Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 398. SZÁM Ära: l,JíO forint 1985. DECEMBER 30., PÉNTEK Ajándék Minapiári mellékelünk minden lapszámhoz KÉRJE A HÍR LAPK ÉZB ESÍTÖTÖ L! Hosszabb távú terveinkre! is döntenek Tanácskozik az Országgyűlés Az Elnöki Tanács az al­kotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az Or-t .szádgyűlést ma délelőtt tíz. órára összehívta. A Minisz­tertanács javasolja az Ország­gyűlésnek, hogy tűzze napi­rendjére a népgazdaság hete­dik ötéves tervéről, az 1986. évi államközi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről, továbbá a választójogi törvény kiegészí­téséről szóló törvényjavasla­tot. Az Országgyűlés, köztudot­tan az a fórum, amelyen leg­főbb államhatalmi testüle­tünk tagjai — az általunk választott képviselők —meg­tárgyalják hazánk életének, előrehaladásának legfontosabb kérdéseit, meghatározzák a fejlődés irányát, törvényeket alkotnak jogainkról és köteles­ségeinkről, lényegében a mi nevünkben. Mire beülnek a padsorokba, alaposan fölké­szülnek. Rendelkezésükre áll­nak e tekintetben az illetékes minisztériumok, egyéb főha­tóságok, részt vesznek a par­lamenti bizottságok ülésein, megvitatják a várható témá­kat szűkebb hazájukban, a megyei csoportüléseken. A Minisztertanács ülése A kormány jelentéseket hallgatott meg és hagyott jóvá lícfosktoiták a lakásgazdálkodási jogszabályt A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli-: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén kegyelettel emléke­zett meg elhunyt tagjáról, Oláh István honvédelmi mi­niszterről. Lázár György, a magyar küldöttség vezetőjé tájékozta­tást adott a KGST 4.1. — rend­kívüli — ülésszakáról, amely ■megvitatta és elfogadta a tag. államok tudományos és mű­szaki haladása 2000-ig szóló .komplex programját. A Mi­nisztertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. Ugyancsak meghallgatta és tudomásul vette a kormány elnö.kénék a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság­ban tett hivatalos baráti láto­gatásáról adott tájékoztatóját, A Minisztertanács jóváha.- gyólag tudomásul vette az 1986—1990-es évekre szóló magyar—szovjet tervegyezte, tés lezárásáról készített jelen­tést. Megtárgyalta a KGST-or- szágolckal folytatott 1986—1990 évi tervkoordináció és a hosz- szú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmények eredményeit. Megállapította, hogy a megál­lapodások összhangban van­nak a VII. ötéves terv gazda­ságpolitikai céljaival és jelen­tős szerepet töltenek be azok teljesítésének megalapozásá­ban. A kormány jóváhagyta a VII. ötéves tervidőszakra szó­ló országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet, amely a népgazdasági tervvel össze­hangoltan a következő öt év tudományos és műszaki fej­lesztésének legfontosabb fel­adatait, valamint a gazdasági fejlődés gyorsításának megala. pozását szolgáló kutatási-fej­lesztési programokat tartal­mazza. A Minisztertanács módosí­tott néhány, a lakásgazdálko­dással, illetve a lakásépítés és -vásárlás pénzügyi feltételei­vel kapcsolatos jogszabályt. A módosítások a lakáskíná’at bővítését célző ösztönző intéz­kedések mellett elsősorban a legrászorultabb, többgyerme­kes családok és a fiatalok la­káshoz jutási feltételeit teszik kedvezőbbé. A kormány megtárgyalta és elfogadta a saját és bizottsá­gainak 1986. I. félévi munka­tervét, továbbá a KNEB el­lenőrzési tervét. ★ A lakáshoz jutás pénzügyi támogatási rendszerének fej­lesztésével január 1-jétől dif­ferenciáltan emelkednek a szociálpolitikai kedvezmények, előnyösen módosul a kedvez­ményes kamatú lakásépítési hitel felső határa., Újdonság, hogy — legfeljebb hároméves időtartamra — úgynevezett áthidaló hitelt is igénybe ve­hetnek a már lakással rendel­kező, de újabb otthon építésé­re vállalkozók, illetve az új lakást vásárlók. Jövőre az if­júsági takarékbetét utáni — 'jelentős mértékben megnövelt felső határú — kölcsönt a ma­gánforgalomban történő lakás- vásárlásra is fel lehet hasz­nálni. Előnyösen változik a munkáltatói támogatások rendszere is. A lakásügyi jog­szabályok módosulása kiterjed a tanácsi bérlakásoknál a le­mondás vagy csere esetén fi­zethető pénzbeni térítés mérté­kére, a nyugdíjasházak építé­séhez szükséges lakossági for­rások bevonására, az állami tulajdonú házingatlanok érté­kesítésére. A lakásjioz jutás pénzügyi feltételeiben január 1-től szá­mos változás történik. Emelke­dik — elsősorban az új hőtech­nikai szabvány alkalmazása miatti költségnövekedés ellen- súlyozására — a többgyerme­kes családok szociálpolitikai kedvezménye. Az áthidaló hitel kamata egy éven belüli visszafizetés esetén 8, két éven belül 10, ezen túl pedig 12 százalék. Ugyancsak kedvezmény, hogy az ifjúsági betét utáni külön- kölcsön a magánforgalomban történő lakásvásárláshoz is igénybe vehető. Változások lépnek érvény­be a lakásügyi jogszabályok­ban is. A tanácsok lehetősé­get kapnak, hogy — a bérla­kásokról való lemondás, illet­ve nagyobb lakások kisebbre történő cseréjének ösztönzése érdekében — a normatív köz­ponti szabályozás helyett ön­állóan szabályozzák a pénz­beni térítés mértékét. A ta­nácsok így lényegesen maga­sabb összeget fizethetnek ki — a lakáshasználati díjnak akár a nyolcszorosát is — té­rítésként. Kedvezően változnak az ál­lami tulajdonú házingatlanok értékesítésének feltételei. Je­lentős, 40 százalékos enged­mény illeti meg a vevőt, ha a vételárat egy összegben kifi­zeti. A legalább 15 éve fel nem újított épületeknél a vé­telár a forgalmi érték teljes összegének 30 százalékáról 15 százalékára csökken. A jövőben a helyi tanácsok a szociális követelményeknek meg nem felelő otthonokban élők számára — lakáshoz ju­tásuk megkönnyítése érdeké­ben — támogatást adhatnak. Pénzügyi terv 1986-ra Elfogadta a Pest Megyei Tanács öjjáalkotott szervezeti és működési szabályzat Kegyeletcs megemlékezéssel kezdődött a Pest Megyei Tanács idei utolsó ülése. Születése 75. évfordulóján Ke­leti Fcrencrc, a munkásmozgalom kiemelkedő alakjára, a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága hajdan volt — I960—1964 közötti — elnökére emlékezett Arany István, a megyei tanács végrehajtó bizottsága nyugal­mazott titkára. Az ülés — amelyen többek között ott volt dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára — ezt követően Balogh László jelentéstételével folytatódott. A megyei tanács elnöke beszámolt az előző ülésen elhangzott in­terpellációk nyomán tett intézkedésekről, majd a jóvá­hagyott napirendnek megfelelően megvitatásra került Pest megye 1986. évi pénzügyi terve. A tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyaghoz Vágvülgyi József általános tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészí­tést. Elsőként Komáromi Gyula, Ácsa, Csővár, Galgagyörk, Püspökhatvan megyei tanács, tagja szólalt fel. A tanácsi gazdálkodás változó rendjé­vel foglalkozva azt hangsú­lyozta, hogy az igazodás nem lesz könnyű, mert sokféle új feszültség'teremtődik. Dr. Ara­tó András (Dunakeszi), a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa vezető titkára egye­bek között arra mutatott rá, hogy a szakszervezetek meg­ítélése szerint a tervezet való­ban a fontos területekre kon­centrál, szem előtt tartja a társadalmi érdekeket. Ilyen érdek például, hogy a megkez­dett beruházásokat kell mi- élőbb befejezni. A következő felszólaló Joősz József (Budaörs) szintén a ta­nácsi gazdálkodás új rendsze­rét elemezte, kiemelve a he­lyi ■ testületek megnövekedett szerepét és felelősségét. A to­vábbiakban helyeselte, hogy kialakuljon a céltámogatások hosszabb távú rendszere. Pin­tér István (Erdőkertes, Galga- mácsa), a körzet gondjairól, vízhálózata fejlesztésének ne­hézségeiről szólott. Az elhangzottakra Vágvölgyi József válaszolt, majd a me­gyei tanács az 1986. évi pénz­ügyi tervet — amelyet koráb­ban a megyei tanács tervgaz­dasági bizottsága részletesen megvitatott — egyhangúlag el­fogadta. (Á napirendnek erről a részéről lapunk 3. oldalán részletesen beszámolunk.) A napirendnek megfelelően ezt követően javaslat került beterjesztésre, a Pest Megyei Tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának új- jáalkotására. A téma előadója dr. Knolmár Mihály (Jaszka- rajenő, Törtei), a megyei, ta­nács ügyrendi és jogi bizott­ságának az elnöke volt. Az új- jáalkotást indokló szóbeli ki­egészítéshez és a tanácstagok­hoz előzetesen írásban eljut­tatott anyaghoz ketten fűztek észrevételt: dr. Bernálh Tibor (Pécel), és U. Budai János .(Kisoroszi, Pócsmegyer, Szi­getmonostor, Tahitótfalu), majd a testület néhány módo­sítással- a beterjesztett szer­vezeti és működési szabályza­tot, tanácsrendeletként egy­hangúlag elfogadta. A megye lakosságának kép­viselői a továbbiakban egy­hangúlag jóváhagyták a me­gyei tanács.és szervei 1986. évi munkatervét. A napirendnek megfelelően ezután személyi ügyekben kellett dönteni. A testület tagjai, munkáját elis­merve és megköszönve, fel­mentették saját kérésére Dosz- pod Bélát, a megyei tanács végrehajtó bizottsága énítési és vízügyi osztálya vezetőjét, aki ianuár 1-től a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójaként dolgozik to­vább. Az osztályvezetői poszt­ra a megyei tanács az eddigi helyettest, Wächter Rolandot kinevezte. Interpellációk több témakörben A hagyományokhoz híven most sem fejeződhetett be az ülés interpellációk nélkül. Ve- csés két megyei tanácstagja, Jugovits Mária és Sárosi Ist­vánná, a Ferihegyi repülőtér bővítésiével összefüggő építési tilalmak rendezésének dolgá­ban kért szóit. Válaszként az illetékes szakigazgatási szerv vezetőjétől azt hallhatták, hogy elkészült a javaslat az itt levő területek megváltására, illetve az egyéb építési korlá­tozásokat ellensúlyozó intéz­kedésekre. A kormányzati szervek várhatóan a jövő év első felében hozzák meg dön­tésüket. Az interpelláció má­sodik részére, arra, hogy a 93-as autóbusz álljon meg a 4-es főközlekedési út és a re­pülőtéri bekötő út találkózásá­A téli ülésszak mindig a legnehezebb dönté­sek egyike elé állítja az Országgyűlés tagjait. El keld határozni, mire és mennyit költhetünk a következő esztendőben. Ilyenkor a parlamenti bizottságban is élénkebb a vita, kényszerí­ti az élet a képviselőiket, hogy harcoljanak a forin­tokért, hogy megítéljék — tárgyilagosan és felelősség­gel —, az éppen érintett népgazdasági ágazat ki tud-e jönni abból, amit ter­vézni készül, vagy nem kér-e túl sokat, súlyához, feladataihoz, adottságaihoz képest. Ezen a télen legtöbbször a tanácsi gazdálkodás jö­vő évi változásai, illetve a településfejlesztés lehető­ségei dolgában szikrázott a levegő a bizottsági ülése­ken, Az .említett módosítár sok bevezetése után ugyan­is csupán az önállóság lesz nagyobb, a pénz nem. Egy kifejező hasonlattal magya­rázta egyik képviselőnk az illetékes testület vitájában: köpenyünkön öt lyuk volt. Kezünkben tartottunk egy foltot, s megmondták, me­lyikre tegyük. A lyukak száma nem változott. Fol­tunk is egy van. Csak most oda varrjuk, ahová akar­juk. Vérmes reményeket tehát nem táplálhatunk az új gazdálkodási rend iránt. Azt viszont már tudjuk, hogy ha előbbre akarunk - jutni, a legapróbb helyi TÖRVÉNYHOZÓK kezdeményezést is fülénél kell fognunk, megragadva a valószínűtlennek vélt le­hetőségeket is. Természetesen tudjuk, hogy a fejlődéshez nem minden vonatkozásban szükségeltetik pénz. Sok esetben elég a körültekin­tőbb szervezés, a fokozott ellenőrzés, a fegyelem, s nem utolsósorban a taka­rékosság. Ez utóbbiról szól­va több képviselő is hatá­rozottan állította a bizott­sági üléseiken: egy-egy lé­tesítmény születése során nem csupán a beruházótól kell takarékosságot köve­telni, hanem a kivitelezőtől is. Beleértve azt, hogy megengedh etetlen: soha­sem fejezhető be egy-egy építkezés azzal a költség­gel, amellyel elkezdték, a végösszeg elképesztő ará­nyokban növekszik. Az ar­ra illetékeseknek vizsgálni érdemes, indokoltak-e min­den esetben az ilyen mér­vű áremelkedések, az épí­tőanyagoktól a szakipari munkák tarifájáig. A taná­csoknál nehezen összespó­rolt, a lakosság által össze­adott anyagi fedezet ugyan­is ezenközben semmit sem változik — az inflálódást kivéve. Takarékosságról lévén szó, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a beruházá­sok határidejének ide-oda csúszkálását. Most nem említve a lakásépítéseket, vagy a Pest Megyei Ta­nács Semmelweis Kórházá­nak rekonstrukcióját, csak úgy általában jegyezzük meg: ami nem készül el Idejében, mindenképpen drágább. Vagy a már em­lített áremelkedések kö­vetkeztében, . vagy azért, mert a létesítmény nem lép be idejében, hogy kezdje hozni a rá tervezett hasz­not. A késések ügyében gyakori kifogás: csökken a létszám, nincs kivel meg­csináltatni. Ha magunkba nézünk, tudjuk viszont: gyakorta nem munkaerő­hiányról, hanem a teljesít­mény hiányáról van szó. Az is pazarlás, ha tíz ember­rel végeztetjük azt a mun­kát, melyre öt is elegendő — volna. S gondoljuk csak el, példánk a valóságban tízszeres, százszoros ará­nyokat ölt. Mi pénz folyik el! Eretnekségnek tartják, minden bizonnyal, de ide kívánkozik: élni kellene rriár a negatív ösztönzés le­hetőségével is. Azt, megha­tároztuk. milyen kedvez­ményekben részesül az a vállalat, amely a tervezett határidőre átadja a kész lakásokat. Arról nem be­szélünk, hogy milyen elvo­nások sújtják ennek az el­lenkezőjét? Határidőre megcsinálni valamit ugyan­is mindenkinek szigorú kö­telessége. Még jutalmazzuk is? Mire föl? Célravezetőbb lehetne azt latolgatni, ki mit kap, ha nem csinálja. Gazdasági vezetőtől a se­gédmunkásig. A felelősség arányában. V iták után sem lesz könnyű ma a törvény­hozó testület dolga az or­szág házában. Mielőtt ki­mondják a döntő szót, még egyszer megvitatják a költ­ségvetést. különböző néző­pontokból, figyelembe vé­ve országos és helyi igé­nyek összhangját. A Pest ■(negyei képviselők tegnap — a megyei tanács ülésén — végighallgatták az esz­mecserét szűkebb pátriánk dolgaival kapcsolatban. Ta­nulságokkal a tarsolyuk­ban, felkészülten lépnek ma a T. Házba, egyeztetni az érdekeket, dönteni az államháztartás jövő évi sor­sáról. Szavuk azt jelenti, hogy kötelességünkké válik teljesíteni mindazokat az előírásokat, amelyeket a népgazdasági terven belül a költségvetés számai hor­doznak. E kötelesség a szo­kottnál most súlyosabb: új tervciklus első esztendejét kezdjük alig két hét múl­va. Bálint Ibolya nál, az volt a válasz, hogy mi­vel ennek lényeges gazdasági kihatásai lennének, a BKV az adott körülmények között megoldhatatlannak tartja. Németh Attila (Solymár, Üröm) a pilisborosjenői tégla­gyár felhagyott anyagnyerő­helyeinek betöltése ügyében kért felvilágosítást. Válasz­ként azt kapta, hogy döntés még nincsen, de kellő körül­tekintéssel, a környéken la­kókra való figyelemmel hoz­zák meg azt. Az interpelláció második részére, Üröm élelmi­szerbolt-hálózata szűkösségére, illetve új ABC-áruház építésé­re vonatkozóan a tanácstag és a testület azt hallhatta: a cél­támogatás pályázattal nyerhe­tő el az áruház megteremtésé­hez. A következő interpellációt Sovány András (Tököl) mon­dotta el, szóvá téve, hogy a szigeten átvezető gerincűt új burkolata fél esztendeje elké­szült, de azóta sem festették fel rá az útburkolati jeleket. A válasz szerint a burkolati technológia olyan, hogy várni kell a befejező munkákkal, amelyre remélhetően — az időjárástól függően — hama­rosan sor kerül. Az interpellációkra adott válaszokat az érintett tanács­tagok tudomásul vették, a tes­tület pedig mindhárom eset­ben egy-egy ellenszavazattal elfogadta azt. Végezetül, a tanácstörvény előírásainak megfelelően Ba­logh László tanácselnök adott tájékoztatást a tanács előző ülése óta a megyében lezaj­lott kiemelkedő eseményekről. Közélet Az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa táv­iratban fejezte ki köszönetét Kádár Jánosnak, Losonczi Pál­nak és Lázár Györgynek a nagy októberi szocialista for­radalom 63. évfordulója alkal­mából küldött üdvözletekért és jókívánságokért. Dr. Németh Józsefet, ha­zánk új luxemburgi nagyköve­tét, bemutatkozó látogatáson fogadta János luxemburgi nagyherceg és átvette megbí­zólevelét. Fogadta nagyköve­tünket Jacques Poos luxem­burgi külügyminiszter is.

Next

/
Thumbnails
Contents