Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 293. SZÁM 1985. DECEMBER 14., SZOMBAT Egyengetik az útját Éég nem értele meg a feltételek A Kézgép cnáSlésalási törekvései A szülő és a gyermek kapcsolata — jóllehet nem mindig felhőtlen — nélkülözhetetlen kötelék mindaddig, amíg a család sarja meg nem érett az önállóságra. A szabad életnek tudvalévőén sok buktatója van, éppen ezért hosszú ideig elkél a segítő kéz. Jól ismerik ezt a példázatot a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyáregységében is, ahol az alapítók kereken harmincöt éves mólra tekintenek Vissza. Számvetés Azon a bizonyos alapítólevélen még úgy szerepeltek, mint Mélyépítőipari Munka- eszközjavító Vállalat. Ügy látszik, a felsőbbségek maguk sem voltak megelégedve a név- választással, mert többszöri átkeresztelés után, vállalati összevonások révén 1971-ben vették fel jelenlegi elnevezésüket. A gyárbeliek azt vallják, hogy a legszebb időszakuk a 60-as évek voltak, egészen az összevonásig. Igaz, azt sem tagadják, hogy a fellendülő útépítés meggyorsította a fejlődésüket. Fennállásuk első húsz évében 32 önálló gyártmányt hoztak létre, amelynek jelentős része szériában készült. Ezek egyike a C—25-Ös aszfaltkeverő telep, amely az aszfaltútépítést a modern technika színvonalára emelte. Az összevonás óta 11 új termék valósult meg, közülük 6 teljesen függetlenül a vállalati elképzelésektől. Alkotói a ceglédi gyár dolgozói. A kedvezőtlen beruházási és műszaki fejlesztési elképzelések miatt új technológiára szinte alig tettek szert. Ez az oka, hogy a szerszámgéppark majd’ háromnegyed része értékét tekintve a nullával egyenlő. Ugyanakkor az exportmunkák megkívánta elengedhetetlen mértékben bővült és cserélődött is az eszközállomány. Figyelemre méltó az az életképesség, amely- lyel a gyári gárda segíteni próbált önmagán, gyártóeszközeik egy részét maga tervezve és állítva elő, s ezzel termelékenyebbé téve a munkát. Tizenöt éve központi hatáskörbe került a munkavállalás, az anyagellátás, a műszaki fejlesztés, a közgazdasági és számviteli tevékenység irányítása. Ceglédi kezdeményezésre csak az idén kaptak engedélyt az anyagosztály _ és a munkavállalás önállósítására. A központi hatáskör továbbra is csorbítatlan az export, a kiemelt minisztériumi megbízatások és a jelentősebb belső fejlesztés terén. A gyáregység önállóan gazdálkodó, mérlegkészítésre kötelezett egysége a vállalatnak. Feladatait közp ontilag és testületileg jóváhagyott terv alapján kell teljesítenie. E szerint 1985-ben 450 milliós árbevételt és 60 millió forint tiszta nyereséget kell felmutatniuk. Bár a ceglédi gyáregység a fontolva haladók táborába tartozik, az önállósulás lehetőségeivel mostanában többet foglalkoznak. Szinte az összevonás napjától téma ez náluk, csak mostanában felerősödött az igény. A kiváltó okok közé sorolják a fejlesztés és a beruházás számukra kedvezőtlen irányát. A ceglédiek bérszínvonala jelentősen elmarad a budapesti irányítású területektől. Gondok vannak a belső kooperációval. Ellentmondás feszül az alkatrész-kereskedelem és a szolgáltató tevékenység érdekeltsége között. Mindezeket figyelembe véve tárgyalták meg a témát a vállalat vezetőivel, számba véve a gyáregység önállóvá válásának lehetőségeit. Mindennel számot vetve látniuk kellett, hogy erre csak akkor lenne reális lehetőségük, ha Cegléd visszakapná és 1988-ban kezdett és a Vol- vóra épülő kooperációs gép- és alkatrész-kereskedelmi tevékenységet. A vállalati vezetés olyan gazdasági számítást állított össze, amely e tevékenységi kör átadását nem tartalmazta. így viszont — a kereskedelmi nyereség nélkül — a gyáregység gazdálkodása nem rentábilis. A különválás esetén a mostani 60 millió forintos haszon helyett csak 45,8 millióra számíthatnának, ez viszont semmiféle fejlesztést nem tenne lehetővé. Ahhoz, hogy ne következzen be törés, szükség van a jelenlegi eredményre. A vállalat az idén tízmillió forint beruházási hitelt vett fel és további 46 millió forint átvételének lehetőségét biztosította a Varitrak eszköz- hordozó kifejlesztéséhez. Erre azért van szükség, mert az útépítőipar további gépesítésére a következő években sem kínálkozik kellő fedezet, ezért önálló vállalati kezdeményezés alapján megpróbálja megoldani a mezőgazdaság közép- kategóriájú traktorigényének kielégítését az új típus kifejlesztésével. A prototípus elkészült, és Cegléd számára válhat gyátmánnyá a jövőben. Elébe mehetnek Az export kedvezőtlen nye- reségvonzatát ellensúlyozhatja a gép- és alkatrész-kereskedelem, mert csak így érhetik el a tervezett nyereséget. Kritikus kérdés továbbá a forgóalapok és -eszközök szétválasztása, mert ez Ceglédet sújtaná a kereskedelmi tevékenység nélkül. Az állóeszközöknél azt kell figyelembe venni, hogy városunkban működik a kísérleti műhely, az alkatrész- és gépkereskedelem. A hitelpolitika szempontjából a pénzügyi helyzet kiegyensúlyozott, nincsenek fizetési nehézségek, a törlesztések pontosak. Hasznos Iahet Nemrégen a párt városi végrehajtó bizottsága foglalkozott a KÖZGÉP önállósulási lehetőségeivel. Ott állapították meg, hogy a jelenlegi bonyolult gazdasági helyzetben egy országos viszonylatban jól funkcionáló vállalat esetében nehéz kimondani, hogy feltétlenül kedvezőbb valamennyi egység részére az önállóság. A vállalati működésből adódóan egyes területek mindig valamilyen előnyt élveznek a többi rovására. A feltételek még nem értek meg az önállósulásra, de továbbra is napirenden kell tartani a kérdést, hiszen a hetedik ötéves terv ezt döntően befolyásolhatja. A gazdasági fellendülés, a beruházásipoliti- ka változása erősítheti a gyáregység profiljának kialakulását. Ennek érdekében, a gazdálkodás korszerűsítésével, a hatékonyság és az eredményesség javítására kéll törekedni. Differenciált bérezéssel, új bérformák bevezetésével és a belső munkaerő-tartalékok kihasználásával juthatnak előbbre. A fejlesztési és beruházási forrásokat csak a hatékonyságtól függően szabad felhasználni. Az export gazdaságosságát figyelembe véve növelhetik esetleg vállalásaikat. Tovább kell korszerűsíteni a gyáregység szervezeti rendszerét. Hasznos lehet a javító-szolgáltató tevékenységbe új csehszlovák és lengyel géptípusok felvétele. Türelmes, megalapozott felkészüléssel kell egyengetni az önállósulás útját. Tamasi Tamás Volt egy gázriadó Ka elszakad a mellékvezeték Ami bizonyos: december 6- án 13 óra körül a Széchenyi úton, éppen az óvodával szemközt a PVCSV 5. számú építésvezetőségének munkagépe átszakította az út alatt futó gerincvezetékből kiágazó csatlakozó vezetéket. Mintegy 20 percen át ömlött a gáz. Semmiféle személyi sérülés nem történt. A PVCSV művezetője a ki- hajtogatott helyszínrajzza! támasztotta alá, hogy a T1GÁZ ceglédi kirendeltsége nem jelölte be számukra ezt a csatlakozó vezetéket. Mert ha bejelöli, nyilván nem keletkezhet baj. A TIGÁZ ceglédi kirendeltségének vezetőhelyettese szerint nem ők húzták be a helyszínrajz jeleit. Bár igaz, hogy a PVCSV kért tőlük szakfelügyeletet a munka egész időtartamára, de — minthogy nem mindennap kell jelen lenniük —, péntekre, december 6-ra nem kértek szakembert. Ha kértek volna, nyilván nincs meg a baj. Ráadásul szabály, hogy a gerincvezetéktől kétméteres távolságon belül földmunkákat géppel végezni nem lehet. Kézzel igen. Márpedig a csőszakadás közvetlenül a gerincvezeték közelében volt. Az eddig megállapítható kár 6—8 ezer forint, de ennél jóval több az elszökött gáz értéke. Kit terhel a felelősség? Széchenyi úti óvoda, december 6., 13 óra. Fülek dobhártyáját roncsoló robaj fúródik keresztül az ablaküvegeken. Az agy parányi barázdáit horzsolja, áthasít az idegeken. Egyre elviselhe- tetlenebbül erősödik. Az ágyakon csöppségek alszanak. Alig ereszkedtek le a szendergés kötélhágcsóin. Forgolódnak, de tudatukig nem jut el a pokoli zaj. A függönyök mögött értet- len, bosszankodó arcok fordulnak egymáshoz. Csinos óvónő ugrik fel egy üres ágyra, és kitekint. — Mit csinálnak ezek az emberek? Hogy altassam így el a gyerekeket? Ketten kiszaladnak az utcára. Izgatottan térnek visz- sza. — A földgéppel megrongálták a vezetéket, ömlik a gáz, azért van a robaj. Már értesítették a szerelőket. Az óvoda vezetője azonnal riasztja a tűzoltókat, és elrendeli az áramtalanítást. Egy-két perc, és megérkeznek a gázszerelők és a tűzoltók, akik biztosítják a környéket. Az akciót vezető parancsnok elrendeli, hogy a veszély miatt mindenki hagyja el az épületet, a lehető leggyorsabban. Az óvónők és a daduskák a termekbe sietnek. Aggódnak, óm senki nem esik pánikba. A gyerekek semmit sem értenek ebből a hirtelen ébreszt- getésből. A nagyobbak maguk öltözködnek. Azt nem sejtik, hogy miért ilyen sürgős. A kicsiknek nem megy egyedül. A tűzriadó szerint két kapun kell elhagyni az óvodát, de erre most nincs lehetőség, hisz a sérülés épp a gazdasági bejáratnál történt. A kis kila- koltatottak és kísérőik a főkapun távoznak, gyorsan és fegyelmezetten. Nem tervezett séta a Malomtó-szél felé. A szerelők elzárják a főcsapot. A sétának a parancsnok vet véget. A veszély elmúlt, vissza lehet térni. Nem következett be tragédia. Hála a gyors közbeavatkozásnak. Kitűnőre vizsgáztak a tűzoltók, gázszerelők, óvónők, daduskák, és a történtekről mit sem tudó gyerekek. Volt egy gázriadó. V. S.—F. F. Sertéshizlaló’uiak Újabb minőségi felár Az utóbbi hónapokban a szerződéses sertéshizlalásokkal kapcsolatosan különféle hírek terjedtek el, többek között, hogy az átvett sertések árát csak részben fizetik ki. A megállapított minőségi felárat csak a sertés levágása, a hússertés minőségi vizsgálatának eredménye szerint adja majd meg a vállalat, ami sok termelőt a hizlalást szerződések megkötése tekintetében gondolkodóba ejtett. Éppen ezért elmentünk a PENOMAH ceglédi gyára fel- vásárlási és állatforgalmi ki- rendeltségének az irodájába, amelyben egy év óta Hau Károly agrármérnök Hegedűs Zoltán szakmérnökkel dolgozik. Hau Károly szívesen fogadott bennüket, s elmondta, hogy kialakították a szerződéses sertésátvételi árakat, a mennyiségi felárakat, és zavartalanul folynak a szerződéskötések. Az alapárak és az átvételi súlykategóriák a következők: 95—120 kg között: 39,30 Ft; 121—140 kg között 34.00 Ft; 140 kg felett 32,50 Ft; 170 kg felett ugyancsak 32,50 Ft kilogrammonként. Ha a kistermelő legalább 20, a szerződéses feltételeknek megfelelő hízott sertést ad át, kilogrammonként egy forint felárra jogosult, amelynek fele a megbízott nagyüzemé. Ha a kistermelő az ÁHV-val közvetlen szerződéses kapcsolatban áll, a megfelelő hízott sertésért, az átadott darabszámtól függetlenül, megkapja az 50 filléres mennyiségi felárat. Minőségi felár jár a 90— 120 kilogrammos, szerződéses feltételeknek megfelelő, fehér színű, hús- és húsjellegű sertések után, kilogrammonként 1,20 forint. Időszaki felár fizethető az első negyedévre leszerződött és ténylegesen átadott sertések után, kg-onként egy forint. Űjabb minőségi felár is életbe lépett. Azok a kistermelők, akik a hizlalási szerződéskötéskor kérik sertéseik vágás utáni minősítését, a jelenlegi minősítési mutatók szerint az I. osztályú sertések után (élő nettó kilogrammonként) 2,10, a II. osztályúak után 1,20 és a III. osztályúak után 60 fillér további minőségi felárat kapnak. Áki jófajta hússertést gondosan hizlal, feltétlen kérje ezt a kedvezményt is. K. Lr. Folytatódik a teremtorna Eseményekben gazdag a tornacsarnok szombati műsora. Az érdeklődők reggel kilenc órától előbb kispályás labdarúgó-mérkőzéseket, majd este hat órától nemzetközi férfi kézilabda-találkozót nézhetnek végig. Délelőtt 9 órától tart a Pest megyei kispályás labdarúgóteremtorna ceglédi csoportjának második játéknapja. Egy hete jól rajtoltak a ceglédiek, Tessék kényelmesen elhelyezkedni, meséket mondok. Első mese. Történik az Öperenciás-tengeren túl, de még kicsivel innen a 4-es műúton, sőt a kockaköves Pesti úton is, ami a városi tanács meg a katolikus templom között cammog, kedveszegett, lucskos lábú, téli napon, a mester műhelyében. A műhelyben, hol reggel nyolc óra tájt egy tizenhét éves forma lány szorong, sötét diákköpenyben — tán a sarki iskolából ugrott át —, kificamodott sarkú csizmája fölött sopánkodva. — Meglesz, meglesz — halmozza el biztatással a rendelések fölvevője —, három hét is alig múlik el, s meglesz az a csizma. — Három hét! ? — sá- padozik a mesebeli kisleány —, de hiszen akkor már karácsony ideje kopog, nekem meg mim van? Csak félcipőm, sárban, hóban haszontalan. Na, ugye most kellene színre lépnie a csúf és persze elvarázsolt békának, akiről sebtiben kiderül, hogy igazából csizmasarkaló szakember lenne, csak brekegő varan- gyossá változtatta őt egy zord adóügyi ellenőr. De hét ez rémesen avítt. Hangoljuk modernebbre. — És ha netán — szepegi a lányka — a mester lakására vinném ezt a lábbelit, ahol nemkülönben mesterkedik, hamarább fordulna jóra a dolog? — Úgy, úgy, akkor igen. — Hát... ? — Hát csak mindössze annyi baj akad, hogy ké— Markomba hát, mit a kávéra szánsz! Akarta is tenni a lány, amire fölszólították, csakhogy a mesékben, ej, ej, nem nagyon isznak kávét. Főképp nem sarkalatos helyeken. Tudta is ő, menynyire taksálják a duplát! Kávé és nádpálca szén a papír, lám, kitöltve szépen — három hét. — Jaj, jaj, mitévő legyek én most már! — sír- dogál, inkább csak magában a leány. — Azért nincs veszve minden — csitítja a rendelések fölvevője. — Mert igaz, mi csupán harang- kongatásig tartjuk a boltot, de van itt egy segédember, amúgy rendes fickó, ő vecsernyéig munkálkodik. Az ám aranyoskám, ha teszem azt, megtolda- nád a kiszabott árat egy kávéravalóval, de mit is mondok, lehet az bármire való, no akkor esetleg ... — Megtoldom, biz én — így a mesebeli, mert mi egyebet mondhatott volna. Tetszett ez a beszéd a rendelések fölvevőjének, mert ekképp szólt a lányhoz; — Óh, vajon hány garas, melyért kávét fakasztanak? — tipródott a lány. Tíz, húsz? — Tíz, az pontban elég. Így aztán megköttetett az üzlet. S a mester, ki eleddig némán hallgatta a szóbeszédet, még hozzátol- dotta: — No, leány, mikorra kéne az a csizma? — Mielébb — válaszolta a lány. — Jöjj érte csütörtökön! — zárult a mester mondó- kája. Keddi nap volt, piac. ★ Második, rövidebb mese. Történt egyszer, hogy a mester, unokáját kézen fogva, az oskolában összetalálkozott a tanító úrral. — Mester uram! — szó- lítá meg a tanító. — Emez unokának, miképpen fogalmazzam, észbeli árama lassúdad csermelyként csordogál. Vészes galibák következendenek, merthogy ripsz-ropsz, közéig az esztendővég, s emez unoka a betűvetésben, Valamint a csiga, oly iramban halad. Az ábécé megösmerésében csupán az ny betűnél tanyáz, holott mester uram a megmondhatója, attól a zs betű még igen-igen nagy távolságban tartózkodik. Remény sincs odáig elérni. Fölöttébb megijedt a mester e szók hallatán: miképp fog majd az unoka számlát írni, pénzt olvasni? — No, ne sápadozzék! — mondá a tanító úr —, mert hát volna javallatom, Akad még itt tanerő, s közülük egy fölokosíthatná betűvetésből emez unokát, no csakis vecsernye után, diszkrét módozatban, ha csak mester uram nem sajnálja hálás köszönetét megtoldani némi nádpálcá- ravalóval, netalán miegyébbel ... Aki nem hiszi, járjon utána. Ha másnak nem, legalább annak, hogy melyik mese az igaz. Mert csak az egyik igaz. Hanem voltaképp bánom is, hogy a másik nem valódi. Az lenne csak a szép! Varga Sándor a Bem SE és a Ceglédi VSE megőrizte veretlenségét, így az előbbi a „B”, az utóbbi az ..A”-csoport tabellájának élén áll. A mostani folytatás során mindkét gárda jelentős lépést tehet elsősége megvédésére, különösen érdekesnek ígérkezik a Bem SE első összecsapása az ugyancsak veretlen Sülysáp ellenében. Színvonalas, változatos találkozókra van kilátás. Több meglepetés is várható. nem mutatkoznak meg annyira a tudás- és osztálykülönbségek. A műsor: Sülysáp—Bem SE, Pilis—Üllő, Tápiószecső—Bem SE, Dánszentmiklós—Üllő, Nyáregyháza—Pilis, Bem SE— Dánszentmiklós, Üllő—Nyáregyháza, Sülysáp—Tápiószecső, Nagykőrös—Ceglédi VSE (13,40-kor), Albertársa—Tápió- szentmárton, Gyömrő—Monor, Ceglédi VE—Albertirsa, Tápiószenlmárton—Gyömrő, Nagykáta—Nagykőrös, Ceglédi VSE—Gyömrő. (Elképzelhető, hogy ezt az utolsó mérkőzést a kézilabdázók miatt elhalasztják, s a december 21-i játéknapon játsszák le.) 18 órától, kézilabdában: nemzetközi barátságos találkozó a Ceglédi KÖZGÉP—Berlin (NDK) férfiegyüttesei között. A berliniek most viszonozzák a KÖZGÉP vendégjátékát. Berlinben mindkétszer a hazai csapat győzött, először nagyobb, másodszor már csak egygólos különbséggel. A két gárda közel azonos tudást képvisel, hazájuk bajnokságában azonos osztályban játszik. U. L. Fogadóórák Sós János, a városi tanács elnökhelyettese december 18- án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) /
