Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

Kerepestarcsa Játszéfiáz a láthatáron A gyerekekkel foglalkozó felnőttek felkapják a fejüket, ha olyasmi van születőben, ami a gyerekek számára vala­mi érdekeset, szórakoztatót nyújt. De azt hiszem, hogy egyetlen felnőtt számára sem lehet közömbös az, ha a neve­lési lehtőségak tára nő. Kere- pestarcsa lelkes vezetői a Ma­gyar Televízió raktározási ne­hézségét kihasználva, a gye­rekeik számára oly kedves báb­figurákból kiállítást rendeztek a helyi művelődési házban. Igazán csak akkor nyílt nagyra a gyerekek szeme, ami­kor egy nagy eleven báb, és Kemény Henrik bábművész, a Molnár István felvétele Móka Miki televíziós műsor kedvenc figurájával, Makival jelent meg. A kiállítás december köze­péig lesz nyitva, de szeretnék állandósítani, s egy játszóhá- zat nyitni, ahol a gyerekek a bábozástól kezdve a néptáncig megtalálnák érdeklődési terü­letüket. A Forma I. versenypályát a település közelében építik meg. A várható idegenforgal­mat szeretnék a kerepastarcsai gyerekek érdekében kihasz­nálni. Mint hírlik, szívesen lá­togatna ide két nagy játékcég, a Lego és a Matchbox. Kulturális hónap Eltértek a megszokottól A Galgavidéke Áfész szak- szervezeti bizottsága az idén is megszervezte a KPVDSZ Pest Megyei Bizottsága által meghirdetett kulturális hóna­pot. A rendezvények sokasága azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezet dolgozóinak és tagjainak segítsék szabad ide­jük hasznos eltöltését és gaz­dag, színes kulturális élmé­nyekkel ébresszenek kedvet a rendszeres önművelés iránt. A rendezvények előkészítésének, lebonyolításának irányítója Kókai Zoltán igazgatási osz­tályvezető és Oláh Károly, a szövetkezet szakszervezeti bi­zottságának tagja. — Az elmúlt évekhez viszo­nyítva a szövetkezeti kultu­rális hónap rendezvényei ke­vésbé látványosak — mondja Káfegii Zoltán — ám mindez nem megy a tartalom rovásá­ra, s a választék sem lett sze­gényesebb. Működési terüle­tünk szövetkezeti tagjai jól is­merik azt a törekvésünket, hogy segítjük a művelődési házak hagyományőrző tevé­kenységét, ezen belül a népi együttesek és népdalkörök munkáját. Kulturális hónapunk nyitá­nya volt, hogy Varga László, a szövetkezet igazgatóságának elnöke élménybeszámolót tar­tott a bagi művelődési ház és a szövetkezetünk közös fenn­tartásában működő Muharay Elemér népi együttes portugá­liai vendégszerepléséről. Nem­csak az együttes tagjai, de a nagy létszámú vendégség is — diafilmek és video segítségé­vel — átélte mindazt a szépet, amiben a csoport tagjainak ré­sze volt, s egyidejűleg megis­merhette azt a kemény mun­kát is, melyet a bagiak végez­tek a Galga menti néphagyo­mányok megismertetéséért. Az élménybeszámolót vidám han­gulatú, táncos-nótás batyusbál követte. A szövetkezet szocialista brigádjai a hónapokkal előbb Barangolás szűkebb hazánk­ban címmel meghirdetett ve­télkedő zárórendezványén ad­tak számot felkészültségükről — veszi át a szót Oláh Káróly. — A döntőbe jutott kilenc csa­pat közül az I. helyezést a pénzügyi osztály Jógazda szo­cialista brigádja, a II. helye­zést az ellenőrzési osztály Áp­rilis 4. szocialista brigádja, a III. helyezést a kereskedelmi főosztály Egyetértés szocialis­ta brigádja érte el. A vetélke­dők iránti érdeklődést jelzi, hogy a kulturális hónap ese­ményeként a KPVDSZ megyei elnöksége által 40 év szabad hazánkban címmel meghirde­tett reitvénypályázntra negy­venkét szövetkezeti dolgozó küldte el megfejtéseit, készí­tette el az írásos feladatokat. — Jelentős eseménynek tart­juk — mondja Oláh Károly —, hogy a kulturális hónap ren­dezvényeibe ebben az eszten­dőben bekapcsolódott a szö­vetkezet aszódi könyvesboltja is. Az üzlet dolgozói az őszi könyvnapok eseményeinek szervezésével sokat tettek az olvasás megszerettetéséért. Kókai Zoltánnak — a kul­turális hónap eseményeinek összegzésekor a • következő volt a véleménye. — Amint a közművelődés egésze- keresi a művelődés új formáit, úgy próbáltunk ebben az évben mi is az eddig megszokottól elté­rőt adni. Ügy véljük, hogy a mindennapokban való csendes jelenlétünkkel, elsősorban ve­télkedő munkatársaink felké­szítésével, hagyományőrző együttesek rendszeres anyagi és szakmai támogatásával te­hetjük és tettük a legtöbbet szövetkezetünk tagjainak és dolgozóinak művelődéséért. Fercsik Mihály A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1985. NOVEMBER 4„ HÉTFŐ Egy isaszegi panasz nyomában Nem marad fűtetlenül az iskola Levelet kaptunk egyik olva­sónktól, amelyben a szerkesz­tőség segítségét kéri problé­mája kivizsgálásához. A levél az isaszegi Damjanich János Általános Iskolában uralkodó áldatlan állapotot ecseteli. Eszerint: „hiába épült meg az új iskola, itt még mindig két műszakban folyik a tanítás, egy osztályban 40—45 gyerek szorong. Október , közepén még nem volt fűtés, hiányoz­nak a radiátorok, most a hi­deg miatt igazgatói szünetet kaptak a tanulók. Az iskolá­ban nincs mosdó, az udvari vécéket sorra bezárják, mert a gyerekek alatt beszakad a deszka. A legelemibb oktatási eszközök hiányoznak és a ta­nács nem is törődik ezzel az iskolával.. Var. radiátor A levél másolátával felke­restük az isaszegi tanács vb- titkárát, Papolczy Antalt, és az általános iskola igazgató­ját, Farkas Sándornét. A kö­vetkező információkat kaptuk a levélíró által felvetett kérdé­sekre. Anyagiak hiányában való­ban nem volt tíz éve felújítva az iskola. Az idén e£y ener­giaracionalizálási pályázaton díjat nyert a község, ebből az összegből kezdték el a tanév végén a központi fűtés szere­lését. A radiátorok mindenütt a helyükön vannak, bekötésük után festették át a tanterme­ket. A kazánt nem szállították le határidőre, de felsőbb befo­lyásra már az is megérkezett. Tizenkét tanteremben tanul tizenhat osztály, a harmadiko­sok és az ötödikesek létszáma közelíti meg a negyvenet. Az új, Tóth Árpád úti iskola át­adása előtt az alsó tagozatban érdekelt szülőket összehívták a művelődési házban és ismer­tették velük az új körzethatá­rokat. ötven gyereket érintett volna ez a módosítás, sem a szülők, sem a gyerekek nem akarták a változást. Huszon­A máig hírei Zsolnay Kerá­miagyár 1851-ben kezdi meg működését, de az üzem felvi­rágoztatása Zsolnay Vilmosnak köszönhető, akinek fejlesztő és kísérletező hatására új és ere­deti magyaros díszítő porcelá­nok születnek, amelyek kül­földön is siikert arattak (1873: bécsi világkiállítás, 1896: mil­lenniumi kiállítás, 1900: pári­zsi világkiállítás). A bécsi szecesszió hatására, az új kísérletek eredménye­ként egyedülálló stílus kelet­kezett a századelőn. Wartha Vince kísérletei nyomán meg­születnek a Zsolnay-gyárban az eozinmázas, ihletve eozin­festésű díszedények, amelyek piros, sárga, türkiz, ércfényű zöld, majd kélk alapszint adtak az edényeknek. Zsolnay az ón­vagy ólommázra kerülő fes­tékanyagot nevezi eozinnak. De' a századforduló körül je­lennek meg a vörös mázú, zsugorított technikájú, áttört falú edények, dísztárgyak, szobrok is. Kezdetben az eozinált tár­gyak nagy részére keleti min­tázat került és csak későbbi fejlődés vezet a festett deko­ráció elhagyásához, hiszen ez a technika önmagában is gaz­dag felületi díszítést eredmé­nyezett. Az e héten a műve­lődési ház előterében látható vázán megfigyelhetjük ezt az újfajta mázat, amely csillogó felületével, különös árnyalatú nyolcán írásban is beadták fellebbezésüket, mindent el­követnek azért, hogy gyerme­kük itt maradhasson. Igazgatói szünet Még két tanteremre lenne szükségük az egy műszakos ta­nítás bevezetéséhez, de ezt is és az 1990-ig elkészülő tornate­rem építését területkieajátítás- nak kell megelőznie. Vezetékes víz csak a folyo­sókon levő falikutakban van. Az ivóvízről kannában, kéz­mosóvízről lavórban a hete­sek gondoskodnak. Az udvari vécéket is kimeszelték, sajnos a bűzt a többszöri fertőtlení­tés sem tudja eltüntetni. Két ajtó tényleg zárva, elveszett a lakatkulcs. Háromnapos igazgatói szü­netet kaptak a diákok, ez most a kazánok beállítása miatt ter­mészetesen jókor jött. Egyéb­ként erre az időszakra (négy napra) mezőgazdasági munká­ra kellett volna menniük, de a téesznek olyan kevés szőlő­je termett, hogy nem kérték a tanulók segítségét. Tehát ez a három nap nem jelent kiesést tanulmányaikban, és a tanév sem hosszabbodik meg. A tanácselnöknő csak két éve tölti be hivatalát, előtte a Kossuth Lajos utcai iskolá­ban tanított, másodikos és ha­todikos fia és lánya ott tanul most is. Oktatási eszközök te­kintetében a Damjanich iskola igazgatónője elégedett, ugyan­úgy vásárolnak tanszereket, mint a többiek. Két számító- gépes szakkörüknek ugyan még csak egy Commodore—16 személyi számítógépen van le­hetőségük gyakorolni, de már megrendelték és kifizették a másodikat is. Nem tudni, mire gondol a levélíró, amikor kijelenti, hogy ez az iskola el van hanyagol­va. Népi tánccsoportjuk egy év alatt háromszor volt meghí­vással Lengyelországban, két tanulójuk vett részt a mate­matikaverseny megyei döntő­jén. A rajzszakkör minden Székely Bertalan-pályázaton sikerrel szerepel, a bábosok oklevelet kaptak Zánkán, az országos fesztiválon. Vizesblokk Beszélgetéseink során több­ször felmerült a vizesblokk kérdése, ezen sürgősen változ­tatni kellene. Tervezik, hogy a tornaterem egyik oldalán építik meg, de akkor talán messzebb lenne az iskola épü­letétől. Szóba került az a meg­oldás is, hogy a mostani ka­zánház mellett lenne a leg­jobb helye, hiszen alatta fo­lyik el a szennyvízvezeték. Egyik apa felajánlotta, társa­dalmi munkában elkészíti, ha a gyereke az iskolában ma­radhat. Ez még nyitott kérdés. Bízunk benne, hogy tanácsi, tanári és szülői összefogással ezen a gondon még a VII. öt­éves tervben segíthetnek. B. E. Tanácstagi beszámoló Gödöllőn lassan befejeződ­nek az idei tanácstagi beszá­molók. Még kettő van hátra. Ezek közül az egyiket ma. hét­főn tartják. A 21-es körzet vá­lasztóinak tanácskozásának színhelye a Mátyás király ut­cai iskola, kezdési idő este 6 óra. Az olvasásér* Szórólapok Közismert tény, egyre keve­sebbet olvasunk. A fő- és mellékállás, a túlmunka és a gmk elfárasztja az embere­ket, örülnek, ha pihenhetnek. Könyvet már nem is veszünk a kezünkbe, de egy-két újság elolvasására, a szükséges in­formáció megszerzésére min­denkinek van ideje. A gödöl­lői posta kézbesítői ezért most előfizetőket toboroznak. Olyan szórólapokat dobnak be a postaládákba, melyeken a megrendelhető újságok neve nincs kitöltve, így a lakosság tetszés szerint választhat a havi-, heti- és napilapok jcö- zött. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Nyugdíjasklub: Orvosi elő­adás a mozgásszervi betegsé­gekről. Régi sikerfilmek: Ida regé­nye, készült 1934-ben. 17 ára­kor. Napközis foglalkozás: A be­tűk titkai az Erkel iskolá­nak, 13 órakor. Osztályfőnöki óra, az Erkel iskola 5. osztá- lyqs tanulóinak, 12 órakor. Művelődéstörténeti játszóház 5. osztályosoknak, 15 órakor. Lechner Ödön-emlékkiállí- tás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Zsolnay-kerámia a Kampis- gyűjteményből, megtekinthető az előtérben. Erkel Ferenc iskola Emlékezés a névadóra A gödöllői Imre utcai is­kola négy éve vette fel Erkel Ferenc nevét. Azóta minden év novemberében, ennek he­tedik napján született a nagy zeneszerző, emlékprogramot tartanak az iskolában. Az idén valamivel gazdagabb a Sitkéi Józsefné felvétele színével hívja fel magára a fi­gyelmet. Tojáshéjjá vékonyo­dott fa'.a miatt igen könnyű, hasonló vékonyfalúság porce­láncsészék esetében már ve­szélyes: széthasadnak a belé­jük öntött forró víztől. A kis zsánerfigura a váza ellenpárja, amely azt jelzi, hogy a kisplasztikát h igyan semmisíti meg ez a kápráza­tos zöldes felület. A gyár ké­sőbbi, már befutott és sikert aratott garnitúráiból valók ezek a darabok, visszautalá­sok a gyár korai munkáira. A 'tárgy védjegye-szignatúrája: •Zsolnay-Pécs. 1925 után ké­szült. Á helytörténeti gyűjte­mény tulajdona. \ F. Zs. A Galga két partján Az önkiszolgáló üzlet kávédarálói szorgalmasan látták el feladatukat. Ám az egyik daráló a nagy igénybevételtől merepedt, s az őrlemény egy kis lyu­kon keresztül a gép belse­jébe hullt. Néhány darálás után annyira megtelt, hogy alíg-alig bírta szusszal. A tisztítással megbízott el­adó minden alkalommal jelentős mennyiségű darált kávét söpörhetett az elő­készített papírzacskóba. Az üzletesek nagyon becsülik ezt a valóságos csodamal- mocskát, mert a mai na­pig sem javították meg. ★ A pénzintézmény dolgo­zója faluszerte ismeretes volt szerénységéről és fel­tűnő udvariasságáról. Nem volt ez másképpen a mun­kahelyén sem, ahol mun­katársai éppen ezért sze­rették. Magatartása azon­ban gyökeresen megválto­zott. ha ügyfél kereste fel az irodát. Nem csoda, hogy félt is tőle minden pénzre vágyó. Sokszor faggatták, miért ilyen durva az ügy­felekhez. Egyszer aztán be­vallotta munkatársainak az igazságot: Tudjátok, aki kölcsönt szeretne kapni .tőlünk, az érezze, mi te­szünk neki szívességet, és nem ő nekünk. ★ Az önkiszolgálóban az egyik nap új rendet ve­zettek be. A megszokottól eltérően, mindenkinek kö­telező lett a boltosok által kitett műanyag kosarakat használni, s a megvásárolt árukat abban vinni a pénztárhoz. Az új rendre az üzlet vezetője személye­sen ügyelt. Az egyik piaci napon a sorban állók kö­zül valaki megszegte a szi­gorú tilalmat, és saját ko­sarával indult be az üz­letbe. A hopponmaradottak reklamációjára a vezető azt mondta: ö mehet, mert az egyik kereskedelmi egy­ség eladója. •Ar Az üzletben az egyik reggelen új tanulók jelen­tek meg. Mielőtt kiléptek volna frissen vasalt köpe­nyeikben az eladótérbe, az üzlet vezetője szigorúan rájuk parancsolt. — Fi­gyeljétek a polc melletti sorban állókat! Bármi is történjen, a helyeteket ne hagyjátok el! — Nem sok­kal a beszélgetés után az egyik polcról egy üveg le­esett és tartalma szétfolyt. A síkossá vált padozaton az egyik vásárló elesett. Az üzlet dolgozói közül senki sem segített neki felállni, mert az eladókat a mun­kájuk, a tanulókat pedig a szigorú parancs kötötte a szolgálati helyükhöz. ★ A nagyüzem vezetői hí­resek voltak rosszindula­tukról és kötekedő termé­szetükről. Mivel, nem ked­velte őket senki sem. talán ezért is lettek elválasztha­tatlan barátok. Minden al­kalmat megragadtak, hogy a nyilvánosság előtt dicsér­jék egymást. A kívülállók nem is sejtették. hogy előzőleg a következő meg­állapodást kötötték: Bárhol is vágnunk, dicsérjük, egy­mást. ha már nem dicsér meg bennünket senki sem. K. I. Cs. műsor, hiszen Erkel születésé­nek százhetvenötödik évfor­dulójára emlékezünk. A rész­letekről Koltay Tiborné, az úttörőcsapat vezetője tájékoz­tatott. Eszerint az Erkel-hó- nap első eseménye 5-én lesz. ekkor rendezik meg a sakk­kupát, amelyen Gödöllő négy általános iskolájából harminc gyerek vesz részt. A csapat- verseny után következő napon reggel koszorúzás az iskola homlokzatán lévő emléktáblá­nál, majd a negyedikesek újabb fát ültetnek el az ala­kuló Erkel-ligetben. Erkel futóverseny: 10-én, ez Erzsébet-parkban. Rajonként teszik meg a kiszabott távot, külön a kisdobosok, külön az úttörők, de szülők és pártoló tagok is indulhatnak. Azé a rajé a pálma, amelyik a leg­nagyobb létszámban vesz részt a futásban. A hónap ti­zenkettedik napján az ötödi­kesek próbáznak. Hagyomány, hogy a mindenkori nyolcadi­kosok állítják össze ötödikes társaiknak a feladatokat, amelyek szintén Erkel életévei kapcsolatosak. A hónapot 29-én zárják. Ekkor tartják a népdalének­lési versenyt, egyéni és cso­portkategóriában, a körzet is­koláinak részvételével. Öt település A Budaipest környéki T zép gödöllői telepén o tóber 31-ig százhetvenez mázsa tüzelőanyagot adtaik a köhzet — Gödöllő. \Vall< Vácszen ti ászló. Szada. Mogy ród — lakóinak. Ez a tava] százharminchétezer mázs mennyiséggel szemben éppi huszonhét százalékos emel'k dés. mm.i MoziwmI Az elvesztett frigyláda fosz­togatói. Színes amerikai ka­landfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1937 (Göű&llől Hírlap) A hét gödöllői műtárgya Váza és zsánerfigura

Next

/
Thumbnails
Contents