Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

Csokoládéval díszítik Készül a finom dobostorta díszítése a Nagykőrös és Vidéke Áfész cukrászati üzemében. Átlagosan mintegy negyvenféle finomabbnál finomabb sütemény készül az itt dolgozó tíz cukrász kezemunkája nyomán. Cseh Mária cukrász — ké­pünkön — nagy szakértelemmel nyomja rá a csokoládés dí­szítést a tortára Kancsóvszki János felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 19S3. DECEMBER 14., SZOMBAT Sport, szórakozás, szenvedély Külföldi vadászokat is fogadnak Szép versek Találkozás Bárányi Ferenc­cel. Ez a címe annak a ren­dezvénynek, amely december 16-án, 13 órai kezdettel lesz a művelődési központ emeleti dísztermében. A versek sze­relmeseinek lehetőségük lesz soliszemközt beszélgetni a népszerű kortárs költővel, és Kassai Franciska előadómű­vész tolmácsolásában meghall­gathatjuk legszebb verseit _ A műsorra szóló belépője­gyek a művelődési központ emeleti irodájában válthatók. Nagykőrös három vadász- társaságában — a Nagyerdei, a Szabadság és a Kinizsi va­dásztársaságban — 40—40 fő­nyi taggal összesen százhúszan hódolnak a réges-régi szenve­délynek. Most, az esztendő végén egy ízig-vérdg vadász- emberrel, a Nagyerdei Vadász- társaság elnökével, Bicsyk Sándorral volt alkalmam be­szélgetni, aki a Gépgyártó és Szolgáltató íjzári Szövetkezet egyik vezető munkatársa. Kutat fúrtak Nyilatkozatában először is kegyelettel szólt a Nagyerdei Vadásztársaság nemrégiben elhunyt vadászmesteréről, Ka- ray Ambrusról, akivel együtt dolgozott, s akinek nagy érde­mei vannak a társaság len­dületes fejlődésében. A szín­Szeretik kedvességéért, tisztelik fáradhatatlanságáért Még soha nem láttam pihenni Nem tudom, ki hogy van vele, én örökös dilemmában vagyok amiatt, hogy nehezen tudom eldönteni, hol van az az életkori határvonal, amitől felfelé már néninek vagy bá­csinak illik szólítanom ember­társaimat. Nehéz ügy, hiszen ki tudja, vajon nem sértő­dik-e meg miatta az illető. Az újság hasábjain meg főleg nem tanácsos valakiről is megerősíteni, bizony elszalad­tak az évei. Persze más a helyzet, ha régi ismerősről van szó, így aztán bízom benne, hogy Pa­rázs Sándorné sem neheztel most rám, ha kimondom: ne­kem mindig Piroska néni ma­rad. Pedig jogosan tiltakoz­hatna ellene, hiszen a mindig vidám, fiatalos, fürge mozgá­sú asszonyra sehogy nem il­lik ez a kissé bizalmas jelző. Ám hiába volna minden el­lenvetése, érveinél súlyosab­baknak bizonyulnának az én indítékaim, például az a tény, hogy amikor én még apró kö­lyök voltam, ő már családos anya. Ilyen régi keletű a mi ismeretségünk, sőt nem túl­zás, jóformán minden áldott nap találkoztunk valahol. Egyszer a lakótelepen, más­szor valamelyik utcán, vagy éppen ottthonában köszön na­gyot az emberre. Mert Piros­ka nénit ritkán lehet megelőz­ni a tiszteletadásban. De azt hiszem, a korai kelésben is kevesen vennék fel vele a ver­senyt. Amikor még igazak ál­mát alussza a város, ő már útra készülődik, s 5 óra. fél 6 körül már javában dolgozik odabent a postán. Egyszer alkalmam volt szemügyre venni e korai tény­kedést. Alig látszott ki a fris­sen érkezett temérdek napi- és hetilap közül. Kézbesítőtár­sai s a pavilonok újságáru­sai tőle vették át a gondosan osztályozott küldeményeket. Csak miután mindenkit ellá­tott, kapta kézbe súlyos cso­magját. hogy aztán „örökjáró” biciklijén áttekinthetetlen kacskaringót bejárva minden házhoz elvigye a világ leg­frissebb híreit. A másik érdekesség, ami so­ha nem fér a fejembe, Piros­ka nénit még soha nem lát­tam pihenni. Csendes vasár­nap délután volt, amikor meg­látogattam Béke utcai ottho­nukban gondolván, most az egyszer ráér egy kicsit beszél­getni. Bár szívesen fogadott, de rögtön láttam, most is ezer a dolga. A kis szoba asztalán közegekben sorakozó előfize­tési kartonok kitöltésével, elő­készítésével volt elfoglalva, no, és Sanyival, a kis unoká­jával, aki minduntalan „segí­teni” akart az irományok ren­dezgetésében. Mintha csak megérezte volna, mi jár az eszemben, gyorsan mentege­tőzésbe fogott. — Nem mondom, találnék magamnak kellemesebb el­foglaltságot is, de tudja, hogy van az, hét közben rengeteg más dolga akad az embernek idehaza. Különben is ritkán adódik ilyen sürgős munka, éppen most esedékes, hogy új nyugtákat kezdjünk, aztán két évig ezzel sem lesz gond ... Kíváncsian nézegetem a kötegeket, csak kapásból vagy 30-féle, más-más színű, fajtá­jú kartont számolok össze, s ebből azonnal megállapítom, hogy a X. kerület lakóinak eléggé változatos az olvasói ízlésük, igényük. A napi 660 —670 újság között, amit Pa­rázs Sándornénak szét kell körzetében hordania, pontosan 597 Pest Megyei Hírlap van. Ügy látszik, az ő területén is ez a legkelendőbb olvasniva­ló. Vajon a kézbesítő szerint mi a magyarázata? — Általában véve aprólé­kosnak, választékosnak ítélik meg ezt az újságot, de köztu­dott. hogy az olvasók többsé­ge elsősorban a Nagykőrösi Hírlap kedvéért járatja. Ez érthető, hiszen a helyi ese­mények mindenkit élénken foglalkoztának. Persze na­gyon lényeges, mennyire nap­rakész, gazdag az információ- tömeg, és az sem mindegy, hogyan tálalják. Nos, én úgy tapasztalom, az olvasók elé­gedettek. s túlbecslés nélkül modhatom, színvonalasnak tartják lakóhelyük újságját. Mutatja ezt a példányszám alakulása az idén több mint száz előfizetőt sikerült meg­nyernünk. Egyébként a ter­jesztési kampányban a nagy­kőrösi postahivatal érte el idén a megyében a legjobb eredményt. Ami azt illeti, a sajtó mun­kásának igazán jólestek e di­csérő szavak, elhallgatta vol­na napestig, szívesen időzött volna még a megkezdett gon­dolatnál, de nem akart önző­nek látszani. Annál is inkább, mert az elismerés éppúgy megilleti azt a 14 belterületi kézbesítőt, akik reggelente nyakukba veszik a várost, hogy idejében az otthonokba jusson az olvasnivaló. Parázs Sándorné napjában több mint 20 kilométert hagy maga mögött, mire termetes táskájából kifogy az utolsó új­ság is, övé a legnagyobb kör­zet, s bizony dél felé jár az idő, mire f áradtan, olykor áz­va, fázva hazaérkezik. Ami­kor meg eljön a díjbeszedés ideje, úgyszólván meg sem áll egész nap. Menet közben, zacskóból ebédel, és sötét es­te van, mire végre becsuk­hatja maga mögött a tormá­si ház kapuját. — Első látásra imponálónak tűnik a mi munkánk, sokakat csábít a gondolat, hogy szabad az egész délután, de hogy mennyire lányálom ez. csak az tudja, aki már éveket a posta szolgálatában töltött el. Nem is tolonganak hozzánk, most is éppen csak ki van a létszámunk, de akik kitartot­tak, mind becsületes, szorgal­mas, egymás iránt segítőkész asszonyok. Bár a munkahely megad minden tőle telhetőt, hogy könnyítsen az életün­kön, e kollektív mentalitást nem nélkülözhetnénk. Közel 19 esztendeje, hogy Parázs Sándorné a posta dol­gozója lett. Évek óta a kézbe­sítők Absolon Sarolta brigád­jának vezetője. Munkatársai már el sem tudnának mást képzelni a kollektíva élén. Szeretik kedvességéért, tisztelik fáradhatatlanságáért. Ugyan­így vélekednek vezetői is, de főleg az olvasók, akik öröm­mel értesültek a minap, hogy Piroska nénit a sajtónap al­kalmából a Pest Megyei Hír­lap terjesztésében tanúsított kiváló munkájáért kitünte­tésben részesítették. iií — Nem tagadom, nagyon jólesett, hogy rám is gondol­tak, de leginkább annak, hogy mások is osztoztak örömöm­ben. Ami igaz, igaz. jóba va­gyok én mindenkivel, nincs is okom panaszkodni senkire. Egy idős házaspár azt mond­ta egyszer: „Tudja, Piroska, magát mi úgy szeretjük, mint­ha gyerekünk lenne.” Minden fáradságért kárpótolnak ezek a szavak. Csak az a baj. hogy eltelik néhány év, és én is nyugdíjba vonulok. Most még fel sem tudom fogni, hogy le­szek képes megmaradni oda­haza ... Miklay Jenő vonal emelkedésében nagy szerepe van a vadetetés meg­szervezésének, a vadászházak gondozásának, a munkagépek- icel való ellátásnak, sőt a va­dak vízellátásának is. Ugyan­is a környék annyira kiszá­radt, hogy kutakat kellett fu- ratni. Az idén választottak újabb öt évre intézőbizottságot, amelynek Erdei Károly titkár, Csikós Ambrus vadászmester, Bárkai Mihály ,és Nagy Fe­renc gazdasági felelősök a tagjai. A bevétel legnagyobb részét a külföldi vendégvadászok ál­tal fizetett díj adja. Ezek a vendégek szívesen jönnek a barátságos, vendéglátó Nagy­kőrösre vadászni. Az idén tíz vendég több napot töltött itt Ausztriából és az NSZK- ból. A tagok által lőtt vadak jelentékeny részét eladják a MAVAD-nak. Egy-egy vadász így évente csak 35—40 kilo­grammot kap belőle. A Nagy­erdei Vadásztársaság vérfris­sítésre való külföldi eladás­ra, élő nyulat nem fogat, mert azt az erdőben nehéz volna megvalósítani. Kis fácánok A főleg szabad területen vadászó Szabadság és Kinizsi vadásztársaság tagjai, minden évben befognak 200—200 nyu­lat, amelyet a külföldiek jól megfizetnek, darabonként 800 forintot adnak érte. A kiadások a vadak téli ete­tésére szolgáló takarmányok beszerzéséből, az őrök és al­kalmazottak munkabéréből, a minden évben szétosztásra kerülő kis fácánok nevelésé­ből, és egyéb költségekből adódnak. A Nagyerdei Vadásztársa­ságnak két vadászháza van. Az egyik a Nagyerdőben, amelynek megalapítói közül már csak Csikai Pál, Pallai József és Szalui Balázs élnek. A másik a Szarvas-féle szőlő­ben levő kastélyszsrű vadász­ház, ahol az éves közgyűlést és a többször megrendezésre kerülő vacsorákat és összejö­veteleket tartják. Régi tagok A nagyerdő vadászai éven­te 200 őzet. 20—25 dámvadat, 30—35 vaddisznót. 160 nyulat és 300 fácánt lőnek ki, A vadásztársaságok taglét- zámát a vadászterületek nagy­ságával hangolták össze. A fegyver, a kellékek és az öl­tözék magas költségei ellené­re többen szeretnének tagok lenni. Új tagot csak régi tag halála esetén vesznek fel, s a közgyűlés csak tagjelöltet vesz előjegyzésbe. Kopa László Opt kaptak a használtért A kereskedelmi vállalatok újabban nagyobb önállóságot engednek meg a kereskedők­nek az üzletek vezetésében. Ezt a lehetőséget érdekes mó­don szociális juttatásra is felhasználta a Pest Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 2203-as számú nagy­kőrösi férfi-, női és gyermek- konfekciós boltjának vezetője, Bartha Györgyné; Néhány héttel ezelőtt ki­íratta a bolt kirakataiba, hogy 400 forintot en^ed azoknak a felső férfi- vagy női kabátot vásárlóknak a kabát árából, akik megunt, használt kabát­jukat cserébe az üzletben hagyják. Ä csereakció során 169 ka­bát gyűlt össze a boltban a kitűzött határidőre. Ekkor Bartha Györgyné a még hasz­nálható kabátokat kiválogat­ta, kitisztíttatta és 45 darabot odaajándékozott a helybeli szociális otthon lakóinak. A megmaradt 124 kabátot pedig elküldte a helybeli Rákóczi iskolának azzal, hogy azokat az iskola tanulóival küldjék ki a MÉH-telepre eladásra, és a kapott pénzt az iskola út­törőcsapata kirándulásaira, és a csapat fejlesztésére használ­ják fel. Ebben a boltban a múlt években már volt hasonló vá­sárlásra buzdító, sikeres ak­ció, de akkor a 1 cserekabáto­kat el kellett küldeni a válla­lathoz, amely azokat értéke­sítette. A bolt humánus akciójához azt hiszem, nem kívánkozik további kommentár. K. L. Apátián nemzedék A városi tanács vb művelő­dési, egészségügyi és sport­osztálya, valamint a TIT nagykőrösi szervezete 19S5. de­cember 18-án (hétfőn) 18 óra­kor rendezi a TIT értelmisé­gi klub összejövetelét, a klub állandó helyiségében. (Hősök tere 4. szám alatt, a levéltári előadóteremben.) Ez alkalom­ból dr. Kardos György igaz­gató főorvost látják vendégül. Most is meglehetősen sokakat érdeklő téma kerül terítékre, nevezetesen az apátián nem­zedékek deviáns magatartásá­ról folyik majd értő beszélge­tés. A rendező szervek szere­tettel várják az érdeklődő közönséget. Életveszélyes! A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a Mészáros János Mgtsz Baraesi úti per- metlékeverő üzemének villa­mosítására új 21) kV-os légve­zetéket és transzformátorál­lomást létesít. Az új létesít­ményt az áramszolgáltató vál­lalat a kivitelezés ütemének megfelelően 1986. január 3-tól feszültség alá helyezi. Ettől kedve a létesítmény megköze­lítése, érintése életveszélyes és tilos! Visszavették az eszpresszót A Nagykőrös és Vidéke Áfész a múlt években szerző­déses bérletbe adta a Kőrisfa eszpresszót Boda Tibor ceglé­di lakosnak. Most a szerződé­ses viszony megszűnt, s a szö­vetkezet újra házi kezelésbe vette a cukrászdát, amelynek vezetésével Kovács Gyulánét bízta meg, aki évek óta he­lyettes vezetője volt az Áfész Központi Éttermének, s ahon­nan új munkahelyére vele ment most Bűz György fel­szolgáló is. Beszéltünk Kovács Gyulá- néval, aki elmondta terveit. A cukrászdát szeretné újra a családok és a fiatalság barát­ságos, kedvelt, szolid szórako­zóhelyévé tenni. Állandó ki­állítást tart az Áfész cukrá­szati üzemének készítményei­ből. Friss szendvicsekkel, jó feketekávéval és forró teával várja a vendégeket. Kedvelt turmix, üdítő és egyéb italo­kat szolgál fel. Péntekenként diszkóműsorokat is rendeznek majd. Az ellenfél pályáján is jobbak Az 1985/86-os tanévi megyei diák labdarúgó-bajnokság déli csoportjában az ősz végén a következők történtek kö­rösi vonatkozásban. Idegenben. Nk. Gimnázium —Monori Gimnázium 3-0 (2-0); a körösiek ellenfelük otthonában is jobbak voltak. Gólszerzők: Sz. Tóth, Kakuk és Kozma. Ceglédi Szakmun­kásképző—Nk. Toldi DSK 2-0 (0-0); hatvan percig 0-0-ra állt a mérkőzés és a pályavá­lasztók azután kerekedtek fe­lül. Az Ifjúsági sporttelepen. Nk. Gimnázium—Nk. Toldi 2- 1 (1-0); a mezőnyben egyenlő felek küzdelmét a gólképesebb gárda nyerte. Gólok: Sipos és Szűcs, illetve Szabó. Nk. Szakmunkásképző —Monori Szakmunkásképző 3- 1 (1-0); a nagy hidegben a helyiek jobbak voltak; góllö- vők: Vikor (2) és Eszes. Az Nk. Szakmunkásképző— Monori Gimnázium, a Mono­ri Szakmunkásképző—Nk. Gimnázium és az Nk. Toldi— Ceglédi Mezőgazdasági DSK mérkőzések elmaradtak, illet­ve a mély talaj és a tornaci­pőben való játék miatt közös megegyezéssel tavaszra ha­lasztották. Tornászok A férfi utánpótlás területi tornásabajnokságot Kiskun­halason rendezték. A serdülő II. osztályban 26-an mutatták be gyakorlataikat, közöttük az Nk. Kgy. Kinizsi három fia­talja is. Nőttek a követelmé­nyek. Az igen erős mezőny­ben Podhorszki Róbert a to­vábbjutást jelentő kilencedik helyen végzett. Sebestyén András pedig tizedik és Józsa Sándor tizenegyedik lett. Az első napon az előírt, a má­sodikon szabadon választott gyakorlatokat mutattak be a részt vevő fiatalok. Szombati sportműsor Kosárlabda. Cegléd: megyei ifjúsági és serdülő KISZ-es vándorkuna-viadal. Labdarúgás. Petőfi iskolai tornacsarnok, 12 óra: Törtei— Pedagógusok, 13: Vízmű— Toldi, 14: Kocsér—Tangazda­ság, 15: Információtechnika— Mészáros Tsz, 16: Nyársapát— Kőröstetétlen, 17: 21-es Volán —Építők, kispályás öregfiúk teremkupa-mérkőzés. Cegléd, városi tornacsarnok, 13.45: Ceglédi—'VSE—Nk. Kgy. Ki­nizsi, 16.35: Nagykátai Vörös Meteor—Nk. Kgy. Kinizsi, megyei egyesületi teremtorna- mérkőzés. Vasárnap sportműsor Asztalitenisz. Sportotthon, 10 óra: Nk. Kgy. Kinizsi II.— Örbottyánd KSK és Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Űrbottyáni KSK ifi, megyei férfi csapatbajno­ki mérkőzés. Cegléd: Gödöllői SC I.—Nk. Kgy. Kinizsi, Gö­döllői SC II.—Nk. Kgy. Kini­zsi, Ferihegy SE (Vecsés) I.— Nk. Kgy. Kinizsi és Ferihegy SE II.—Nk. Kgy, Kinizsi, me­gyei serdülő csapatbaj nőid mérkőzés. Kosárlabda. Gödöllő: GEAC —Nk. Kgy. Kinizsi, NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi EiSrlO

Next

/
Thumbnails
Contents