Volt lengyel, cseh csizmánk, fűzős, bélelt bundacipőnk, de ezek a szok­ványos holmik nem kellenek a fiataloknak. Nálunk sláger — 1890-ért — a Puma magas­szárú edzőcipő. — A fiatalok a modernet keresik, olyat, amit farmerhez lehet hordani, beletűrni a nadrágot. Ilyen divatos csiz­mánk is van, szürke, kék és fekete színben. Ennek a béle­letlen típusa ezerötszázhar- minc forint, ugyanez flanell- béléssel már ezerhétszázötven. — Az előnyös beszerzés nagyban befolyásolja forgal­munkat. Azonkívül a jöve­delemérdekeltségi rendszerben mi határozzuk meg az árakat is. Most is vannak olcsó ci­pőink. Amiből egy pár van, vagy esetleg kevésbé kelendő típus, azt azonnal leárazzuk. Űj beszerzésnél is van, amit eredeti áron adunk, van, ami­nek az árából elveszünk, de előfordul, hogy hozzáteszünk. Százforintos . különbséget egy hatszáz forintos lábbelinél nem vesznek észre, de kétez­ren felül már az is számít. Sokszor mondják -azok a ve­vők, akik járják az országot, máshol drágább ez vagy az a fazon, így majd hozzánk szoknak, nálunk vásárolnak, nekünk pedig ez az érdekünk. — Nem tagadhatjuk, jön­nek reklamációk is. Amennyi­ben gyári hibás, megjavíttat­juk úgy. hogy a hordást és a küllemet ne befolyásolja. Ha nem javítható, mint az a repedt cipő. amit az előbb hoztak, blokk ellenében ter­mészetesen kicseréljük. » B. E. Elhunyt László László Fájdalommal tudatjuk, hogy sporttársunk, László László, a városi és körzeti labdarúgó­szövetség titkára szombaton, november 30-án. 43 éves korá­ban elhunyt. Temetése ma, december 3-án délután fél háromkor lesz a gödöllői te­metőben. Városi Sportfclügyclőscg A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Pólóklub: Mikulás-bál. Remsey Jenő életműve, 1920 Után született művek, ki­állítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Ezüst gyertyatartó a XVIII. századból, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Remsey Jenő korai alkotá­sai, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, pártbizottság: Horváth László és Horváth Lászlóné népi iparművészek kiállítása, megtekinthető 8—16 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: B. Fekecs Piroska festőmű­vész tanár kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. Mozi A baromfiudvar réme. Szí­nes magyar mesefilmsorozat Csak 4 órakor. A tűz háborúja. Színes ka­nadai kalandfilm, 6 és 8 óra­kor. alkalmazásához is, amelyek végső soron az ipar megújulá­sát eredményezik. Titkos szavazáson Ezen az eseményen is be­bizonyosodott: Kiss Ferenc vszb-titikár vezetésével az elő­készítő bizottság kifogástalan munkát végzett. A vállalati tanács tagjai közül tizennyol­cat a dolgozóik közvetlenül vá­lasztottak; tizenketten azok­nak a szervezeti egységeknek a vezetői, amelyek képvise­letre jogosultak, öten pedig a vállalat legfelsőbb vezetését képviselik a tanácsban. S a testület a titkos szavazáson egyöntetűen támogatta Iva- nics László vezérigazgató öt évre szóló megerősítését ed­digi munkakörében. Nincs mit csodálkozni ezen, hiszen miként Kiss Ferenc előterjesztésében elmondotta, Ivanics László politikai és szakmai felkészültsége, sok­irányú közéleti tevékenysége, kiváló áttekintő, rendszerező és szervezőképessége közis­mert a vállalat dolgozói kóré­hed. Népszerűsége vitathatat­lan, jó munkahelyi légkört alakít ki maga körül, s mun­katársait eredményesen tudja mozgósítani a közös feladatok teljes téséne. Herczenik Gyula, a gödöl­lői városi pártbizottság első titkára — a Pest megyei párt- bizottság képviseletében jelen­levő Veres Lajos gazdaságpoli­tikai alosztályvezetővel egyet­értésben — annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy az Ipari Műszergyár kommunistái egy­ségesen támogatják Ivanics László megerősítését a vezér- igazgatói munkakörben. Só­lyom István, a vasasszakszer­vezet központi vezetősége ne­vében méltatta a vezérigazga­tó vezetői, emberi és szakmai kvalitásait, elégedetten álla­pítva meg azt is, hogy a vál­lalati tanács összetétele olyan, hogy abban minden jogos ér­dek képviseletet kaphat. • Parázs vita Okkal állapította meg dr. Rieb László, az Ipari Minisz­térium törvényességi és fel­ügyeleti főosztályának a ve­zetője: ezen az ülésen egyszer sem hangzott el a tartózko­dom szó, a testület minden tagja állást foglalt valamilyen formában. Való igaz, amilyen teljes egyetértés volt tapasz­talható a vezérigazgató sze­mélyét illetően, legalább olyan parázs vita bontakozott ki a szervezeti és működési sza­bályzat tervezetével kapcso­latban. Dr. Bagyin László, a készü­lékgyár gazdasági vezetője, Kiss Kálmán kereskedelmi igazgató, Barta Antal főosz­tályvezető, Varasdy Endre fő­mérnök, Aranyosi László fe­hérgyarmati gyáregységvezető, dr. Gere Magdolna miniszté­riumi munkatárs a kifogások és javaslatok egész sorát ter­jesztette elő. Észrevételeik na­gyobb részét a testület elve­tette, kisebb részét elfogadta. A bizalmat ezen az ülésen két ember köszönte meg. Előbb Király László, a vállalati ta­nács elnöke, aztán Ivanics László vezérigazgató. Király László neve bizonyára isme­rős a Gödöllői Hírlap olvasói élőtt, hiszen egészen a leg­utóbbi hónapokig az Ipari Mű­szergyár pártbizottságának a titkára volt, s a gödöllői vá-' rosi pártbizottságnak, vala­mint a vállalat legfelsőbb po­litikai testületéinek tagjaiként ma is sok-sok pártmunkában hasznosítja elmélyült tudását. Megszolgálni a bizalmat — Mindig az volt a vá­gyam, hogy ne kinevezzenek, hanem válasszanak meg arra a munkakörre, amire alkal­masnak tartanak — mondotta megindultam Ivanics László. — S ez a vágyam most teljesült. Minden erörpmel éS tudásom­mal azon leszek, hogy ezt a bizalmat megszolgáljam. Kővágó Lászlónak, a válla­lati pártbizottság fiatal titká­rának a felszólalásából kide­rült, a vezérigazgató nemcsak jelölése, hanem további mun­kája során is számíthat az Ipari Műszergyár kommunis­táinak a támogatására. Garamvölgyi Annamária Előregyártott elemek Ebben az évben mintegy tízmillió forint értékben gyártanak különféle medencéket, támfalakat, szerelöaknákat, és egyedi betonelemeket a gödöllői Közép-magyarországi Közmű- és Magasépítő Vállalatnál, az előregyártó üzemben. Képünkön: Darázs Ferenc és Oláh Attila a zsaluzóba igazítja a daru emel­te konténerben érkező betont, amelyből megszilárdulása után szerelőakna lesz Hancsovszki János felvétele Ha valahol hiányzik Könyvek a pavilonban Az aszódi vasútállomáson működik az Utasellátó egyik pavilonja. Reggel öt órától itt állandóan jön-megy a vá­sárló. Fogarasi Józsefné hiá­ba rohangál a vevők és a ká­véfőző között, bizony sokszor kell mondania, kávé nincs, most tettem fel. A pavilonban kaphatunk bonbont, cigarettát, papír­zsebkendőt, de akinek éppen órára, öngyújtóra vagy haj­lakkra van szüksége, azt is megtalálja. Nagy a választék játékokból, babát és kisautót is vehetünk ajándékba, de ha elfeledkeztünk ismerősünk születésnapjáról, innen vihe­tünk neki vázát. Fogarasiné 26 éve dolgozik az állomáson. Havi forgalma 120—130 ezer forint, ennek egyharmadát a bazáráru el­adásából éri el. Legtöbbet csokoládéból, cukorkából ad el, legutóbb, vasárnap, hétezer forint volt a bevétele, ez azonban ritka alkalom, Er­zsébet-, Katalin-napra és a kartali búcsú miatt fogyott el ennyi áru. Könyvet is lehet kapni a pavilonban, de azt nemigen vesznék, a futóvendégek inkább újságot vásárolnak. Népszerűek a rejtvényújságok, Fülesből száztíz darab érke­zik, de százötvenet is el -le­hetne adni belőle. Az iskolá­sok is növelik a forgalmat, Világ Ifjúságát és Ifjúsági Magazint ötvenet vásárolnak. A bajnokságoknak köszönhe­tően a Pest Megyei Hírlap már a hajnali órákban el­fogy, egyébként hétfőn és szerdán a Népsport vezet. A lapokból szinte mindegyiket megtaláljuk, a Népszabadság­tól a Hahotáig ebben a . kis boltban. Az sem lehet baj, hogy megmarad 4—5 újság, a posta azonnal továbbviszi azokba a trafikokba, ahol ép­pen ezek a példányok hiá­nyoznak. A z 1862-ben épült Magyar Állami Északi Vasút ere­detileg elkerülte volna Gö­döllőt. De az 1867-es kiegye­zés újabb fordulatot jelentett, a vasúti pálya is módosult. Hét év múlva megépült Gö­döllőn a királyi váróterem. Természetesen civil váróte­rem is volt az egyemeletes épületben, valamint állomás­főnöki lakás, férfifodrászat és resti. Kétoldalt voltak a vá­rótermek. egyik oldalt a fa­pados utasoknak fenntartva, míg a másikon a mindennap utazó diákság részére. Ide gimnáziumba, míg innen Aszódra, Pécelre középiskolá­ba járt a fiatalság. A két ki­járat között volt az IBUSZ- pavilon. A harmincas években Gö­döllőről nemcsak a Keletibe és a Józsefvárosi pályaudvar­ra futott be vonat, de a Nyu­gati pályaudvarra is. Sok pö­fögő mozdony . járta az állo­más sínpárjait. Emlékszünk a MÁVAG büszkeségeire. a 328-as és 424-es gőzparipák- ra. kimagasló teljesítményűek voltak. A legnagyobb forgal­mat akkor is a teherszállítás bonyolítoda le. Az 50—60 ko­csiból álló szerelvények óriá­si terhükkel vonszolták ma­gukat Pest felé, míg a visz- sza, észak felé gördülők alig vittek valamit, s gyorsabban közlekedtek. Fogadótér is volt az állo­más, itt ürült ki sok teherya­Séták a városban Különféle várótermek gon. Szállítottak ide rengeteg építőanyagot, téglát, cemen­tet, meszet, szenet és tűzifát, de más áru is nagyban érke­zett ide. A darabos mész ki­rakása emlékezetes marad e sorok írójának is, mert ke­gyetlenül tudja a szálló mész- por csípni az emberi test job­ban izzadó részeit. A zsákos áru pedig igencsak nyomja az ember vállait. Külön sze­rettük a hétvégi kirakodáso­kat. jó mellékkereset volt az. Zsebből fizetlek azonnal, ha végeztünk, általában nem is volt kirakatlan vagon, ha kellett, éjjel is folyt a mun­ka. A háborús években a drá­mai arcát is mutatta az állo­más. Gödöllőn székelt a ki­egészítő katonai parancsnok­ság, s időnként itt rakodtak a szerelvények, s a bevagoní- rozó katonaság itt búcsúzott a hozzátartozóitól, akik közül sokakat sohasem láttak töb­bé. 1944 ősze felé már nemegy­szer sztál ingyertyák fénye vi­lágította be az állomás kör­nyékét, a vonatok a város ha­tárában vesztegeltek. A né­metek aztán az állomást fel­égették. a felszabadulást ro­mokban érte meg. De még a felszabadult állomásra is hul­lottak bombák, a németek 1945. február 16-án négy vas­utas és egy szovjet katona életét oltották ki. Emlékeztessen bennünket e tér neve: Felszabadulás tér, a szabadságra. Emléktáblát avattak itt a 25. évfordulón. Elmélkedjünk még. nézzük meg a fénysorompót a szinte derékszögű kanyarban, s on­nan rálátunk a kilenc sínpár­ra és észrevehetjük, hogy fé­nyes felülettel csillognak. A vonal villamosított, nagy tel­jesítményű mozdonyok állnak a vontatás rendelkezésére. Majd visszatértünkben a régi rakodóparton sétáljunk vé­gig és megállapíthatjuk, hogy ez már nem a régi. Ugyan lát­ni lehet a Volán-kirendeltség épületét, s a konténeres áru­mozgatást, mellyel háztól há­zig szállítanak. S ebből azt is tudjuk, sok fuvar inkább a közúton történik ma már. A volt királyi váróterem cserépkályhái' nem volnának utolsók, de azokban tűz nem lobog. Egyiknek az ajtaja is hiányzik. A régi állomásépü­let helyén levő földszintes, téglaborítású épületben van a forgalmi iroda, de más hi­vatalos irodák is vannak ott. Aztán az újkori — lapos tete­jű és belső nyitottságú — építmények dolgain elmélked­hetünk. Melyek aligha cél­szerűek, ilyen megoldásoknál az utas ázhat-fázhat. Aztán találunk lelakatolt vécéket is. Nyári időben, különösen hársfanyílás idején igen kel­lemes erre a séta. Kilenc nagy hárs ontja olyankor az illatát. Egy volt - ivóvízkút éktelenkedik még a térségben, terméskő alapzatán. Az uta­zó emléktárgyat is beszerez­het a híd lábánál, füstölniva­ló is van és újságok is. Ter­mészetesen a Hídlábban szom- junkat is olthatjuk. Gondos­kodik róla az Utasellátó. V7 égezetül még kapaszkod- ’ junk fel a hídra, s te­kintsünk szét a terepen, pil­lantsunk le az épp alattunk elfutó gyorsvonatra. mely tán Pestig meg sem áll. (Nap­jában több vonat nem áll meg itt.) Láthatjuk a vesz­teglő három teherszerelvényt, az egyik cukorrépával van megrakva, a másiknak több fedett kocsija van. míg a har­madikban nyitott kocsikban ócskavasat szállítanak. A kijá­rat: jelzők piros színeit látva végtelenbe vivőnek képzeljük a sínpárokat. Szántai Sándor ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents