Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-13 / 292. szám
1985. DECEMBER 13., PÉNTEK Parlamenti bizottságok ülése Az országgyűlés kulturális bizottsága csütörtöki ülésén megvitatta a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvény- javaslatot, valamint a tárca jövő évi költségvetési tervezetét. Bognár Rezső akadémikus, a bizottság elnöke megnyitója után Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár tájékoztatta az előirányzatokról a kulturális bizottságot. Többek között hangsúlyozta, nogy a következő időszakban a kulturális ágazat fejlesztési elképzeléseinek középpontjában a közoktatás áll. Jövőre tovább emelkedik az általános iskolában tanulók 6záma, és 193G-ban várható a demográfiai hullám csúcsa: mintegy 304 ezren tanulnak majd ebben az iskolatípusban. Ennek ellenére nem romlanak tovább az ellátott- sági mutatók, sőt egyes területeken kismértékű javulás is lesz. Csak a demográfiai hullám lefutása után várható minőségi javulás a közoktatásban. Folytatódnak az iskolaépítések és a tanteremfejlesztések. s a közoktatás-korszerűsítési program keretében lehetőség nyílik a szakosított tantervű orosz nyelvi osztályok számának növelésére és a második idegennyelv oktatásának további bővítésére. A vitában felszólalt — többek között — Bánáti Gézáné (Pest m. 21. vk.) képviselő is. Csütörtökön a Parlamentben Cselötei László (Pest m. 2. vk.) elnökletével üiést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is. A testület a mező-, az erdő- és vízgazdálkodás, valamint az élelmiszeripar VII. ötéves tervi, illetve 1986. évi költségvetési előirányzatát, gazdálkodási és termelésfejlesztési céljait vitatta meg. Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár egyebek közt elmondotta: a következő tervidőszakban a mezőgazdaság bruttó termelési értéke 3,2 százalékkal növekszik. A növénytermesztésben 3, az állat- tenyésztésben 1,8. a kiegészítő tevékenységeknél 4,6 százalékos lesz a gyarapodás. Az exportban évente 3,7 százalékos mennyiségi növekedés várható, ezen belül a rubelelszámolású kivitel 4,6 százalékkal növekszik. Beruházásokra folyó áron 222 milliárd forintot fordítanak, csökkentik az építkezések arányát, gépesítésre viszont a korábbinál nagyobb hányadot terveznek. A talajjavítási progam 915 ezer hektár földet érint, ez a mezőgazdasági terület 15 százaléka. Űjabb 60 ezer hektár termő- területet vonnak be az öntözésbe. ezzel a tervidőszak végére 360 ezer hektár lesz az öntözött területek nagysága, Az élelmiszeriparban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gabonaraktárak bővítésére. a növényolaj- és a húsipar fejlesztésére. A VII. ötéves tervben kiemelt szerep jut az energiaracionalizálásnak, a hulladékfelhasználást és az anyagtakarékosságot elősegítő beruházásoknak. A vitában felszólalt — többek között — Antal Imre (Pest m. 19. vk.), Cselötei László és Varga János (Pest m. 11. vk.) képviselő is. A kenyér nyugdíjas mestere A jól gyúrt tésztának lelke van Közeledvén az ünnepek, egyre gyakrabban olvashatunk ínycsiklandó falatokról, hagyományos és különleges karácsonyi, szilveszteri étkekről. A borleves, a fogas, a mákos guba szerepel ezek között éppúgy, mint a különféle öntetekkel ízesített saláták, a korszerű táplálkozás jegyében. Van azonban valami, ami egy család éléstárából sam hiányozhat. Mégpedig a kenyér. Amely ünnepek előtt bizony felhőket von sütőipariak homlokára. Mert a magyar már csak olyan, hogy szereti bebiztosítani magát, de lehetőleg friss, ropogós kenyérrel... — Ha kiderül, hogy baj van, máris jönnek értünk a lakásra, s mi újra neki ál lünk a sütésnek — mondja Hirmann Márton, a kenyérkészítés kipróbált mestere. A korszerű módszerek a sütőipar háza táját sem kerülik el, egy időben például sokat hallottunk a citopános, mesterséges kelesztésrő'l. Ám hogy. hogy nem, kiderült, igazibb íze van a régi módon, vagyis kovásszal készült kenyérnek. Legalábbis Kerepettarcsán így tartják. Felújított üzemükben naponta 50—60 mázsa kerepe- si házikenyér készül, kovász- szál. Aki pedig ezt összeállítja, Hirmann Márton hetvenkét éves, nyugdíjas pékmester. A sütöde délelőtt még néptel en, egyedül Hirmann Márton sürgölődik, készíti a kenyértészta fontos alapanyagát, a kovászt. A jókora kerekes edényekben, amit itt csészének hívnak, már ott a liszt, a belemorzsolt élesztő. A megfelelő mennyiségű víz hozzáadása és a keverés következne, amikor megzavarom Hirmann Mártont, mondaná el, mi hozza ide még most is, túl a hetvenen? — Ha azt mondom, hogy kell az a kis nyugdíjkiegészítés, az igaz. De ha azt mondom, hogy szeretem is, amit csinálok, kedvvel és szívesen dolgozom, az legalább annyira igaz. Talán furcsa, de az alatt a rövid idő alatt, amíg csak nyugdíjas voltam, folyton az Volt az érzésem, hogy valamit nem végeztem el... . Az egészségemmel nincs baj, szükség is van rám, hát jövök. Hirmann Márton igazi pékdinasztia sarja, már a dédapja is ezt a foglalkozást űzte. Ahogy mondja, jószerivel a pékségben született és ez egy életre meghatározta a sorsát. Csaknem 60 esztendeje már, hogy tanulni kezdte a kenyérsütés fortélyát. Ujjai, amiket bizony deformáltak az erőt is kívánó szakmában eltöltött évtizedek, még emlékeznek a vajas kiflik, a fonott kalácsok formálására.' Igen, a korral haladni kell, gépok nélkül nem készülhetne a sok-sok kifl5. tudja jól. Mégsem tud elnyomni egy sóhajt: a gép kinyomja a tésztából az életet — mondja. És akkor is fáj a szíve, ha meglátja az egymásra rámolt, összenyomorított vekniket, amik nemrég még olyan szépen domborodtak. — Ha lapos a kenyér, minket szidnak és az persze hogy nem esik jól. Hiszen mi szí- vünket-lelkünket beleadjuk a munkába, és igazán nem a magas jövedelemért. Szép szakma a miénk, de nehéz, manapság kevés fiatal választja. Nem is csoda persze, ha meggondoljuk, hogy meglett emberek húszforintos órabért kapnak, és este hattól reggel hatig is bent kell lenni. Ünnep előtt még a takarítónők is beállnak, mert kenyérnek lenni kell! Ügy bizony, a beszélgetésnek ezért véget is vetünk, a kis irodából visszamegyünk a műhelybe. Márton bácsi nekilát a keverésnek, finom lisztpor lebeg szikár alakja körül. Elnézem akkurátus mozdulatait és arra gondolok, nehezebb a helyzetünk ebben a kis országban, ha ő és a hozzá hasonlók a földeken, a gépek mellett nem éreznék nyugdíjasán is, hogy kell, hogy fontos, amit csinálnak. Szigethi Teréz Beszámoló taggyűlések után Politikai, cselekvési egységben Alig két hét — s vége az esztendőnek. Itt az ideje tehát annak, hogy számot vessünk mindazzal, ami mögöttünk van, s megfogalmazzuk jövő évi tennivalóinkat. A megye párttagsága is ezt tette. Összevont, illetve beszámoló taggyűléseken összegezték a kommunisták, miként tettek eleget politikai feladataiknak. A vezetőség beszámolója mindenütt átfogóan értékelte a pártmunka egészének jellemzőit, annak tükrében, hogy az alapszervezet mennyiben valósította meg a párt- kongresszus óta eltelt hónapokban a határozatokat. Az üzemek, a szövetkezetek, a különböző települések alapszervezeteinek taggyűlésein kiemelten foglalkoztak gazdaságpolitikai és településfejlesztési kérdésekkel, elemezve az eredményeket s azt boncolgatva, hogy mi az oka a kétségtelenül tapasztalható ellentmondásoknak, feszültségeknek, hogyan lehet minél előbb azokat kiküszöbölni, illetve mérsékelni, az adott körülmények között. Tárgyilagosan A megyeszerte érzékelhető politikai aktivitás módot adott arra, hogy e taggyűléseken a kommunisták őszintén, tárgyilagosan felmérjék, mit csináltunk jól s mit rosszul. Jellemző volt — amint azt a megyei párt-végrehajtóbizottság is megállapította, leszűrvén a tapasztalatokat —, hogy a szóban forgó okokat az alapszervezetek nem elsősorban a külső körülményekben keresték, hanem saját munkájuk hiányosságait igyekeztek földeríteni, a jobbítás szándékával. Ugyancsak e szándék vezérelte a megye párttagságát abban is, hogy kritikusan szemlélje a gazdasági és társadalmi fejlődést, nem rejtve véka alá azt sem, hogy némely hibák gyökere az irányításban keresendő. Mindenütt érezhető volt, hogy az alapszervezeti vezetőségek a beszámolók elkészítését megelőzően egyéni vagy pártcsoportokénti beszélgetéseket folytattak a tagsággal, a véleményeket őszintén összegezték. Ez is igazolja, hogy a taggyűlések előkészítésében megfelelően érvényesültek a megyei párt-végrehajtóbizottság határozatában megfogalmazott követelmények, hogy az irányító pártbizottságok érdemi segítséget nyújtottak ehhez a munkához. A beszámolókban — s a vitában — érvényesült az a helyes törekvés, hogy az adott terület, munkahely jellegének megfelelően legfontosabb a konkrét helyzet értékelése. Miközben elemezték a termelőmunka növekvő követelményeit, feltárták az akadályozó tényezőket is. A Dunai Cement- és Mész- müben például sürgették a műszaki fejlesztést, illetve annak gyorsítását, a meglévő berendezések rendszeresebb, ésszerűbb karbantartását. A Csepel Autógyár kommunistái azt is elmondották, hogy hiába az igyekezet, a fegyelem a gyáriak részéről, ha a partnerek késve szállítanak, szervezetlenség észlelhető a kapcsolatokban. A helyes politikai szemléletet tükrözi, hogy akadt pártvezetőség, amely beszámolójában önkritikusan beismerte: minden igyekezete ellenére sem sikerült kielégítően eleget tennie a gazdaságpolitikai tennivalókat segítő feladatainak. Általában megállapítható, hogy a párttagság véleménynyilvánító készsége, ítélőképessége pozitív irányban változik. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó kommunistákat legélénkebben a stabilitást, az alaptevékenységet ösztönző tényezők foglalkoztatták. Ismert, hogy a jövedelmezőség hiánya mind a zöldség- és gyümölcs- termesztésben, mind az állattenyésztésben L ] jkori történelmünk figyelem- I keltő nagy betűkkel jegyzi a nevét, tisztelettel és kegyelettel adózik emlékének. Ha élne, december 13-án lenne nyolcvan esztendős a hazai és a nemzetközi kommunista mozgalom jelentős alakja, Mező Imre. 1905. december 13-án született és élete teljében halt hősi halált. 1956. október 30-án halálosan megsebesült a budapesti pártbizottság védelmekor. Szabolcs megyei volt, kicsiny faluban, Ramocsaházán született, szegény család tizedik gyermekeként. A munka ízét hamar megkóstolta, gyerekfejjel dolgoznia kellett, miután apja meghalt, s magára maradt a család. Volt cseléd, majd Kisvárdán szabósegéd, munkanélküliségtől keseredve ment külföldre dolgozni, szerencsét próbálni 1927-ben. Ausztriai és németországi próbálkozás után, a belgiumi Antwerpenben talált állandó munkát és hitet, ott ismerkedett meg a munkásmozgalommal, tagja lett a Belgiumi Kommunista Pártnak. Mint pártmunkás, az antwerpeni magyar pártcsoport titkára volt. Amikor Spanyolországban kitört a polgárháború, a magyar kommunistákkal együtt indult a spanyol köztársaság védelmére. Harcolt, tanult, tiszt lett. A II. világháborúban a francia hadsereg katonájaként Szíriában harcolt, majd 1941-től aktív tagja a francia ellenállási mozgalomnak, a Hazafias Milícia vezetője lett. Két évtizedes emigrációból hivatásos forradalmárként, képzett marxistaként tért haza, fontos politikai tisztséget töltött be itthon. A budapesti pártbizottságon dolgozott, s öt esztendeig annak titkára is volt. Munkája a gyári munkássághoz kötötte, de értett az értelmiség, s köztük a művészek nyelvén. Köztudott, hogy az elsők közt figyelt fel a párt politikájának eltérésére a lenini úttól, elítélte a törvénytelenséget. A személyi kultusz idején eltávolították a budapesti pártbizottságról. Beadványban követelte, hogy vonják vissza az őt ért igaztalan vádakat. A Köztársaság téri pártszékházban 1956. október 30-án teljesített szolgálatot. Lőszerük elfogyván, fehér zászlóval a kezében lépett ki az épületből. A parlamenten fehér zászló mit sem ért, az ellenforradalmárok tüzet nyitottak rá. November 1- én belehalt sérülésébe. IV evét a fővárosban és más tele- 1 ’ püléseken utca őrzi, viseli szocialista brigád és úttörőcsapat. Emléke és példája tovább él! a termelés biztonságát, fenntartását veszélyezteti. Helyenként mégis bizakodó a hangulat az 1986-os esztendő közgazdasági szabályozóit illetően. Elemezték az alapszervezetekben a háztáji gazdasággal kapcsolatos helyzetet, érintve a hellyel-közzel meglévő negatív tendenciákat. Tanulságokkal Levonták az esztendőben végzett politikai \ tevékenység tanulságait a lakóterületi párt- alapszervezetek tagjai is. Zömmel megállapíthatták, hogy a belpolitikai eseményekben gazdag év folyamán a tagságnak csaknem fele fáradhatatlanul részt vett — konkrét munkával — a különböző programok előkészítésében is lebonyolításában a tanácsi és országgyűlési választásoktól a népfront őszi tanácskozásainak megszervezéséig. Ügy ítélik meg a lakóterületi pártmunkában részt vevő kommunisták, hogy a lakosság közéleti aktivitása fölélénkült ebben az évben, éppen a belpolitikai pezsgés hatására. Hasznosnak tartják a gyakori nyílt párbeszédet az emberekkel, hiszen ennek feltétlenül mozgósító ereje van. S azok az emberek, akik hajlandók tenni községükért, joggal teszik szóvá, miben várnak segítséget. Vecsésen például elmondták több alapszervezetben is. hogy kézenfekvő volna: létesítsenek megállót a BKV- busznak a lakótelepnél, ha már úgyis arra halad el Ferihegy II. felé. Pandan indokolatlanul drágának találják azokat az ifjúságig és gyermekműsorokat, amelyekkel a fiatalságot be lehetne hívni a művelődési házba. A vitákban részt vevők leginkább gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkoztak, amint azt az eddigiekben is próbáltuk érzékeltetni. Kiemelkedő hangsúlyt kapott az a követelmény, amely szerint minden szinten becsületnek cs tiszteletnek kell öveznie a főmunkaidőben elvégzett tisztességes munkát, S hogy valóban tisztességesen lehessen dolgozni, ahhoz egyszer s mindenkorra — halaszthatatlanul — javítani kell a szervezést, az anyagellátást, a szerződéses fegyelmet, nem utolsósorban a munkafegyelmet. E témakörrel kapcsolatban számos alapszervezetben szóba került a pártfegyelem, a párt egységének kérdése. Tarthatatlannak találták például azt, hogy némely alapszervezetben akadnak olyan párttagok is, akik visszahúzódóak, érdemi feladatokból kevésbé veszik ki a részüket. A pártban nem csupán az elvhűség a követelmény, hanem a tennivalók vállalása is, mert érthető: cselekvés nélküli elvhűség nincs! Máshol arra hívták fel a figyelmet, hogy megtörténik: kommunisták tartózkodnak a nyilvános vitától, nem mondanak véleményt, amikor arra volna szükség. Miért van ez? Mint megállapították, legtöbbször a hiányos vagy késve érkező információ e jelenség alapja. Ez az esztendő pedig feszített munkatempót igényelt a pártalapszervezetektől, minden egyes párttag helytállására nagy szükség volt. A beszámoló taggyűlések eszmecseréinek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a kommunisták többsége példamutatóan helytállt mind a politikai fórumokon, mind a saját munkaterületén, A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenységének is köszönhető, hogy e szervezetek felnőttek az esztendő társadalompolitikai eseményeihez. Nagy tömegeket mozgósítottak a szakszervezeti, majd a népfrontválasztások előkészületei, s az újonnan alakult testületek jól látják el megbízatásukat. A párt belső életével kapcsolatban a taggyűléseken felszólalók több helyütt is úgy foglaltak állást, hogy a taggá nevelési elképzelések csak részben teljesülnek. Ennek okát abban látják, hogy az eddig megszokott módszerekkel ma már nem lehet kellő eredményre jutni, s mint mindenben, ebben is átgondoltabb tartalmi munkára van szükség. A pártépítés lényegében az egész tagság feladata, ezt megvalósítva szerzünk valós érvényt a párt Központi Bizottsága vonatkozó határozatának. A kommunisták más tekintetben is igénylik — s ez már a jövő esztendő feladatait körvonalazza —, hogy az egyes párttagok, a pártcsoportok az eddigieknél konkrétabb feladatokat kapjanak. Azt is igénylik, hogy a vezetőségek beszámolói az értékelés során személyre szólóan bíráljanak. Rangos események összegezve a beszámoló taggyűlés tanulságait: a tanácskozások a politikai élet rangos eseményei voltak. A kommunisták konstruktív vitáiban érvek, nézetek szenvedélyesen csaptak össze, olykor szélsőséges vélemények is elhangzottak, így számos felszólaló aggódott a pártegységért. Természetesen a viták nem ártanak az egységnek. Ellenkezőleg. A nyílt, bátor hangvétel, az őszinte kritika és önkritika viszi előbbre politikai életünk fejlődését. Ez az alapja a cselekvési egységnek is. Az irányító pártbizottságok feladata a továbbiakban, hogy a beszámoló taggyűléseken esetleg megválaszolatlan kérdésekkel foglalkozzanak, segítsenek azokat tisztázni. Bálint Ibolya flyolcyanéves lenne • Élező Imrére emlékezünk
