Pest Megyei Hírlap, 1985. november (29. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

■ Abonyi krónikái Megbízható, lelkes csapat Munkásőrök számvetése Hagyomány már. hogy mun­kásőreink az esztendő vége felé számvetést készítenek. Miként más alkalmakkor, egy-egy ér­dekesebb gyakorlat, vagy ren­dezvényre kapott meghívásnak szívesen tettünk eleget, öröm­mel fogadtuk a ceglédi Mészá­ros János munkásőregység abonyi százada három szaka­szának ünnepi munkamegbe­szélésre szóló invitálást. A kö­zeli napokban lezárult ese­ménysorozat az I. szakasznak az abonyi József Attila Tsz központjában rendezett ta­nácskozásával kezdődött, ahol liimóczi István szakaszpa­rancsnok összegezte az alegy­ség tevékenységét. ’ Az értékelés szerint az idei feladatok végrehajtása során egyik lényeges szempont volt, hogy a munkásőröknek a ter­melésből való kivonását mér­sékeljék. Ennek érdekében a munkaadóknak az év elején megküldték a kiképzési progra­mot, így a gazdasági munka szervezői előre tudták, mikor kell dolgozójukat a fegyveres szolgálat teljesítése érdekében nélkülözni. Javult a szakasz­nál a közösségi szellem, min­denki lelkesen hajtotta végre a kapott feladatot, az idősebb munkásőrök önzetlenül segítet­ték a fiatalabb társukat. Rész­ben a jó kollektív munka ered­ménye, hogy a lövészetben mind a három raj teljesítmé­nye kiválóra sikerült. Ennek ellenére a parancsnok szerint az ilyen és ehhez hasonló fel­adatokat a jövőben alaposabb előkészítő munkának kell megelőznie, mert a fokozot­tabb követelményeknek csak így tudnak megfelelni. Már az első szakasztanács­kozáson szó esett a parancs­nok és munkásőr kapcsolatá­ról. Mindezt, Szabó László, a harmadik szakasz parancsnoka imigyen fogalmazta meg a Ságvári Endre Tsz-ben meg­tartott ünnepi ülésen: — Mind a lövészeti, mind a módszertani és karhatalmi fel­adatok végrehajtása során el­sősorban a parancsnokoktól kérek és várok nagyobb önál­lóságot — mondta. — Vala­mennyi rajparancsnoknak is­mernie kell beosztottjait, le­gyenek információik családi körülményeikről, gazdasági te­vékenységükről. A beosztottak­tól viszont azt kérem, hogy legjobb tudásuk szerint telje­sítsék a parancsot, a meghatá­rozott feladatot. Hogy ez a köl­csönös és sokirányú kapcsolat mennyire képes befolyásolni az eredményeket, az bebizo­nyosodott az idei kötelék-lő- gyakorlat során. A kiváló tel­jesítmény elérésében lényeges tényező volt, hogy. a rajpa­rancsnokok, ismerve a mun­kásőrök képességeit, jól tudják szervezni és irányítani a közös tevékenységet. A második szakasz Jászka- rajenő. Törtei és Kőröstetétlen községek munkásőreit tömöríti és többségük mezőgazdasági nagyüzemben dolgozik. Ta­nácskozásukon részt vett Pod- maniczki István, a városi párt- bizottság titkára, Barizs Mi­hály, a megyei parancsnokság alosztályvezetője, Kása Sándor egységparancsnok és dr. Lakos László, a jászkarajenői Árpád Tsz elnöke, országgyűlési kép­viselő. Az alegység munkáját Gulyás Pál szakaszparancsnok értékelte. Tájékoztatójából egyebek között megtudtuk, hogy a szolgálat ellátását za­vartalanul sikerült megoldani, és a kiképzési tervet hiányta­lanul megvalósították, vala­mint a századon belül náluk volt a legkevesebb hiányzó. Mint a tanácskozás további ré­szében kiderült, ez utóbbi oly­annyira lényeges szempontnak bizonyult, hogy a szocialista munkaversenyben elsők lettek, és elnyerték a század kiváló szakasza címet. Az első és a harmadik szakasz holtver­senyben a második lett. Az utolsó összejövetel végén megkérdeztük Földi Sándor századparancsnokot, mi a vé­leménye az idei munkáról, az év végi számvetésekről. — A század 1985-ös teljesít­ményével elégedett vagyok, bármilyen nehéz feladatot kel­lett megoldani, egy emberként hajtották végre — szögezte le. — Jelesre vizsgáztak munkás­őreink például a nyári karha­talmi teendők teljesítése során, valamint az sem utolsó szem­pont, hogy a fegyveres szolgá­latnak immár általánosan egyharmada esett munkaidőre és kétharmada szabadidőre. Hasonlóképpen vélekedem a most lezárult szakaszgyűlés- sorozatról. Mindenütt komoly munkaértekezletet tartottak, amelyeken nemcsak az ered­ményeket sorolták fel a pa­rancsnokok, hanem részletesen elemezték a még meglevő gon­dokat, felhívták a figyelmet a hibákra és meghatározták, hogy a felszámolásuk érdeké­ben ezután mit kell tenni. Tet­szett és örömmel vettem tudo­másul, hogy a tanácskozáso­kon megjelentek munkás­őreink gazdasági vezetői, és dicsérték a termelőmunkában kifejtett tevékenységüket. Mindhárom helyen jutalmak, elismerések átadására is sor került. Gy. F. Közrend, közbiztonság Abony nagyközség tanácsa ma, csütörtökön délután ülést tart. A testület a település közrendjéről és közbiztonsági helyzetéről tárgyal. Megvitat­ják a tanács és szerveinek 1986. évre szóló munkatervét és a településfejlesztési hoz­zájárulás bevezetéséről szóló tanácsrendelet tervezetét is. Megemlékezést tartanak abból az alkalomból, hogy 35 eszten­dővel ezelőtt alakultak mega tanácsok hazánkban. Konyhák és kosztosek A Dél-Pest Megyei Áfész abonyi ügyvezetőségéhez há­rom jelentősebb vendéglátó­ipari egység tartozik. Közü­lük a legnagyobb a Kinizsi Étterem, amelynek egyik lé­nyeges tevékenysége a közét­keztetés. Naponta 300—400 adag ételt készítenek, vala­mint családi és társadalmi rendezvények lebonyolítását is vállalják. Nem lebecsülendő a Mechanikai Művek gyáregy­ségénél működő konyha sem, amely jó néhány dolgozónak nyújt ebédelési lehetőséget. Cukrászüzemük termékeiből a helyi cukrászdákon és bol­tokon kívül az ÉVIG ceglédi konyhájára valamint Jászka- rajenőre, Köröstetétlenre és Törteire is szállítanak. inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1985. NOVEMBER 28.. CSÜTÖRTÖK Az akadozó anyagellátás ellenére Teljesülhetnek az ÉVIG tervei Fiatalokat várnak soraikba — A pártélet bevált gya­korlata, hogy a pártvezetőség évente beszámol a végzett munkáról. — Ezzel a mon­dattal kezdte szavait Sápi Károly, az ÉVIG pártvezető­ségének titkára az összevont taggyűlésen, midőn az 1985- ös mozgalmi évről adott szá­mot. Az év során meghatározó feladatuknak tekintették az az- MSZMP XIII. kongresszu­sán hozott határozatok alapos megismerését és alkalmazá­sát. A párttagság méltón megemlékezett felszabadulá­sunk 40. évfordulójáról, ak­tívan részt vett a tanácsi vá­lasztásokban. Élénk agitációs és propagandamunkával já­rult hozzá a párt politikájá­nak megvalósításához. Az ÉVIG pártvezetősége is a kongresszus, valamint a fel­sőbb pártszervek határozatai alapján végezte munkáját. A számvetés középpontjá­ban a gazdasági tevékenység summázása állt. Ebben a gyárban is szorgalmazzák a termékszerkezet korszerűsíté­sét, jobban igazodnak a kül­piaci igényekhez. A műsza­ki fejlesztés gyorsításán van­nak, és elvárják, hogy vala­mennyi munkatársuk legyen kezdeményező és támogassa a gyár gazdasági céljait. Az idei év nem mentes a gondoktól. A tőkés és a hazai beszerzésű anyagok késedel­mes érkezése, a rendelések lemondása egyaránt sújtotta a ceglédieket. Látván, hogy az egyes termékcsoportok iránt megcsappant a kereslet, igye­keztek hathatós lépéseket tenni. Ennek a rugalmas in­tézkedéssorozatnak köszönhe­tően teljesíteni tudják idei termelési és árbevételi tervü­Már tavaszi modellek két, a célul tűzött 448 millió forintot. Ebből legnagyobb hányaddal, 240 millióval a kismotorüzem részesül. Ott továbbra is az. exportfelada­tok teljesítése, a minőség ja­vítása, az anyag- és energia­takarékosság a legfontosabb feladat. Már a jövő évi modellek alkatrészeit szabják a PEMÜ ceg­lédi cipőgyára szabászati üzemrészében. Képünkön gyermek tavaszi cipők felsőrészeit készítik. Apáti-Tóth Sándor felvétele A kéziszerszámüzem gon­dokkal küzd, mert megcsap­pant a kereslet termékei iránt. A kereskedelem jelen­tős tételeket visszamondott. Üj lehetőségként — a kiesést ellensúlyozandó — kooperá­ciós megállapodást kötöttek a nyugatnémet Black and Decker céggel kisgépek összesze­relésére. Az ebből származó 46 millió forint is hozzájárul a tervteljesítéshez. A HD-üzem a hidraulikus féklazító motorokból 76 millió forint árút teljesít. Az üze­met az importanyagok kése­delmes beérkezése nehéz hely­zetbe hozza. A Sphero üzem 93 millió forintos tervteljesí­tést ígér, s ebből már kiszál­lították a tőkés exportra kül­dött árut. A termelést kiszolgáló és segítő egységek gyakran küz­döttek a jól képzett szakem­berek hiányával. A beüteme­zett műszaki fejlesztéseket és karbantartásokat így is sike­rült elvégezni. A további fej­lődés érdekében azonban a pártvezetőség a gazdasági és a mozgalmi vezetéssel karölt­ve folyamatosan vizsgálni fogja ezt a munkaterületet, mert el kell érni, hogy ele­gendő jó szakember, mérnök álljon a termelés rendelke­zésére. A munkaversenyről szólva Sápi Károly elmondta, hogy jól szolgálja a gazdasági fel­adatok megoldását, de keresni kell az új megoldásokat, amelyek segítik széles körű kiterjesztését. A pártszervezet testületi munkájában érvényesül a pártdemokrácia. A vezetőség mindig alapos és ütköztetett vélemények alapján hozott határozatokat. Ennek megfe­lelően állásfoglalásaik reáli­sak, jól igazodnak a munka­helyi feladatokhoz. Az agitá­ciós és propaganda-munkabi­zottságnak arra kell töreked­nie, hogy a párttagság mély­rehatóan megismerje és al­kalmazza a párthatározatokat. A nőpolitikái határozat alapján egyes társadalmi tisztségekben nőtt a nők szá­ma, de a gazdasági vezetés­ben és a káderutánpótlás te­rén ezt még nem lehet el­mondani. A KISZ-szervezet betölti az ifjúság politikai ne­velésének feladatát, ám to­vább kell bővíteni a fiata­lokra gyakorolt nevelő hatá­sát. Elismeréssel szólt a mun­kásőrökről. akik pártmegbíza­tásuknak eleget tesznek, és a kiképzésben éppen úgy meg­állják a helyüket, mint a munkahelyükön. A beszámoló feletti vitában több hozzászólás hangzott el. Balázs Sándor, az üzemi szakszervezeti bizottság titká­ra azért mondott elismerő szavakat, mert a kommunis­ták lelkesen és tevékenyen részt vettek a szakszervezeti választás lebonyolításában. Szűcsné Pálóczi Julianna, a városi pártbizottság politikai munkatársa az áítala képvi­selt testület nevében véle­ményt mondva, eredményes­nek ítélte az EVIG-ben fo­lyó pártmunkát. Arra kérte a párttagságot, hogy továbbra is maradéktalanul eleget a pártvezetőség által előírt feladatoknak. Hidasi Dezső anyaggaz­dálkodó elmondta, hogy sok párttagságra alkalmas fiatal van a gyárban, akiknek a megnyeréséért sikeres agtiációt kell folytatni. Kratochwill Já­nos csoportvezető szerint az importanyagokat csak akkor szabad hazaival helyettesíte­ni, ha az nem okoz minőség- romlást. Rátóti János főmér­nök a gazdasági vezetés ne­vében kért szót. Az elmúlt időszak nehézségeit elevení­tette fel, majd 1986-ról szólva megállapította, hogy az sem ígérkezik könnyebbnek, hiszen a leányvállalati forma sokkal összehangoltabb tevékenységet követel. A piaci hatások ezentúl sokkal közvetlenebbül éreztetik hatásukat, s ennek mindenkor meg kell felelni. Szakáll Miklós osztályvezető a káderutánpótlás kívánal­mairól beszélt. Az ott végzett ifjú szakmunkások 69 száza­léka a gyárban kezd el dol­gozni. Ösztönző bérezéssel kell megtartani őket, s kivá­lasztani közülük a vezetésre leginkább rátermetteket. jltRt Az összevont taggyűlés a beszámolót elfogadta, és a kérdésekre, felvetésekre adott válaszokkal ért véget a ta­nácskozás. K. S. ŐK tudják, hogyan Elkerülhetők a balesetek A ceglédi KÖZGÉP-beliek szeretnek játszani, vetélkedni. A tucatnyi sportverseny mel­lett gyakoriak a szellemi mér­kőzések is, a szakmai verse­nyek, a mozgalmi, történelmi témájú kérdezz-felelek játé­kok. Ezek az alkalmak jól szolgálják a szakmai és az ál­talános műveltségbeli ismere­tek gyarapítását és megerősí­tését. Ilyen céllal hirdetett mun­kavédelmi és tűzvédelmi ve­télkedőt nemrég Rácz Sándor- né munkavédelmi előadó. A szocialista brigádok, a hagyo­mányokhoz híven, szép szám­mal beneveztek a kétfordulós versengésbe. A gyári ebédlő­ben megrendezett vetélkedő meghívottja volt Barna János tűzoltó hadnagy, Vincze János gyáregységvezető és Bicskei János lakatos, a szakszerveze­ti bizottság munkavédelmi el­lenőre, akik egyben segítettek a kérdésekre érkezett válaszok elbírálásában. Az első forduló írásbeli fel­adatai után tizenkét brigád három—három tagú csapata vehetett részt a komolyabb is­mereteket számon kérő döntő­ben. A döntő hét kérdéscsoport­ját csaknem hibátlanul vála­szolták meg a legjobbak, bi­zonyítva a munkavédelemmel, a baleset-megelőzéssel és a tűzvédelemmel kapcsolatos is­mereteiket. Maximális pontszámmal lett első az Akció szocialista bri­gád, jutalmuk háromezer fo­rint. Második helyet ért el a Komplex 75 brigád, harmadik lett a Pattantyús szocialista brigád, ök is pénzjutalmat vehettek át Vincze Jánostól. Az utóbbi években a gyár­ban örvendetesen csökkent a súlyos, illetve csonkulásos bal­esetek száma. A gazdasági fel­adatok ellátása, a mind ma­gasabb szakmai követelmé­nyek mellett fontos, hogy fel­ismerve a veszélyforrásokat, sikerüljön elkerülni a balese­tet. Ez volt a mottója a közgé­pesek vetélkedőjének. S. B. Ünnepek után Kukabeli kenyérzsúr A perzsa tűzimádó vallást követő ókori népek Közép- Ázsiában a gabonafélékre az élet szót használták, de ugyan­csak az élet szóképpel jelöl­ték a kenyérféleségeket is. Az eldobott élet így a pazarlását jelenti. Alig múlt el a háromnapos ünnep, tanulságok vannak szép számmal. Pirityi Ottó rá­dióbeli óhaja valóban jogos, hogy legyen kenyér, de ne azért, hogy a kuka fogságába jusson. Már kora reggel indul a roham, mert csak a puha kenyér jó, a tegnapi az nem. Persze, senkinek sincs akkora étvágya, hogy három nap alatt meg tudjon enni kétkilónyi kenyeret. Vagy mégis? Sületlenség November 9—10-én este a szokottnál nagyobb a serény­kedés a kukák körül. A Szé­chenyi úti szalagházaknál morc alak dúrja át a konyhahulla- déko-t, s hamar megtelik két zsák is kenyérrel. A többi konténer környékén hasonló a helyzet. Jobban öltözött em­berek is foglalkoznak száraz- kenyér-gyűjtéssel, az egyiket végre sikerül szóra bírni. — Mióta guberál? — Ügy négy-öt éve, mert malacokat tartok. — Nem félti az állatokat? — Miért? — Mert a penészes kenyér betegséget, mérgezést okoz. Értetlenül réved maga elé újdonsült ismerősöm, mormog valamit, majd megunja az ok- vetetlenkedő idegent, és a teli zsákkal továbbáll. Nem hagy nyugton a kíván­csiság. Miért csinálják ezek az emberek? Kérdés, amire nincs megnyugtató válasz. Az viszont igaz, hogy a haszno­sítható anyagokat gyűjtögető tegyenek guberálók fontos munkát vé­geznek. De lehetne ezt más­ként is, főleg más anyagokra, hulladékokra specializálódva. Aki szereti a földet, tiszteli a kenyeret, bizony, háborog: minek a nagy termés, minek a nyújtott műszakú sütés a pékségekben, minek az ideges­kedés, minek a sok sorban ál­lás és szitkozódás, ha ami okozta, a kenyér hiánya, meg­oldódott, de a többlettől csak egyféle úton szabadulnak meg az emberek. Zsákmány Knut Hamsun Éhség című írása megrázó és hiteles alko­tás, olyan jelenségről, amelyet az ember Közép-Európában már csak a tv-híradóban lát­hat. Mégis, fájó dolog, az, hogy pazarlunk. A többszörös túlbiztosítás felesleges, mert ha netán megszorul egy ház­tartás, van másféle étel is. Bizony, takaros zsákmányt szedtek össze a guberálók, jobb helyre kerül így, mintha a szeméttelepen biogázt ger­jesztene a sok-sok zsúrkenyér, házikenyér, kifli, fonott ka­lács. De azért változatlanul azt tanácsolom mindenkinek, ne vásároljon annyival többet kenyérből, amennyit már sem­miképpen sem tud hasznosíta­ni. Nem olcsó a kenyér, bár hajlamosak vagyunk arra, hogy ünnep táján kevésbé ga­rasoskodjunk. Jönnek újabb ünnepek, s re­mélhetőleg kevesebb haszon­nal lehet majd durkálni a ku­kákat, s bölcsebb, mértéktar­tóbb módon vásárol ki-ki ke-. nyeret a családnak. Övjuk ilyen értelemben is jobban az életet. Surányi Dezső ISSN 01SÍ—zsoo (Ceglédt Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents