Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

nagykőrösi K^tuhm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ Tanácskoztak a műszaki bázis kommunistái A jövő termelését alapozzák meg A konzervgyár 7-es párt- alapszervezetének kommunis­tái csütörtök délután kerítet­tek sort, hogy áttekintsék ez évi munkájukat, számot adja­nak eredményeikről. Az ese­ményen részt vett Pásztor István, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára is. Kevesebb import Némi túlzással amolyan ta­lálkozó jellegűnek is nevezhet­nénk ezt a fórumot, hiszen a pártgyűléseken kívül nem túl gyakran adódik alkalom hasonló összejövetelre. Mert bár egy munkahelyen dolgoz­nak térben, időben mégis tá­vol egymástól, ugyanis az alapszervezet 44 párttagja a gépüzem, villamos tmk, az építő és energiarészleg, vala­mint a forgácsolómühely dol­gozóit képviselik. Tehát valamennyien műsza­kiak, ám nem csupán ez az egyedüli közös vonásuk, a széttagoltság ellenére is igen szoros szálak fűzik egymáshoz e területek gazdáit, kiknek tevékenysége egy igen sok­rétű, de a termelés szempont­jából összefüggő gazdasági szférában a vállalat technikai bázisában ölt testet. Amikor napjainkban jórészt a gépi fejlődéstől, az energia- gazdálkodás ésszerűsítésétől várjuk gazdasági helyzetünk jobbrafordulását, elképzel­hető, hogy ezen a területen dolgozó emberek mennyire a figyelem fókuszába kerültek. Valamikor, évekkel ezelőtt még könnyen rájuk mertük aggatni a másodhegedűs titu­lust, ma kulcsszerepet tölte­nek be a vállalatnál, s ez így van még akkor is, ha ki­mondva, vagy anélkül a kon- zerves szakmának hirdetik meg nagyobb becsületét. Vailand Tibor, az alapszer­vezet titkára sem véletlenül foglalkozott hosszasan az egyébként is tartalmas be­számolójában a gazdaságpoli­tikai kérdésekkel, nevezetesen azzal az intenzív mozgással, ami idén a műszaki fronton volt tapasztalható. A minden­napos, vagy szezonális gépi karbantartás, felkészítés mel­lett ugrásszerűen megnőtt a műszakiak feladata, az alap­vető munkák mellett jelentős gépi, építészeti beruházások megvalósítását, illetve meg­alapozását követelte tőlük a munkahely, s mindez még csupán része ama fejlesztési koncepciónak, ami néhány év célkitűzései között szerepel. Mindezek igen komoly szak­mai felkészülést, lelkiismere­tes hozzáállást követelnek meg, s nem túlzunk, nap­jaink és a jövő termelésének egy magasabb színvonalát ké­szítik elő. Már az elmúlt kö­zel 1 év is igen tartalmas volt, több helyen érezhető a változás, növekedett a terme­lékenység, a fejlesztés ki­hatott a minőségre, bár még korántsem a kellő mérték­ben, de javultak az energia­felhasználási mutatók. Egyszóval a tervezett cél­kitűzéseit eredményesen való­sította meg a műszaki gárda. Többen kimagasló újítói mun­kájukkal is elismerést szerez­tek, a kreatív alkótás nyomán jelentős import megtakarítást értek el, javították a munka- körülményeket. Ám azt is mindenki tud­ja, ez még kevés, a beszámoló­ban feladatként fogalmazódott meg, hogy az alapszervezet kommunistáinak példaadását, kezdeményező készségét to­vábbra is elsősorban az anyag- és energiamegtakaritás szolgálatába kell állítani. Bizonyos, hogy a rájuk szabott, embert próbáló gaz­dasági célkitűzések a realitás talaján állnak, az elmúlt évek is bizonyítják, hogy a növek­vő terhek fokozottabb tettre- készséget váltottak ki a mű­szakiak körében. Érzik mun­kájuk jelentőségét. De így is­merik őket az élet más terü­letein is. \z alapszervezet tagjai szinte minden társadal­mi fórumon szervezetben kép­viselik munkatársaikat, a vá­rosi szintű társadalmi, poli­tikai feladatokból is tevéke­nyen kiveszik részüket. El­ismerések sora jelzi a gyár­kapun kívüli aktivitást, ezek közül csak az energiarészleg Pro Űrbe kitüntetését hozzuk fel példának. Külső cégek A pártéletet élénk szeminá-' riumok jellemzik, javult a fegyelmi helyzet, a 6 párt­csoportban eredményes moz­galmi munka folyik. A fenti jellemzőket jórészt elismétel­hetnénk a 2 KlSZ-alapszerve- zet esetében is. A felsőbb párt- és gazdasági vezetéssel, a bizottságokkal demokratikus együttműködés alakult ki, en­nek köszönhető, hogy a közös gondok konfliktusmentesen oldódnak meg. összegzésként leszögezhető, hogy a műsza­kiak párt- és ifjúsági szerve­zete a helyes utat járja, a jövő feladata, hogy e gyakor­lat elemeinek színvonalát to­vább fejlesszék különös tekin­tettel az agitációs propaganda- munkára. Az alapszervezet titkára nem fukarkodott a személyre szóló elismerésekkel sem. Csonka Antal, Fehér György, T. Nagy Balázs negyedszáza­dos pártmunkáját most is al­kalom volt elismerni, Irházi Istvánnénak, Gönczöl Péter­nek pedig jutalom mellett méltányolták éves mozgalmi tevékenységét. A hallgatóság könnyű hely­zetben volt, a beszámoló olyan részletességgel tárgyalta a történteket, hogy szinte alig szorult kiegészítésre, a hozzá­szólók inkább teljesebbé igye­keztek azt tenni. Szabó Ba­lázs és Gönczöl Péter a KISZ-alapszervezetek fiatal­jainak éves ténykedéséről nyújtottak hű képet. Egri Ernő az energiahelyzet leg­frissebb jellemzőiről adott tá­jékoztatást. Bencsik Géza an­nak a véleménynek adott hangot, hogy bár a műszaki bázis jelentőségét, eredmé­nyeit mindenütt pozitívan íté­lik meg, a személyes elisme­Anyakönyvi hírek Született: Patonal Ferenc és Tóth Judit: Csaba; Medve Ferenc és Fodor Julianna: Ferenc nevű gyermeke. Névadót tartott: Andó Jó­zsef és Buker Katalin: József; Horkai László és Soós Erzsé­bet: Zoltán; Jakabházi Amb­rus és Bakai Éva: Beáta; Búz Balázs és Várkonyi Eszter: Balázs nevű gyermekének. Házasságot kötött: Lázár András és Hegedűs Ildikó; Pap Ambrus és Utasi Piros­ka; Hajdú Albert és Fejős Zsuzsanna; Bule Jenő és Gu­lyás Aranka. Meghalt: Zentai Lászlóné Laczó Ilona (Kossuth L. u. 76.); Pesti Balázsné Kerekes Terézia (Szolnoki u. 22.); Bodri-Balogh Istvánná Ádám Erzsébet (Tázerdő dűlő 25.). rések nem reprezentálják kel­lően e véleményt. Elsősorban anyagi vonat­kozásban volna időszerű fel­zárkóztatni az itteni szak­munkásgárdát. B. Tóth Fe­renc a meghívott jogán kért szót, szemléletesen vázolta a műszaki bázis, azon belül is az építők tevékenységét a vállalat gazdálkodása szem­pontjából. Sok külső cég nem tudná produkálni azt, amire az itteniek képesek — sum­mázhatjuk mondandóját. Pásztor István felszólalásá­ban elsőként a város mező- gazdasági és ipari üzemeinek helyzetéről, az időszerű város- politikai kérdésekről adott tájékoztatót. Egyben köszöne­tét fejezte ki a műszakiak­nak a lakóhely gazdasági és politikai életében kifejtett munkájáért. A továbbiakban egy igen lényeges momentum­ra, a vállalat műszaki és kon- zerves társadalmának kap­csolatára hívta fel a figyel­met. Elhangzott korábban, hogy e két szakterület olykor hely­telen önbecslése egyfajta pasz- szív ellentét melegágya volt a múltban. Általánosan tuda­tosítani kell, hogy mindkét szféra egyformán fontos, egy­mást nem nélkülözhetik. Az alapszervezet vezetőségének pedig azon kell munkálkod­nia, hogy erősítse a kapcso­latokat azon munkahelyek pártvezetőivel, ahol legjobban kihat a műszakiak munkája. Reális célok Gimes Tibor többek között elmondta, a fiatalok jó szak- és közösségi emberré való ne­velése is legyen a jövőben központi része a pártmunká­nak, a termelésben pedig ha­tékonyabban érvényesítsék az üzembiztonsági követelménye­ket. A felvetésekre Vailand Ti­bor reagált, majd a gyűlés egységes szavazattal elfogadta a 7-es alapszervezet vezető­ségének éves munkáját reá­lisan tükröző beszámolóját. Miklay Jenő Városfejlesztési elképzelések 2000-ig I. Elvek, irányok, adatok A törvényeket felismerve azok vezetik, egyébként vonszolják az embert” — írja egy helyütt Hegel, s a megállapítást a mindennapok tapasztalata sokszorosan igazolja. Márpedig, ha a törvények vezethetnek bennün­ket. akkor ismeretükben tervezhető a jövő is. Erre vállalkoztak a terve­zők, amikor papírra vetették Nagykőrös és" vonzáskörzete távlati fejlesztési programját, elképzelték a 2000-ig megva­lósítandó beruházások, válto­zások legfontosabb irányait. A Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat azonban — érthető okok miatt — mindössze hat­van példányban tudta a szak­emberek kezéhez eljuttatni a terveket. Ügy gondoljuk, napjaink sürgető demokratikus szelle­mének engedelmeskedünk, ha megszázszorozzuk ezt a szá­mot: a Nagykőrösi Hírlap ha­sábjain ugyanis közel 6000 példányban, tesszük mindenki által tanulmányozhatóvá az elgondolásokat. Hangsúlyoz- zuk azonban, hogy mindaz, amit az elkövetkező napokban olvashatnak, nem több, mint elgondolás, tervezet, amely még változik, változhat. Már eddig is három fórum tárgyalta, s még következnek újabbak is. S a város felelős vezetői véleményét is írjuk, ha az észrevételek, megerősí­tések, változtatandók esetében a felelősséget említjük. Ennek birtokában ezek a dolgok ter­mészetéből fakadóan eljutta- tandók a tanácstagokhoz épp­úgy. mint a vezetőkhöz; ez egyik cél is. Másrészt éppen az állampolgárok jogait is erősítjük, ha megismerhetik azokat a terveket, amelyekről majd képviselőik döntenek. W Nem törekedhettünk a tel­jességre; a teljes paksaméta közel 140 oldalas, számtalan térképmelléklettel. Ez utóbbi­akat nyomdatechnikai okok­ból nem. közölhetjük, míg a szöveges részből tematikus válogatást adunk, szándékunk szerint a lényegre koncentrál­va. Maga a javaslat egy felül­vizsgálati program része. 1978-ban fogadott el a város egy általános rendezési tervet, azóta a megváltozott gazda­ságpolitikai, népességi viszo­nyok egyébként is indokolttá tennék a gyakorlathoz való igazítást. . A javaslat hosszú távra — 2000-ig — érvényes, kitekintéssel a nagy távlat, az ország fejlesztési és rendezé­si céljaira, igényeire. Az előző terv növekvő né­pességszámmal, nagy belterü­letre való beköltözéssel szá­molt. Nágy mértékű állami lakásfejlesztést (építést) felté­telezett. és ehhez méretezte az intézményeket. A terv betar­tása jelentős területeken épí­tési tilalmat, hozott magával. Mégis, e szerint valósult meg az új SZTK-rendelő és az új parcellázások a Bokroson meg a Gátban.-7* A kényszerű körülmények folytán viszont az autóbusz- váró a városközpontban ma­radt, s nem valósult meg a Kossuth Lajos utcai lakóleiep folytatása sem. A népesség 1980 óta. folyamatosan csök­ken, nincs is igény ilyen mé­retű es minőségű lakásfejlesz­tésre. Az új terv a város bel­területének szerkezetében lé­nyegi változást nem javasol. Kiemelten fejlesztendőnek tartja a város középfokú ke­reskedelmi ellátottságát, és felveti a középfokú egészség- ügyi ellátás kiterjesztésének kérdését is. Jelentős fejlesztésre szorul­nak a város közműhálózatai, létesítményei. A központ mind épületeiben — védett közpon­ti épületegyüttes, műemléki, műemlék jellegű épületek — mind utcahálózatában — töm­bök, telekméretek — karakte­res, védendő és megtartandó. Az előírt szabályozási széles­ségek nem tarthatók, az elő­írások alól felmentést kell kérni, hiszen ezek betartásá­val a városközpont karakte­rét, jellegzetességét elveszti. A külterületen lényeges szerkezeti változást jelent majd a tervezett Szolnok— Kecskemét út megépítése, és ennek az útnak Ceglédnek összekötő útja. Folytatni kell a meliorációt, az erdősítése­ket. A tartósan fennmaradó tanyás térségek számára meg­felelő közlekedési, közmű- és részleges alapfokú ellátás (is­kola, élelmiszerbolt) biztosí­tandó. Környezetvédelmi szempontból lényeges, hogy a hulladék és a szippantott szennyvíz megfelelően legyen elhelyezve, s javuljon a Kő­rös-ér vízminősége. A tervezethez népességprog­nózis tartózik. Eszerint a vá­ros népessége stagnál, meg­állt a külterületi népességfo­gyása, s lelassult a belterület­be való beáramlás. Míg 1980- ban 27 808, addig 1985-ben pontosan 27 000 ember Nagy­kőrös népessége. A város kör­nyéki zártkertek a városi la­kosság tulajdonában vagy használatában vannak, tehát onnan növekedéssel nem kell számolni. Ugyanakkor a nö­vekvő gazdasági aktivitással az előrebecslések számot ve­tettek. Főbb népgazdasági te­rületek szerint az aktív kere­sők megoszlását a következő­képp prognosztizálják: ipar 40-ről 40-re (azaz nem válto­zik), mezőgazdaság 21-ről 16—18-ra, egyéb (szolgáltatá­sok) 39-ről 42—43 százalékra változnak, 1980—2000 között. W A megnövekedett helybeli munkahelyszámmal érhető el az ingázási arány csökkenése. A részterületek, ágazatok szerinti konkrétabb tervek a most kifejtett alapelgondolá­sokra épülnek. Ballal Oltó (Folytatjuk) A szabályozókról A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság rendezésé­ben 1985. december 2-án (hét­főn) a városi MTESZ-székház- ban előadás hangzik el a köz- gazdasági szabályozó rendszer 1986. évi változásairól. A té­ma gazdája dr. Herczog Lász­ló, a Pénzügyminisztérium munkatársa lesz. Az esemé­nyen minden érdeklődőt szí­vesén lát a vezetőség. Piaci jelentés" Nagyobb volt a választék A hét végén jó közepes piac volt. A kocsis piacon több felvágatlan tüsköt árul­tak, mázsáját 140 forintért. A takarmányrépa mázsája 140— 150 forint volt. Tyúktojást most is csak néhányan árul­tak. A háztáji szemestermény- piacon nagyobb volt a vá­laszték, változatlan árakkal. A búza literjét 5—5,50, az árpát 6, a morzsolt kukoricát 6, a A tevékeny sportszervező A városunkban munka- és sportszeretetéről közismert Pécsi Zoltán, aki a Kinizsi labdarúgó-szakosztályának 6 éve technikai vezetője, a konzervgyári tömegsportbi­zottság vezetője 10 éve, s 4 esztendeje a helyi szakmaközi bizottság sportfelelőse, a kori- zervgyári vállalati ünnepségen nemrég az OTSH „kiváló tár­sadalmi munkáért” kitünteté­sét vehette át. Mint a szemta­núk elmondták, meghatottam Nagyon megdolgozott érte. — Hogyan ismerkedett meg a sporttal? — Örököltem a sportszere- tetet. Édesapám a második világháború előtt sokáig a kö­rösi labdarúgók kapusa volt, most pedig közel harminc éve előbb a Nagykőrösi Hír­adó, majd Hírlap labdarúgó­tudósítója. — Három évtizede a Tázer- dei és Damjanich utca sarkán focizó gyerekként találkoz­tunk többször. Milyen körül­mények voltak akkoriban? — Akkor — a Kinizsin kí­vül — még az iskolának sem volt saját futball-labdája. Mi sportszerető szüléinktől kap­tunk. s a város e részén kí­vül a Homokoldalon, Alsze- gen és Felszegen volt 1—l foci. — Milyen volt labdarúgó­pályafutása ? — M. Kiss József ifiedző­től rendszeres nevelést, 'köte­lességtudatot, technikát tanul­tunk, és az akkori jó ificsa­patban 1958/59-ben száznál több gólt lőttünk. Horváth Lehel bácsi többször írt a Híradóban akkoriban tehetsé­günkről. Bekerültem a megyei ifjúsági válogatottba is. Ké­sőbb az NB III. délkeleti cso­portjában szerepeltünk, s ilyen volt a Kinizsi egyik összeállítása: Gömöri — Vass, Csikós I., Kecskés I. — Pécsi, Szomolányi — Lányi, Decsi, Csikós II.. Klenovics, Sárai, Szabó. Sajnos 1964-ben kies­tünk ebből az osztályból és azóta sem sikerült oda vissza­kerülni. Utoljára 1969-ben szerepeltem megyei csapa­tunkban, nagyon fájt a bo­kám. abba kellett hagynom. — Mi történt ezután? — Tizenkét éve infarktust kaptam, de a mérkőzésekre kijártam nézőként. 1979-ben kiesett a Kinizsi a megyei I. osztályból, akkor a konzerv­gyári vezetés fiatalított, így kerültem én is az új szakosz­tályvezetésbe. — Ecsetelje tömegsportte­vékenységét.' — Királyréten, Ráckevén, Cegléden. Balatonfüreden és itthon alapfokú sportvezetői tanfolyamon vettem részt. Igyekszem az ott elhangzotta­kat megvalósítani. Városi ren­dezvényeket szervezek tár­saimmal, a konzervgyár közel 3 ezer dolgozója évente 7 sportágban vetélkedik és két­évenként É^OSZ-verseny eken vesz részt, évente pedig élel­miszeripari természetbarát­találkozón. — Mennyi időt tölt sport­tal? — Naponta három órám rámegy a sportszervezés fá­rasztó munkájára. Megértő a feleségem, ami szükséges a sporttal foglalkozóknak. Saj­nos egyre kevesebb a társa­dalmi aktíva, és a meglévők­re egyre több teher hárul. — Mennyi ideje dolgozik a konzervgyárban? — Huszonkét éve, s a for­gácsolók cső rtvezetője va­gyok 18 éve. Itt is egyenge­tem, nevelgetem, irányítom a sportolókat, igyekszem mun­kájukban segíteni őket, s fej­lődésüket támogatni. Pécsi Zoltán tevékenysége, magatartása példamutató a sportolók és sportemberek között. Az eredmény elérésé­ben a vállalati és szakosz­tályvezetőségi tagokat, társa­dalmi munkában 1 "sait di­cséri, segítségüket köszöni. Nyolcadikos fia már a serdülő­csapatban rúgja a labdát. Re­méljük, ez a sportéletét ma­gával ragad másokat is, a fia­talabbak közül is. Itt is szük­ség van az utánpótlásra. Sulyok Zoltán napraforgómagot 12—15 forin­tért mérték. A belső piacon a napraforgót kilóra 25—30 és a tökmagot 30 forintért árul­ták. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma ára 6—12, a körte 16—25. a héjas dió 40— 45, a gesztenye 50, a dióbél 180,, a mák 80, a fehér ká- posSa 10, a kelkáposzta 16, a karfiol 15, a savanyú ká­poszta 20, a vöröshagyma 10, a fokhagyma 80, a petrezse­lyemgyökér 20, a sárgarépa 12, a céklarépa 12, a meleg- ágyi paradicsom 50. a zöld­paprika kilója 20, darabja 1—4, a zöldség csomója 8, a retek 5—6 forint volt. A baromfipiacon nagy volt a felhozatal. A tyúk párja 180—250, két kakas 250—300. a pulyka párja 800, a lúd párja 5—600, a kacsa párja 200—340, a vágócsirke párja 80—160, kilóra 50, a gyöngy­tyúk párja 140. a tyúktojás darabja 3,50 forint volt. K. L. Kada-bérlet A kecskeméti Katona József Színházban 1985. december 2-án és 30-án Kada Elek bérletes előadás lesz. Az autóbuszok 18 órakor az Arany János Művelődési Köz­pont elől indulnak. Mozi A nagyteremben Eltűntnek nyilvánítva. Szí­nes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Maximka. Szovjet film, fél 4-kor. Gyónás gyilkosság után. Színes, szinkronizált amerikai krimi. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. rssií :0r8sl Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents