Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
‘■'V. / "l PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Ára: 1,1(0 forint 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ MA: Tehetség és szorgalom csillaga (5. oldal) Keke Rosherg Budapesten fő. oldal) Megtáltosodott a Vác (T. oldal) Módosult a menetrend (8. oldal) Felszólalt Havasi Ferenc és Csehák Judit Ágazati tanácskozások A hét végén, szombaton és vasárnap két ágazati szak- szervezet kongresszusára került sor. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XXIII. kongresszusán — amelyet a tatabányai Népházban tartottak — 350 küldött és 150 meghívott tanácskozott. Az eseményen részit vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Nápolyi László ipari miniszter. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének IX. kongresszusa az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának székházéban zajlott. A szakszervezet 250 ezer tagját képviselő több mint 300 küldött kétnapos tanácskozásán részt vett Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nagy Sándor, a SZOT titkára. A BDSZ ágazati kongresz- szusán Kovács László, a szak- szervezet főtitkára beszámolt a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kongresszus határozatában megfogalmazott tervek többsége megvalósult. Ha kisebb elmaradásokkal is, de tervszerűen folynak az új szénbányászati beruházások, a szénhidrogén-bányászatban az alapkutatások bővítése mellett felerősödött a másodlagos és harmadlagos termelés szervezése, az érc- és ásváhybányá- (Folytatás a 2. oldalon.) Megyei népfrontértekezlet Közös célok, közös teendők lom. Áldozatra készek, első szóra mozdulók a nyugdíjasok, ugyanakkor — társadalmi szerepükhöz, fontosságukhoz mérten — erősíteni szükséges a fiatalok bevonását. Az ifjúsági klubok munkájának támogatásával, olvasótáborok szervezésével, a helytörténeti, honismereti szakkörök tevékenységének segítésével a megyében a népfrontbizottságok eddig is igyekeztek a _felnö- vekvő nemzedékhez kellő kapcsolatokat találni, ám többféle tapasztalat is arra int, tágítani kell a kört, gazdagítani a formákat. Különösen igazolódott ez a tanácstagi választások alkalmával, amikor nem sikerült — a fiatalok arányához illő — kellő számú ifjúsági jelöltet állíta- niok a helyi népfronttestületeknek, amint az sem számított kivételes esetnek, amikor hatásos támogatás híján az életkorban hátrább álló nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatokat. Aktív nemzetiségiek Keréktárcsán Szombaton kommunista műszakot tartottak a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gyárában. Ezen a délelőt- tön a keresett és hiánycikknek számító fonalakat gyártotta az üzem kollektívája, hogy még az ünnepek előtt boltokba kerülhessen egy nagyobb szállítmány. Munkabérüket szűkebb pátriájuk. Kerepestarcsa szociális és egészségügyi céljaira ajánlották fel. Felvételünkön: Fényes Pálné, a Bea nevű kötőfonalakat 20 dckás motringokra tekeri ezen a nemes célokat szolgáló műszakon Hancsovszki János felvétele Hóval érkezett a tél Aligha van megkapóbb látvány a havas határnál, a téli tájnál, az erdőt, hegyet, mezőt borító hóbundánál, ami a hidegtől védi, óvja az elvetett magot, a jövő évi kenyérnek valót. Kenyerünkért az őszön is sokat munkálkodtak a mezőgazdaság dolgozói, ök azok, akik az időjárás viszontagságaival dacolva, hóesés közben is folytatják az őszi mélyszántást, amiből még mintegy 25—30 ezer hektár van hátra Pest megyében. Gondjuk van rá, hogy ha majd elérkezik a kikelet, kellően puha, porha- nyós ágyba kerüljön a tavasziak magja. Nem pihenhetnek a köztisztasági hivatalok, a közúti fenntartó vállalatok dolgozói sem. A balesetek megelőzése érdekében takarítják a járdákat. sószórók járják a fő- és mellékutakat. Az útra indulóknak pedig a csillaggarázs alatt „hált'’ jármüvek ablakainak megtisztítása ad munkát. De amíg egyeseknek munkát, bosszúságot — másoknak örömet szerez a hó. Leginkább a téli sportok kedvelőinek és a gyerekeknek. Mert lehet csúszkálni, szán- kózrti, korcsolyázni, akár megfogni és meg is kóstolni a jégcsapot, nem beszélve a hóember készítéséről... Hiszen a répaorrú. szénszemű monstrumok jelképei a télnek, amelyről még nem tudjuk. mennyire sanyargatja meg az erdők, mezők vadjait, az embereket, mit tartogat még számunkra. A csikóváraljai turistaház (Folytatás a 8. oldalon.) Dr. Barna Laj'ös köszöntötte a Hazafias Népfront Pest megyei küldöttértekezletének résztvevőit. Mellette balról jobbra: Halasi Márton, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára, Balogh László, Ivrasznai Lajos, Kaboczl László, Ribánszki Róbert, Radó Györgyné, az MSZMP KB munkatársa és tir. 4rató András, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának vezető titkára összefoglalásaként a Hazafias Népfront Vili. kongresszusára való felkészülésnek, szombaton rendezték meg a megyei népfrontértekezletet. A fővárosban, az MSZMP Fest Megyei Oktatási Igazgatósága nagytermében sorra került tanácskozást — a Himnusz elhangzása és Gáti Oszkár színművész szavalata után — dr. Barna Lajos, a megyei népfrontbizottság elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló Ribánszki Róbertét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárát, Krasznai Lajost, a megyei pártbizottság első titkárát, Balogh Lászlót, a megyei tanács elnökét. Megnyitó beszédében rövid áttekintést adott dr. Barna Lajos a településeken lezajlott tisztújító falugyűlések, népfrontértekezletek tapasztalatairól, majd — az elfogadott napirendnek megfelelően Rabóczi László titkár terjesztette be a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága fél évtizedes munkájáról összeállított beszámolót. A bizottság beszámolója Jó ügyekért tízezrek mozdulnak Bevezetőben a beszámoló felvázolta azt a társadalmigazdasági közeget, amelyben a legutóbbi öt esztendőben a megyében a népfrontmozgalom tevékenykedett. Tetemes részt vállalt a párt szövetségi politikájának jegyében a különböző osztályok és rétegek, az eltérő helyzetű, világnézetű emberek sokrétű kapcsolatainak szervezésében, megerősítésében, megfelelően ellátta közjogi feladatait, a falu- és réteggyűlésekkel fontos fórumait kínálta a helyi közéletnek. A törvénytervezetek, a különböző megyei fejlesztési koncepciók társadalmi vitáival elősegítette a szocialista demokrácia kibontakoztatását,, amint ott volt a népfront- mozgalom aktivistáinak serege' a környezetvédelem teenA gödöllői lurkók is nyomban nekiláttak, hogy a vékony liólcpclből üsszegörgessenek egy hóemberre valót. dőlnek megvalósításánál, a .béke' és barátsági munkánál. Kollektív akarat Lényeges jellemzője a népfront tevékenységánfek, hogy a megyében minden településen dolgozik bizottság. Ezek a testületek egyre inkább kialakítják a megfelelő kapcsolatokat az állami és a társadalmi szervezetekkel, ugyanakkor — mind a megyei, mind a helyi bizottságok esetében — erősödött a tervszerűség, a teendők kollektív kimunkálása és végrehajtása. A közigazgatási változások előtérbe állították a városi jogú nagyközségi tanács irányította települések helyzetét, holnapját, s ezért is örvendetes, hogy például Ráckevén, Szigetszent- miklóson, Monoron, Budaörsön a népírontmozgalom és annak . helyi testületéi tétovázás nélkül meglelték lehetséges tevékenységi terepüket, munkájuk egyre tartalmasabbá válik. Ugyanakkor arról sem szabad eifeledkezni — állapította meg a megyei népfront- bizottság beszámolója —, hogy a községek testületéinél még jelentősek az eltérések a munka színvonalában, a kezdeményezésekben, szervező- készségben. A közeli hetekben lezajlott választások megmutatták, hogy ahol a munka tartalmas — mint például Abonyban, Pilisen, Nagybörzsönyben, Pécelen —, ott a népfrontbizottságnak tekintélye van, szívesen vállal a lakosság társadalmi segítséget. A jó tapasztalatokat azért kell hangsúlyossá tenni, mert meglehetősen tág körben még mindig érvényesül az a felfogás, amely a népfontmozga- lom szerepét leszűkíti az országgyűlési ég tanácstagi választásokra, a tanácstagi beszámolók megtartására, a falugyűlések megrendezésére. Fórumot teremtve A továbbiakban a beszámoló a megye'lakossága élet- és munkakörülményeinek változását elemezte. Általános tapasztalat, hogy a nehezebb megélhetési feltételek befolyásolják a népfrontmozgalom feladataiból részt kérők magatartását is, kevesebb az • erre jutó idő. nagyobb szerepet kap a túlmunka, a vele elérhető jövedelem. Ez érthetően magával hozta a népfrontbizottságok tevékenységében a rétegpolitikai és a szociálpolitikai teendők előtérbe kerülését. A mozgalom a megyében fórumot teremtett olyan bonyolult kérdéskörök megvitatásának, mint a bejáró dolgozók helyzete, a tanyákon élők körülményei, a kis települések lakosságának ellátása, a nagy családok, az idős korúak támogatása, a pályakezdők, általában a fiatalok otthonhoz jutásának gondjai. Társadalmunk minden osztálya, rétege képviselve van a megyei népfronttestületekben, örvendetes, hogy az üzemi munkáso-k, ä termelőszövetkezeti tagok mellett egyre inkább növekszik a szellemi foglalkozásúak, az értelmiségiek közreműködési hajlandósága is, nagy tekinté’yű művészeket, pedagógusokat, orvosokat mondhat tisztségviselőinek, aktíváinak a mozgaÖrömmel állapíthatta meg a megyei népfrontbizottság öt esztendőt összegző beszámolója, hogy a mozgalmi munkában aktívan vesz részt a délszláv, a német és a• szlovák nemzetiségi lakosság. A helyi bizottságok támogatják a nemzetiségi lakosság hagyomány- őrző tevékenységét, segítik, sok esetben kezdeményezik a nemzetiségi kultúra ápolásához szükséges feltételek megteremtését. Sók településen lehetőség van — így Lóréven, Tökölön, Dunabogdányban, Budaörsön, Pilisszentkereszten — az óvodai és az iskolai oktatás keretein belül az anyanyelv ápolására, értékeinek megőrzésére. Fontos változások terepe volt az eltelt öt esztendőben a szocialista demokrácia mindennapi gyakorlása. A népfrontbizottságok által szervezett társadalmi viták — mint amilyen például az új választójogi törvény tervezetéről zajlott le — széles körben keltettek érdeklődést, kedvező volt a lakossági visszhang, értékes észrevételek, javaslatok fogalmazódtak meg és ezek döntő része helyett kapott a törvénytervezetekben, a fejlesztési elképzelésekben. Egyre sűrűbb eset az is, hogy a helyi tanácsok, egy-egy tanácsrendelet megalkotása előtt, fejlesztési döntés meghozatalát megelőzően, a népfront szervezte fórumokon kérik ki a lakosság véleményét, de ezzel a lehetőséggel a jövőben az eddigieknél bátrabban kell élni, s ha a tanácstagoknál hiányozna a hajlandóság, akkor kezdeményezzék ezt a népfrontbizottságok. Részletes áttekintést kaphattak a megyei népfrontértekezlet résztvevői a közjogi feladatok ellátásáról, az ország- gyűlési képviselők, a tanácstagok tevékenységének figyelemmel kíséréséről. A legtöbb településen a tanácsok és a népfrontbizottságok közös munkáját együttműködési megállapodások segítik, ami lehetővé teszi az egységes értelmezését a gondoknak és a feladatoknak, ugyanakkor az erők összefogását is. Jelentős próbája ezekben a hetekben ennek az együttműködésnek a településfejlesztési hozzájárulás lakossági fogadtatása. Települések nagy csoportjának példája — így Nagykátáé, Ve- resegyházé, Tápiószecsőé — bizonyítja, hogy ott, ahol alapos volt az előkészítés, ahol a" korábbi évek munkája szilárd erkölcsi alapokat teremtett a kéréshez, a lakosság döntő része igent mondott. A lakóhely szeretete, az önzetlenség nyilvánul meg ,az egyre értékesebb társadalmi munkában, amelynek egy lakosra vetített összege a megyében most mér ezer forint felett van, bár idekívánkozik: a települések kö(Folytatás a 3. oldalon) l
