Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-06 / 261. szám

1985. NOVEMBER 6., SZERDA 3 rr sr MM,* fii. Őrizzük a békét, becsüljük, gyarapítsuk szocialista értékeinket Országgyűlési bizottsági ülés Tervek az agglomerációra Fáklyás fiatalok a békedemonstráción (Folytatás az 1■ oldalról.) ciaiizmus ügye, ezt kívánja az emberiség létérdeke — mondotta befejezésül a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­je. Zimányi László, zárszava után . a budapesti Madách Színház művészei adtak az ünnephez méltó,' emlékezetes műsort. ★ A megyei ünnepi megemlé­kezést követően a Résztvevők a művelődési központ elótii térre vonultak, s bekapcso­lódtak a százhalombattai fia­talok hagyományosan ez al­kalomból rendezett .békede­Tcrekvéseiíikst tükröző művész alkotások A megyei központi ünnepséget megelőzően a művelő­dési központ aulájában megnyílt Soós László és Ke­mény Éva Munkácsy-díjas érdemes művészek politikai plakátkiállítása. Elsőként a Barátság Művelődési Köz­pont Liszt kamarakórusa munkásmozgalmi dalokat adott elő Strausz Kálmán vezényletével. A kiállítást — me­lyen oJ?t volt a neves művész házaspár is — Krasznai Lajos nyitotta meg. Mint mondotta, a 68. évforduló megünneplésének és a tárlat megnyitásának egybeesése jelképként is értelmezhető. Hiszen az Európa-szerte is­mert elkötelezett művészek alkotásai a- szabadságot, a mfökk tár­sadalmunk közérzetét, politikai törekvéseit, a világban tapasztalható feszültségeket. Rámutatott, hogy a mű­vész házaspár, mint a hagyományok méltó folytatója, a plakátművészet legjelentősebb mai képviselője. Közért­hetően mutatják be valamennyi művükben a korszak ellentmondásait, a megoldás útjának keresését. Ezrek és ezrek számára emlékezetesek a fegyverkezés, a neutron- bomba, a fasizmus újjáéledése ellen tiltakozó alkotásaik, évfordulóink, politikai eseményeink jelképpé vált pla­kátjaik. Arra is utalt Krasanai Lajos, hogy Soós László és Kemény Éva nagy aktivitással részt vállal a Pest me­gyei művészeti élet gazdagításában is. Kezdeményezői voltak a megyei pártbizottságon rendezett tárlatoknak, munkájuk nyomán kaptak már több alkalommal kül­sőségeikben is méltó keretet a megyei pá rt ér teke-z!etek.' — Segítsék még sokáig művészetükkel politikai cél­jaink megvalósítását — mondta befejezésül a szónok. Az ünnepsíg résztvevőinek egy csoportja Erdősi Agnes felvételei monstrációjába. A felfokozod hangulatról a budapesti Sza­bó—Bardy pol-beat duó gon­doskodott: a teret megtöltő úttörők, KISZ-esek velük énekeltek. Szép látványt nyúj­tott a fáklyások felvonulása, akik a Barátság emlékmű kö­rül helyezkedtek el. Az ifjú­ság békevágyának Sinka Lász­ló, a KISZ Százhalombattai Városi Bizottságának titkára adott hangot, majd az ün­nepség elnökségének tagja’,a város párt-, állami és tö­megszervezeteinek, üzemeinek és lakosságának képviselői elhelyezték a magemlékezés virágait az emlékművön. M. J. Virágerdő a Earitsig-emlékmü talapzatán íogszabály-mcdasítás a lé^tisztcsá^ védelmábsn Kedden a Parlamentben — Straub F. Bruno akadémikus elnökletével — ülést tartoft az Országgyűlés településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottsága, A testület az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, illetve az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnöke előterjesztése alapján megvi­tatta a budapesti agglomsrá-f ció regionális rendezési tér-- vét, valamint a levegőtiszta­ság-védelemről szóló jogsza­bály korszerűsítésével kap­csolatos elképzeléseket. Az új regionális rendezési terv kidolgozását 1983-ban rendelte el az Állami Terv­bizottság. A tervezésre vonat­kozó fejlesztési koncepciót a kormányzat és az illetékes tanácsi szervek 1985-ben jó­váhagyták és társadalmi vitá­ra bocsátották. Az elhangzott észrevételeket a tervezők fi­gyelembe vették. • A térség hosszú távú fej­lődésének prognosztizálásakor a korábbi évtizedektől eltérő, új irányokat kellett számítás­ba venni. Ennek oka elsősor­ban az, hogy a népesség — az előrejelzések szerint — Budapesten csökkenni fog. az agglomerációs övezetben pedig lényegesen kisebb mér­tékben növekszik, mint ko­rábban. A térség egészének népessége az átmeneti emel­kedés után csökken majd. Ez a folyamat szükségszerűen módosítja a várható infra­strukturális szükségleteket, s lehetőséget ad a jelenlegi el­maradások és ellátási hiányok fokozatos felszámolására. A témáról kialakult vitában Berdár Béla (Pest megye 25, vk., Budakalász) javasolta, hogy a fővárosi és a Pest Megyei Tanács a továbbiak­ban a feladatok végrehajtásá­ban is működjék együtt ugyanúgy, mint: a tervezés­ben. Figyelmeztetett, arra, hogy az agglomeráció infra­struktúrája rosszabb az orszá­gos átlagnál, s ezért ebben a térségben fokozott ütemű fej­lesztésre van szükség. Kérte, hogy vizsgálják meg az erdő- telepítési lehetőségeket, mert a szükségesnél kevesebb fát ültetnek a fővárosban. A levegőtisztaság-védelem­mel kapcsolatos előterjesztés­hez Ábrahám Kálmán állam­titkár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnöke fűzött szóbeli kiegészí­tést. Egyebek közt elmon­dotta: a levegőtisztaság védel­mét szabályozó hazai rende­let 1973-ban jelent meg, de az azóta eltelt 12 év nagy változásokat hozott.' A jog­szabály korszerűsítése tehát indokolt, A napirend vitájában java­solták, hogy ne csak az új, hanem a meglevő technoló­giákra is dolgozzák ki a szennyező anyagokra vonatko­zó kibocsátási határértéket. Szorgalmazták a magánszemé­lyek légszennyezésével kap­csolatos pontosabb szabályo­zást, s felhívták a figyelmet ar­ra, hogy a tanácsoknál te­remtsék meg a levegőtisztaság- védelemmel kapcsolatos tenni­valók- ellátásához szüksé­ges . feltételeket. A taná­csok ezzel összefüggő felada­taira hívta fel a figyel­met Balogh László (Pest me­gye, 29. vk., Szob). Hancsovszki János felvitele Érd vízgondjait enyhíti Tizennégy kézség űrömét szolgálja Szigetszentmiklóson a sütő­üzem bővítésének ünnepélyes átadásán a szónokoknak túl kellett kiabálniuk a csarnok­ban dolgozó gépek hangját, ennek azonban minden részve­vő egyformán örült. Hiszen mindez azt jelentette, hogy a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat új üzemében már megkezdődött a próbasütés, s az ünnepség idején is fényes, aranybarna kenyerek, ropogós zsemlék kerültek ki a két szov­jet alagútkemencéból. Mint Polgárdi József, a vál­lalat igazgatója elmondta, minden dicséretet megérdemel­nek a PÁÉV dolgozói, s mind­azok a vállalatok, amelyek részt vettek az építésben, amely végül határidő előtt és költséghatáron belül készült el. A harmincmillió forintos be­ruházás mihamarabbi megté­rülését segíti a vállalat kollek­tívájának több újítása, éssze­rűsítése is, például a hulla- dékhő-hasznosító berendezés, amely jelentősén csökkenti a sütési költséget. Az új üzem termelése duplája a réginek — napi tizennyolc tonna —, s így több települést tudnak jó minőségű pékáruval ellátni, A régi kemencékben pedig egész sor, a választékot bővítő, az egészséges táplálkozást népsze­rűsítő áru készülhet majd. Az avatási ünnepség végén az igazgató kitüntetésekét és jutalmakat adott át az építés­ben élen járóknak, és azoknak az üzemieknek, akik a több mint egyéves építkezés alatt is biztosították a környék zavar­talan kenyérellátását. M. K. j Tegnap a megyei iinnep- ^ ség mellett tovább folyta- 'j tudtak az átadások novem- ^ bér 7-e alkalmából. Az alábbiakban ezekről szá- £ mólunk be. Érden délelőtt a Szajkó pt- cában átadták a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemmérnökségének új üze­meltetési épületét. Ez alkalomból megjelent Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának el­ső titkára, Jámbor Miklós, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsának ve­zető titkára, Méray Tibor, az MSZMP Érd Városi Bizottsá­gának első titkára, Mógor Béla tanácselnök, valamint Százha­lombatta és a körzet felépülé­seinek vezetői. Ott volt Antal Imre a 19. választókerület or­szággyűlési képviselője. Bartha Antal, a PVCSV igazgatója a nagy októberi szocialista forradalom mélta­tását követően a 33 éves vál­lalat dinamikus fejlődését bi­zonyító adatokat sorolt. Hall­hattuk, hogy 1952-ben a ter­melési érték 1,6 millió, tavaly 800 millió forint volt. A va­gyonuk meghaladja a négy- milliárdot, a dolgozóik létszá­ma a kétezret. Kezdetben évente 6 millió köbméter vi­zet termeltek ki, most csak­nem a négyszeresét. 1971-ben 29, 1985-ben 79 vízművel ren­delkeztek. A vezeték hossza 622 kilométerről, csaknem 2500 kilométerre nőtt, 1984. december 31-ig 91 ezer hétszáz bekötést végeztek el. Az érdi üzemmérnökségről szólva Bartha Antal elmondta, hogy hatósugara tizennégy te­lepülésre terjed ki. A régi he­lyen, az Ábel utcában nem voltak javítóműhelyek, szo- oiális létesítmény ele, a szol­gáltatások minőségének javí­tása a rossz tárgyi feltételek miatt lehetetlennek bizonyult. A 30 millió forintba kerülő beruházás a jövőben otthont ad a vízmű vezérlési automa­tikus rendszernek is. Elkészül­te része annak a folyamatnak, amelynek eredményeképpen a VII. ötéves tervben Érd és körzete vízgondjainak jelentős részét, a VIII. ötéves tervben az egészét megoldják. Már 1985. nyarán is sokkal jobb volt a vízellátás, mert 100 millió forintot költöttek a bá­zisok és vezetékhálózat bőví­tésére. Ezt tükrözik az érdi üzemmérnökség fejlődését szemléltető adatok is. 1958- ban egy kutat és két 200 köb­méteres tározót üzemeltettek, 1974-ben már tíz kút szolgál­tatta a vizet, 1934-ben 2 mil­lió 624 ezer köbméter életet adó folyadékot pumpáltak a 250 kilométer hosszú hálózat­ba. Az utóbbi 14 évben a be­kötések száma meghatszoro­zódott. A PVCSV 1981 óta a saját fejlesztési alapjából 30 millió forintot költött Érd és körzete vízellátásának javítá­sára. a csatornák hosszának,'erő tel­jes .növelését. Ezután a léte­sítményt. átadta Csík Pálnak, az érdi üzemmérnökség veze­tőjének. Kilenc dolgozót tün­tettek ki a vállalat kiváló dol­gozója címmel. Krásznai -Eájos szalagátvágása után a részve­vők megtekintették az új- épü­letet. Vicsotka Mihály Bartha Antal a megoldandó feladatok között említette a szennyvíztisztító bővítését és Kenyérsütés avatás közben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents