Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-20 / 298. szám
{ 1985. DECEMBER 20., PÉNTEK A Pest Megyei Tanács ülése Új gazdálkodási rend keretei Lapunk első oldalán tudósítunk a Pest Megyei Tanács csütörtöki üléséről. Amint ott beszámolunk róla, a testület, a jóváhagyott napirendnek megfelelően — több más mellett — elfogadta a megye 1986. évi pénzügyi tervét. Az alábbiakban a tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyag, a szóbeli kiegészítés, valamint az ülésen elmondottak alapján részletesen ismertetjük, milyen feltételek, körülmények közepette dolgozhatnak a jövő évben a helyi tanácsok és ehhez a munkához milyen támogatást tud — kíván — nyújtani a megyei testület, illetve annak szakigazgatási apparátusa. Társítani kell Nincsen félreértés, tévedés az előbbiekben, amikor az áll ott, hogy tud, kíván. Ez a két fogalom a jövő évtől kezdődően szorosan összetartozik, ugyanis — teljesen új módon — a megyei tanács pályázati rendszer alapján járulhat, járul hozzá a helyi fejlesztésekhez. A pályázaton — jellegénél fogva — természetesen az nyer, aki a helyi erőforrásokból többet mozgósít és ehhez társítja az elnyerhető támogatást. Ráadásul ez csak egyetlen eleme — és ezt nagy hangsúllyal húzta alá a szóbeli kiegészítés — a tanácsok gazdálkodása új fejezetének. A hetedik ötéves tervtől kezdődően ugyanis — és a felszólaló tanácstagok ennek helyességét emelték ki, ugyanakkor elhangzottak óvatosságra, kiegyensúlyozott gazdálkodásra, mint alapvető szükségletre figyelmeztető vélemények is — megszűnik a tanácsok pénzalapjainak tagolása működési költségvetésre és fejlesztési alapra, az egységes pénzalap bevezetése minőségileg más munkát követel. Sok sző esett a testületi ülésen ennek a jellegében más, mind stílusban, mind módszerben az eddig megszokottaktól eltérőt követelő munkának a fontosságáról. Feltételezhető — és erre nyomatékkai tért ki szóbeli kiegészítőjében a megyei tanács általános elnökhelyettese —, hogy az új gazdálkodási rend kedvező hatással lesz a települések fejlesztésére, a lakosság ellátásának javítására. Lényegesen megnő ugyanis a most elfogadott pénzügyi tervvel a helyi tanácsok önállósága, nagyobb teret kap a helyi kezdeményezés, kiszélesedik az együttműködési és vállalkozási lehetőség. A helyi tanácsok bevételeinek jelentős hányada a jövőben — már a mostani programtól kezdve — normatív módon, a lakosságszám — a fejkvóta — arányában kerül meghatározásra és bővül a felhasználható forrásokból való részesedésük. Lényegesen megváltozik a megyei tanács irányító szerepe, döntően gazdasági szabályozással, közvetett módszerekkel segíti a népgazdasági célok helyi érvényesítését, a terület arányos fejlesztését. Egységes pénzalap Az egységes pénzalap — és ennek szükségességét a tanácstagok példákkal érzékeltették — oldja a gazdálkodási kötöttségeket, az eddigieknél sokkal nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé. Mindez azonban — és ez szerencsére megkülönböztetett helyet kapott a téma tárgyalásakor — feltételezi, sőt megköveteli, hogy a helyi tanácsok elsősorban a működést, a fenntartást, a szükséges felújítást finanszírozzák, s az ezt követően megmaradó pénzüket fordítsák fejlesztésre. A döntési jogkörökben bekövetkező további decentralizálással a helyi tanácsok feladatává válik a teljes alapfokú és többségében a középfokú lakossági infrastrukturális intézményi hálózat működtetése és fejlesztése. Ez is lényeges változás, amint az szintén, hogy a bevételek teljesítésében nagy fokú érdekeltsége lesz a helyi tanácsoknak, ugyanakkor módjuk nyílik kockázatvállalásra. Ugyancsak fontos eleme a gazdálkodás új rendjének, hogy megszűnik az esetleges bevételi hiányok központi forrásokból való ellensúlyozása, valamint — és ez eddig sokféle panasz forrása volt — a többletbevételek elvonása. A megyei tanács — fenntartva a korábbi kiemelt célokat — a jövőben is céltámogatást ad a lakásellátás, az ivóvízhelyzet, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a közoktatás és az egészségügyi szakellátás feltételeinek javításához. Nem fedte szemérmes csend; az 1986. évi gazdálkodást a visszafogottság jellemzi majd. Magyarán és köz- napian, a pénz dön-tő része a hatodik ötéves tervről áthúzódó beruházásokat és a bankhitelek törlesztését szolgálja, új fejlesztések megkezdésére rendkívül szűk körben lesz lehetőség. Jövőre a számítások szerint a tanácsok összes bevétele tizenkétmillió forint híján kereken tizmilliárd, s ez az összeg 14,7 százalékkal haladja meg az 1985. évi várható tervteljesítést. A forintok 48 százaléka származik az ún. szabályozott forrásokból, 39 százaléka az állami hozzájárulás és 13 százaléka az érdekeltségi bevétel. Az évtizedeken át megszokottaktól alapvetően eltér az a szám, hogy az egységes pénzalap hetvenhét százalékával a helyi tanácsok rendelkeznek. Ennek súlya, felelőssége — derült ki a felszólalásokból — remélhetően minden településen érzékelhetővé válik. Furcsa értékelés Jól jelzi a tanácsok kötelezettségeit, hogy az egységes pénzalap 72,8 százalékát szánja a pénzügyi terv működési, fenntartási és felújítási feladatokra. Ez pénzben kifejezve megközelíti a 7,3 milliárd forintot, ami 5,7 százalékkal több az ideinél. Néhány kiragadott tétel ebből a tekintélyes summából. A tanácsi kezelésű utak, hidak karbantartására, felújítására 174 millió forintos — pályázattal elnyerhető — központi keret szolgál, ezt kell kiegészíteniük a helyi forrásoknak. A kétféle pénzből együttesen tizenkilenc kilométer hosz- szúságú út felújítása oldható meg. Vízrendezésre, belvíz- mentesítésre a jövő évben 60 millió forint fordítható, lakás- és más ingatlankezelési, fenntartási teendőkre pedig 160 millió. Ez utóbbi összeg — a vitában hangot kapott — jóval kisebb az idén felhasználtnál. Az ok: 1985-ben ilyen célokra jelentős terven felüli támogatást kaptak a városgazdálkodási vállalatok és a költségvetési üzemek. Az állami lakóházak fenntartására és felújítására szolgáló 143 millió forintos támogatásból — a lakbérbevételekkel együtt — ötszáz otthon felfrissítésére, további hatvan korszerűsítésére futja. Érzékelteti a lakosság által kevésbé értékelt tevékenységek — így fogalmazott az egyik felszólaló — fontosságát, hogy ún. város- és községgazdálkodási teendőkre —, amiben a köz- világítás díjától a köztisztasági tevékenységen át a park- fenntartásig sok minden szerepel — 260 millió forintot kell kiadniuk a tanácsoknak. Egészségügyi és szociális ellátásra kétmilliárd forintot meghaladó összeg áll a tanácsok rendelkezésére. Folytatódik a Semmelweis Kórház rekonstrukciója, négy új általános és öt gyermekorvosi körzetet alakítanak ki, szerény mértékben tovább bővül a szakorvosi rendelőintézetek fogadóképessége. A társadalmi fórumok jelezte gondok mérlegelésének tükröződése a tervben, hogy 1986-ban megkezdődik a szociális otthoni hálózat bővítése. A legfontosabb Szokás úgy emlegetni az oktatást, mint a legfontosabb társadalmi beruházást. Amiben sok az igazság, olyan értelemben is például, hogy jövőre a megyében majdnem 3,3 milliárd forint kerül erre a területre. A .tanácsoknak 38 ezer óvodás, 122 ezer általános iskolás elhelyezését, tanítását kell megszervezniük, fedezniük — sok más mellett — ebből a pénzből. Jelei mutatkoznak ugyanakkor annak is — sajnálatosan —, hogy a születésszám csökkenése következtében az óvodák egy részénél ma már több a hely, mint a felvételre jelentkező Fedezetet teremt a pénzügyi terv a Vácott megvalósuló és a Cegléden á közelmúltban átadott gyógypedagógiai intézetek működési kiadásaira, valamint arra szintén, hogy 1500 napközis csoportban az általános iskolás gyermekek harmincnyolc százalékát helyezhessék el. Helyeselni ugyan nem lehet — kristályosodott ki a vitában —, de a napi tapasztalatok alapján be kell látni, hogy a lakosság a fenntartását az intézményhálózatnak természetesnek veszi és fő figyelmével o fejlesztések felé fordul. Jövőre az egységes pénzalapnak a 27,2 százaléka adható ki beruházásokra, más jellegű fejlesztésekre. A forintok java — és figyelmeztető jelleggel ez nemcsak a szóbeli kiegészítésben hangzott el, hanem a tanácstagi véleményekben 'úgyszintén helyet kapott —, több mjnt 80 százaléka az ún. áthúzódó, azaz jelenleg folyamatban levő beruházások további fedezetét, valamint az esedékes hitelvisszafizetéseket szolgálja. A fejlesztési kiadásoknak megközelítően a kilencven százaléka a helyi tanácsok illetékességi körébe tartozik! Egyezően a megyei tanács által korábban jóváhagyott hetedik ötéves tervi koncepcióval, a normatív fejlesztési lehetőségek alapjául szolgáló fejkvótát — az 1985. január elsejei állandó népesség száma alapján — a pénzügyi terv a városok és a városi jogú nagyközségek esetében azonos mértékkel, a nagyközségek és a községek esetében pedig differenciáltan alkalmazza. A mérték meghatározásánál a megyei tanács figyelemmel volt az egyes települések szerepkörére, ellátottsági színvonalúra, a folyamatban levő beruházásokra. Ilyen alapon — tehát fejkvótaként — a helyi tanácsokat 888 millió forint illeti meg. A tegnap jóváhagyott program rugalmasságára utal, hogy bizonyos mozgásteret hagy fenn a pályázatok beérkezése után levonható tapasz-' tálatok érvényesítésére a cél- támogatásoknál, azaz mód nyílik — ha szükséges — a forintok átcsoportosítására. 6600 lakás Fedezet híján nincsen mód látványos fejlesztési lehetőségekre. ez azonban nem egyenlő azzal, hogy semmi sem történik a lakosság élet- körülményeinek javítása érdekében, mondotta a szót kérő tanácstagok egyike, s ez így igaz. A jövő esztendőben — a lakossági erők döntő hozzájárulásával — megépülhet 60 kilométer hosszúságú villamosvezeték és 40 kilométernyi gázhálózat. Gödöllőn befejeződik, Cegléden tovább folytatódik az autóbusz-pályaudvar építése. Több forrásból származó pénzből Budaörsön ezervonalas konténer- központ üzembe helyezésére kerülhet sor, Budakeszin pedig ehhez hasonlót alakítanak ki 1987. évi befejezéssel. A kereskedelmi hálózat fejlesztésére 75 millió forintot adnak ki a tanácsok, egyebek között Albertirsán, Biatorbá- gyon és Szokolyán ABC-áru- ház, Erdőkertesen élelmiszer- bolt átadására nyílik lehetőség. Minden erőfeszítés ellenére is nyomasztó gond a megyében az egészséges ivóvíz előVÉGSŐ BÚCSÚ OLÁH ISTVÁNTÓL y Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek £ hosszú menete kísérte utolsó útjára csütörtökön a Me- | ző Imre úti temetőben Oláh István hadseregtábornokot, ^ honvédelmi minisztert, az MSZMP KB tagját. A vörös $ drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalnál ff — ahol kitüntetéseit bíborpárnákon helyezték a kopox- só elé — díszőrségben tisztelgett az elhunyt előtt az MSZMP Politikai Bizottságának, a kormánynak több tag- í ja, párt- és állami életünk számos személyisége. ElmenP tek a végső tiszteletadásra a Varsói Szerződés tagálla^ mainak honvédelmi miniszterei, illetve a temetésre ér- ^ kezett katonai delegációk tagjai, s ott voltak a budapes- ti diplomáciai testület képviselői is. A gyászszertartáson — a Himnusz elhangzása után — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében Czinege Lajos miniszterelnökhelyettes vett búcsút az elhunyttól. Életpályáját felidézve kiemelte, hogy még nem volt 18 éves és belépett a Magyar Kommunista Pártba, s 1945. március 15-én jelentkezett a születő demokratikus hadseregbe. A család, a szegényparaszti környezet, a forradalmi párthoz való tartozás meghatározó elemei voltak az eszmélő fiatalember sorsának. Amikor a háború befejeződött, megkezdett tanulmányait folytatva, 1947-ben tanítói képesítést szerzett. — Amilyen egyenes út vezette Oláh Istvánt a tanítói pályához, olyan kristálytiszta volt a logikája annak a döntésnek is, amikor a párt hívó szavára ismét — és most már véglegesen — magára öltötte a nép katonájának egyenruháját — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese. — 1947-ben lépte át az akkori Kossuth Akadémia kapuját, tehetsége, alkotóképessége kibontakozásával arányosan egyre nagyobb és felelősségteljesebb feladatok megoldásának vált részesévé. 1966- ban miniszterhelyettes, 1973- ban pedig az egyik legnagyobb felelősséggel járó vezető katonai posztra került: a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke lett. Éppen egy esztendeje vette ót a honvédelmi miniszteri tisztet. Ez évben kapta meg a legmagasabb, a hadseregtábornoki rendfokozatot. Közéleti, politikai és katonai szerepének, tevékenységének megtisztelő elismerését jelentette, amikor a párt XI. kongresz- szusa 1975-ben a Központi Bizottság tagjává választotta. Oláh István elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Néphadsereg fejlesztésének, erősítésének és korszerűsítésének nagy horderejű feladatai megoldásában — mondotta végezetül Czinege Lajos. A Honvédelmi Minisztérium, a néphadsereg személyi állománya, a gyászoló család, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta az Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter temetésén részt vett külföld: katonai személyiségeket. A találkozón a Varsói Szerződés tagállamai küldöttségeinek képviseletében részt vett Szergej Ahromejev, a Szovjetunió marsall ja, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese, Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter, Milan Václavik vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Flórian Siwicki ha dser-egtábornok, lengyel nemzetvédelmi miniszter, Heinz Kessler hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, Vasile Milea vezérezredes, román nemzetvédelmi miniszter, vaa barätok es a iegyveriarsas gyászát Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi államtitkár tolmácsolta. A gyászszertartáson a fegyverbarátok együttérzését Florian Siwicki hadseregtábornok, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának póttagja tolmácsolta. — Mint kommunisták és mint katonák meghajtjuk gyászlobogónkat a halott előtt. Töretlen akarattal és odaadással szolgáljuk tovább azokat a nagy eszméket, amelyek a szocializmust építő népeink békéjét és biztonságát garantálják, amelyekért a hadseregtábornok egész életét áldozta. Ezután a koporsót ágyútalpakra helyezték, s a gyászolók sokasága kísérte a díszsírhelyre Oláh István földi maradványait. A gyász- szertartáson a díszzászlóalj díszmenettel és sortűzzel tisztelgett a hadseregtábornok emlékének. lamiht Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Ott volt dr. Friedhelm Frischenschlager osztrák szövetségi hadügyminiszter, Abdullah Ali Eleva ezredes, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság fegyvere^ erőinek vezérkari főnöke, a nemzet- védelmi miniszter első helyettese, Veljko Kadijevics vezér- ezredes, jugoszláv nemzetvédelmi miniszterhelyettes és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői törzsének főnöke. A fogadáson részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes és Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár. Lázár György katonai vezetőket fogadott teremtése. A csütörtökön jóváhagyott pénzügyi terv 720 millió forintot különített el ilyen célokra. Egyebek között Cegléd, Nagykőrös, Sziget- szentmiklós, Budaörs vízellátás-bővítési munkái folytatódnak, Érden megkezdik a Duna alatti vízátvezetés megvalósítását, több területen pedig — így például Diósdon, Valkón — a társulati beruházások érkeznek céljukhoz, átadhatják használatra a vízműveket. Változatlanul a közfigyelem célpontjában áll a lakásépítés. A megyében jövőre a tervek összesen 6500—6600 új otthon tető alá kerülésével számolnak, ebből azonban — és az okokról, közöttük az el nem fogadhatókról lapunkban sokat írtunk — állami erőből csupán 140 készül el. A jellemző, ahogy eddig, továbbra is a családi ház, ezekből 5400—5500-at vehetnek birtokukba a boldog tulajdonosok. A telekigények, néhány' helyi feszültségtől eltekintve, általában kielégítőek a megyében. Fejlesztési célokra az egészségügyben és a szociális ellátásban 279 millió forintot jelölt meg a terv. Befejeződik a Semmelweis Kórház rekonstrukciójának harmadik szakasza, megkezdik az utolsó, az ötödik szakasz tervezését, Kerepestarcsán kisebb belső átalakításokra kerülhet sor, Nagykőrösön átadják rendeltetésének a tizenkét munkahelyes szakorvosi rendelőt, Dunakeszin pedig folytatják egy ilyennek az építését. Egyebek között Foton, Sziget- monostoron, Nagybörzsönyben és Pilisszentkerésztén alakítanak ki új orvosi rendelői munkahelyeket, összesen tizenkettőt. Takarékosan Legjelentősebb tétel a fejlesztési kiadások között a kulturális ágazaté, 485 millió forint. A megyei tanács által elfogadott pénzügyi terv szerint — amely természetesen a helyi tanácsokkal folytatott részletes egyeztetések alapján készült el — jövőre 250 gyermeknek teremtenek elhelyezési lehetőséget új óvodában Érden, Budaörsön és Veresegyházon. A hatodik ötéves terv, a korábbiakhoz hasonlóan, kiemelt helyet adott az általános iskolai hálózat bővítésének, ezt jelzi, hogy jelenleg 226 tanterem építése van folyamatban. Ezekből jövőre nyolvan kezdheti meg szolgálatát, a többi között az ilyen gyarapodás helyszíne lesz Pilisvörösvár, Dabas, Sóskút, Szigetszentmiklós, Gö1 döllő, Valkó, Mogyoród, Tököl. Lényeges lépéseket sikerül megtenni a középfokú oktatás tárgyi feltételeinek gazdagításában. Vácott befejeződik a tizenkét tantermes egészség- ügyi szakközépiskola építése, Gödöllőn négy új tanteremmel bővül a gimnázium, Cegléden tíz tantermes új szakmunkásképző intézetben kezdhetik meg mesterségük tudnivalóinak elsajátítását a fiatalok, Szentendrén, Nagykátán és Százhalombattán pedig folytatódnak a középiskolai beruházások. A megyei tanács, jóváhagyva a pénzügyi tervet, a határozati részben egyebek között a tanácsok gazdálkodásában a folyamatos működés, fenntartás és felújítás elsőbbségét tartotta szükségesnek kiemelni. Szintén lényegesnek ítélte a testület a körültekintő tervezőmunkát, a pénzügyi egyensúly mindenkori szem előtt tartását, valamint azt is, hogy minden tekintetben érvényesüljön az ésszerű takarékosság. A megyei tanács, a nemes és nagy hagyományokra támaszkodva, továbbra is igényli a megye lakosságának áldozatos segítségét és hozzájárulását most az 1986. évi feladatok megvalósításához. M. O.
