Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
1985. DECEMBER 14., SZOMBAT Tanácskozik a Hazafias Népfront kongresszusa (Folytatás az 1■ oldalról.) lampolgárt érintő javaslatait és céljait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti programként elfogadta és azt a népfront választási felhívásában nyilvánosságra hozta. Felhívott minden magyar állampolgárt, hogy társadalmunk alkotóerőinek mozgósításával, a tartalékok, szuny- nyadó energiák felszínreho- zásával, az emberi képességek és lehetőségek jobb kihasználásával járuljon hozzá a népgazdaság nagyobb ütemű fejlesztéséhez, a szociális biztonság erősítéséhez. Magunkénak valljuk azt a gondolatot, hogy történelmi feladat a szocialista demokrácia fejlesztése, a demokrácia intézményeinek és ezáltal a dolgozó nép hatalmának kiteljesítése, a szövetségi politika következetes folytatása, a társadalom lehető legszélesebb rétegeinek bevonása a közéletbe, s ezáltal az ország jövőjének alakításába. Iránymutatónak tekintjük az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának a Hazafias Népfront tevékenységére vonatkozó megállapításait. Kérjük a népfrontmozgalom VIII. kongresszusának megerősítő támogatását a fenti célok és feladatok vállalásához! Az országgyűlési és tanácsi választások azt igazolták, hogy ezeknek a főlÜb elveknek és céloknak a jegyében lehet jól politizálni Magyarországon és csak az ilyen politikának van esélye arra, hogy a társadalom egyetértésével. a közakarattal megegyezően. az állampolgárok és közösségeik cselekvő együttműködésével munkálkodjék hazánk, fejlődésünk és gyarapodásunk érdekében. Az 1983-as új választójogi törvény alkalmazása nagymértékben hozzájárult a társadalmi aktivitás növekedéséhez. Ebben fontos szerene volt a Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa óta eltelt időszak a VI. ötéves népgazdasági terv időszaka volt. A ciklus legfontosabb gazdaság- politikai célja a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása volt, és egy új növekedési szakasz előkészítése. Köszönhetjük a közmegegyezésnek, a nép és a párt, a nép és a kormány közötti bizalomnak, hogy a dolgozó emberek nemegyszer áldozatos helytállása és megértése nyomán alapvető területeken eredményeket értünk el. Ugyanakkor ezekért az eredményekért nagy árat kellett fizetni. A gazdasági növekedés lelassulása, a reálbérek hosszú ideig tartó csökkenése, a reál- jövedelem stagnálása vagy lassú növekedése és bizonyos rétegek életszínvonalának romlása megterhelte a társadalom egyes rétegeinek a tűrőképességét, veszélyeztetve a szocialista nemzeti egység, a szövetségi politika, a köz- megegyezés eredményeinek megőrzését. Ezekkel a jelenségekkel ösz- szefüggésben vizsgáljuk az ország népesedési helyzetét, az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus súlyos társadalmi kérdéseit. Nem kisebb gond és társadalmunkra nézve n,em jelent kevesebb veszélyt a tisztességes munka presztízsének csökkenése, a munkaerkölcs egyre szélesebb körben tapasztalható romlása. A termelés, a szolgáltatások, az ügyintézés sok területén romlottak a munkateljesítmények, lazult a munkafegyelem, háttérbe szorultak az alapvető emberi viselkedési normák. A társadalmi élet néhány területén tartósultak a korrupt viszonyok, elszaporodtak a visszaélések. A társadalmi együttélést, a szocialista szellemű együttműködést, a nagyobb teljesítményt lerontó, a szocializmus eredményesebb működését akadályozó magatartásokról határozott bírálatot mondott a párt XIII. kongresszusa, Növekedett a társadalmi aktivitás Azok a változások, amelyek az elmúlt évek során a politikai életben, illetve a politikai intézményrendszer működésében végbementek, a stabilitást és egyúttal az útkeresés, a kibontakozás lehetőségének megteremtését segítették. A népfront a gazdasági tervekhez, a gazdaság és a politika intézményeinek fejlesztéséhez konkrét kezdeményezésekkel és a megvalósításban való aktív részvételével csatlakozott. Javasolta az eddig folytatott településpolitika áttekintését, az új településpolitikai koncepció elfogadását. Nagy jelentősége volt annak a szemléletváltozásnak, amely új gondolkodásmódot honosított meg a falu és a városikörnyék szerepéről. A fogyasztói érdekvédelem megszervezése egy igen fontos területen bizonyította, hogy a népfront is vállalhat konkrét érdekvédelmi feladatokat. A VII. kongresszus óta eltelt időszak a népfrontmunka általános fellendülésének idő- ; szaka. A mozgalom az eddiginél nagyobb érdeklődéssel fordult az ifjúság, a nők és a család problémái felé; a közművelődésben, főként a lakosság nagy részét átfogó közművelődési mozgalmaik támogatásában, szervezésében és megerősítésében. A település- fejlesztési társadalmi munka szervezése, a városvédő és -szépítő egyesületek tevékenysége, a kertbarátok és kistemegjelölve a felszámlásukhoz szükséges tennivalókat. A népfront is részt vállal az e téren elvégzendő feladatokból. nyésztők mozgalma, az olvasó nép és a honismereti mozgalom, az anyanyelvi és be- szédkultúrával kapcsolatos feladatok, és a többi, mind azt jelzik, hogy a népfront munkájára szüksége van a mai magyar társadalomnak, s a népfrontban megvan a lehetőség arra, hogy ezt a szükségletet kielégítse. A VIII. kongresszus előkészületei megnövekedett társadalmi aktivitás mellett zajlottak le. Nagy szerepe volt ebben annak az általános .demokratizálási 3 programnak, amely a párt kezdeményezésére, az egész nép támogatásával bontakozott ki. Az előkészületek során tartott gyűlések jelentették a pártkongresszus és a választások után az első nagy alkalmait a társadalommal való találkozásra, a nyilvános politikai eszmecserékre. Általánosan jellemző vonásuk volt, 'hogy többnyire a lakóhely, a település és a helyi érdek szemüvegén keresztül vizsgálták az ország gondjait és vállalták e gondok megoldásában Való részvételt. Helyenként élesen kritikus megnyilvánulásaik, légkörük mellett, nagyon konstruktív szellemben, nagy vállalkozókedvről tanúskodva a közmegegyezés, a szocialista nemzeti egység erősítését szolgálták. Kétségtelen, hogy az 1985-ös térv teljesítéséiben megmutatkozó lemaradások, a lakosság ellátásában tapasztalható hiányok rontották azt a jó politikai hangulatot, amely a XIII. kongresszus idején és a választások során kialakult; de nem rontották le az emberekben a cselekvési készséget, a vállalkozási kedvet. Ezért a jövő feladatainak megoldása nagymértékben azon múlik, ■hogy ezzel a készséggel, ezzel a vállalkozókedvvel szervezetten, megfelelő iránymutatás mellett hogyan tud majd élni a társadalom. A párt elvi irányítása mellett, a jövőben nagyobb önállósággal kell a népfrontnak tevékenykednie. Ennek tudatában kell megvizsgálni a népfront érdekképviseleti szerepének újabb lehetőségeit és a változó helyzetnek, az újabb követelményeknek megfelelő munka formáit. Támogatjuk azt a javaslatot, amely a most lezáruló ciklus végén az országos elnökségben hangzott el és kezdeményezte, hogy az újonnan választott országos tanács dolgozza ki a népfront összevont programját, figyelembe véve a mozgalom sajátosságait és minden állampolgárt érintő közjogi szerepét. A demokratikus és érdek- képviseleti lehetőségek szélesítése céljából keresni kell a népfront és az állami szervek együttműködésének további lehetőségeit. Mindenekelőtt a döntéselőkészítésben, a társadalmi ellenőrzés folyamatában való részvételünket, a társadalmi viták, a törvényelőkészítés és törvénykezdeményezés kérdéseit kell megvizsgálni. A szocialista demokrácia alapelvei szerint szükséges megvizsgálni a demokrácia intézményeinek működését. A csupán formálisan demokratikus intézményeket tartalmassá kell tenni, vagy ha szükségtelenek, meg kell szüntetni. A tanácsok és az elöljáróságok szerepe növekszik a társadalomban és növekedni fog a jövőben is. A népfront közreműködik a tanácsok önkormányzati jellegének erősítésében, az ehhez szükséges társadalmi feltételek megteremtésében; a tanácsok és az állampolgárok kapcsolatának építésében, e kapcsolatok teljes demokratizálásának folyamatában. A kulturális életben elsősorban az iskolaügy és a köz- művelődés területén vannak és lesznek feladataink a jövőben is. Az oktatásban és a közművelődésben keresni kell a társadalmasítás és a társadalmi közreműködés újabb lehetőségeit. Teljes jogú polgárok a nemzetiségiek Középpontban a szövetségi politika nunka. A teremtő szándék .em veszett ki az emberekből, lennük, bennünk van, csak ■i kell csalogatni, értékére melni, rangot adni neki, eismerni. Erről mintha megfe- edkeztünk volna sokasodó lehézségeink közepette. A JÖVŐÉRT felelősebb ma- tartás mindannyiunk szánára követelmény. Ebben az írszágban olyan társadalmat pítünk, amelyben kötelező, de írdemes is legjobb képessé- ;eink szerint dolgozni. A ter- nelésben s a lakóterületen is. A népfront az a mozgalom, ímely a szövetségi politika •évén egységbe tömöríti a cse- ekedni kész erőket. Ez persze íem azt jelenti — mondotta a őtitkár is —, hogy afféle min- lenes a társadalomban. A lépfront történelmi feladatot vállalt s vállal, történelmi hivatást tölt be ma is. A megyei •észtvevők közül ezzel kapcso- atban azt emelte ki Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titká- ■a. hogy ha a politika helyesen számol ezzel a hivatással, nagy erőkre támaszkodhat. A népfront működése nélkülözhetetlen a megyében is. Egységbe foglalja a politikai és társadalmi céljainkkal egyetértők széles táborát, mozgósít gazdasági tennivalóink maradéktalan végrehajtására is. A fő kérdésekben, mint a munka, a gazdaságosság, a termék- szerkezet hatékony formálása, a műszaki haladás elősegítése, nagy segítséget képes nyújtani a mozgalom, ha a párt a néppel együtt híven betölti kezdeményező szerepét. Vonatkozik ugyanez a demokratizmus szélesítésére is. • A népfront tág teret ad annak az elvnek az érvényesítéséhez, amely szerint az a szocializmus embere, aki közügyekben nyíltan szót emel. A KONGRESSZUS résztvevőinek körében kézzelfogható példáját látjuk a nemzeti egységnek, összefogásnak. Nők és férfiak, fiatalok és idősek, munkások, parasztok és értelmiségiek ülnek a teremben. Születnek az új ismeretségek a szünetekben. Szemmel látható. hogy nem a pozíció teremti meg a rangot, hanem a képesség. a tudás, a jellem. Megvan minden feltétele annak, hogy a hátra evő két napon — a beszámoló fölötti vita folytatásában — élénk, nyílt hangvételű eszmecserében követhető program alakuljon ki a következő öt esztendőre. Bálint Ibolya A népfronitkbnigresszus előkészítésének-idején vitték nyilvánosság elé és tűzték napirendre a településfejlesztési hozzájárulás társadalmi elfogadtatását. A népfront sohasem hallgatta el, s a településfejlesztési társadalmi munka szervezésével és sikerével bizonyította is, hogy a lakosság anyagi eszközeinek és ön- ként vállalt munkájának nagy szerepe van a lakóhely kommunális viszonyainak, szolgáltatásainak, közösségi intézményeinek fejlesztésében. De a sok tekintetben rossz hatásfokú és szemléletileg problematikus, a meggyőzést és néhol a lakossággal való érdemi megvitatás szándékát is nélkülöző előkészítő munka azonban több helyen, főleg a nagyvárosokban feszültségeiket is okozott. Megmutatkoztak itt a döntéselőkészítés és a félreértett demokrácia árnyoldalai fent és lent egyaránt. Ebben a helyzetben mozgalmunk bizonyos gyengeségei is megmutatkoztak. A népfrontimozgalomnak a demokrácia fejlesztésére irányuló szándékát bizonyította a népfronttestületek megválasztásának új módja is. A testületek összetétele társadalmi, politikai szempontból kedvezően' alakult. Az előttünk álló és az elkövetkező időszakban ránk váró feladatokra tekintve, mindenekelőtt tudomásul kell vennünk, hogy változtak a népfrontmunka társadalmi körülményei. a szövetségi politika és a nemzeti egység feltételei, változott az a társadalmi környezet, amelyben a népfrontnak is dolgoznia kell. Változatlanul igaz azonban, hogy a dolgozó társadalom különböző csoportjai közötti együttműködés alapja a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. A nemzeti egység és a köz- megegyezés megerősítését, az értelmiséggel való szövetség kiteljesítését, az értelmiség egyik-másik csoportjával megújítását haladéktalanul napirendre kell tűzni. Az előttünk álló óriási feladatok megoldása elképzelhetetlen az értelmiség elkötelezettsége és nagy hivatástudattal végzett munkája nélkül. A népfront tevékenységében központi helyet foglal el a jövőben is a szövetségi politika. A Hazafias Népfront párttagok és pártonkívüliek közös mozgalma, amely minden ember kezdeményezőkészségére számítva szervezi meg az együttműködést az ország előtt álló feladatok megoldására. Határozottabban kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy hazánkban a pártfunkciók kivételével minden funkciót betölhetnek pártonkívüliek. A népfrontmozgalom támogatja a VII. ötéves terv fő céljait azzal, hogy sajátos társadalmi megbízatásánál és rendeltetésénél fogva, törekszik érvényt szerezni az Országgyűlés által jóváhagyott teiepüléspolitikai koncepciónak; a természet- és környezetvédelmi és a közművelődési törvénynek. Azon munkálkodik, hogy az elosztási viszonyokban ne erősödhessenek meg ellenőrizhetetlen folyamatok, amelyek a társadalom helyes értékrendjét, megfelelő magatartását, egységét veszélyeztető szociális különbségeket hoznak létre. Ám jól tudjuk, hogy a társadalmilag hasznos teljesítményt jobban elismerő, igazságosabb elosztás feltételeit a hatékonyabb termeléssel lehet megteremteni. A szövetségi politikából adódó feladatokhoz és a Hazafias Népfront tevékenységéhez hagyományosan hozzátartozik és szervesen beilleszkedik a rétegpolitikai munka. Nem elhanyagolható ma Magyarországon azoknak a száma, akik a rossz körülmények miatt az úgynevezett hátrányos helyzetű csoportok vagy rétegek köréhez sorolhatók. Ide tartoznak az esetek többségében a tanyán, a rossz adottságú kistelepüléseken, az elmaradott régiókban élők, a nagycsaládosok, a pályakezdők és a nyugdíjasok jelentékeny része. Tudnunk kell, hogy ezeknek az embereknek a gondjai az elmúlt években megsokasodtak. A népfrontnak a gondjaikban illetékesek megkeresésével, a társadalmi erők mozgósításával lehetőségeihez képest támogatni kell ezeket a rétegeket, humánus okokból és társadalompolitikai megfontolásokból egyaránt. Jó tudni, hogy az 1986-os népgazdasági terv — összhangban a XIII. pártkongresszus határozataival — már megteszi az első lépéseket ezeknek a hátrányoknak a leküzdésére. Társadalmunk szocialista tartalmú egységében nagy jelentősége van nemzetiségi politikánknak. Természetesnek tartjuk, hogy a hazánkban élő nemzetiségek használják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat, erősítik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azonos anyanyelvűekkel, az anyanemzetekkel, miközben hazájuknak tekintik a Magvar Népköztársaságot. Számukra ez a haza a teljes egyenjogúságot, biztosítja, beleértve a közösségi jogokat is. Természetesen mi is igémit tartunk arra, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága is tanulhassa és használhassa anyanyelvét, gazdagíthassa nemzeti ku’túráiát. ápolhassa hagyományait — hazája hű állampolgáraként —. fenntarthassa és erősíthesse rokoni, baráti és intézményes kapcsolatait az anyanemzettel. a szocialista Magyarországgal. A Hazafias Néofront fontos feladatának tekinti a hazai nemzetiségek támogatását. A szövetség és az együttműködés, a közmegegyezés a nép különböző csoportjai, az állampolgárok között politikai alapon, tehát nem ideológiai, nem világnézeti alapon jött létre. Miként általában a pár- tonkívülieknek, úgy a vallásos embereknek és az egyházaknak is helyük, fontos szerepük van a közéletben. Jól bevált egyházpolitikánk folytatása az egész ország érdeke. Az egész nép érdekét szem előtt tartó, egymás kölcsönös tiszteletére alapozott párbeszéd hívők és nem hívők között a közös cselekvést szolgálja. A Hazafias Népfront e kongresszus nyomán egy új ciklus munkáját kezdi el. Immár remélhetjük: kedvezőbb nemzetközi légkörben, s így a magunk háza táján is, bár nem kisebb gondokkal, nem csekélyebb nehézségek közepette, de jobb, megnyugtatóbb távlatokkal. Én bízom abban, hogy tartalmas és széles körű vita után mi magunk is megegyezésre jutunk a mozgalom programját, az előttünk álló évek fő feladatait illetően — mondotta végezetül Pozsgay Imre. Az országos tanács beszámolóját követően László Andor, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután megkezdődött a vita. Ennek során tegnap felszólalt Garai Róbert, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, Halász József, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára, D. Káldy Zoltán, az evangélikus egyház országos elnök-püspöke, Ádám Antal, a pécsi Janus Pannonius Egyetem tanára, Darócz Ernőné szövőnő (Mezőberény), Kerkápoly Endre, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Bors Zoltán, a Vas Megyei Tanács elnöke. Ezzel a kongresszus első napja — amelyen Kállai Gyula és Takáts Ádám ügyvéd, a HNF OT tagja felváltva elnökölt — véget ért. A kongresszus első munkanapjának végeztével Kállai Gyula és Pozsgay Imre találkozott, s kötetlen baráti beszélgetést folytatott a kongresszusi küldöttek egy csoportjával: az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkásokkal.
