Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

Já a lakosság és a mesterek kapcsolata Beléptek a megye vérkeringésébe Gazdasági életünk sajátos szférájában a kisiparos-társa­dalomban is eleggé mozgalmas időszaknak nevezik az elmúlt esztendőt. A KIOSZ szervezeti életében többek között olyan kiemelkedő esemény is volt, mint a közelmúltban rendezett rendkívüli országos küldött­gyűlés, ahol elfogadták a szer­vezet üj alap- és fegyelmi működési szabályzatát. Megegyezéssel Mindezt a társadalomban, a gazdaságban bekövetkezett változások tették szükségessé, hosszú távra megteremtve így a KIOSZ érdekvédelmi, gazda­ságszervező, szolgáltató, okta­tó, tanácsadó és mozgalmi fel­adatainak sikeresebb ellátásá­hoz a feltételeket. Noha a szer­vezet fő feladatai nem változ­nak, a kisiparosok fokozott ér­deklődéssel várják a fenti in­tézkedések életbe lépését, de mindenekelőtt az új adózási rendszert. A következményekről még túl korai volna beszélni, de bi­zonyos, hogy a napjainkban tapasztalható negatív jelensé­gek visszaszorulását is remél­hetjük, s az elkövetkező szám­vetések alkalmával talán egy stabilabb, a fejlődés jegyeit magán viselő helyzetről adha­tunk képet. Nálunk például a kívánatosnál nagyobb oda- vissza mozgást lenne jó első­sorban megszüntetni, ami hellyel-közzel állandó létszám mellett megy végbe, de nyil­vánvaló, hogy emögött valami­féle sikertelenségek húzódnak meg. Az okokat hosszadalmas, bonyolult fejtegetések árán tudnánk csak megvilágítani, a végeredményt azonban min­denki tapasztalja. Vegyük szemügyre, mi volt a helyzet idén. Főállásban, munkaviszony­ban és nyugdíjasként jelenleg 369 kisiparos tevékenykedik a városban és vonzáskörzetében. Az idén 45 személynek adtak ipart, ám ezzel szemben 41 esetben megszűnt a tevékeny­ség, így az abszolút gyarapo­dás szinte elenyésző. Eléggé sarkított — noha a szakember- hiány miatt örvendetes válto­zás — az 56 szakmunkástanuló szakmaválasztása, kiknek több mint fele az építőtáborban kezdte meg tanulmányait. Saj­nos' a kihaló szakterületek iránt meg szinte semmi érdek­lődési nincs, csupán a bádogos­iparnak van egyetlen tanulója. Nos, eme felemás helyzetkép bemutatásával kezdte a veze­tőség beszámolóját , Nasz- vadiné Koroknál Katalin, a KlOSZ-titkára is azon a gyűlésen, ahol a város és von­záskörzete kisiparosainak kül­döttei talái&öztak, hogy mér­legre tegyék! megvitassák az elmúlt hónapok szervezeti munkáját. A küldöttgyűlésen Urbán László titkár és Papp Albert, az adóközösség titkára személyében részt vettek a KIOSZ megyei szervezetének képviselői is. Természetesen kendőzetlenül szóba kerültek itt más jelle­gű gondok is. A beszámoló kri­tikusan felszínre hozta például a munkavégzéssel kapcsolatos hiányosságokat. A 85-ös évben 6 alkalommal érkezett panasz a lakosság részéről, de örven­detes, hogy ez a korábbi idő­szakhoz képest javulást jelent, s 2 kivétellel sikerült megegye­zéssel orvosolni a sérelmet. Ebből egyébként az is leszűr­hető, hogy általában véve a lakosság és a mesteremberek kapcsolata jó. De igaz ez a tár­sadalmi szervekkel, intézmé­nyekkel való együttműködés­re is. Az iparhatósággal állan­dó és érdemi a kapcsolattar­tás. Fejlett forma A beszámoló kiemelten fog­lalkozott a szervezeti élettel. Számos városi, megyei rendez­vényt sorolhatnánk fel, ame­lyek híven tükrözik a kisipa­rosok összetartását, tenniaka- rását. A közös feladatok meg­oldásán túl az alapszervezet, a nőbizottság ismétlődő közös programod segítségével a kis­iparé scsaládok összefogására is gondot visel, kiemelkedő ak­tivitást tanúsít e tekintetben a kocséri területi intéző bizott­ság. Érdekes vonása volt e fó­rumnak, hogy az elhangzotta­kat követő hozzászólások szin­te kivétel nélkül a jövővel, a feladatokkal, kilátásokkal fog­lalkoztak. Különösen a nem­sokára életbe lépő új adózási formák kerültek a figyelem fókuszába, ami érthető, hiszen nem mindenki előtt világosak még teljesen ezek a fontos rendelkezések. Papp Albert ennek ürügyén ként szót. igyekezett kézzelfog­hatóvá tenni a három, válasz­tásra kínált adózási szisztémát, amik megalkotását a megvál­tozott életviszonyok tették szükségessé, s egy fejlettebb adóztatási rendszert jelent. Tény, hogy alapos, megfontolt tanulmányozás kell, mielőtt valaki kiválasztja a számára legelőnyösebb formát, de jó helyzetismefet mellett, kellő biztonsággal meg tudja tervez­ni pénzügyi gazdálkodását a kisiparos — foglalta Össze egyébként részletes tájékozta­tását a felszólaló. Szabó Zsófia, a városi ta­nács képviselője elmondta, hogy bár az árutermelésben, szolgáltatásban általában véve jól kielégítik a lakosság igé­nyeit a kisiparosok, az alkat­részgyártásban ez egyelőre még nem tapasztalható. Szük­ség van rá, hogy a kisipari te­vékenységnek ez az ága is fej­lődésnek induljon. Felhívta a figyelmet arra, hogy többen úgy gyakorolják az ipart, hogy erre nincs meg a kellő techni­kai felkészültségük. A szakmai felügyeletnek hatékonyabban kell érvényesülnie e jelensé­gek felszámolása érdekében. Urbán László nagyra értékelte az alapszervezet vezetőségének tevékenységét, újból tolmácsol­ta a megyei vezetés dicséretét. Elmondta, a korábbi évekhez képest jelentős mértékben ja­vult a mozgalmi élet, a körösi kisiparosok bekapcsolódtak a megye vérkeringésébe. Katona Sándor elsőként ajánlott fel társadalmi munkát a KlOSZ-székház és környe­zete tavasszal esedékes végle­ges rendbetételéhez, majd egy egészen más témát érintett hozzászólásában. Sajnálatos állapotnak nevezte, hogy a kis­ipari tevékenységek fontossága ellenére sokan feladják az ipart. A felvetésekre Naszvadiné Koroknai Katalin adott vá­laszt, majd a résztvevők egy­hangúlag elfogadták a vezető­ség beszámolóját, s egyben megválasztották az 1986-ban esedékes választások bizottsá­gainak tagjait. Alapítók Az alapszervezet mindig el­ismeréssel adózik a munkában, mozgalmi életben kiemelkedő tevékenységet folytató kisipa­rosoknak. Alkalom volt most köszönteni G. Nagy Sándorné és Pej János alapítókat, akik­nek a KIOSZ megalakulása 40. évfordulója alkalmából okleve­let adtak át. A szakmunkások képzésében kifejtett eredmé­nyes munkájáért Danczkay Győzőnének, Bánfi Sándornak, a társadalmi munka vonalán szerzett érdemeikért pedig Csengődi Lajosnak, Koselák Józsefnek és Csengődi Dezső­nek szólt az elismerés. Miklay Jenő Ma tanácsülés A városi tanács ma 13 órai kezdettel rendes ülést tart. A napirend előtt Kocsis János­áé tanácselnök előadásában tájékoztató hangzik el a leg­utóbbi tanácsülés óta hozott fontosabb határozatokról, in­tézkedésekről. A testület ez­után beszámolót hallgat meg a végrehajtó bizottság mun­kájáról, majd az egészségügyi együttműködés tapasztalatai­ról, a járóbeteg-ellátás helyze­tének alakulásáról. Továbbá megvitatásra kerül többek kö­zött a településfejlesztési hoz­zájárulással kapcsolatos ta­nácsrendelet-tervezet is. Negyvenegy éve szabad városunk II. Miben állt a szovjet hadse­reg segítsége Nagykőrösön? Elsősorban abban, hogy bizto­sította a lakosság ellátását, óvta élet- és vagyonbiztonsá­gát s ez még békeidőben is nagy dolog, háborúban pedig igazán a legtöbb, amit kaphat az ember. Milliók pusztultak el a háború folyamán és mindnyájunk számára az volt a létkérdés, hogy megérjük-e a háború végét. Egy olyan há­ború végét, amelyben nem­csak a harcoló katonák élete forgott kockán, mint az előző háborúkban, hanem minden emberé: az öregeké éppúgy mint a csecsemőké a bombá­zások miatt. Mégy napig A szovjet hadsereg parancs­noksága saját feladatának te­kintette a lakosság védelmét. S mivel a tanyai lakosság job­ban ki volt szolgáltatva a há­borúval járó kóborló, szökött katonák és huligánok önké­nyének, a városi parancsnok­ság a hadsereg parancsnoksá­gától kellő- számú fegyverest kapott a tanyavilágban garáz- dálkodók felszámolására. A nagykőrösi rendőrség segítsé­gét is kérték, és 10 rendőrt lel is fegyvereztek, akik a ta­nyavilágban ismerősök voltak és mint kalauzok segítettek a szovjet katonáknak. A négy napig tartó akció során kétszáznál több csavar­gót fogtak el és ezzel egy idő­re biztosították a tanyai la­kosság életét és vagyonát. Aztán kifejezte háláját és elismerését a hadsereg főpa­rancsnoksága azzal is, hogy a katonai raktárból a hadsereg politikai őrnagya az idegen eredetű fegyverekből hozzájá­rult a nagykőrösi rendőrség fegyverekkel való ellátásához. A fentebb leírt sikeres akció után átadott nekik öt lőfegy­vert, egy német géppisztolyt, Bodri János őrszemélyzeti pa­rancsnoknak személy szerint egy ismétlőpisztolyt tárral és derékszíjjal. Majd eszükbe jutott, hogy még októbér 28-án a nyilasok elől Hegedűs Ferenc és fia el­ástak 50 darab lőfegyvert. Most azt is elővették és ezzel a nagykőrösi rendőrség fel­fegyverzése megtörtént. Egyenruhájuk már ezt meg­előzően elkészült; a szanaszét elhagyott és beszolgáltatott kincstári anyagból jelentős mennyiségű ruhaanyag jött össze és azokat Vladár Gyula kelmefestő befestette: kék zubbony, fekete nadrág és fe­kete köpeny lett a rendőrök uniformisa, amelyet a helyi szabómesterek közmunka ke­retében a rendőrökre szabtak. Derékszíjakat Erdei Lajos és Iván István szíjgyártó meste­rek készítettek. Irigységgel nézte Így történhetett még, hogy amikor Debrecenből decem­ber 1-én Lengyel rendőr szá­zados négy rendőr kíséretében Nagykőrösre érkezett, hogy tá­jékoztassa a nagykőrösieket a rendőrség szervezéséről, bizo­nyos irigységgel, de elismerés­sel is szemlélte kifogástalan felszerelésüket, létszámukat, mert az ő rendőreinek csak karszalag jelezte rendőr voltu­kat. Mivel Nagykőrösön a tanya- világra is kellett vigyázni, lo­vas rendőrökre is szükség volt. Mindjárt a felszabadulás utáni hetekben összefogdostak kó­bor, beteg lovakat, azokat Tóth Balázs és Vig István a rendőrség kocsisa ki gyógyítot­ta és ficánkoló paripákat ne­XXIX. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1985. DECEMBER 18., SZERDA Egy név, mely sok vitát kavart Remekműveket írtak belőle Attilával baj van, sőt az ..összes Attilákkal” — mond­ják a tájékozottabb emberek, mármint azok. akik belepil­lantottak a magyar helyesírás szabályainak új, 11. kiadásá­ba. Ugyanis az írással fogla- latoskodók eme új törvény- könyve szerint az Attila név írható Atillának is. Tehát úgy, ahogy mondjuk. Mi lesz most — így az aggodalmaskodók — a régi Attilákkal? Nem sokat ér a vélemé­nyem, mégis amondó vagyok, hogy akit már elkönyveltünk Attilának, az íródjék csak ''két t-vel továbbra is. Külön­ben is csak a magyar Attilák lehetnek Atillák, hiszen ez az engedékenység a magyar he­lyesírás szabályaiban lelhető meg. A germán népek mind a mai napig következetesen Attilát írnak, de már a cse­hek vagy a franciák Atillát. Rajongott Itáliáért Máskülönben az Attila név germán eredetét — talán elő­ször és utoljára — éppen egy nagykőrösi férfiú vonta két­ségbe. Az 1857-ben itt szüle­tett Körösi Sándor nyelvész­ről van szó, aki az Attila név fölött elmélkedvén, olasz ere­detére kezdett gyanakodni. Csakhogy ő, s ez az igazság, atillát írt. minthogy a zsinóros mente elnevezését kutatta. Persze eredetileg ez a két szó ugyanaz, de ha a mentéről írunk, mi is csak és csak atil­lát vethetünk papírra. Körösi Sándor igazán nem volt rossz nyelvész, jó, ha megőrizzük emlékezetünkben a nevét. Budenz József és Simo- nyi Zsigmond tanítványa volt az egyetemen, s 1892-ben nem kisebb tekintély, mint Balassa József ajánlotta tagságra a Budapesti Philoloaiai Társa­ságban. Tudásának . jutalma volt, hogy állami ösztöndíjjal utazhatott Rómába olaszul ta­nulni, amely jutalmát kitűnő nyelvtanári munkájával há­lálta meg később. veit belőlük. Míg nyereg nem volt, szőrén ülték meg a lova­kat. De a beszolgáltatott rossz nyeregvázak vas alkat­részeihez Pászti György bog­nármester hamarosan elkészí­tette a hiányzó fa alkatrésze­ket, Iván István szíjgyártó pe­dig bebőrözte a nyergeket és azok olyanok lettek, mint az újak. Kincset érő tavak A véletlen folytán a kigyó­gyított lovak szürkék voltak és így voltak, akik azon tré­fálkoztak a rendőrökkel, hogy biztosan Horthy Miklós kor­mányzót akarják utánozni, aki tudvalévőén „fehér lovon vo­nult be a magyar történelem­be”! De a ló a háború végén olyan kevés volt, hogy 1945 tavaszán a földosztás után a legtöbb parasztember a tava­szi vetés alá saját és család­tagjai kezével ásta fel a szán­tóföldet és bizony nagyon bol­dogok voltak azok, akik a rendőrségitől kölcsönkapták a lovat, hogy felszánthassák a földjüket. S éppen mert na­gyon kevés ló volt. kölcsönló- hoz is csak kevesen jutottak. Nagy érték volt az a sárga csődör is a rendőrség tulajdo­nában, amelyhez távoli vidé­kekről is elhozták a kancákat fedeztetni. Seri András (Folytatjuk) Az Attilával. Attilával kap­csolatos föntebb említett téve­dése is annak tudható be, hogy rajongott Itáliáért, az olasz nyelvért. Meg is raga­dott minden alkalmat, hogy a magyar és az olasz helyesírás és kiejtés rokonságát bizony­gassa. Jeles tanítványok Körösi Sándor attila-el- méletén egy kecskeméti szü­letésű történész, Ballagi Ala­dár verte el a port. Mégpedig kifogástalanul. Érdekesség, hogy Ballagi Aladár unoka­öccse volt annak a Ballagi Károlynak, aki a nagykőrösi gimnázium tanáraként jeles­kedett 1856-tól 1869-ig. Körö­si Sándornak éppen lehetett volna tanára, de nem volt, mert nyelvészünk még gyer­mekéveiben elköltözött innen. — Viszont az unokaöcsnek, tehát Ballagi Aladárnak, há­rom jeles tanítványa is akadt a közelben. Ök hárman. Len­gyel Albert, Oppel Jenő és Sárkány József, a ceglédi Kos­suth Reálgimnázium tanárai, szerkesztettek is egy „Élő ta­nítások” című emlékkönyvet volt professzoruk tiszteletére 1934-ben. Közülük Sárkány Józsefre, a neves Kossuth-ku­tatóra és muzeumigazgátöra emlékszünk leginkább, hiszen nemrég, 1972-ben hunyt el. Nos, Sárkány Józsefék is tisztelték Ballagi Aladárnak Attilával kapcsolatos kutatá­sait, s egy kisded tanulmá­nyát bevették az emlékkönyv­be. Sajnos Ballagi Attila-bib- liográfiáját — nyilván terje­delmi okok miatt — mellőz­niük kellett. Hanem azért a három vá­ros — Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös — valaha volt la­kói közül nem az eddig fel­soroltak kerültek igazán ba­rátságba Attilával, a hunok fejedelmével. Hírlik ugyan, hogy volt egy körösi ember, aki egész vagyont költött At­tila sírjának előtalálására, de most nem róla van szó, ha­nem Arany Jánosról először, és Szász Károlyról másodszor. Arany János megírta Atti­láról a Buda halálát, Szász Károly pedig magyarra for­dította az Attiláról (is) szóló germán hőseposzt, a Nibelung éneket. Űjabb fordítása azóta sincs ennek a műnek. Az igaz­sághoz tartozik, hogy sem Arany, sem Szász nem Nagy­kőrösön fogott hozzá Attila viselt dolgainak megismerésé­hez. Ámbár ki tudja? Lehetsé­ges, hogy beszélgettek ők már itt is a hunokról, s mindket­ten tervezték a nagy munkát. Hiszen tudták, hogy valami­kor hun föld volt ez is. Mi már nem csak tudjuk, hanem bizonyítjuk is, például a tör- teli hun áldozati üsttel, ami azóta találtatott. Befészkelte magát * 1 Nagykőrösi, ceglédi, kecske­méti szempontból mindeneset­re Attilának az a legnagyobb érdeme, hogy sikerült befész­kelnie magát ennyi tudós em­ber gondolataiba, s ebből az akcióból remekművek, s je­les tudományos dolgozatok születtek. Tisztelnünk kell hát Attilát, két t-vel írt germán nevét, amit ilyen formában szentesített a hagyomány. S bizonyos. hogy nem okoz majd zavart, ha a magyar nevet kapó gyerekeket Atilla­ként jegyzi be az anyakönyv­vezető. Farkas Péter ^■■Sporthírek Öregfiúk teremfocirajija A Mészáros János Tsz szak- szervezeti bizottsága, a város­körzeti sportfelügyelőség, va­lamint a Petőfi Sándor Álta­lános Iskola és Diákotthona szervezésében a Petőfi iskola aulájában megkezdődött a nagykőrösi öregfiúk kispályás teremlabdarúgó mérkőzés­sorozat. Deák György köszön­tötte a megjelenteket, majd' ismertette az elmúlt évekhez viszonyítva szigorított kiítás feltételeit. Rekord létszám: 14 csapat nevezett, s két csoport­ban mérkőznek, majd hely­osztók következnek. A nyitány 2x25 perces mérkőzéseire lel­kes hangulatban került sor. Az első csoportban: Pedagó­gusok—Nyársapát 11-7 (5-3). Óriási iram végén a hajrában a nagyobb technika és rutin döntött. Góllövők: Szabó T. (4), Suba (4), Erdey (2) és Aranyos, illetve Károly M. (4). Biró, Labancz és dr. Wi- singer. 21-es Volán—Kőröstetétlen 5-3 (1-2). Küzdelmes össze­csapásban a jobb lövőkészségű csapat a végén kerekedett felül. Gólok: Jeszenszky (2), Horváth A. (2) és Öcsai. ill. Major (3). Konzervgyár—Építők 10-2 (5-0). A konzervesek sokkal jobbak voltak a mezőny leg­idősebbjeinél. Gólszerzők: Tóth F. (5), Patay L. (4) és Tóth L.. ill. Fehér és Kristóf. Az I. csoport állása: 1. Konzervgy 1 1-------10-2 2 2 Pedagógusok 1 1-------11-7 2 3. 21-es Volán 1 1-------­5-3 2 4. Törtei —-----------­0- 0 — 5. Kőröstetétlen 1-------1 3- 5 — 6. Nyársapát 1-------1 7­11 — 7. Építők 1-------1 2­10 — A második csoportban: Tan­gazdaság—Vízmű 5-2 (4-0). Nagyon kemény, de sport­szerű találkozón a jobb győ­zött. Góllövők: Mikonya (3), Pécsi A. és Kalmár S., ill. Horváth Gy. és Kovács Gy. Kereskedők—Toldi 8-1 (4-0). A bemutatkozó új csapat sok­kal jobb volt. Gólok: Varga (4), Kecskés L. (2), Baranyi és Pécsi Z., ill. Szentpéteri. Mészáros Tsz—Kocsér 3-0, játék nélkül, A szomszéd köz­ségiek félórás késéssel érkez­tek, s a tsz-beliek ragaszkod­tak a 2 ponthoz és csak ba­rátságosan játszottak. A II. csoport állása: 1. Kereskedők 2. Tangazdaság 3. Mészáros Tsz 4. Információt. 5 Vízmű 6. Kocsér 7. ToldJ 1 i-----------8-1 2 1 1----------5-2 2 1 1-----------3-0 2 1-----------12-5 — 1----------10-3 — 1-------11-8 — Az első rész további 6 for­dulóját is szombatonként ren­dezik SZERDAI SPORTMŰSOR Kosárlabda. Gödöllő: GEAC II.—Nk. Kgy. Kinizsi, Pest megyei felnőtt női; Kecske­mét: K. Kertészeti Főiskola— -Nk. Kgy. Kinizsi ifi, Bács- Kiskun megyei felnőtt férfi bajnoki mérkőzés* S. Z. uSsn m%sm g^ykflrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents