Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

Kitüntetettjeink arcképcsarnoka A külső a jellem tükörképe Biztonságérzetet kölcsönöz az utasoknak y ÚJSÁGHÍR: A nagy októbe- ^ ri szocialista forradalom G8. ^ évfordulója alkalmából a Köz- í leked'-'ű Minisztérium a Mun- x ka Érdemrend ezüst fokoza- / iával tüntette ki Keményfl y Jánost, a Volánbusz monori Y üzemigazgatóságának nyugal- /t mázott gépkocsivezetőjét. Amikor telefonon kerestem őt, meglepődtem a válaszon: — Jani bácsi már nem dol­gozik, hiszen nyugdíjas. De szerencséje van, mert most éppen bent tartózkodik a mű­szaki telepen, az üzemi laptól jöttek hozzá interjút készíte­ni a közelmúltbeli kitüntetés alkalmából... Néhány percen belül elvo­nultak a kollégák, s mi is le­ülhettünk egymással szemben, feleleveníteni a három és fél évtizednyi pályafutás törté­netét. S ugye kétszer nyilat­kozni — ugyanarról —, nem éppen felemelő érzés. Kelle­mesen csalódtam, mert Ke- ményfi János olyan ember, aki szívesen mesél életútjá- ról, amely néha göröngyös volt ugyan, de mindig jóleső érzéssel tölti el őt, ha vissza­gondolhat az „aktív" évekre. A Csévharaszton született s ma is ott élő „fiatal” nyug­díjas igazán letagadhatna né­hány évet a korából. Kékes öltönye, frissen vasalt fehér ingje," nyakkendője most is azt az időt juttatja az ember eszébe, amikor még naponta autóbuszra szállt, s indult a monori pályaudvarról a Nagyvárad térre. Mindig igé­nyes volt önmagával szem­ben, s ez nála nemcsak a külsőségekben mutatkozott meg, hanem mindennapi munkájában is. — A Söripari Szállítási Vállalatnál kezdődött a pá­lyafutásom. A jogosítvány megszerzése után ennél a vállalatnál lettem segédveze­tő. Wagner Feri bácsi volt az első számú gépkocsivezető, tőle leshettem el a szakmai titkokat. IjJem akármilyen ember volt a régi Citroen vezetője. Ahányszor megáll­tunk az úton, mindig megné­zette velem az autó alját, nem csöpög-e az olaj ,.» El lehet képzelni, milyen szuty- kos voltam, amikor megér­keztünk a hosszú utakról. Alig mertem kiszállni a fül­kéből, mindjárt a fürdőbe siettem. Kemény ember volt az öreg, én mégsem haragudtam rá, mert tanítómesteremnek val­lottam őt. Arra igyekezett rá­venni, hogy jól elsajátítsam a gépkocsivezetés tudományát. Ügv érzem, nem volt hiába­való a fáradozása. Amikor odakerült a sor, hogy kit ja­vasolnak első számú jármű vezetőnek, egyedül Wagner Ferenc tett javaslatot az én személyemre. Meglett férfi voltam már akkor, de egv kicsit elszégyelltem magam. De a szivem legmélyén azért büszke voltam az ajánlásra. A Volánbusz elődjéhez — a MÁVAUT-hoz — 1959 már­ciusában kerültem. Egy évig hevert a jelentkezési papí­rom a fiókban, amikor érte­sítést kaptam, hogy jelenjek meg a Szabolcs utcában fel­vételre. Voltunk legalább harmincán, de egyedül en­gem vettek állományba. így kerültem az autóbusz volán­ja mellé, s- több mint 25 évei dolgoztam gépkocsivezetőként. Mesélik a kollégák, hogy amikor Keményfi János elin­dult az autóbusszal a fővá­rosba, mindenkinek köszönt a fülkéből. Másoktól is el­várta a főnökség az udvarias magatartást, a pedantériát. Példamutatása azóta már hét­köznapi valósággá vált a Volánbusznál, hiszen hivata­losan is bevezették a fehér ing és nyakkendő viselését; ezt a munkahelytől kapják a gépkocsivezetők. — Bennem mindig az a gondolat motoszkált, hogy az utasok kedvében kell járni, hiszen mi vagyunk értük, s nem fordítva. Ezért köszön­tem előre mindenkinek, ezért mosolyogtam a fülkében Mert képzelje csak el. milyen biztonságérzetet ad az utas­nak, ha meglátja, hogy a gépkocsivezető — ott a fül­kében — jó kedélyű, elegáns ruhát visel, s még ráadásul udvarias is ... Nekem az uta­sok bizalma borzasztóan fon­tos volt a negyedszázad alatt. Ez adott lelki és fizikai erőt naponta a megújulásra. Soha­sem éreztem, hogy fáradt va­gyok. Persze, sokkal jobb volt abban az időben, amikor még kalauzok is teljesítettek szolgálatot a buszon. Akkor minden figyelmünket a veze­tésre fordíthattuk. Most más a helyzet. Vezetni, jegyet ki­adni, vigyázni a buszon uta­zók fegyelmét... Szóval én jobbnak tartottam a régi módszert, de hát a vállalati elképzeléseket is meg kellett érteni. Keményfi János mindenna­pi jókedve, kiegyensúlyozott­sága a családi háttérnek is köszönhető. Erről így véleke­dik: — A feleségem nélkül sem­mire sem mentem volna. Ö készítette ki mindig a frissen vasalt öltönyt és fehér inget. Vecsés, Ferihegy Tsz Befejezték a betakarítást A vecsési Ferihegy Terme­lőszövetkezetben az évi beta­karítási -munkálatokat a rozs- zsal és a búzával kezdték, s a korábbi évekhez viszonyítva jő időben be is fejezték. Az 519 hektáron termesztett bú­za negyvenöt mázsás átlagot adott; a 373 hektáron a rozs 28 mázsát, ami a gazdaságban igen jó eredménynek számít. Szárazság és sár A gabona után a naprafor­gó betakarítása következett 193 hektárról, ami 21 mázsás átlagot eredményezett. Az ez­után következő kukorica 52 mázsás átlagterméséből 3300 tonnányi lett. Itt azonban már bővebben nőit gondja a gaz­daságnak, mert a szárazság miatt nagy területeken nem érett be időben a kukorica, ezért nagyobb mennyiséget si- lózásra le kellett vágni. A szántóföldi növényter­mesztés betakarításával egy- időben kezdték meg a közép­korai káposzták szedését, ami­vel 25 hektáron már végeztek is időben. Majd a vecsési ká­poszták betakarításával foly­tatódott a munka. Közben 242 vagon exportkáposztát is föl­szedtek, a többit besavanyí­tották, illetve a budapesti Zöldért Vállalaton keresztül értékesítették. A téesz sava- nyítói- jelenleg tele vannak mintegy 300 vagonnyi káposz­tával. Sárgarépát és paszternákot 169 hektáron termelt a szövet­kezet. A sárgarépa betakarí­tásában azonban fennakadá­sok voltak a hatvan napig tar­tó szárazság miatt, mert a ke­mény talaj töréseket okozott a dán ASA-Lift és Madaren Platt kombájnokon, drága pénzért kellett beszerezni a pótalkatrészeket. A sárgarépa szedésében kézi munkát is igénybe kellett venni a lema­radás és az időjárás miatt. Egy-egy dolgozónak 400 négy­zetméternyi területről kell kézzel fölszednie a répát. S milyen a sors iróniája, míg korábban a száraz, ke­mény talaj hátráltatta a ré­pabetakarító kombájnok mun­káját, mostanság a túl sok eső, illetve a hóié miatt sár csök­kenti azok hatásfokát. Keveset késtek Mindezek ellenére, mint Ihász Zoltán termelési elnök- helyettes mondta, csak két na­pot késnek a répa betakarí­tásával. a káposzta szedését befejezik a héten. Egyébként a betakarítási munkálatok a tervidőszak öt évében idén sikerültek a legjobban az em­lített gondok ellenére. A. L. A. Mégy gyermeket neveltünk lel közösen, tudtam, hogy nagy teher hárul rá, mégis tette a dolgát. Harmonikus házasságunk is hozzásegített ahhoz, hogy a vállalat meg­becsült dolgozójává válhat­tam. Én otthonról hoztam magammal az erkölcsi tőkét, a harmóniát. S akinek ren­dezett a családi élete, azzal, ugye, a munkahelyén se lehet probléma. — A technikai fejlődés megannyi változásai is ösz­tönzőleg hatottak ránk, géo- kocsivezetőkre. Amikor 1962- ben birtokba vehettük a vá­sártéri javítóműhelyt, éppen olyan boldogok voltunk, mint néhány éve az új műszaki bázis elfoglalásakor. Változ­tak a kocsitípusok is. A régi buszokat felváltották a mo­dernebbek, amelyek természe­tesen könnyítettek a mun­kánkon. A csévharaszti autóbuszso­főrnek néhány hónap óta csendesebben telnek a napjai, hiszen nyugalomba vonult. Olyan gazdag életutat hagyott maga mögött, amelyet csak kevesen mondhatnak maguké­nak. Ötször kapta meg a vállalat kiváló dolgozója ki­tüntetést. A Kiváló Munkáért s még számtalan elismerés birtokosa, az Ikarus Karosz- széria- és Járműgyár is ki­tüntette kétszer. A Kun Bé­la gépkocsivezetőkből álló szocialista brigád tagjaként 1979-ben a tröszt kiváló kol­lektívája elismerést vehette át kollégáival együtt. Méltó befejezése volt pályafutásá­nak a Munka Érdemrend ezüst fokozatának elnyerése a közelmúltban. Amikor arról kérdezem, mi a kedvenc időtöltése, moso­lyogva vágja rá: — Az uno­káimmal való foglalkozás. Három fiam és egy lányom van, s mindegyiküknél egy- egv kislány, egv;egy kisfiú .,. Van hát módom a játszado­zásra velük. A legkisebb uno­ka éppen a napokban szüle­tett a Zoli fiaméknál... Eol- dog vagyok, hogy a közel­múltban ők is beköltözhettek új otthonukba, én is sokat segítettem nekik az építkezé­sen. Van egy kis szőlőm, azt gondozgatom, meg aztán a pincében és a ház körül is van mindig teendője az em­bernek. p Régebben szerettem volna egy saját kocsit. Most már nem kell, mert éppen elég volt az a másfél millió kilo­méter a volánnál, amit ma­gam mögött hagytam. Meg aztán úgyis odaadnám a gye­rekeimnek. Kettőjüknek már van autója, a másik kettő­nek még nincs. Ha története­sen egyszerre kérnék, megha­sadna a szívem, hogy csak az egyiknek tudnám odaad­ni... Mi minden gyerekkel egyformán bántunk, a kivéte­lezést nem szerettük sohasem a feleségemmel... Gér József C3IRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1985. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Még nincs tülekedés Csillogó üveggömbök szilánkjai A főtéri sokadalomban egy közjáték: egy férfi kerék­párjának csomagtartójáról lepottyan a papirdoboz, ki­borul, s csillogó üveggömbök, törékeny karácsonyfadí­szek válnak szikrázó szilánkokká az úttesten. Iskolás lurkók megnémulva bámulják a szörnyű kárt: mi min­den gyönyörűség ment itt veszendőbe ... S ezek a gyö­nyörűségek ráadásul nem is olcsók, a kerékpáros férfi karácsonyi készülődésébe máris jókora adag üröm ve­gyült. Találkozik-e ürömmel vajon a többi vásárló, aki szintén készülődik, s partnerül a monori Forrás áruhá­zát választja? A kirakat előtt két asszony zsémbel félhangosan: — Na, már ide is, már a konfekciós kirakatba is üve­geket raktak! Hát nem iszik a nép eleget? Pedig az ötlet jó: az áruház előre elkészített ajándékcso­magokkal is kedveskedik a vásárlónak, aki a hosszas böngészést fárasztónak találja. Elegáns, celofánba burkolt ajándékcsomagok várnak ki­választásra, s ha összes szesz­fogyasztásunk arra az egy üveg skót whiskyre vagy vö­rös pezsgőre korlátozódna, amit a díszcsomagokban kará­csonyra kínálnak, nem is len­ne baj . .. A földszinti konfekcióosz­tályon egyébként bőséggel le­het költekezni. Szép fehérne­műket, puha, tetszetős puló­vereket, erpyőket, táskákat kí­nálnál?, dorpbokbaji magasod­nak á kötött sapkák,' gyér- mekfehérneműből és kötött áruból is nagy a választék. S bár a panasz — mint mindig — nyilván megint elhangzik maid, hogy „bezzeg Pesten, ott sokkal több holmi közül ke­resheti ki az ember az iga­zit!” — ezt már alighanem csupán a megrögzött, régi, rossz szokás mondatja. Ugyanis nem igaz. Exkluzív kívánságok és éppen hiányzó holmik mindig lesznek, de né­mi ötlettel, faiálékonysággal a monori Forrás áruházban ugyanúgy ba lehet vásárolni karácsonyra, mint a főváros­ban. Vagy még „úgyabbul” — itt ugyanis egyelőre nincs tüle­kedés. Az emeleti osztályokon sem, pedig ott található a já­tékbirodalom is. Az idén elektromos játékokból a vá­laszték jóval nagyobb a tava­lyinál. az irányíthatós jármű­vek tömege vár gazdára. Ke­vés viszont a társasjáték, a kártya, s úgy tűnik, kicsit el­csúszunk megint a drága, de fantáziátlan gyerekjátékok fe­lé. Nehéz megérteni például, Egy gonddal már kevesebb Monoron, az ipartelepi részen lakók gyakran és joggal pa­naszkodnak az ellátás, a szolgáltatás színvonalára, illetve hiá­nyára. Ügy tűnik, egy gondjuk most enyhült, ha nem is ál­lami, hanem magánkezdeményezésre. Faragó Jánosné kisipa­ros nyitott a Munkás út i. szám alatt egy fodrászüzletet, ame­lyet az első napoktól kezdve szívesen keresnek fel elsősorban a környékbeli lányok, asszonyok. hogy a borsos áron kapható robotkeszlet — amelyben a műanyag rakétától kezdve mindenfele fegyver megtalál­ható — hogyan fog beilleni a békés karácsonyi hangulatba? Nukleáris űrháborút játszik a család a fa alatt...? Ha el­gondolom, hogy én — gyerek­kívánságra — egy éve keresek már Lencsi babát, hasztalan, de helyette bármikor vehet­tem volna gépfegyvert vagy távirányítós tankot... Az „enyhülést" azért példázzák a játékpolcon a doboló elefán­tok, az apró turmixgépek, a számtalan match-box. Az illatszer-részlegben is bőséggel akadnak előre elké­szített ajándékcsomagok, de a polcokról is választhat meg­számlálhatatlan kozmetikai szert a vásárló — gazdag a készlet. A műszaki árukat kínáló osztályra két dolog szükségel­tetik: igen vastag pénztárca — és valamivel nagyobb vá­laszték. Bár aki nem a leg- vérmesebb reményekkel érke­zik, az itt is tud vásárolni, hi­szen kaphat japán Sanyo magnetofont, de annál olcsób­bat és igénytelenebbet is, s ottjártunkkor volt még Hi-Fi torony és színes tévé, francia gyártmányú képcsővel. Többedmagammal jártam az áruházat ajándékgusztáló- ban, több vélemény összege­zése a körút vége: aki keres, igenis talál. S a folyamatosan töltendő készletből karácso­nyig még lehet válogatni, vá­sárolni. S aki nem előítéletek­től vezérelve tér be az áru­házba — mint ahogy az Mo­noron még mindig szokásos, s akit nem kergettek a kará­csonyfa körül azért, mert nem fővárosi áruház emblémás reklámtáskáiba rakodott hol­mival tért meg — az helyben is alaposan kiköltekezhet. K. Zs. Bokszkesztyűs boldogság A hét végén — mint lapunk sportoldalán beszámoltunk ró­la — a vecsési Petőfi téri ál­talános iskola tornatermében került sor a Pest megyei ököl­vívó-bajnokság egyéni és csa­patbajnokságának negyedik fordulójára. Közepes érdeklő­dés mellett at Óbuda Tsz SE, Ceglédi Vasutas SE, Ceglédi Iparitanuló SE. Váci Izzó SE, Csepel Autó SE és a házigazda Ferihegy SE ökölvívói mérték össze erejüket. A pontszerző verseny az út­törő, serdülő, ifjúsági és fel­nőtt korosztályú versenyzők­ből álló csapatok között folyt. Nem kevesebb volt a házigaz­da Ferihegy SE számára a tét, mint a hosszabb ideje ri­valizáló Ceglédi Vasutas SE és a Csepel Autó SE megelő­zése a tabellán. S a vecsési öikölvivó-rajongók eme kíván­sága teljesült is a sportszerű verseny során. Az apró ököivívópailánták népszerűsítő. bemutatkozó mérkőzése után az úttörő Huz- linger János sportszerű, dön­tetlen ízű mérkőzést vívott óbudai ellenfelével, s mikor a vecsési sportoló kezét emelték a magasba, az ellenfél, nem kis meglepetésre, sírva fakadt, Nánási Tamás már kétséget sem hagyott a döntnökök előtt győzelme felől. Az első menet­ben egy jobbegyenessel kiütöt­te ellenfelét. Az úttörő korosz­tályú Pék János is biztos pon­tokat gyűjthetett volna a Fe­rihegy SE-nek, de a sorsolás során nem jutott neki ellen­fél. Nem a legbiztatóbban in­dult a serdülők versenye. Kiszliák Sándor hosszú karú óbudai ellenfelével nem bírt, mély hallásaiért meg is intet­ték, s bár nem repült a törül­köző, de az első menet után feladta a vecsési fiú. Kiss Jó­zsef azután ugyancsak óbudai versenyzővel került a ringbe, de nem hagyott kétséget ere­je és technikai fölénye iránt. A mérkőzést vezető bíró az egyik rászámolás után le is léptette Kiss ellenfelét. Nem volt ilyen könnyű Csor­ba Attila mérkőzése a csepeli ellenféllel. Kezdetben a vecsé­si fiú látszott jobbnak, de a Csepel Autó SE versenyzőjé­nek jobbegyenese úgy beta­lált, hogy Varga István, a Fe­rihegy SE egyik kisiparos me­nedzsere a törülközőt mutat­ta. Ügy tűnt először, hogy az ifjúságiak is rossz napot fog­tak, ki, mert Fazekas József után Skribek Zoltán is vere­séget szenvedett. S aztán ami­kor Gyuráki Gábor lépett a szorítóba, s ceglédi ellenfelé­vel szemben okosan és tech­nikásán hajrázott az első me­net végén — megjött a közön­ség hangja. A vecsési ver­senyzőt ez úgy fölpaprikázta, hogy döntő fölénye miatt el­lenfelét leléptették. Jó volt a folytatás is az ifjúságiaknál. Nagy Zoltán ugyan nagyon kellemetlen ceglédi ipari ta­nuló ellenfelet kapott, de vé­gül a vecsési fiú technikai K. O.-t ért el, s ellenfeléi le­léptették. « Mire a felnőtt sportolók mér­kőzései,re került sor. bizako­dóbb lett a Ferihegy SE gárdá­ja. Minden okuk meg is volt erre, mert Kertai Sebestyén — bár úgy tűnt, hosszú karú fiatalabb ellenfelével nem lesz könnyű dolga — óriási rutin­nal leiskolázta ringbeli öklö­ző társát, s az ellenfél edzőie sportszerűen a ring közepére dobta a második menetben a törülközőt. Horváth Tibor ve­csési versenyző technikai fölé­nyét nehezen tudta óbudai el­lenfelével érvényesíteni. Meg is intették, de fergeteges haj­rá* át nem bírta az óbudai fiú, aki fel is adta a csatát. A bajnokság vecsési fordu­lójának végén ökölvívó csa­patbajnoki mérkőzésen szo­katlan meccsre került sor, ugyanis két vecsési fiú, Kun László és Bereczki Imre állt szemben egymással a ring- ben. Kun energikusabb, aktí­vabb játékával már az első menetben eldöntötte a mér­kőzés sorsát, s a csapatnak szerzett ponton túl egyéni pontokat is gyűjtött. Ezt a fordulót Vecsés fölé­nyesen nyerte, s megelőzte a rivális Csepel Autót és az Óbu­da Tsz SE-t. A jövő heti óbu­dai fordulóban dől el. hogy a nyolc győzelemmel szerzett előny elég lesz-e a tabella élén maradás,uoz. O. K. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlapi

Next

/
Thumbnails
Contents