Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
1985. DECEMBER 11., SZERDA **rvr * j/«;»h 3 Parlamenti bizottsági ülések A kisiparosok és kiskereskedők adóztatásának hatása Cél: a jó lakossági szolgáltatás A Magyar Szocialista Munkáspárt XII— XIII. kongresszusa meghatározta a kisipar és kiskereskedők népgazdasági helyét és szerepét. E tevékenységek politikai megítélésében bekövetkezett változások hatására megváltozott a társadalmi megítélés is. Egyértelműbbé vált. hogy a népgazdaságban hosszú távon szükség Tan e tevékenységekre. A politikai állásfoglalások nyomán az ipargyakorlást elősegítő jogi és gazdasági szabályzók, állami intézkedések születtek, melyek megteremtették a kisiparosok és kiskereskedők lét- biztonságát. növelték termelési kedvüket. Kun Béla-centenarium Emlékbizottság Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének elnökletével kedden ülést tartott a Kun Béla emlékbizottság. Áttekintette az 1986. február 20-án esedékes Kuncentenárium előkészületeit, foglalkozott a Kun Béla tevékenységéről már megjelent kiadványokkal és a további publikációkra, valamint a különböző megemlékezésekre vonatkozó javaslatokkal, s jóváhagyta az 1986 februári tudományos ülésszak tervezetét. A Pest Megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalatnál tegnap tartotta alakuló ülését a vállalati tanács, amelynek tiszte a vezérigazgató megválasztása, illetve megerősítése. Az eseményen jelen volt dr. Kocsis Péter, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága gazdaság- politikai osztályának vezetője, Csonka Tibor, a megye: tanács elnökhelyettese, Soltész Lajos, a Helyiipavi és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete Pest Megyei Bizottságának titkára, valamint Csapó Sándor, a budaörsi városi jogú pártbizottság első titkára. Édes István vezérigazgató elöljáróban ismertette a vállalati tanács feladatait, megalakulásának körülményeit. Szólt arról, hogy amikor az új, demokratikus irányítási formák bevezetéséről megszületett a rendelet, az elsők szerettek volna lenni, ahol ezt bevezetik. Ám tavasszal, amikor ez lehetővé válhatott volna, a vállalat életében — mint arról lapunkban is irtunk — megütietősen viharos idők járták.' 'Együttmaradni, vagy külön-külön boldogulni — ez volt a kérdés, s amíg erre válasz , nem született, nem lett volna célszerű egy ilyen horderejű, , változás — hangzott az alapítói határozat. Majd megszületett a döntés, hogy a szétdarabolás nem indokolt, nem volt tehát akadálya a vállalatot irányító testület életre hívásának. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága kedden ülést tartott a Parlamentben. Antalffy Györgynek, a bizottság elnökének megnyitója után Markója Imre igazságügyminiszter tájékoztatta a képviselőket az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltésének módjáról, s az ehhez szükséges jogi változtatások tervezetéről. A bizottság a miniszter tájékoztatóját tudomásul vette. élen jár a mai megnehezedett feltételek között is. Elismerés övezi a kollektíva részéről, s hasonlóképpen nyilatkozott az alapító képviseletében szóló Csonka Tibor tanácselnökhelyettes is. A következő időszakra' felvázolt fejlesztési, termelés- és exportnövelő elképzelései rokonszenvre találtak a vállalati tanács tagjaiban; a testület a javasolt három évvel szemben öt esztendőre erősítette meg pozíciójában Édes István vezérigazgatót. Sz. T. Az adottságokhoz igazodva A Pest Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége elnökségi ülést tartott tegnap. Több fontos, a gazdálkodást érintő kérdés volt napirenden. A résztvevők beszámolót hallgathattak meg a VI. ötéves tervidőszak munkavenseny-éred. ményeirőlr-az -építőipari szövetkezetek helyzetéről. Megtárgyalták a KISZÖV elnökségének jövő évi munkatervi javaslatát is. Az ülésen szó esett az új szabályozók ellentmondásairól, a fő munkaidőben és az azon túl végzett munka visz- szásságairól, illetve ellentmon. dásos hatásairól. Ezután megvitatták a tanácsok 1986. évi költségvetéséről, valamint a VII. ötéves népgazdasági terv tanácsi pénzügyi előirányzatáról készített előterjesztést, amelyhez Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. A többi között rámutatott: a továbbfejlesztett tanácsi szervezési és gazdálkodási rendszer elősegíti, hogy a helyi kezdeményezéseket felkarolva, a fejlesztési eszközök hatékonyabb elosztása révén a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjon a községek fejlesztése. A korábbi merev települési kategóriákat félretéve minden település számára megnyílhat az önálló fejlődés útja. Az elképzelések fontos eleme, hogy a VII. ötéves tervben jelentősen növekednek a tanácsok anjmgi erőforrásai. Gazdasági önállóságukat és gazdálkodási biztonságukat erősíti az is, hogy az állam egyértelműen garantálja a meglevő intézmények működési, fenntartási, felújítási, valamint a település népességszámához kötődő fejlesztési forrásokat. Ugyanakkor a tanács érdekeltebbé válik a helyi bevételek növelésében. Valamennyi tanácsnál a jelenlegi kétféle pénzalap helyett egységes alapot hoznak létre, s így lehetővé válik a jelenlegi felhasználási kötöttségek döntő többségének megszüntetése. A helyi tanácsok ily módon szabadon dönthetnek anyagi erőforrásaik elköltéséről. A vitában — többek között felszólalt Mondok Pál (Pest m. 26. vk.) és Nyéki Ilona (Pest m. 1. vk.) képviselői is. ★ Ülést tartott az Országgyűlés honvédelmi bizottsága is. A képviselők Gyuricza László elnökletével megvitatták a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium 1986. évi költségvetését, valamint a bizottság 1986. évi munkatervét. A vitában — többek között — felszólalt Viola Károly (Pest m. 14. vk.) képviselő is. Az általános gazdasági feltétellék szigorúbbá válásának körülményei indokolttá tették a kisiparosok és kiskereskedőik adóztatási rendszerének változtatását, módosítását. Az adópolitikában eddigi jö- vedelemszafoályozó funkcióval szemben egyre jobban előtérbe kerülnek a piaci törvények. Az időközben történt gazdasági változások, a megjelent jogszabályok arra utaltak, hogy az adónak nem lehet közvetlen szerepe a jövedelem visszaszorításában. A jövedelmet a piaci törvények szabályozzák, itt elsősorban nem a bérszabályozás elvének kell érvényesülni. Éppen ezért lehetőséget kell biztosítani a kisiparosoknak és kiskereskedőknek arra, hogy a keresett kisipari termékek, szolgáltatások az igényekhez igazodjanak és pont a progresszív adóztatás miatt n-e kelljen á tevékenységet mérsékelni. Indokolja ezt továbbá az is, hogy — nyitott gazdaságpolitikánk eredményeként — egyre több kisiparos dolgozik külföldi megrendelésre, melynek elsősorban népgazdasági jelentőségét kell kiemelni, de a régi jogszabályok nem tették érdekeltté a kisiparost a minőségi, sok esetben még a mennyiségi teljesítésben sem. Az új adózási rendszer jobban feloldja azt a feszültséget, amit az adó teljesítményvisszafogó hatása eredményezett. Az újonnan megjelent jogszabályok ezt az elvet érvényesítik és tükrözik. Erre tett kísérletet az 1984. január 1-től bevezetett új jövedelemadózási rendszer, ami egy hosszú távú stratégia, az egységes személyi jövedelem- adó rendszer első lépcsője. Az új jogszabály egyik lényeges változása, hogy az adóköteles jövedelem évi öszszegében, valamint az adó mértékében nagymértékű a szóródás, az adó progresszivitása csökkent. A fennálló jogszabályok lehetőséget biztosítanak, hogy — aki az ipar gyakorlásához szükséges feltételekkel rendelkezik — minden kisiparos kaphat működési engedélyt, függetlenül a területi ellátottságtól. Ennek eredményeként kiéleződik a konkurencia, valamint árleszorító hatás is érvényesül. Bizonyos hátrányt jelent viszont, hogy fokozatosan nő a nem helyi lakosú, csak telephelyű kisiparosok száma, akik a helyi feladatok, szolgáltatások ellátásában egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben vesznek részt. A kisiparosok számának növekedésével csökkent az ellátatlan területek száma, ezért már nem volt indokolt a lakosság szükségleteit kielégítő szolgáltatást és javítást kezdő kisiparosok részére 3 éves területi adómentesség megadása, ezt az új jogszabály már nem biztosítja. Arról nincs tudomásunk, hogy valaki azért állt el szándékától, mert a régi jogszabály szerinti mentesség nem illeti meg. Az adópolitikai célok realizálása most a szociális mentesség és az adóalap-csökkentő kedvezmények megadásával valósul meg. Település- fejlesztési szempontból lényeges változás, hogy a helyi beruházások, felújítások, műemlék épületek helyreállításában közreműködő kisiparosok részére 50 ezer forintig adóalap-csökkentő kedvezmény adható. Ezzel a lehetőséggel egyre több kisiparos él, ezzel is segítve a helyi feladatok ellátását. , Az adóterhek mérséklődtek, amit a kisiparosok és kiskereskedők kedvezően fogadtak, ennek következtében dinamikusan nőtt számuk. Nagymérvű a másod- és mellékfoglalkozású kisiparosok száma. Ez a jelenség azzal indokolható, hogy a társadalombiztosítási járulék progresszív növekedése miatt több kisiparos megszüntette főfoglalkozású tevékenységét, és munkaviszonyt létesítve másod- és mellékfoglalkozásban végzi javító és szolgáltató tevékenységét. Jelenleg 162 kisiparos 66 szakmában tevékenykedik, ami egyértelműen bizonyítja, hogy milyen széles körű lakossági igényeket elégítenek ki. A kisiparosok 89 százaléka szolgáltat. A magánerőből épülő családi házak 85 százalékát kisiparosok készítik. A személyi szolgáltatások területén is jelentős a munkájuk — megítélésünk szerint az igények mintegy 40 százalékát .elégítik ki. A terület kisiparosai és kiskereskedői megfelelően kiveszik részüket a közéleti munkából, részt vesznek a társadalmi rendezvényeken, élenjárnak a társadalmi munkában. Legjelentősebb értékű társadalmi munkájuk a szakorvosi rendelőintézet építésénél volt. Rendszeres az iskoláknak és óvodáknak végzett munka, melynek értéke 80— 100 ezer forint között van évente. Kedvező kapcsolataink alapján tovább kívánjuk bővíteni a kisipar, a kiskereskedők és a szocialista gazdálkodó szervek közötti együttműködést. A lakossági szolgáltató tevékenység mellett a lehetőségeik figyelembevételével fejlesztjük és segítjük a kisipari árutermelést, elsősorban az áruválaszték bővítése, a háttéripari tevékenység javítása, másodlagos nyersanyagok hasznosítása stb. területén. Vállalati tanács a PEVDI-nél Program öt esztendőre A testület elsőként a szervezeti működési szabályzatot vitatta meg. Hangot kapott itt, hogy a belső érdekeltségi rendszer nem differenciál kellőképpen a teljesítmény alapján az egyes egységek között. valamint, hogy túlzottnak tartják a központilag kezelt összegek arányát, kevés marad náluk fejlesztésre. Válaszában a vállalat első számú vezetője kifejtette, hogy az újraelosztás szubjektivitásától nem kell tartani, hisz arról s jövőben éppen ez a közösség dönt majd, esetenként azzal a kényszerrel, hogy a helyi érdekeket alá kell rendelni a nagy közösség érdekeinek. Másfelől, a mai árak mellett egy-egy nagyobb arányú beruházást akkor sem képesek a gyáregységek önerőből finanszírozni, ha a mostaninál nagyobb hányad maradna náluk. A tervezet mellett tette le voksát a szakszervezeti bizottság nevében Szever Józsefire szb-titkár és más hozzászólók is. Végezetül a szervezeti működési szabályzatot hat tartózkodás ellenében elfogadta a vállalati tanács, amelynek 34 tagja közül 32 volt jelen. A szakszervezeti bizottság titkára, az előkészítő bizottság elnöke tett javaslatot ezután a vt-elnök, illetve a helyettese személyére. Elnöknek Beke Zoltánt, a bőrdíszműgyáregység termelési osztály- vezetőjét. míg helyetteséül Vajas Jenőnét, a közgazdasági osztály helyettes vezetőjét választották. Az alakuló ülés napirendjének következő pontja a vezérigazgató tisztségében történő megerősítése volt. Édes István tevékenységét húsz év és számos kitüntetés minősíti. Célratörő és határozott irányítása mellett a vállalat dinamikusan fejlődött és az Jelentős terhekkel kell számolni A vállalkozás kockázattal jár sí Tegnap az MSZMP Pest fj, Megyei Bizottsága Oktatási ^ Igazgatóságán tartották ^ küldöttközgyűlésüket a Pest 2 megyei fogyasztási .szövet- 'j kezetek. A kiildöttközgyű- ^ lést Tuza Sándorné dr. # nyitotta meg, az elnökség í tagjai voltak: Hrebik Fe- f renc, a Szövosz főosz- ^ tályvezetője, dr. Czár ^ Menyhért, az MSZMP Pest ^ Megyei Bizottságának mun- ^ katársa, valamint a HNF, // a KPVDSZ és a megyei </ társszövetkezetek vezető V, tisztségviselői. Veszteséggel járhat A napirendnek megfelelően elsőként az Afész-ek, lakás- szövetkezetek '~vpöri-szolgáltató tevékenységét, a szakcsoportok helyzetét tárgyalták meg, értékelték a résztvevők. A Pest megyei szövetkezetek jelentős eredményeket mondhatnak magukénak az ipariszolgáltató tevékenység bővítésében a VI. ötéves tervidőszak idején. A hazánkban működő 210 szakcsoport közül 69 Pest megyében vagy Pest megyei szövetkezet gesztorsága alatt a fővárosban működik. Amíg azonban az ipar árbevétele az összes árbevételből csupán 2,14 százalék (1984-es adat), addig a nyereség 10,78 százalékát ez az ágazat hozta a jelzett időszakban. Az ipari tevékenység nyereségszintje, költségviselő képessége kedvezőbb volt tehát, mint az alaptevékenységé. Már - Meggyes Nagy István, a Mészöv ipari főelőadójának beszámolójából kiderült azonban, hogy a helyzet az eredmények mellett sem mentes a gondoktól, ellentmondásoktól. A termelés zöme alacsony technológiai színvonalú és technikai ellátottsáqú kis- és középüzemekben folyik, s fejlesztésre, a technológiai, technikai korszerűsítésre nincsen fedezet. A VI. ötéves tervidőszakban erre a célra 65 millió forintot szántak, ám a gazdasági feltételek szigorodása csupán 45 millió forint felhasználását tette lehetővé. Ennek az összegnek is több mint ötven százalékát karbantartásra, felújításra kellett fordítani. Az is bebizonyosodott, hogy a vállalkozói szellem nemcsak nyereséggel, hanem veszteséggel is járhat. Az új adózási rendszer, mely megnövelte a ' bérterheket, nemcsak lehetővé, hanem helyenként elkerülhetetlenné tette, hogy az Áfész-ek ipari-szolgáltató ágazatai más, kedvezőbb adózási rendszerű működési formát válasszanak. A Ráckeve és Vidéke Áfész 800 dolgozót foglalkoztató ipari ágazatai például korábbi 20— 25 százalékos nyereségszintjük mellett sem tudták volna viselni az adóterheket, ezért alakult meg — az országban elsőként — a szövetkezet leányvállalata. Másutt főleg szakcsoport formában folytatták az ágazatok tevékenységüket. Az elmúlt három év alatt azonban több megyei szövetkezet is megismerkedett a gesztorság hátrányaival. Amint ezt dr. . Kovacsik Erzsébet, a Galgavidéke Áfész jogtanácsosa hozzászólásában elmondta — később többen csatlakoztak véleményéhez —, a gesztorszövetkezetek gazdasági érdekeit a jogszabályi hézagok erősen veszélyeztetik. A fejlesztés létkérdés Több példát említettek arról, mennyire kevés lehetősége van a gesztornak a szakcsoport-tevékenység folyamatos ellenőrzésére, holott teljes anyagi felelősséget kell vállalniuk munkájukért. A 6—10 százalékos gesztori díjért állniuk kell a szövetkezeteknek a szerződéses és pénzügyi fegyelem megsértéséből, az anyaggazdálkodási hiányosságokból fakadó pénzügyi veszteségeket is. Hasonló joghézagokkal kell számolniuk az Áfész-eknek az egyébként nyereséges, s a vidéki foglalkoztatottságot jórészt biztosító bedolgozói munkáltatáson belül is. A hozzászólók által felvetett fontos kérdésekre Szabó Lajos a Szövosz álláspontját tolmácsolta. Elmondta, hogy akárcsak a gazdasági munkaközösségekét, a szakcsoportok tevékenységi és ellenőrzési körét is hamarosan újabb jogszabályokkal pontosítják. Ám a későbbekben sem csökkentik, sőt, a piaci igényekhez, a kereslethez való rugalmas alkalmazkodás érdekében növelni kívánják a. szakcsoportok önállóságát. Ugyanakkor a Szövosz sem ért egyet azzal a 10 százalékos különadóval, amely további terheket ró a szakcsoportra, s csökkenti az elkerülhetetlenül fontos technológiai, technikai fejlesztés lehetőségét. A lényegbevágó kérdéseket érintő vitában a hozzászólók kitértek még a szövetkezeteknek a bérszabályozási rendszerekkel kapcsolatos nehézségeire. A szövetkezeti dolgozók átlagbére jelenleg 8—900 forinttal marad el az országos átlagtól, s a következő esztendőben több Áfész — a jelentős adóterhek következtében — kénytelen visszatérni a szigorított központi bérszabályozás útjára. Ez pedig nem kecsegtet azzal a reménnyel, hogy a kereskedelmi hálózatban mutatkozó munkaerő- hiányt enyhíteni tudják. A fejlesztési források szűkösségére való tekintettel a következő tévidőszakban neme.,ok az ipar, hanem az alaptevékenység területén sem lehet jelentős mértékű beruházásokra számítani. Összefogva, együtt Számolva mindezekkel a nehézségekkel, a megyei fogyasztási szövetkezeteknek a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy helyesen válasszák meg az új üzemelési formákat, megfelelő kapcsolatokat építsenek ki a termelés, értékesítés területén a társszövetkezetekkel és az állami szektorral. Csupán az együttműködés, a fejlesztési pénzeszközök közös előteremtése teszi lehetővé az előrelépést. A küldöttközgyűlésen leszűrt tapasztalatok, a nehézségek őszinte megtárgyalása mindenesetre bizonyára hozzájárul majd a VII. ötéves terv céljainak reális kijelöléséhez. A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően szükséges a kisipari és kiskereskedelmi tevékenység fejlesztése, az érdekvédelmi, érdek- képviseleti munka bővítése. El kell érni, hogy a vonzás- körzet ilyen irányú tevékenysége jobban feleljen meg a minőségi és mennyiségi igényeknek. Az új szolgáltatási formák elterjesztése mellett támogatni kell az egymás közötti szolgáltatási és termelési együttműködést. Segíteni kell az egészséges versenyhelyzet kibontakoztatását a kisipar és kiskereskedőkön belül, valamint az állami ipar és az állami kereskedelem között. Az adó alapja az adóévben elért adóköteles jövedelem. Az adókivetés útján adóztatható jövedelmet adóbevallás alapján kell készíteni. Az adóbevallások alapján a legtöbb kisiparos és kiskereskedő 100 ezer forint, illetve ez alatti adóalap után adózik, de előfordul kiemelkedő jövedelemmel rendelkező is, magasabb adóösszeggel. Az adóbevétel a tanács pénzügyi forrásai között 1,3 százalékot képvisel, tehát az adóztatás nem elsősorban a bevételek emelésére irányul, egyértelmű cél a lakossági szolgáltatások javítása. A jelenlegi adórendszer nem pótolja a lakossági szolgáltatások ellátását. A kisiparosok és kiskereskedőik elfogadják a kivetett adót. általában jogszerűnek tartják. A végrehajtás során törekedni kell arra, hogy pontosabban megismerjék az adóhatóságok a keletkezett jövedelmeket, hogy így igazságosabb adóterheket viseljenek az érdekeltek. Adori Károly MSZMP Dabas városi Jogú Nagyközségi Bizottságának első titkára
