Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-18 / 296. szám
Já a lakosság és a mesterek kapcsolata Beléptek a megye vérkeringésébe Gazdasági életünk sajátos szférájában a kisiparos-társadalomban is eleggé mozgalmas időszaknak nevezik az elmúlt esztendőt. A KIOSZ szervezeti életében többek között olyan kiemelkedő esemény is volt, mint a közelmúltban rendezett rendkívüli országos küldöttgyűlés, ahol elfogadták a szervezet üj alap- és fegyelmi működési szabályzatát. Megegyezéssel Mindezt a társadalomban, a gazdaságban bekövetkezett változások tették szükségessé, hosszú távra megteremtve így a KIOSZ érdekvédelmi, gazdaságszervező, szolgáltató, oktató, tanácsadó és mozgalmi feladatainak sikeresebb ellátásához a feltételeket. Noha a szervezet fő feladatai nem változnak, a kisiparosok fokozott érdeklődéssel várják a fenti intézkedések életbe lépését, de mindenekelőtt az új adózási rendszert. A következményekről még túl korai volna beszélni, de bizonyos, hogy a napjainkban tapasztalható negatív jelenségek visszaszorulását is remélhetjük, s az elkövetkező számvetések alkalmával talán egy stabilabb, a fejlődés jegyeit magán viselő helyzetről adhatunk képet. Nálunk például a kívánatosnál nagyobb oda- vissza mozgást lenne jó elsősorban megszüntetni, ami hellyel-közzel állandó létszám mellett megy végbe, de nyilvánvaló, hogy emögött valamiféle sikertelenségek húzódnak meg. Az okokat hosszadalmas, bonyolult fejtegetések árán tudnánk csak megvilágítani, a végeredményt azonban mindenki tapasztalja. Vegyük szemügyre, mi volt a helyzet idén. Főállásban, munkaviszonyban és nyugdíjasként jelenleg 369 kisiparos tevékenykedik a városban és vonzáskörzetében. Az idén 45 személynek adtak ipart, ám ezzel szemben 41 esetben megszűnt a tevékenység, így az abszolút gyarapodás szinte elenyésző. Eléggé sarkított — noha a szakember- hiány miatt örvendetes változás — az 56 szakmunkástanuló szakmaválasztása, kiknek több mint fele az építőtáborban kezdte meg tanulmányait. Sajnos' a kihaló szakterületek iránt meg szinte semmi érdeklődési nincs, csupán a bádogosiparnak van egyetlen tanulója. Nos, eme felemás helyzetkép bemutatásával kezdte a vezetőség beszámolóját , Nasz- vadiné Koroknál Katalin, a KlOSZ-titkára is azon a gyűlésen, ahol a város és vonzáskörzete kisiparosainak küldöttei talái&öztak, hogy mérlegre tegyék! megvitassák az elmúlt hónapok szervezeti munkáját. A küldöttgyűlésen Urbán László titkár és Papp Albert, az adóközösség titkára személyében részt vettek a KIOSZ megyei szervezetének képviselői is. Természetesen kendőzetlenül szóba kerültek itt más jellegű gondok is. A beszámoló kritikusan felszínre hozta például a munkavégzéssel kapcsolatos hiányosságokat. A 85-ös évben 6 alkalommal érkezett panasz a lakosság részéről, de örvendetes, hogy ez a korábbi időszakhoz képest javulást jelent, s 2 kivétellel sikerült megegyezéssel orvosolni a sérelmet. Ebből egyébként az is leszűrhető, hogy általában véve a lakosság és a mesteremberek kapcsolata jó. De igaz ez a társadalmi szervekkel, intézményekkel való együttműködésre is. Az iparhatósággal állandó és érdemi a kapcsolattartás. Fejlett forma A beszámoló kiemelten foglalkozott a szervezeti élettel. Számos városi, megyei rendezvényt sorolhatnánk fel, amelyek híven tükrözik a kisiparosok összetartását, tenniaka- rását. A közös feladatok megoldásán túl az alapszervezet, a nőbizottság ismétlődő közös programod segítségével a kisiparé scsaládok összefogására is gondot visel, kiemelkedő aktivitást tanúsít e tekintetben a kocséri területi intéző bizottság. Érdekes vonása volt e fórumnak, hogy az elhangzottakat követő hozzászólások szinte kivétel nélkül a jövővel, a feladatokkal, kilátásokkal foglalkoztak. Különösen a nemsokára életbe lépő új adózási formák kerültek a figyelem fókuszába, ami érthető, hiszen nem mindenki előtt világosak még teljesen ezek a fontos rendelkezések. Papp Albert ennek ürügyén ként szót. igyekezett kézzelfoghatóvá tenni a három, választásra kínált adózási szisztémát, amik megalkotását a megváltozott életviszonyok tették szükségessé, s egy fejlettebb adóztatási rendszert jelent. Tény, hogy alapos, megfontolt tanulmányozás kell, mielőtt valaki kiválasztja a számára legelőnyösebb formát, de jó helyzetismefet mellett, kellő biztonsággal meg tudja tervezni pénzügyi gazdálkodását a kisiparos — foglalta Össze egyébként részletes tájékoztatását a felszólaló. Szabó Zsófia, a városi tanács képviselője elmondta, hogy bár az árutermelésben, szolgáltatásban általában véve jól kielégítik a lakosság igényeit a kisiparosok, az alkatrészgyártásban ez egyelőre még nem tapasztalható. Szükség van rá, hogy a kisipari tevékenységnek ez az ága is fejlődésnek induljon. Felhívta a figyelmet arra, hogy többen úgy gyakorolják az ipart, hogy erre nincs meg a kellő technikai felkészültségük. A szakmai felügyeletnek hatékonyabban kell érvényesülnie e jelenségek felszámolása érdekében. Urbán László nagyra értékelte az alapszervezet vezetőségének tevékenységét, újból tolmácsolta a megyei vezetés dicséretét. Elmondta, a korábbi évekhez képest jelentős mértékben javult a mozgalmi élet, a körösi kisiparosok bekapcsolódtak a megye vérkeringésébe. Katona Sándor elsőként ajánlott fel társadalmi munkát a KlOSZ-székház és környezete tavasszal esedékes végleges rendbetételéhez, majd egy egészen más témát érintett hozzászólásában. Sajnálatos állapotnak nevezte, hogy a kisipari tevékenységek fontossága ellenére sokan feladják az ipart. A felvetésekre Naszvadiné Koroknai Katalin adott választ, majd a résztvevők egyhangúlag elfogadták a vezetőség beszámolóját, s egyben megválasztották az 1986-ban esedékes választások bizottságainak tagjait. Alapítók Az alapszervezet mindig elismeréssel adózik a munkában, mozgalmi életben kiemelkedő tevékenységet folytató kisiparosoknak. Alkalom volt most köszönteni G. Nagy Sándorné és Pej János alapítókat, akiknek a KIOSZ megalakulása 40. évfordulója alkalmából oklevelet adtak át. A szakmunkások képzésében kifejtett eredményes munkájáért Danczkay Győzőnének, Bánfi Sándornak, a társadalmi munka vonalán szerzett érdemeikért pedig Csengődi Lajosnak, Koselák Józsefnek és Csengődi Dezsőnek szólt az elismerés. Miklay Jenő Ma tanácsülés A városi tanács ma 13 órai kezdettel rendes ülést tart. A napirend előtt Kocsis Jánosáé tanácselnök előadásában tájékoztató hangzik el a legutóbbi tanácsülés óta hozott fontosabb határozatokról, intézkedésekről. A testület ezután beszámolót hallgat meg a végrehajtó bizottság munkájáról, majd az egészségügyi együttműködés tapasztalatairól, a járóbeteg-ellátás helyzetének alakulásáról. Továbbá megvitatásra kerül többek között a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos tanácsrendelet-tervezet is. Negyvenegy éve szabad városunk II. Miben állt a szovjet hadsereg segítsége Nagykőrösön? Elsősorban abban, hogy biztosította a lakosság ellátását, óvta élet- és vagyonbiztonságát s ez még békeidőben is nagy dolog, háborúban pedig igazán a legtöbb, amit kaphat az ember. Milliók pusztultak el a háború folyamán és mindnyájunk számára az volt a létkérdés, hogy megérjük-e a háború végét. Egy olyan háború végét, amelyben nemcsak a harcoló katonák élete forgott kockán, mint az előző háborúkban, hanem minden emberé: az öregeké éppúgy mint a csecsemőké a bombázások miatt. Mégy napig A szovjet hadsereg parancsnoksága saját feladatának tekintette a lakosság védelmét. S mivel a tanyai lakosság jobban ki volt szolgáltatva a háborúval járó kóborló, szökött katonák és huligánok önkényének, a városi parancsnokság a hadsereg parancsnokságától kellő- számú fegyverest kapott a tanyavilágban garáz- dálkodók felszámolására. A nagykőrösi rendőrség segítségét is kérték, és 10 rendőrt lel is fegyvereztek, akik a tanyavilágban ismerősök voltak és mint kalauzok segítettek a szovjet katonáknak. A négy napig tartó akció során kétszáznál több csavargót fogtak el és ezzel egy időre biztosították a tanyai lakosság életét és vagyonát. Aztán kifejezte háláját és elismerését a hadsereg főparancsnoksága azzal is, hogy a katonai raktárból a hadsereg politikai őrnagya az idegen eredetű fegyverekből hozzájárult a nagykőrösi rendőrség fegyverekkel való ellátásához. A fentebb leírt sikeres akció után átadott nekik öt lőfegyvert, egy német géppisztolyt, Bodri János őrszemélyzeti parancsnoknak személy szerint egy ismétlőpisztolyt tárral és derékszíjjal. Majd eszükbe jutott, hogy még októbér 28-án a nyilasok elől Hegedűs Ferenc és fia elástak 50 darab lőfegyvert. Most azt is elővették és ezzel a nagykőrösi rendőrség felfegyverzése megtörtént. Egyenruhájuk már ezt megelőzően elkészült; a szanaszét elhagyott és beszolgáltatott kincstári anyagból jelentős mennyiségű ruhaanyag jött össze és azokat Vladár Gyula kelmefestő befestette: kék zubbony, fekete nadrág és fekete köpeny lett a rendőrök uniformisa, amelyet a helyi szabómesterek közmunka keretében a rendőrökre szabtak. Derékszíjakat Erdei Lajos és Iván István szíjgyártó mesterek készítettek. Irigységgel nézte Így történhetett még, hogy amikor Debrecenből december 1-én Lengyel rendőr százados négy rendőr kíséretében Nagykőrösre érkezett, hogy tájékoztassa a nagykőrösieket a rendőrség szervezéséről, bizonyos irigységgel, de elismeréssel is szemlélte kifogástalan felszerelésüket, létszámukat, mert az ő rendőreinek csak karszalag jelezte rendőr voltukat. Mivel Nagykőrösön a tanya- világra is kellett vigyázni, lovas rendőrökre is szükség volt. Mindjárt a felszabadulás utáni hetekben összefogdostak kóbor, beteg lovakat, azokat Tóth Balázs és Vig István a rendőrség kocsisa ki gyógyította és ficánkoló paripákat neXXIX. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1985. DECEMBER 18., SZERDA Egy név, mely sok vitát kavart Remekműveket írtak belőle Attilával baj van, sőt az ..összes Attilákkal” — mondják a tájékozottabb emberek, mármint azok. akik belepillantottak a magyar helyesírás szabályainak új, 11. kiadásába. Ugyanis az írással fogla- latoskodók eme új törvény- könyve szerint az Attila név írható Atillának is. Tehát úgy, ahogy mondjuk. Mi lesz most — így az aggodalmaskodók — a régi Attilákkal? Nem sokat ér a véleményem, mégis amondó vagyok, hogy akit már elkönyveltünk Attilának, az íródjék csak ''két t-vel továbbra is. Különben is csak a magyar Attilák lehetnek Atillák, hiszen ez az engedékenység a magyar helyesírás szabályaiban lelhető meg. A germán népek mind a mai napig következetesen Attilát írnak, de már a csehek vagy a franciák Atillát. Rajongott Itáliáért Máskülönben az Attila név germán eredetét — talán először és utoljára — éppen egy nagykőrösi férfiú vonta kétségbe. Az 1857-ben itt született Körösi Sándor nyelvészről van szó, aki az Attila név fölött elmélkedvén, olasz eredetére kezdett gyanakodni. Csakhogy ő, s ez az igazság, atillát írt. minthogy a zsinóros mente elnevezését kutatta. Persze eredetileg ez a két szó ugyanaz, de ha a mentéről írunk, mi is csak és csak atillát vethetünk papírra. Körösi Sándor igazán nem volt rossz nyelvész, jó, ha megőrizzük emlékezetünkben a nevét. Budenz József és Simo- nyi Zsigmond tanítványa volt az egyetemen, s 1892-ben nem kisebb tekintély, mint Balassa József ajánlotta tagságra a Budapesti Philoloaiai Társaságban. Tudásának . jutalma volt, hogy állami ösztöndíjjal utazhatott Rómába olaszul tanulni, amely jutalmát kitűnő nyelvtanári munkájával hálálta meg később. veit belőlük. Míg nyereg nem volt, szőrén ülték meg a lovakat. De a beszolgáltatott rossz nyeregvázak vas alkatrészeihez Pászti György bognármester hamarosan elkészítette a hiányzó fa alkatrészeket, Iván István szíjgyártó pedig bebőrözte a nyergeket és azok olyanok lettek, mint az újak. Kincset érő tavak A véletlen folytán a kigyógyított lovak szürkék voltak és így voltak, akik azon tréfálkoztak a rendőrökkel, hogy biztosan Horthy Miklós kormányzót akarják utánozni, aki tudvalévőén „fehér lovon vonult be a magyar történelembe”! De a ló a háború végén olyan kevés volt, hogy 1945 tavaszán a földosztás után a legtöbb parasztember a tavaszi vetés alá saját és családtagjai kezével ásta fel a szántóföldet és bizony nagyon boldogok voltak azok, akik a rendőrségitől kölcsönkapták a lovat, hogy felszánthassák a földjüket. S éppen mert nagyon kevés ló volt. kölcsönló- hoz is csak kevesen jutottak. Nagy érték volt az a sárga csődör is a rendőrség tulajdonában, amelyhez távoli vidékekről is elhozták a kancákat fedeztetni. Seri András (Folytatjuk) Az Attilával. Attilával kapcsolatos föntebb említett tévedése is annak tudható be, hogy rajongott Itáliáért, az olasz nyelvért. Meg is ragadott minden alkalmat, hogy a magyar és az olasz helyesírás és kiejtés rokonságát bizonygassa. Jeles tanítványok Körösi Sándor attila-el- méletén egy kecskeméti születésű történész, Ballagi Aladár verte el a port. Mégpedig kifogástalanul. Érdekesség, hogy Ballagi Aladár unokaöccse volt annak a Ballagi Károlynak, aki a nagykőrösi gimnázium tanáraként jeleskedett 1856-tól 1869-ig. Körösi Sándornak éppen lehetett volna tanára, de nem volt, mert nyelvészünk még gyermekéveiben elköltözött innen. — Viszont az unokaöcsnek, tehát Ballagi Aladárnak, három jeles tanítványa is akadt a közelben. Ök hárman. Lengyel Albert, Oppel Jenő és Sárkány József, a ceglédi Kossuth Reálgimnázium tanárai, szerkesztettek is egy „Élő tanítások” című emlékkönyvet volt professzoruk tiszteletére 1934-ben. Közülük Sárkány Józsefre, a neves Kossuth-kutatóra és muzeumigazgátöra emlékszünk leginkább, hiszen nemrég, 1972-ben hunyt el. Nos, Sárkány Józsefék is tisztelték Ballagi Aladárnak Attilával kapcsolatos kutatásait, s egy kisded tanulmányát bevették az emlékkönyvbe. Sajnos Ballagi Attila-bib- liográfiáját — nyilván terjedelmi okok miatt — mellőzniük kellett. Hanem azért a három város — Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös — valaha volt lakói közül nem az eddig felsoroltak kerültek igazán barátságba Attilával, a hunok fejedelmével. Hírlik ugyan, hogy volt egy körösi ember, aki egész vagyont költött Attila sírjának előtalálására, de most nem róla van szó, hanem Arany Jánosról először, és Szász Károlyról másodszor. Arany János megírta Attiláról a Buda halálát, Szász Károly pedig magyarra fordította az Attiláról (is) szóló germán hőseposzt, a Nibelung éneket. Űjabb fordítása azóta sincs ennek a műnek. Az igazsághoz tartozik, hogy sem Arany, sem Szász nem Nagykőrösön fogott hozzá Attila viselt dolgainak megismeréséhez. Ámbár ki tudja? Lehetséges, hogy beszélgettek ők már itt is a hunokról, s mindketten tervezték a nagy munkát. Hiszen tudták, hogy valamikor hun föld volt ez is. Mi már nem csak tudjuk, hanem bizonyítjuk is, például a tör- teli hun áldozati üsttel, ami azóta találtatott. Befészkelte magát * 1 Nagykőrösi, ceglédi, kecskeméti szempontból mindenesetre Attilának az a legnagyobb érdeme, hogy sikerült befészkelnie magát ennyi tudós ember gondolataiba, s ebből az akcióból remekművek, s jeles tudományos dolgozatok születtek. Tisztelnünk kell hát Attilát, két t-vel írt germán nevét, amit ilyen formában szentesített a hagyomány. S bizonyos. hogy nem okoz majd zavart, ha a magyar nevet kapó gyerekeket Atillaként jegyzi be az anyakönyvvezető. Farkas Péter ^■■Sporthírek Öregfiúk teremfocirajija A Mészáros János Tsz szak- szervezeti bizottsága, a városkörzeti sportfelügyelőség, valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola és Diákotthona szervezésében a Petőfi iskola aulájában megkezdődött a nagykőrösi öregfiúk kispályás teremlabdarúgó mérkőzéssorozat. Deák György köszöntötte a megjelenteket, majd' ismertette az elmúlt évekhez viszonyítva szigorított kiítás feltételeit. Rekord létszám: 14 csapat nevezett, s két csoportban mérkőznek, majd helyosztók következnek. A nyitány 2x25 perces mérkőzéseire lelkes hangulatban került sor. Az első csoportban: Pedagógusok—Nyársapát 11-7 (5-3). Óriási iram végén a hajrában a nagyobb technika és rutin döntött. Góllövők: Szabó T. (4), Suba (4), Erdey (2) és Aranyos, illetve Károly M. (4). Biró, Labancz és dr. Wi- singer. 21-es Volán—Kőröstetétlen 5-3 (1-2). Küzdelmes összecsapásban a jobb lövőkészségű csapat a végén kerekedett felül. Gólok: Jeszenszky (2), Horváth A. (2) és Öcsai. ill. Major (3). Konzervgyár—Építők 10-2 (5-0). A konzervesek sokkal jobbak voltak a mezőny legidősebbjeinél. Gólszerzők: Tóth F. (5), Patay L. (4) és Tóth L.. ill. Fehér és Kristóf. Az I. csoport állása: 1. Konzervgy 1 1-------10-2 2 2 Pedagógusok 1 1-------11-7 2 3. 21-es Volán 1 1-------5-3 2 4. Törtei —-----------0- 0 — 5. Kőröstetétlen 1-------1 3- 5 — 6. Nyársapát 1-------1 711 — 7. Építők 1-------1 210 — A második csoportban: Tangazdaság—Vízmű 5-2 (4-0). Nagyon kemény, de sportszerű találkozón a jobb győzött. Góllövők: Mikonya (3), Pécsi A. és Kalmár S., ill. Horváth Gy. és Kovács Gy. Kereskedők—Toldi 8-1 (4-0). A bemutatkozó új csapat sokkal jobb volt. Gólok: Varga (4), Kecskés L. (2), Baranyi és Pécsi Z., ill. Szentpéteri. Mészáros Tsz—Kocsér 3-0, játék nélkül, A szomszéd községiek félórás késéssel érkeztek, s a tsz-beliek ragaszkodtak a 2 ponthoz és csak barátságosan játszottak. A II. csoport állása: 1. Kereskedők 2. Tangazdaság 3. Mészáros Tsz 4. Információt. 5 Vízmű 6. Kocsér 7. ToldJ 1 i-----------8-1 2 1 1----------5-2 2 1 1-----------3-0 2 1-----------12-5 — 1----------10-3 — 1-------11-8 — Az első rész további 6 fordulóját is szombatonként rendezik SZERDAI SPORTMŰSOR Kosárlabda. Gödöllő: GEAC II.—Nk. Kgy. Kinizsi, Pest megyei felnőtt női; Kecskemét: K. Kertészeti Főiskola— -Nk. Kgy. Kinizsi ifi, Bács- Kiskun megyei felnőtt férfi bajnoki mérkőzés* S. Z. uSsn m%sm g^ykflrösi Hírlap)
