Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

1985. DECEMBER 16., HÉTFŐ ^iírítm 5 Egyelőre még nincs hivatalos válasz Washington várja Gorbacsovot Az amerikai kormány azt javasolja, hogy Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára június közepén tegyen látogatást az Egyesült Államokban. A The Washington Post va­sárnap azt jelentette, hogy az amerikai fél szeretné, ha Gorbacsov egy hetet töltene az országban és a washingto­ni hivatalos tárgyalások mel­lett látogatást tenne Kalifor­niában is. Szovjet részről egyelőre nem adtak végleges választ a javaslatra, de meg­fontolás tárgyává teszik azt — írja a lap. A javasolt időpontig a gen­fi szovjet—amerikai leszere­lési tárgyalásokon még két fordulót tartanak, s Washing­tonban úgy vélik, főként a második fordulóban nyílik esély előrelépésre. Bár a lap által idézett amerikai hivata­los személyek nem várnak addig érdemi megállapodást a két ország között egyetlen fontosabb leszerelési témában sem. lehetségesnek tartják, hogy „a két vezető megegyez­het néhány olyan konkrét lé­pésben, ami túlmegy a genfi csúcstalálkozón elhangzott, a fegyverzet-ellenőrzést általá­nosságban támogató kijelen­téseken”. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának döntése Új minisztereket neveztek ki A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szom­baton pénzügyminiszterré ne­vezte ki Borisz Gosztyevet, akinek elődje, Vaszilij Garbu­zov ez óv novemberében hunyt el. Borisz Gosztyev 1927-ben születttt. Képzettségére nézve mérnök-közgazdász. Mérnök­ként egy moszkvai cipőgyár­ban kezdett dolgozni, majd volt a könnyűipari miniszté­rium, az állami tervbizottság és az SZKP KB munkatársa. Miniszteri kinevezése előtt ez év augusztusától az SZKP KB közgazdasági osztályátve­zette. Mihail Scsadovot, a Szovjet­unió szénbányászati miniszte­rének eddigi első helyettesét nevezte ki szénbányászati mi­niszterré a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége. Borisz Bratcsenkót, a korábbi minisztert egészségi állapota miatti nyugdíjba vonulása kapcsán ugyanakkor felmen­tették a tárca vezetőjének funkciójából.. Mihail Scsadov 1927-ben születeti, bányamérnök, több mint 35 éve tevékenykedik a szénbányászatban. Tárinagé- pészként kezdett dolgozni, ké­sőbb főmérnök, bányaigazgató, majd a kelet-szibériai szénbá­nyászati egyesülés vezérigaz­gatója lett. 1977-től volt a szénbányászati miniszter he­lyettese, 1931-től , első helyet­tese. Kizárás, felmentések és kinevezések Személyi változások az SIKP-ban A Tadzsiik Kommunista Párt Központi Bizottságának szombati ülésén felmentették tisztségéből Rahman Nabije- vet, a központi bizottság el­ső titkárát, mert megromlott egészségi állapotára való te­kintettel nyugállományba vo­nul. Helyére Kahar Mahka- movot, a Tadzsik SZSZK Mi­nisztertanácsának elnökét vá­lasztották meg. Személyi változások voltak a Kazah Kommunista Párt élén is. Felmentették megbízatása alól K. K. Kazibajevet, a Ka­zah KP KB titkárát, a KB irodájának tagját, aki más munkahelyre kerül át. A KB titkárává választották Z. K. Kamaligyenovot, a Kazah SZSZK Alilambiztonsági- Bi­zottságának elnökét. A KB- iroda tagjává nevezték ki Sz. M. Mukasevet, a köztár­saság legfelsőbb tanácsa el­nökségiének elnökét. A tanácskozáson a KB-iro- dia további két tagját is fel­mentették eddig viselt tiszt­ségéből1: B. A. Asimov nyug­állományba vonult. K. M. Auhagyijev pedig más meg­bízatásit kap. Kizárták az SZKP tagjai közül A. D. Kojcsumanovot, az aima-atai város.] pártbi­zottság volt első’ titkárát, ön­életrajzi adatainak meghatni sítása, szerénytelen magatar tás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt. VENDÉGÜNK: GEORGE SHULTZ KÜLÜGYMINISZTER George Pratt Shultz, a7. Amerikai Egye­sült Államok kül­ügyminisztere 1920. december 13-án szü­letett New York­ban. Egyetemi ta­nulmányait 1942-ben a Princeton Egyete­men fejezte be. 1946-tól tizenegy éven át a Massachusetts Institute of Tech­nology (MIT) taná­ra, egyidejűleg az iparszervezés pro­fesszora volt, s ugyanebben a mi­nőségben működött 1957 és 1968 között a chicagói egyete­men. 1955—56-ban megszakította tanári pályáját és vezető közgaz­dászként tevékenykedett az elnö­ki gazdasági tanácsadók tanácsá­ban. George Shultz 1969-től a Nixon- kormány munkaügyi minisztere­ként, majd a szövetségi igazga­tási és költségvetési hivatal igaz­gatójaként dolgozott. 1972-ben pénzügyminiszter, s ezt a funk­cióját is megtart­va, Nixon elnök gazdasági főtanács­adója lett. 1974-től 1982-ig a Stanford Egyetemen a gazdaságszervezés professzoraként ok­tatott. 1974-től 1981- ig alelnökként, majd 1981—82-ben mint a cég elnöke vezette az Egyesült Államok legnagyobb építő­ipari vállalatát, a kaliforniai Bechtel Corporationt. Az elnökválasztási kampány során, 1380-ban Ronald Reagan gazdasági tanácsadója, majd — Reagan meg­választását követően — az elnök gazdaságpolitikai tanácsadó tes­tületének vezetője volt. Az Egyesült Államok diplomá­ciájának vezetője 1982 júliusában vette át a külügyi tárca irányí­tását. George Shultz számos gazda­sági témájú könyv és cikk szer­zőiéként is hírnevet szerzett. Ceausescu fogadta az amerikai diplomácia vezetőjét Rövid látogatás Romániában A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó mindkét fél számára hasznos volt, mert realista helyzetmegítélés alap­ján értelmes párbeszéd folyt — állapította meg George Shultz amerikai külügymi­niszter szombaton este Nyu- gat-Berlinben mondott beszé­dében. Ezt követően rövid látoga­tásra vasárnap délelőtt Bu­karestbe érkezett George Shultz, aki vendéglátóival a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi élet kérdéseiről tárgyalt. Európai körútja ke­retében Shultz mintegy öt órát töltött a román fővárosban, ahonnan Budapestre utazott tovább. Előbb Ilié Vaduva külügy­miniszterrel folytatott megbe­szélést. Nicolae Ceausescu, azRSZK elnöke fogadta George Shultz külügyminisztert, -aki átádta neki Ronald Reagan elnök üzenetét. Az ezt követő meg­beszélésen a kétoldalú kap­Nir.cs magyarázat a katasztrófára Megvizsgálták a Nem adott magyarázatot a csütörtöki repülőszerencsét­lenség okára a kanadai Gan­der repülőtere ■ mellett lezu­hant amerikai repülőgép fe­kete doboza. A repülési ada­tokat, illetve a beszélgetése­ket rögzítő berendezések ugyanis súlyosan megsérültek a hatalmas robbanás követ­keztében. A robbanás erejére jellemző, hogy az óriás gép törzse apró darabokra sza­kadt szét a becsapódásinál1, s szinte egyetlen része sem ma­radt egyben. A robbanás ere­je a szakértők szerint azért volt ilyen nagy, mert a gé­pet frissen töltötték fel mint­egy ötven tonna üzemanyag­gal. Az amerikai katonák holt­testét azonosítás céljából egy amerikai légitámaszpontra szállítják. A katonák a 101. légiszállítású hadosztályhoz A HÉTEN VÁRHATÓ ESEMÉNYEK A hírügynökségek előrejelzésein bizony már meglátszik az év vége közelsége: két napra semmit sem tartalmaz a prog­nózis, a többi napokon sem túlságosan bő a kínálat. HÉTFŐ: pótlólag megrende­zik a törvényhozási választá­sokat India „válságövezeté­ben”, Asszamban. A szövetsé­gi államban korábban azért nem lehetett — India más ré­szeihez hasonlóan — megren­dezni a szavazást, mert a bangladesi bevándorlók elleni erőszakos cselekedeteik több száz halálos áldozatot követel- t©Ic KEDD: a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának rendkívüli ülésszaka kezdődik Moszkvában. A miniszterelnö­ki szintű tanácskozás során a tagállamok képviselői aláírják a KGST 2000-ig szóló műsza­ki; technikai és tudományos tevékenységével, az ez irányú együttműködés kérdéseivel foglalkozó programot SZERDA: újabb útjára 'in­dul a Columbia. Az amerikai űrrepülőgép eddigi program­jaiban jelentős szerepet ját­szottak a Pentagon megrende­lésére végzett kísérletek, illet­ve a pályára állítási feladatok. PENTEKEN; Stockholmban lezárul az európai bizalom-, biztonságerősítő intézkedések­kel és leszereléssel foglalkozó értekezlet nyolcadik üléssza­ka. A részt vevő harmincöt európai és észak-amerikai ál­lam képviselői — bár van bi­zonyos haladás — nem kerül­tek sokkal közelebb a megál­lapodáshoz — talán majd a kilencedik fordulón, 1986-ban... SZOMBAT: Athénban befe­jeződik az európai államok kulturális fesztiválja. A jú­nius 21-én kezdődött féléves monstre-rendezvénysorozat célja a jobb megértés, a köl­csönös bizalom erősítése volt. tartoztak. A hadosztály köz­pontjában hétfőn gyászünnep­séget tartanak. csőlátókról és nemzetköz' kér­désekről tárgyaltak. A tárgyalások egyik központi témája a legnagyobb kedvezmény elvének problé­maköre. Románia 1975-ben kapta meg a megkülönbözte- tésmentes kereskedelmet biz­tosító státust az Egyesült Ál­lamoktól. Szó volt a kétolda­lú kereskedelem alakulásáról. Az Egyesült Államok és Ro­mánia kereskedelme 1983-ban 733,4 millió dollárt tett ki, a kétoldalú csere 1984-ben már elérte az 1.2 milliárd dollárt, s ebből 974 millió dollár ro­mán export volt, főként kő­olajipari termékek. Idén to­vább nőtt a kétoldalú csere volumene, s ezzel egy időben a román aktívum is. Ameri­kai becslésiek szerint Romá­nia a legnagyobb kedvezmény elvonása - esetén mintegy fél- miiUiérd dollár bevételtől es­ne el. A nemzetközi kérdé­sekkel összefüggésben George Shultz ismertette az Egyesült Államok álláspontját a nem­zetközi helyzet és a kétolda­lú kapcsolatok témakörében. Tárgyalásai befejeztével tar­tott sajtóértekezletén George Shultz nyíltnak és őszintének nevezte a megbeszéléseket, s elmondta, hogy Nicolae Ceau- sescuval „minden fontos nem­zetközi és kétoldalú problémát megvitatott”. Tv-figyéTo Lombik. Még huszonnégy órát sem kellett várniuk azok­nak, akik miután megtekin­tették a Vihar a lombikban című cseh—magyar tévéi 11- rnet, szerették volna újra lát­ni, hogy milyen is egy igazi csehszlovák — az 1960-as, 1970-es éveikben világhírre emelkedett — mozi. Vladimir Párái vegyigyári szerelmes­kedéseit Mihályfy Sándor ren­dezéséiben és átiratában ugyanis szerdán este vetítet­ték, míg a Szigorúan ellenőr­zött vonatokat, ezt a számos díjjal koszorúzott .remeklést csütörtökön kora délutánra jelezte a heti program. Hogy tényleg élt-e valaki az összevetés kiváló alkalmával, persze nem tudni, ám olyan előfizetőik, ákifc míg Kállai Ferencék meg Moór Marian­nák sete-suta love storyjait bámulták, s közben egy-egy valódi Prágában rögzített for­gatmányra gondoltaik, nos, ilyen méricskélek bizonyára számosán akadtak. Hogy milyen észrevételeket lehetett tenni e párhuzamba állítás során? Mindenekelőtt azt tapasztalhattuk, hogy an­nak a szürkén-szürke mikro­világnak a Duna-parti ihle- tettségú bemutatása koránt­sem olyan nyomasztóan egy­hangú, színészileg olyan töké­letesen összecsiszölt. A mi já­tékosaink, szokásukhoz híven, ebien a fojtogató hétköznapi- ságba-n is megpróbáltak csil- logni-villogni, tehát — ellen­tétben csehszlovák kollégáik­kal — nem tudtak lemondani arról, hogy elő ne adják egy- egy jól bevált magánszámu- kat. Ettől a privát igyekezettől aztán kifordult önmagából a mindenféle kielégítettségnek ez az ábrázolata, és sikamló- sa-bb, illetőleg unalmas epizó­dokra hullott szét. Letörlődött róla a kisszerűségnek. a szü­letett butaságnak, a rutinos középszernek mindent bebo­rító, ólomszürke hamva. Igen, az volt ebben a meg- magyarí-tatt laboránsa koket tálasban, irodai kifigyelgetés- ben, üzengetésben a legzaiva robb, hogy a szereplők kép­telennek bizonyultak egysé­gesen korlátoltnak, csapatos­tul bugyutának mutatkozni. Nem találták el azt a — leg­jobb értelemben értett — mo­dort, amely Gáspár Sándor Standájának. néhány -remek percét jellemezte, és amely al­kalmanként Kállai Ferenc Adajában is fel-feltünedezett, és amely — tanú erre sok-solk olvasó — Vladimir Párái írá­saiban elsőrendűen van jelen. Így aztán csak kísérlet ma­radt'ez a kísérlet, dacára an­nak, hogy Mihályfvék nem restelltek 'elutazni az északi szomszéd országba, hogy ott, úgymond, eredeti helyszínen rögzítsék az epizódokat, kezd­ve az utcai óra lefotografálá- sától, s befejezve az ütött-iko- pott — turistaútjainkról jól is­mert — kicsi vili am osolk, lát- tatásáig. Ezek a külsőségek azonban nem lényegültek át a mű belső erényeivé. Fön­tebb szó volt már róla, miért nem... Közmegegyezés. A most le­zárult népfrontkongresszus előha-ngjákénit mutatták be a Közmegegyezés című doku­mentum!ilmet. Igazán méltó volt ez a múltidézés, ez a iké- pes-hangois politikatörténet a jeles közéleti eseményhez, hi­szen készítői dicséretes ala­possággal tárták elénk a nép­front eszméjének megszületé­sét, majd kii-tereibéllyesedésé- nek újabb és újabb nelkilen- dülési szákaszait. Mint televíziós vállalkozás mindenekelőtt azért sikerült pompásan, mert sok-sok fil­mes dokumentum jelent meg a rendelkezésre álló szűk egy órában a képernyőn, és eze­ket a híradórészleteket min­dig akkor váltotta fel egy-egy magyarázó, méltató monológ, amikor arra leginkább szük­ség volt. Ezek a nyilatkozatok pedig egyszerre voltak embe­rien szubjektivek, illetve tu­dományosan tárgyilagosak. Ami viszont a Közmegegye­zés fő-fő értékeként érdemli ki a nézők dicséretét, az a konszenzus eszméjének teljes, európai távlatú — g így világ- történelmi — bemutatása. Mindazt tehát, ami e vezér­elv jegyében nálunk történt, úgy kísérhettük nyomon, hogy közben-ikiöziban más országok népeiinék hasonló törekvései­ről is tudomást szerezhettünk. Bizony így kellene ezt más hasonló esetben Is tenni. Akácz László Az Ország-Világ sorozatban Hátizsákkal a Himalájáig VILÁGOT LÁTNI mindig izgalmas. Hát még úgy, hogy két fiatal fogja magát, becsomagol egy-egy hátizsá­kot, hátára veszi, és felfedező út­ra indul vele, úgy, hogy nem tudja, holnap hol virrad rá, milyen ka­landban lesz része, nem is sejti, hogy útját majd többméteres hó torlaszolja el, dörzsölt bennszülöttek masszírozás közben ellopják a pénztárcáját, s egyéb meglepetések érik. Mégis megy, mert világot látni, embereket megismerni csábító. Gams Judit és Salamon András me­részet gondolva vágtak néki Ázsiának. Kevés pénzük lévén, elhatározták, hogy gyalog, autóbusszal, vonattal, helyi vi­cinálissal, repülőgéppel, autóval és sza­márfogattal, úgy, ahogy lehet, de eljut­nak a Himalájáig. A merészebb való­színűleg András volt. aki kezdeményez­te az utat, aki a látottakat papírra ve­tette, az Judit. Bár együttes élményü­ket írták meg, de a szövegből kitetszik, hogy a női lélek finomsága szűrt át nem egy élményt. Érdekes ez a könyv, azért is, mert nincs benne semmi pro­tokoll, két ember őszinte vallomása egy nem mindennapi, egy megismételhetet­len utazásról. A Kossuth Kiadó szerkesztőit dicséri, hogy felismerték a kéziratban az olvas­mányt, az izgalmas, szinte regénybe il­lő történetet, s az Ország-Világ soro­zatban helyet adtak a két fiatal mun­kájának. A szép kivitelű könyvnek az értékét csak növeli az egy ív terjedel­mű színes fotókból álló képösszeállí­tás. A ragyogó képeket is a szerzőik -ké­szítették, művészi kivitelben, jó tech­nikai érzékkel. A KÖTETET az ember nem tudja le­tenni, amíg el nem olvassa. Érdekesek a tájak, a települések, a sivatag végte­len szürkesége, az égbe nyúló hósip- kás hegyek látványa, a város nyüzsgé­se, forgása, az emberek sokasága és sokszínűsége. S még izgalmasabb, hogy nem lehet tudni, hagy a kötet követ­kező lapján mi vár az utazóikra, mi­lyen élményben lesz része az olvasó­nak. Ez nemcsak azért van, mert ka­landos útleírást böngészünk, hanem azért is. mert a szerzők naigyon lelke­sen, világos mondatokban foglalták egybe mondanivalójukat. Salamon András már ismerte Közel- Keletet, mielőtt útnak indultak volna. Gams Judit még nem. Salamon And­rás annyira ecsetelte előtte szépségét, hogy ő is nekivágott a nem minden­napi kalandnak. Sikerült ép bőrrel, si­mán megúszniuk, és egy életre szóló él­ménnyel hazatérniük, és élményüket ebiben a könyvben megosztani olva­sóikkal. Hogyan lett Andrásból beduin? Ezzel Indítják a könyvet, s mindez történik Jordánia déli részén, ahol egy beduin- tábor közelében nomádokkal ismerke­dett meg Sálamon András már koráb­ban. Hogy aztán Isztambulon át csak­nem tízezer kilométeres utat megtéve eljussanak a Himalájáig. Miközben el­beszélik. hogy milyen kalandosan ér­keztek meg Isztambulba, hogyan jár­ták be a várost, megtudjuk, hogy mi­lyen is a Tofcapi szeráj. Aki már volt ebben a szultáni mesebeli várban, az is elárnul, hogy ez a két fiatal hogyan fe­dezi fel újra a rejtett szépséget, az Ezeregyéjszaka meséit. S milyen szé­pen vissza tudják adni a látottalkat... A második udvar árnyas cédrusait, öles platánjait hóbunda borítja — írják, hogy aztán elmeséljék azt a gyönyörű­séget, amit láttak. EZUTÁN Perzsia következett. Az az Irán, amelyről a politikai eseményék (kivételéivel vajmi kevés jut el hozzánk. Pedig ez a nagy ország éli a maga éle­tét, s az iszlám vallása szerint alakít­ja, formálja napjait. Teherán hatalmas, modern város, ezért is volt számukra furcsa az iszlám kötöttség. S még na­gyobb volt a kontraszt, hogy keresztül­utaztak az agyagfalvákon, s látták a mélységes nyomorúságot, szegénységet. Pakisztán, majd India, az a mesés bi­rodalom következett. A Rámájána szülőföld je tele csodáikkal, istenekkel és a kasztrendszer rej teliméivel. Itt még dívik a lélekvándorlás, és pompában terpeszkedik a buddhizmus, amelynek tanítása szerint az ember eljut az örök üdvösségig. Jártak a szikhek között, róluk mos­tanában napi hírekben sokat hallunk, nagyon érdekes velük — szembetalál­kozni. Nagyon találó és igaz képet fes­tenek erről a birodalmi nagyságú fű­szerországról, tarka, sokszínű és sok­nyelvű világról. Hasonló elevenséggel és jó érzékkel számolnak be a Gangesz és a Brah­maputra közötti Nepálról, a pagodák, szentélyek országáról. Nepál fővárosá­ban az utazó úgy érzi, hogy visszacsöp­pen a XVI. századiba. Szűk, zegzugos sikátorok, roskatag házak, iimamalmo- kat pörgető emberek, keleti színfoltok jellemzik. A SZERZŐKNEK sikerült eljutniuk Dardzsilingbe is, ahol Körösi-Csoma Sándor élt, dolgozott. Elzarándokoltak sírjához, és megkoszorúzták fekete márvány emlékművét. Az emlékmű egyik tábláján aranyozott betűikikel ez a szöveg olvasható: Körösi-Csoma Sán­dor magyar tudós 1784—1842 nyugszik itt. Az egész világnak: a keleti nyelv- tudomány alapvető nagysága, nekünk, honfitársainak még: a hazaszeretet és a tudós önfeláldozás örök példája. Nemzetének bölcsőjét kereste és maga sírját találta itt — de halhatatlansá­gát is. Ha csak erről hoztak volna híradást, már nem fáradtaik volna hiába, de a szerzők igazi, irodalmi értékű riport- könyvet tettek le az olvasók asztalára. Gáli Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents