Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-30 / 281. szám
1985. NOVEMBER 30., SZOMBAT Kötetlen, őszinte beszélgetés (Folytatás az 2. oldalról.) elemében Pátyon, Zsámbékon és Herceghalmon volt. A Politikai Bizottság tagja nem tagadta meg önmagát és percenként érződött az értő, a számok birodalmában könnyen eligazodó, szigorú mezőgazda- sági szakember. Ha a hatékonyságról volt valahol szó, azonnal kutatta: hogyan áll az eszközhatékonyság? Ha a nyereség került szóba, azt kutatta, mi lesz a nyereség sorsa: mennyit osztanak szét a tagok között, mennyi marad a közös gazdaságnak vagy az állami gazdaságnak? Ha a bérezésről volt szó, azt tudakolta: tartós jólétet biztosít-e a maguk választotta hozzáadott értékű gazdálkodás? Dián peregnek a nevezetes évek Felkeltette az érdeklődését a folyékony műtrágya gyártás a pátyi Zsámbéki Medence Tsz központjában, hiszen éppen ez az! — hangsúlyozta a vendég — mindenütt keresni kell, mivel teheti eredményesebbé gazdálkodását egy gazdaság, vagy faraghat le újításai, kezdeményezései révén költségeiből... Pátyon, ahol Szin Béla, a tsz elnöke, Döme Béla a párt- bizottság titkára, Kollár István és Nagy István tsz-elnök- helyettesek fogadták a Politikai Bizottság tagját — ötletesen adtak átfogó képet a gazdaság életéről. Kollár István tehetségesen fotózik és már tízezer diát állíthattak össze a tsz történetéből. Ebből vetítettek oly módon, hogy a fejlődés, a termelés, a mozgalmi élet keresztmetszetét adják. 1949: az első közös munkák ... roskatag épületek, kevés gép, bicikli... S azután feljebb, egyre feljebb. Joggal jegyezte meg már érkezéskor Szabó István a bejáratnál sorakozó nehéz tehergépkocsitömeg láttád: nem tévedtünk el? A 37 kilométer átmérőjű gazdaság biztos megélhetést nyújt a környék lakóinak. Ügyes vállalkozásaival, így a többi között az Autóconsum- mal. műszaki vizsgázók elv és autóátadó hely, autókárpiitos- üzem, stb — ezeket megtekintette Szabó István —, kiegészítik az alaptevékenységből nyert jövedelmet. Példás a gabona és a húsipari termelésük. Bruttó jövedelmük idén tíz százalékkal haladta meg a tavalyit. A hatékonyságból és a létszámleépítésből adódóan bérszínvonal-növekedésük al- éfi a 11 százalékot. Döme Béla pedig tényékkel támasztotta alá, milyen sokféle módon segítik a kommunisták a magasabb színvonalú termelést és milyen hatással vannak az élet- és munkakörülmények változására. Készülnek a jövő héjén tartandó beszámoló taggyűlésükre, ahol ugyan megállapítják: a régihez képest mintha csökkent volna az aktivitás a nehezebb életvitel miatt, de valóiában nélkülük nem menne úgy a munka. Közös pártbizottság irányít a gazdaságban és a községben, a termelőszövetkezet hatása minden vonatkozásban érződik a te1 eoüllésen. Régi ismerősként üdvözölték Herceghalmon is a Politikai Bizottság tagiát. Gnn Mátyás. a megyei pártbizottság taffía, a Herceghalmi Állami Gazdaság központjában Szegfű Gyula pártbizóttsági titkárral és több vezető munkatársával együtt fogadta a vendéget és kíséretét. A gyármányaikat bemutató színben sok gép, vagy erősmerevítésű taposótárcsa, illóolaj vagy takarmány és műtrágya láttán jegyezte meg a Politikai Bizottság tagja: méltán emlegetik a gazdaságot a legjobbak között. Tízéves Hungahib sertéstermelési rendszerük híre tartósan megalapozott. Tenyészállataikat exportálják a Szovjetunióba és tőkés országokba is. Szállítanak Irakba, Nigériába ... Szabó István kíváncsian tekintette meg a folyékony műtrágyagyártást és elismeréssel szólt a látottakról. Megnyerte tetszését a tehenészeti telep is: egyszerű, olcsó megoldású, ridegnevelésű és kiválóan tejelő állatokat tenyésztenek itt. Köztudott, hogy Herceghalom és Páty között évek óta nagy a rivalizálás. Azt mondják. Szín Béla többet tartózkodik a herceghalmi kukoricatáblákban, mint a sajátjukban. Vigyázzák, kinek terem több tengerije? Idén Szin Bé- láék győztek. No persze, mondja Góg Mátyás: az ő földjük jobb, alacsonyabban fekszik... A tréfán mindenki nevet, bár a versengésben van dicséretes valóság. E tájon mindenki többre törekszik, csak így jutnak előre ... Herceghalmon szétnézve láthatta a vendég a szép házakat, köztük a 210 lakást, amelyet az állami gazdaság épített, s megállt a kibővített egészséges iskolánál, ahol Góg Mátyásáé igazgatónő büszkélkedett, mit jelent, hogy már egy műszakban taníthatnak és tornaszobában tornázhatnak. Maradjon ezután is sikerágazat A sok-sok tapasztalat után Szabó István a megye vezetőivel, a nagyüzemi mezőgazdaság számos irányítójával: tsz-elnökkel, állami gazdasági és erdőgazdasági igazgatókkal, pártbizottsági titkárokkal találkozott. A Politikai Bizottság tagja elsősorban a mezőgazdaság VI. ötéves terv ideje alatti munkájáról szólott. Hangsúlyozta: 1985-ben 1—2 százalékkal lehet, hogy a tervezettnél kevesebbet értünk el, de az ötéves tervet nemcsak globálisan, hanem tételesen is teljesítettük, egy-más tekintetben túlteljesítettük. Nem hiába tartotta mindenki sikerágazatnak a mezőgazdaságot. Bizonyítani tudtuk, hogy nemcsak tudunk tervezni, hanem érdemes is tervezni, mert megvalósítjuk elképzeléseinket. Oly sok mostanában a panasz, i a bírálat, pedig hibát követünk el, ha nem tudunk örülni sikereinknek. Nem szabad elmulasztani a gazdaságok dicséretét, amelyeknek döntő többsége fel tudta sorakoztatni tagjait, alkalmazottait a nagy tettekre. A gabona- és a húsprogram megvalósítása nagy munkát takar. A kezdeményezések — amelyéket épp e körzetben is tapasztalhatott — jelzik, milyen erő van a mezőgazdasági dolgozókban. Ugyanakkor nyíltan beszélt Szabó István a gondok okairól: a két év aszályos időjárásán kívül a néha rossz irányba ható közgazdasági szabályozók. vagy az, hogy nem minden vezető tett meg mindent a sikerért. Utalt a lazuló munkafegyelemre, amely fent és lent egyaránt tűrhetetlen. Emlékeztetett a legutóbbi háromnapos ünnepre. A tények bizonyítják: ötnapos kiesést okozott. Erősítsük meg végre a fegyelmet A Politikai Bizottság éppen azért, mert látta a nehézségeket, megtárgyalta a mezőgazdaság helyzetét és néhány hathatós intézkedést is javasolt. Ezektől várható, hogy újra vállalkoznak a nagyüzemekés a háztáji gazdaságok a sertéstartásra (napközben is többször hallhatta Szabó István, hogy nehéz áttörni a frontot!), a kukoricatermelésre ... Nem járható út a jövőben a csak elvonásra épített szabályozás, s ha nem is lehet megmerevedett szabályozó rendszert követelni, az jogos igény a gazdaságok részéről, hogy biztonságosan, bizalommal termelhessenek. A TOT elnöke kifejtette, hogy jelenleg is vizsgálják, milyen intézkedéseket hozzanak, amelyek a baromfi-, a sertés-, a takarmány-, a gyümölcs-, stb. tenyésztést, illetve termesztést fellendítik. Ez azonban a dolgoknak csak egyik oldala, figyelmeztetett a vendég: a gazdasági vezetőknek, de mindenkinek tenni kell azért, hogy megszilárduljon a termelési fegyelem, s mindenfajta fegyelem. Valamennyi termelőeszközt maximálisan ki kell használni, meg kell szüntetni a pazarlást az emberrel, anyaggal, energiával és megbocsáthatatlan bűn a rossz szervezés. Az élet- színvonal javítását csak akkor hirdetheti meg a politika, ha. a maga posztján-,miudenki megteszi, amit tőle várnak. S az sem járható út — hangsúlyozta —, hogy ha gond adódik valamivel, a nagyüzemek azonnal abbahagyják a kritikus termék termelését. Azt is hangsúlyozta, hogy Pest megyében kevésbé feszítők a gondok, mint egyes megyékben, de bizonyára akad itt 'S tennivaló. A kötetlen beszélgetésen sok szó esett a kisvállalkozásokról, megértve azt, hogy hosszú távon számolunk létükkel. Ugyanakkor sokan és jogosan kérték: hasonló adók, s egyéb terhek sújtsák a kisvállalkozá- sokaj;, is, mint a nagyüzemeket. Ellenőrizzék a gazdálkodásukat és a vadhajtásokat időben nyesegessék le, lehetetlen, hogy hasonló munka esetén olyan nagy jövedelemszóródások legyenek. Egyetértés volt abban is: az iparban is építsenek be bizA budaörsi 2. számú óvodában Bandur Erzsébet vezető óvónő bemutatja a Télapót váró gyerekeket tonsági szelepeket, ne háríthassanak át minden valódi és fegyelmezetlenségből származó költséget a fogyasztóra. Az Árhivatal dolga lenne megakadályozni az indokolatlan emeléseket. Itt is, ott is kezdeményezést! A szövetkezeti demokrácia fejlődése is témája volt a beszélgetésnek, amely része annak a folyamatnak, ami az országban végbemegy. Van itt is mit javítani. így például a küldöttgyűlések szerepe erősödhetne ... A közösségnek kellene jobban ügyelni a közös tulajdon védelmére is, hiszen a demokráciának két oldala van, egyik a másik nélkül nem érvényesülhet. Bárki szólt — így például Tollner György, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazda.ság igazgatója, Kovács Árpád, a KEB tagja, a fóti Vörösmarty Tsz elnöke, Kiss P. László, a csepeli Duna Tsz elnöke, Balogh László, Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Főző József, az albertirsai- dánszentmiklósi Micsurin Tsz elnöke és mások —, közös volt a mondanivaló. Az, amit Szabó István is megfogalmazott: eredményeinket megbecsülve csak akkor haladhatunk tovább, ha szembenézünk fogyatékosságainkkal is. Hibát követ el, aki másokra mutogat és nem leli fel saját háza táján, mit kellene tenni. Pest megye gazdaságait eddig sem ez jellemezte, de tagadhatatlan, hogy mindenütt van még elég tartalék! Közös érdekünk, hogy megfontoltan, de gyorsan cselekedjenek mindenütt: ki milyen szinten teljesíti a rárótt feladatot. S legyen kisebb vagy nagyobb felelősség, a tetteken múlik holnapunk. S. A. A HÉT HÍRE máz@sméies © Miskolc fogadta az országos építőipari ipar- jogvédelmi konferencia résztvevőit. @ Vitát rendezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a művelődési otthonok és a népfrontmozgalom együttműködéséről. © Nemzetközi tanácskozás zajlott le Veszprémben, az oktatástechnika új módszereiről. © A Közlekedéstudományi Egyesületben a postai szolgáltatások jövőjét elemezték. © A hét híre az is, hogy a Kertészeti Egyetem volt a helyszíne az országos ■méhésztálálkozónak. NSIÍISS lelkesedés fűtötte elődünk, Pohánka Ödön csővári tanító 1897. március 28-án Aszódon megtartott — Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Gazdasági Egyesülete által rendezett — előadását így kezdte: „A méhészet a laikusok előtt a megbecsülés oly alacsony fokán áll, mely határos a semmibevevéssel.” Nemcsak akkor volt, hanem ma is sok az igazság a megállapításban. Az ókori görögök a termékenység jelképeként ábrázolták a méhet, érdekes módon azonban a méhészkedő emberben szinte mindig valami furcsát, gyanúsat véltek fölfedezni a Pohánka Ödön említette laikusok, márpedig laikusok mindig is voltak, vannak, lesznek. Bizonyára ez a furcsálkodás is szerepet játszik abban — túl a kedvtelés teremtette közös érdeklődésen és gondokon —, hogy a megyében a kertbarátok és kistenyésztők kollektíváinak soraiból a méhész szakcsoportokat, szakköröket úgy említik, mint a leginkább összetartókat, a segítségre mindig készeket. A szorgalom mintáivá tett bogarak gazdái között van, aki két családdal, s olyan is, aki százhatvan, kétszáz családdal foglalkozik. Táboruk háromezer fő körül, ingadozik a megyében, s azért ingadozik, mért hol sikerül elvenni a kedvet a méhészkedéstől ilyen-olyan intézkedésekkel, árspekulációkkal, hol meg gyarapszik a vállalkozók csoportja, akkor ugyanis éppen az ösztönzés kerül előtérbe... Ami nem tesz jót a méztermeltetésnek, hiszen ehhez a kedvteléshez jól kell érteni, alapos szakmai ismeretek nélkül rövid idő alatt kiürítheti a kaptárakat a kétbalkezes próbálkozó. S ha sok kaptár ürülne meg... tavaly a népgazdaság 787 millió forintot pénzelt a mézből külpiacokon. Napjainkra csak mutatóban maradt pistor dulciarius, a középkorban azonban a vásárok, más sokadalmak elmaradhatatlan részese volt a mézeskalácssütő. Érdekes módon a hazai méztermelésnek két-három százaléka marad csupán a belföldi piacon — a méhészkedők saját fogyasztását nem számítva —, s például tavaly a nyugat-európai országok mézszállítói között Magyarország a negyedik helyen állt — Mexikó, Kína és a Szovjetunió mögött, 11,2 ezer tonnával —, aminek döntő része van abban, hogy immár évek óta 14—15 millió dollárt hoz az édes csemege a népgazdaság deviza- számlájára. Vannak azonban, akik azt kérdik, meddig, mert — mondják — olykor nem árt megkaparni a méztermelést befedő mázat. Sokféle ellentmondás sűrűsödik például az árak alakulásában. Tavaly csökkent az állami termelői átlagár, az 1983. évi 35,77 fo- rint/kilogrammról 33,63-ra, ugyanakkor a piaci termelői átlagár tízet ugrott felfelé. hatvanról hetven forintra. S ez nem az egyetlen a mázos- mézes kesernyés mellékíze: közül. Folynak genetikai kutatások, a méhészek hozzájuthatnak az ismét támadó ellenség, a varróatka legyőzéséhez szükséges vegyszerhez, ám a kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a termelés folyamatosan csúszik lefelé az 1982-es csúcshoz mérten, tavaly háromezer tonnával volt kevesebb. A világ legnagyobb mézfogyasztói a Német Szövetségi Köztársaság polgárai, egy főre vetítve 1,18 kg az évi mennyiség. őket Kanada, a Szovjetunió majd az Egyesült Államok édesszájújai követik. A megyében a legutóbbi években 1300, 1400 tonna között mozgott a méztermelés, ami érthetően nem ad okot világpiaci nagyhatalmi ábrándokra, bár az országos teljesítménynek a tíz százaléka, ám nem szabad, hogy mellékesnek ítéltessék, hiszen sok kisjövedelmű embernek fontos bevételi forrás a méh észkedés, s a szorgos bogarak mezőgazdasági haszna sem kicsiny. Az 1300-as években — oklevelek szövegében — már megtaláljuk a mez, míz kifejezéseket. Jelképes, máig ható figyelmeztetésként is felfoghatjuk azonban, hogy a szövegekben e szó elsőnek rögtön az adózással köttetett össze... Mészáros Ottó A Hcrceghalmi Kísérleti Gazdaságban gyártják a korszerű, tartós, jól bevált taposórácsot az állatok számára A képen balról jobbra: Krasznai Lajos, Szabó István, Csapó Sándor, Góg Mátyás, Balogh László Erdösi Agnes felvételei A mogyoródi Forma—1 kérdései a tervtanács előtt Legégetőbb: a víz, a csatorna Három napja írtunk arról, hogy a Pest megyei tervtanács elé kerül az a rendezési terv, amely azt tartalmazza, hogy miként kapcsolódik a Forma—1 autóversenypálya — összes létesítményeivel — Mogyoród térségéhez, illetve a közeli Kerepestarcsa lakott területeihez. Tegnap összeült ez a testület, s meghallgatta a PTTV tervezőjének, Faludi Erikának előterjesztését, illetve a társtervezők elképzeléseit. A tanulmányterv szinte minden részletre kitér, annak teljes ismertetésére most nem vállalkozhatunk. Szót érdemel azonban mindaz, amiben felelősségteljes vita folyt az egybegyűltek között, a pillanatnyilag optimálisnak tűnő megoldás érdekében. Mi az, ami a legégetőbb kérdés? Mindenekelőtt a viz. Alapvető a rendezvény területén belüli ellátás, hiszen ez a rész bizonyul majd a legnagyobb fogyasztónak. Gondolni kell azonban a kerítésen kívüli ellátásra is, mivel a tanulmányterv például két közművesített kemping létesítését is feltünteti. A megoldás egyik kulcsa egyelőre a Dunamenti Regionális Vízmű Vállalatnál van, szakemberei — értesüléseink szerint — megkezdték a kivitelezést is: a Főt—Gödöllő hálózatról építenek ki leágazást, 250 milliméter átmérőjű távvezetéket. Ezzel azonban a versenypályán kívüli többi létesítményt nem lehet kiszolgálni, a gödöllői medence terep szintbeli különbségei miatt. Anélkül, hogy részleteznénk, egy dolgot feltétlenül meg kell említenünk ezzel kapcsolatban: a megoldás másik . kulcsát alighanem a Fővárosi Tanácsnál kellene keresnünk. Azért, mert ez a vízhálózat már most sem tud elegendő ivóvizet adni csúcsfogyasztás idején például Kerepestarcsá- nak. időnként Gödöllőnek sem. Jó volna, ha a Forma—1 GT. sikerrel folytathatna ez ügyben tárgyalásokat s egyezségre juthatna abban, hogy a fővárosi hálózatról jusson ide minimális mennyiségű többletvíz. Nemzeti érdekből. A tervtanács erre a tárgyalásra fel is kérte a társaságot. A keletkező szennyvizekkel kapcsolatban két elképzelés született: gyűjtés és elszállítás, illetve csatornába juttatás. A tervtanács ezt az utóbbi megoldást fogadta el, a megvalósításhoz Kerepestarcsa község mintegy 4—4,5 millió forinttal kíván hozzájárulni, mivel ezzel a község szilasligeti része egyben főgyűjtőt is nyerne. Az elképzelés szerint ugyanis az érintett térségből a szennyvíz — a megépítendő három átemelővel — Kerepestarcsán át jutna végül a budapesti hálózatba. A tervtanács tagjai, illetve a jelenlévő tervező szakemberek még számos lényeges kérdést érintettek. A KÖJÁL megyei képviselője például leszögezte, hogy a kerítésen kívül mozgó embertömegge! számolva WC-ket kell létesíteni. Ki kell jelölni a mozgó élelmiszerboltok pontos helyét az egészségügyi előírásoknak megfelelően.. A kere- pestarcsai Szilasmenti Tsz képviselője úgy nyilatkozott, hogy pillanatnyilag nem végeznek talajmunkákat, elkerülendő a pályaépítés előkészítésének akadályozását, óm a tavaszi határszemléig mindennek a helyén kell lennie a mezőgazdasági művelésben, ezért o lehető leggyorsabb döntést kérik a parkolók ügyében. A tervtanács közműszakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a felszíni vizek viselkedése meg fog változni a terület beépítése miatt, anhyi zúdulhat egy zápor esetén a Mogyoród patakba, amennyi már gondot okozhat. Sajnálatos, hogy az idő rövidsége miatt a környezetvédelem képviselője érdemben nem jutott szóhoz, azt azonban elmondta, hogy e tekintetben külön tervezetet .veil készíteni. A tegnap megvitatott tanulmányterv még az ÉVM központi tervtanács elé kerül, végleges döntésre. B. I.
